A DIGITÁLIS NEMZEDÉK OLVASÓI PROFILJAI A nyomtatott és digitális olvasói szokások kapcsolata a teljesítménnyel a PISA2009 eredményei alapján Balázsi Ildikó-Ostorics.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Fehér Péter PhD Edutus Főiskola Budapest
Advertisements

Az Országos Kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
A versenyképesség elméleti és mérési kérdései Török Ádám az MTA levelező tagja Veszprémi Egyetem.
Oktatásszervezés gyakorlat tavasz VIZSGAANYAG Tudásszintek, beválás.
A PISA és PIRLS 2006 vizsgálatának eredménye Magyarországon
Kétharmad, háromnegyed, négyötöd: mindenki olvas újságot
ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMOK HATÁSVIZSGÁLATA
Comenius program készítette: Zakhariás Laura. „Egész életen át tartó tanulás“ Oktatás támogatása, minden korosztály számára, több programon keresztül:
Kompetenciamérés eredményei 2009 Készítette: Bánné Mészáros Anikó igazgatóhelyettes.
A mérési rendszer fejlesztése, az érettségi rendszer átvilágítása
Az országos mérések megújult rendszere
Az Európai Unió létrejötte, bővítésének állomásai
Üdvözöljük Waldviertelben. következetesség kézimunka tapasztalat bölcsesség megbecsülés.
Mérés, értékelés és minőségbiztosítás a közoktatásban
A ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS ISKOLAI EREDMÉNYEI.
A ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS ISKOLAI EREDMÉNYEI /A kisebb grafikonok az előző évi eredmények/
V ITAINDÍTÓ A HAGYOMÁNYOS ÉS DIGITÁLIS ÍRÁS - ÉS OLVASNI TUDÁS ÖSSZEFÜGGÉSEIRŐL Mit mondanak a PISA2009 adatai a magyar diákok hagyományos és digitális.
TIMSS 2007.
MTA - SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport XIII. Országos Neveléstudományi Konferencia Eger, november 7-9. A természettudományos tudás és alkalmazásának.
A diákok megismerésének lehetőségei - szükségessége
Az adórendszerek változásai az elmúlt évtizedekben Halmosi Péter.
A kompetencia alapú oktatás esélyei Modernizáció a közoktatásban dr. Pála Károly 2007.
Magyar diákok külföldön. Miért? Kaland? Állás? Referencia?
Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar
EU II..
Jelkép-ország Jakab Sándor Kálmán
T.K. 33 – 34. Az alapértelmezett előtér- és háttérszín, valamint a körvonalak színének beállításához a Paletta színeit használhatjuk. 1 Az RGB színrendszerben.
Élet a Ságvári Bence digitális VII. Nemzetközi Médiakonferencia, Balatonalmádi, szeptember 25. ökoszisztémában kisgyerekként...
László Miklós Legutolsó dolog, amit megtudsz egy könyv írása közben az, hogy mivel kellett volna kezdened v 1.0 A kutatási sorozat a múlt és jelen kontextusában.
Felsőoktatási munkatársak képzési célú mobilitása - STT 2014/2015.
Dr. Szakács Tamás BGK kari Erasmus koordinátor
A tudás értéke Nyelvtudás, közgazdasági és természettudományos tájékozottság Európában Lannert Judit.
Hatékonyság és eredményesség a közoktatásban
Poszt-szocialista országok eredményei PISA 2003 Cs L M Szl x olvasás matematika.
Középpontban a fejlődés
GLOBAL CORRUPTION BAROMETER 2010 Globális Korrupciós Barométer Közvéleménykutatás az emberek korrupcióval kapcsolatos tapasztalatairól December 9.
KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK - MÉRÉS-ÉRTÉKELÉS ALTERÜLET Liptákné Czakó Ildikó Országos Egyházi TISZK Nonprofit Kft. © Szöllősi és Társai.
Az első és második nyelv elsajátítás elméletei
Adalékok a magyar tizenévesek vallásosságáról a rendszerváltás után Csákó Mihály CSc egyetemi docens WJLF Pedagógiai Tanszék.
Kis és nagy iskolák HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ
Kompetencia mérés eredményei 2006 Készítette: Mészáros-Vásárhely Katalin.
Statisztikai alapfogalmak
Ábramagyarázat az Országos Kompetenciamérés iskolajelentéséhez
Pedagógusok egy nemzetközi tanárvizsgálat (OECD TALIS) tükrében
Az országos mérések megújult rendszere
„Walls talk” projekt „Walls talk” projekt Katedra Gimnázium,
Új tanulásszervezés – mit és miért kell tennünk?
Tankötelezettségi korhatárok nemzetközi összehasonlításban
Belépés a felsőoktatásba: nemzetközi tendenciák Jelentkezési tendenciák kutatás – műhelykonferencia június 16. Kasza Georgina.
A PISA és az Országos kompetenciamérés tanulságai
Hatékony-e az e-olvasás? – e-könyv vs. papír
Áttekintés a mozgóképes tartalomfogyasztás átalakulásáról Magyarországon és a CEE régióban.
Új minőségfogalom a közoktatásban Környei László Budapest, augusztus 22..
GYERMEKESÉLY MAGYARORSZÁGON AZ UNICEF-JELENTÉS TÜKRÉBEN XIV. Baranyai Pedagógiai Napok Pécs, április
A PISA ÉS AZ O RSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSEK KAPCSOLATA ÉS FELHASZNÁLHATÓSÁGA Balázsi Ildikó.
Tankönyvkiadás, tankönyvhasználat nálunk és külföldön.
A PISA2009 eredményei Szövegértés tíz év távlatában Balázsi Ildikó és Ostorics László Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztály.
2015. évi eredmények Újpesti Bajza József Általános Iskola Készítette: Kohodné Tóth Andrea intézményvezető.
Pedagógiai hozzáadott érték „Őrült beszéd, de van benne rendszer” Nahalka István
Tankönyvpiaci körkép 2016 „Az oktatás nem az edény megtöltése, hanem a láng őrzése.” Szókratész.
Újdonságok az NIIF VoIP szolgáltatásában
And what else?... Leszakadó gyerekek.
A szövegértés változásai a PISA 15 éve alatt
Iskolafejlesztési lehetőségek: utak és dimenziók OFI, január 27.
Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola
A évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése 2016
TANULÓINK SZFP-II programban résztvevő osztályok:
Balázsi Ildikó Oktatási Hivatal
A évi kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
Kompetenciamérés eredményei évfolyam 2013
Előadás másolata:

A DIGITÁLIS NEMZEDÉK OLVASÓI PROFILJAI A nyomtatott és digitális olvasói szokások kapcsolata a teljesítménnyel a PISA2009 eredményei alapján Balázsi Ildikó-Ostorics László Oktatási Hivatal, Közoktatási Mérési és Értékelési Osztály

PISA2009 MÉRÉSI EREDMÉNYEK KÉT VETÜLETÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSEI Teljesítménymutatók: kognitív teszt Képességpontok ezzel lesz számszerűsíthető és összehasonlítható egy adott képesség Melyeket használjuk? nyomtatott szövegértés pontszám nyomtatott szövegértés digitális szövegértés pontszám digitális szövegértés Háttértényezők: tanulói kérdőív Indexek és ezek kombinációi ezek segítségével számszerűsíthető egy háttértényező hatásának mértéke Hogyan? Adott értékéhez milyen képességpont rendelhető? egységnyi változása mekkora képességpont- változással jár együtt? A tanulói teljesítmények közötti különbségek hány %-át magyarázza? Melyeket használjuk? Olvasott szövegek változatossága Tanulási stratégiák ismerete Olvasói profil Online olvasás Online információkeresés Online társas tevékenységek

OECD-átlag Korea, Új-Zéland, Ausztrália, Japán, Lengyelország, Belgium, Norvégia PISA2009 nyomtatott szövegértésPISA2009 digitális szövegértés Svédország, Dánia, Franciaország, Magyarország (494 pont), Írország Ausztria, Spanyolország Korea, Új-Zéland, Ausztrália, Japán, Belgium, Svédország, Írország Franciaország, Norvégia Dánia, Spanyolország, Magyarország (468 pont), Lengyelország, Ausztria Magyarország helyezési tartománya a 34 OECD-tag között: Magyarország helyezési tartománya a 16. OECD-tag között: A két teszt rokon, de nem azonos képességet mér, a kettő közötti korreláció 0,83.

A Z OLVASÓI PROFILOK Rendszeresen olvasnak mindenféle anyagot Rendszeresen olvasnak folyóiratot és hírlapot Semmit nem olvasnak rendszeresen - híreket alkalomszerűen Jól ismerik a hatékony tanulási stratégiákat 1. elmélyült, tág érdeklődésű olvasók 2. elmélyült, szűk érdeklődésű olvasók 3. elmélyült, rendkívül behatárolt érdeklődésű olvasók Kevéssé ismeri a hatékony tanulási stratégiákat 4. felszínes, tág érdeklődésű olvasók 5. felszínes, szűk érdeklődésű olvasók 6. felszínes, rendkívül behatárolt érdeklődésű olvasók

M I VIZSGÁLHATÓ ? Hogyan függ össze a digitális és a nyomtatott szövegértési eredmény? Hogyan függ össze a diákok szövegértési eredménye az olvasói profillal? Hogyan függenek össze az online olvasási szokások a nyomtatott szövegértéssel? Hogyan függ össze az online olvasás a digitális szövegértéssel? Hogyan függenek össze az olvasói profilok a digitális szövegértéssel? Vannak-e jellegzetes háttértényezők ezeken felül? Ezek hatása magyaráz-e mindent?

A NYOMTATOTT ÉS DIGITÁLIS SZÖVEGÉRTÉS - EREDMÉNYEK Akiknek átlagon felüli a digitális szövegértési eredménye, azoknak ez az eredménye jobb, mint a nyomtatott szövegértésük: egyetlen olyan résztvevő van, ahol mindkét eredmény átlagon felüli, és a nyomtatott szövegértés a jobb (HK) nem szabad alábecsülni a szélessávú interneteléréssel rendelkező háztartások arányának hatását;

A Z OLVASÓI PROFILOK ÉS SZÖVEGÉRTÉS Rendszeresen olvasnak mindenféle anyagot Rendszeresen olvasnak folyóiratot és hírlapot Semmit nem olvasnak rendszeresen - híreket alkalomszerűen Jól ismerik a hatékony tanulási stratégiákat 1. elmélyült, tág érdeklődésű olvasók 21,3%; 538 pont 2. elmélyült, szűk érdeklődésű olvasók 30,8%; 513 pont 3. elmélyült, rendkívül behatárolt érdeklődésű olvasók 20,5%; 499 pont 21,2%; 546 pont21,7%; 506 pont25,3%; 505 pont Kevéssé ismeri a hatékony tanulási stratégiákat 4. felszínes, tág érdeklődésű olvasók 5,7%; 425 pont 5. felszínes, szűk érdeklődésű olvasók 11%; 450 pont 6. felszínes, rendkívül behatárolt érdeklődésű olvasók 10,7%; 416 pont 9,2%; 460 pont9,9%; 438 pont12,7%; 425 pont

O NLINE OLVASÁS – NYOMTATOTT SZÖVEGÉRTÉS

O NLINE OLVASÁS – DIGITÁLIS SZÖVEGÉRTÉS

O NLINE INFORMÁCIÓKERESÉS - DIGITÁLIS SZÖVEGÉRTÉS

O NLINE KÖZÖSSÉGI TEVÉKENYSÉGEK - DIGITÁLIS SZÖVEGÉRTÉS

O LVASÓI PROFILOK ÉS DIGITÁLIS SZÖVEGÉRTÉS Rendszeresen olvasnak mindenféle anyagot Rendszeresen olvasnak folyóiratot és hírlapot Semmit nem olvasnak rendszeresen - híreket alkalomszerűen Jól ismerik a hatékony tanulási stratégiákat 1. elmélyült, tág érdeklődésű olvasók 21,3%; 538 pont 2. elmélyült, szűk érdeklődésű olvasók 30,8%; 513 pont 3. elmélyült, rendkívül behatárolt érdeklődésű olvasók 20,5%; 499 pont Digitális szövegértés- átlag: 509 pont Digitális szövegértés- átlag: 486 pont Digitális szövegértés- átlag: 473 pont Kevéssé ismeri a hatékony tanulási stratégiákat 4. felszínes, tág érdeklődésű olvasók 5,7%; 425 pont 5. felszínes, szűk érdeklődésű olvasók 11%; 450 pont 6. felszínes, rendkívül behatárolt érdeklődésű olvasók 10,7%; 416 pont Digitális szövegértés- átlag: 406 pont Digitális szövegértés- átlag: 433 pont Digitális szövegértés- átlag: 395 pont

A Z ESCS- INDEX HATÁSAI mind a nyomtatott, mind a digitális szövegértési teljesítményt nemzetközi összehasonlításban is rendkívüli mértékben meghatározza Magyarországon a diák családjának gazdasági, kulturális és szociális háttere OECD-átlaga: 0, szórása 1 Magyarországon az index átlaga -0,2 ESCS-indexNyomtatott szövegértés Digitális szövegértés magyarázó ereje: 26% (14%) egységnyi pontszámnövekedés: 48 pont (38)54 pont (38)

A Z OLVASÓI PROFILOK Rendszeresen olvasnak mindenféle anyagot Rendszeresen olvasnak folyóiratot és hírlapot Semmit nem olvasnak rendszeresen - híreket alkalomszerűen Jól ismerik a hatékony tanulási stratégiákat Átlagos ESCS-index 1. elmélyült, tág érdeklődésű olvasók 0,08 >-0,2 2. elmélyült, szűk érdeklődésű olvasók -0,15>-0,2 3. elmélyült, rendkívül behatárolt érdeklődésű olvasók -0,16>-0,2 Kevéssé ismeri a hatékony tanulási stratégiákat Átlagos ESCS-index 4. felszínes, tág érdeklődésű olvasók -0,54<-0,2 5. felszínes, szűk érdeklődésű olvasók -0,37<-0,2 6. felszínes, rendkívül behatárolt érdeklődésű olvasók -0,58<-0,2

O LVASÓI PROFILOK ÉS DIGITÁLIS SZÖVEGÉRTÉS Rendszeresen olvasnak mindenféle anyagot Rendszeresen olvasnak folyóiratot és hírlapot Semmit nem olvasnak rendszeresen - híreket alkalomszerűen Jól ismerik a hatékony tanulási stratégiákat 1. elmélyült, tág érdeklődésű olvasók 21,3%; 538 pont 2. elmélyült, szűk érdeklődésű olvasók 30,8%; 513 pont 3. elmélyült, rendkívül behatárolt érdeklődésű olvasók 20,5%; 499 pont Digitális szövegértés- átlag: 509 pont Digitális szövegértés- átlag: 486 pont Digitális szövegértés- átlag: 473 pont Kevéssé ismeri a hatékony tanulási stratégiákat 4. felszínes, tág érdeklődésű olvasók 5,7%; 425 pont 5. felszínes, szűk érdeklődésű olvasók 11%; 450 pont 6. felszínes, rendkívül behatárolt érdeklődésű olvasók 10,7%; 416 pont Digitális szövegértés- átlag: 406 pont Digitális szövegértés- átlag: 433 pont Digitális szövegértés- átlag: 395 pont

Ö SSZEFOGLALÁS A családi háttér nemzetközi viszonylatban is kivételes mértékű hatásától függetlenül is nagyon erős szerepe van a digitális és nyomtatott szövegértési teljesítményben az olvasói profiloknak A hatékony tanulási stratégiák ismeretének javulása adott esetben 0,5-1 képességszintnyi javuláshoz vezethet a tanulók szövegértési képességeiben

T OVÁBBI INFORMÁCIÓ Példafeladatok: erasq.acer.edu.au Jelentés: meres meres Kérdések: Fejlemények: PISA2012: digitális szövegértés problémamegoldás alkalmazott matematikai műveltség