A magyarországi református közoktatás területi sajátosságai Dr. habil. M. Császár Zsuzsanna egyetemi docens PTE TTK Földrajzi Intézet e-mail: cszsuzsa@gamma.ttk.pte.hu

Kutatási célok I. ▪ A 2011-es népszámlálás: reformátusok területi megoszlásának elemzése ▪ A református népesség demográfiai jellemzése ▪ A református népesség településföldrajzi jellemzői ▪ A közoktatási intézményhálózat térbelisége ▪ A református közoktatási intézményeknek helyt adó településeken élő református népesség demográfiai jellemzése a KSH adatbázisa alapján ▪Kérdőíves felmérés a református oktatási intézményekben

Kutatási módszerek Statisztikai adatok elemzése ( KSH nyilvános és zárt adatbázis, MRE adatai) Dokumentumok elemzése Kérdőíves felmérés A területi adatok térinformatikai módszerekkel való ábrázolása és elemzése

Eredmények 2001-es és 2011-es népszámlálás összevetése, elméleti kérdések A magukat a történelmi vallásokhoz, felekezetekhez tartozónak vallók száma drasztikusan csökkent, addig a más vallási közösségekhez tartozóké a 2001-es 96.760-ról 167.231-re, vagyis 72,8%-kal nőtt. A magukat református felekezethez tartozónak vallók száma és aránya is drasztikusan csökkent. Míg 2001-ben 1.622.796 fő (az összlakosság 15,9%-a), addig 2011-ben csupán 1.153.454 fő (az összlakosság 11,31%-a) vallotta magát reformátusnak (katolikus 2001-ben összlakosság: 54,5%-a, most 38,9%-a).

A vallásosak aránya és vallások szerinti megoszlása, 2011 Forrás: Németh Zs. 2014.

Forrás: KSH adatok alapján saját szerk. ▪ Forrás: KSH adatok alapján saját szerk.

Forrás: KSH adatok alapján saját szerk. A református vallásúak számának és arányának változása a korábbi népszámlálások tükrében Az 1949. és 2001. évi cenzus között a férfiak száma kétszer olyan magas arányban csökkent (30,42%), míg a nőké csak 15,25%-al. Forrás: KSH adatok alapján saját szerk.

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés A református népesség arányának eloszlása és annak változása településtípusonként Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

Forrás: KSH adatok alapján saját szerk. A református népesség számának változása településkategóriák szerint területi bontásban Főváros 34.5 %-os csökkenés Megyei jogú városokban változás 32%-os veszteség Forrás: KSH adatok alapján saját szerk.

A református népesség számának változása településkategóriák szerint területi bontásban A többi, városi jogállású településen 16.5 %-os veszteség Községekben 35, 8%-os veszteség Forrás: saját szerk.

Református népesség településtípusonként területi bontásban Forrás: KSH adatok alapján saját szerk.

Forrás: KSH adatok alapján saját szerk.

Forrás: KSH adatok alapján saját szerk. A magukat reformátusnak vallók számának változása, korcsoportonkénti bontásban A református vallásúak családi állapota a magukat reformátusnak vallottak számához viszonyítva %-os eloszlásban Forrás: KSH adatok alapján saját szerk.

Iskolai végzettség 44,97% az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya –Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 25% még ált. isk. végezettséggel sem rendelkezik 23,7%-a érettségizett- kiemelkedik: Budapest, Pest és Baranya megye 13,9%-a főiskolai, egyetemi végzettség - Bp. Pest, Baranya, Hajdú-Bihar megye

Forrás: MRE oktatásügyi adatai alapján saját szerk.

Református közoktatás térbelisége Rendkívül színes és megosztott kép, az urbánustól a periférián lévő rurális településekig, eltérő gazd-társ-i fejlettségű térségek Nagyrészt a református népesség térbeliségével összefüggő térstruktúra Néhány térségben intézmény(hálózat) fejlesztés szükséges pl. Vas megye Városi településeken közép- és alapfokú hálózat Falvakban alapfokú és óvodai hálózat jellemző, eltérő struktúra az ország keleti és nyugati felén Részben ezért a tagintézmények sűrűsége nagyobb néhány megyében: BAZ, GYMS, Veszprém, Baranya, Pest megye Intézménysűrűség a legnagyobb a főváros környékén Pest megyében

Leghátrányosabb helyzetű kistérségek Magyarországon Forrás:http://palyazat.gov.hu/lhh

Forrás. KSH adatok alapján saját szerk. ,

A reformátusok által lakott települések az LHH-s kistérségekben (készítette: Németh Á.)

Reformátusság a hátrányos helyzetű térségekben Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megyék egyes kistérségei több szempontból hazánk legelmaradottabb vidékei közé sorolhatóak (itt van az ország 20 legrosszabb mutatókkal rendelkező kistérsége) A református felekezethez tartozók jelentős része az ország legelmaradottabb kistérségeiben él – amelyek rurális, aprófalvas, illetve alföldies típusúak Térszerkezeti szempontból periférián helyezkednek el és gyenge vonzási képességű központokkal jellemezhetőek (Pap N. 2010) Gazdasági inaktivitás, magas munkanélküliség, szociálisan periférikus helyzetű társ.-i csoportok beköltözése jell. - hátrányos szociális helyzet

Közoktatási intézményhálózatnak helyt adó települések református lakosságának jellemzője ▪ vizsgálat színtere: az a 149 település, ahol oktatási intézmény működik ▪Demográfiai jellemzőjük: magas a 60 év felettiek aránya (32,8%) ▪Magas az általános iskolai végzettségűek aránya (39,6 %) ▪Alacsony foglalkoztatás - országos átlag alatt - 36,1%, inaktívak aránya 37,7 % ▪ A települések két típusa jell: nagyváros és környéke ill. hátrányos helyzetű települések – utóbbiban a 40-59 és 60 felettiek korosztályának túlsúlya, inaktivitás, alacsony isk. végzettség., elöregedő korszerkezet jellemző

Kérdőíves felmérés Strukturált kérdőív, 130 iskola részvétele (172 intézményből)

A vizsgált középfokú felekezeti intézmények típusa (%) Középfokon gimnáziumok túlsúlya - tradíció Kevés szakközépiskola, szakiskola hiánya – általános tendencia egyházi oktatásban Szakközépiskolák leggyakoribb képzési területe a gépészet, faipar, építőipar, informatika, mezőgazdaság, valamint a művészeti oktatás

Az intézmények településtípusonkénti megoszlása

Hátrányos helyzet A református intézményekben tanulók szüleinek végzettsége: Hátrányos helyzetű tanulók megoszlása az intézményekben

Hátrányos helyzet jellemzői I. Az intézmények 35%-a hátrányos helyzetű településen található ( a válaszadók megítétélése szerint) Az intézmények egyötödében a tanulók több mint fele anyagi problémákkal küszködő családból érkezik A válaszoló intézmények közül a hátrányos helyzetűek nagy részében a roma tanulók aránya magasabb, 10-30 % illetve néhány intézményben 50 % feletti A roma tanulók részvétele nagyobb arányt mutat a 2000 után, de főleg a 2012 után átvett intézményekben

Hátrányos helyzet jellemzői II. A hátrányos helyzetű diákok aránya Észak-Magyarországon a legmagasabb (50,1 - 61,8%), ugyanakkor a dél-dunántúli, valamint az észak- és dél-alföldi megyék mutatói is igen magasak (40,1 - 50%) Az iskoláknak csak közel fele rendelkezik hátrányos helyzetűeket segítő programmal További kutatás