Az időszámítás és a naptárak Vázlat AETAS és KRONOSZ Az időszámítás és a naptárak Vázlat

Az idő mint kutatási kérdés Nincs világos és pontos a meghatározása az időnek, Az idő mint probléma, Csillagászat, Fizika, Filozófia, Történelem, történetírás,

Az időszámítás rendjei Tropikus idő; a tavaszi napéjegyenlőségtől a következőig tartó időszak * 365,2422 = 365 nap, 5 óra, 48 mp, Sziderikus idő; egy csillag helyzetéhez viszonyított idő * 365,2563 = 365 nap, 6 óra, 09 mp, Anomalisztikus idő * 365 nap, 6 óra 13 mp, Bessel-év (Annus Fictus) Akkor kezdődik, amikor a nap rektaszcenziója 280°, kb. újév táján,

Az idő mérése – a természet kínálata A nap a Föld tengelyforgása - nappalok és éjszakák váltakozása = a nap, A napév Csillagok – csillagos égbolt – napi körbefordulása ( a csillag, vagy sziderikus nap) A Föld és Nap körüli keringés időtartamát, a bolygó pálya menti mozgásainak időtartama (tropikus év) A hold év A holdév a hold járása után számíttatik ki, az az 354nap, A holdhónap Hold havi keringése, fényváltozási periódusait azonos fázistól azonos fázisig (szinódikus hónap)

A ciklikus idő számítása Lunáris holdév - muzlim Szoláris Napév - keresztény Luniszoláris Napév és holdhónap kombinációja - zsidó időszámítás,

A naptár Egyiptom – naptemplomok, 365 nap, Théba – hat órát tettek még hozzá, Demokritosz, Hipparchosz Albategnius,

A zsidó naptár - Luáh Átvette a keleten formálódó rendszereket (pl. 13. hónap, 19 éves ciklusok), A Szinhedrin feje II. Hílél vezette be a 4. századtól, Holdjárás 29 és fél nap, A hónapok 29 vagy 30 naposok, → Változó az évek hossza; 353 – 385 nap, Minden év 11 nappal rövidebb mint a 365 napos év → 19 év alatt x -11 nap = 209 = 7 darab 30 napos hónapnak felel meg, 19 éves ciklusokra oszlik, Kétféle év lett; 12 közönséges év - 12 hónappal, 7 szökőév - 13 hónappal, (3., 6., 8., 11., 14., 17., 19.) A dolog így sem stimmel ezért a hesván és kiszlév hónapokat egy-egy nappal megrövidítik 355 vagy 385), illetve meghosszabbítják (353 vagy 383 napos), vl

Zsidó naptár - Luáh Zsidó ünnepek – a természet + a naptár + a vallási előírások kombinációjaként jön létre Peszáh, Sávout, Szukot, Jon kippur, Kezdete Egyetemi kivonulás, királyok trónra lépése, 538 babilóniai fogság kezdete, 198 -165 Szeleukida, 312 Szelekuida Nikánor, Zsidó hónapok, Tisri, herván, kiszlév, tévét, svát, ádár, (ádársémi), nszám, ijár, sziván, tamuz, áv, elül, ,

A görög időszámítás „Az idő hoz létre és pusztít el mindent. Az idő inkább oka a pusztulásnak, mint a keletkezésnek.” Arisztotelész A ciklikus idő volt a fontos számukra, Görög naptár zavaros és sokszínű még egy poliszban is; Hivatalos 12 hónapos, Vallási ünnepek naptára 12 hónapos (július és október a fő szezon), Prütaneiák naptára, 10 hónap 35-36 napos, O

Az olimpiai idő, amit minden város elfogadott Timaiosz történész vezette be, Az éliszi Hippiasz (V. sz.) számolta ki a 776–ot, A korai korszakban; Az év hossza 12 hónap (29/30 nap), és minden harmadik évben lett 13. hónap is, Az 5. századtól nyolcéves ciklusban gondolkodtak, ahol öt 354 napos, három 384 napos volt, Az idő mérése Napóra (gnómón) = Metón csillagász „találmánya” és a vízóra (klepszüdra), m

A római naptár Rómában kezdetben az idő nem mennyiségileg meghatározható adat, A római naptár a holdmozgás figyelésén alapult, Calendae, Nonae, Idus, Romulus – 10 hónapos, 29 s 30napos, Numa Pompilius – 12 hónapos, 355 nap, A Decemvirek naptárreformja – Kr.e. 450 körül, Az év kezdetété Kr. e. 153-ban helyezték át, Julius Caesar - Kr.e./I.e. 46-ban naptárreform, Szoszigenész egyiptomi csillagász, 445 napos év, „a zűrzavar utolsó esztendeje” A hónapok 29 és 31 naposok, Az év 355 napos és két évente van 22 és 23 szökőhónapot , Minden harmadik év szökőév lett, 128 évente egy nap elcsúszás van,

A római naptár A kilencedik nap, amikor a parasztok jönnek a városba - nonus dies Kr.u. 2-től a hét lesz a fontos, Az év napjai Dies fasti (közügyekre alkalmasak) és dies nefacti, Dies festi (isteneknek való) és dies profesti (embereknek való), Gyásznapok, Vannak rögzített ünnepek és mozgó ünnepek, amelyekről a pontifexek döntenek, A köztársaság korában 45 ünnepet tartottak nyilván,

A római naptár hónapjai Ianuarius = Janus isten hava, Februarius = a tisztulás hava, Martius = Mars Isten hava, Aprilis = Apru hava (szerelem – etruszk), Maius = A növekedés hava, Junius = Juno istennő hava, Quintilis = Julius Sextilis = Augustus September, October, Nevember, December,

Az idő mérése Rómában Napkeltétől napnyugtáig, A zenit ketté osztja, dél a hetedik óra kezdete, Dél előtt 6 óra (Hora), dél után 6 óra (Hora septima), Változó órák hossza, Éjszaka biztos pontja éjfél, Ez osztja ketté Az idő mérése Az első napóra - solarium Kr.e. 3. sz. Kr.e. 159 Scipio Nasica vízóra clepsydrák, Császárkor, hordozható napórák, Gnomon árnyékot vető obeliszk Heliopoliszból, Ara Pacis – Facundus Novius csillagász tervezte,

A Gergely naptár Próbálkozások a 13. századtól a naptár reformjára, VI. Kelemen (1342-1352) – elvetették a javaslatot, Regiomontanus kísérlete, XIII. Gergely 1576 a bizottság összehívása 1582. október 4 – 15. A protestáns országok később veszik át Anglia, Dánia, Svédek, Svájciak,

Az idő további osztása Kultúrtörténetileg is elkülönülve alakult ki, Voltak 1-14, voltak 2x12 órás megoldások, Ptolemaiosz – ekvinokciális órák,

Az idő mérése Napóra, Klapszüdra – vízóra, Sumérek felosztása nappal – éj 6-6 óra, 1 óra 30 perc, Kr.e. 5. sz. Babilónia 12 órára osztották a dolgokat,

Nemzetközi megállapodás 1884 a ma is használatos idő, A rómaiak találták ki, hogy a nap éjjel kezdődjön – 17. századtól terjedt el, V

Az idő kezelése a történelemben Mitikus idő, amelyben nincs múlt, hanem csak egy végtelen jelen, A folklór ideje, ahol van egy múlt és egy szembeállított jelen, Az annales ideje, ahol osztva van az idő, A történészi idő, az epochális idő, temporálva vannak a dolgok, s ez a lényeg,

Az idő mint probléma Ciklikus – lineáris, Objektív – szubjektív, Monokronikus – polikronikus,

A lineáris idő Korszakok, szakaszolások, Nemzedéki megközelítés Vasary a középkor

A keresztény időszámítás 525 - Dionysius Exiguus Anno Domini kifejezés - Beda Venerabilis népszerűsítette Az angol nép egyháztörténete művével - 730 körül, Kölni karthausi szerzetes Werner Rolevnick használta a Kr.e. kifejezést, Ante Cristum – a 17. századtól jött divatba Denis Pétau francia jezsuita szerzetes, A 18. századi francia felvilágosodás – a semleges i.e. és i, sz. kifejezéseket használta,

Történelmi korszakok és termelési módok NY. Buharin és Preobrazsenszkij: A kommunizmus ábécéje Vlami