Az atom sugárzásának kiváltó oka
Radioaktív sugárzás Főbb fajtái: Alfa-bomlás Béta-bomlás Gamma bomlás
Alfa-bomlás A bomlás során az atommagból egy hélium atommag (erősen kötött 2 proton és 2 neutron) válik ki. Erősen ionizáló, viszont a hatótávolsága levegőben 1 cm alatti.
Béta-bomlás A folyamat során az atommagban neutronból lesz proton, elektron kibocsátása közben. Így a béta-sugárzás valójában elektronsugárzás. Közepesen ionizáló hatású, hatótávolsága levegőben pár 10 cm.
Gamma-bomlás Gamma-sugárzás közben energia távozik nagy energiájú fotonként. Az előbbiek kísérőjelensége szokott lenni. Hatótávolsága légüres térben praktikusan végtelen, a nagy tömegszámú elemek (általában ólom) gyöngítik hatékonyan.
Gyakorlati alkalmazás Például kormeghatározás Élőlények maradványainak a korát a bennük található radioaktív 14C izotóp (a felezési ideje 5560 év) koncentrációjából lehet meghatározni. A magas légkörben folyamatosan keletkező 14C izotóp beépül az élő szervezetbe.
Az élőlény kimúlása után az anyagcsere megszűnik, és a 14C/12C izotóparány csökkenni kezd, mivel a kémiai tulajdonságokat meghatározó rendszám azonos, ezért az arány csupán a bomlás miatt változik meg. A maradványból kinyert szén megváltozott izotópösszetételéből következtetni lehet a maradvány korára. Ez a módszer kb. 40-50 ezer évig használható kb. 10% pontossággal (ez az idő elteltével a 14C teljesen eltűnik maradványból).
Készítette Hardi Krisztián 12.c