Életút-támogató pályaorientáció A pályatanácsadás szerepének, tartalmának, művelői körének kiszélesedése és pedagógiai fejlesztésének lehetőségei Borbély-Pecze Tibor Bors, PhD Kipróbálás (NEM tesztelés) Nevelési feladat (NEM szakpolitika) Nevelési feladat (NEM szakfeladat az Kt. szerint szakszolgálat, a pályao. iskolai feladat!) Iványi Tibor emlékkonferencia 2010. november 17-18.

Az életút-támogató pályaorientáció, mint új értelmezési keret OECD/EU trend Pályaválasztás helyett – Lifelong Guidance (LLG) hosszabb, változatosabb pályafutás kibővített feladatok új célcsoportok élethosszig tartó fejlődés elősegítésére Az életutat támogató pályaorientáció fogalma váltja fel a pályaválasztási tanácsadást, megjelent a Lifelong Guidance (LLG) elnevezés - A biológiai átlagélettartam meghosszabbodásával a szakmai életút is meghosszabbodott - Az élethosszig tartó fejlődés elősegítésére szükségessé vált e korábban főként fiatalokra koncentráló tevékenység kibővítése

információs tanácsadás (guidance), pályatanácsadás (counseling) Életút-támogató pályaorientáció szakmai tartalma az OECD/EU (2004) szerint Információnyújtás, információs tanácsadás (guidance), pályatanácsadás (counseling) Bármely életkorban Bármely élethelyzetben Változatos formákban Gazdag eszköztárral Nóvum tartalma: szintezés- az első két szint iskolában, a harmadik szint iskola támogatás pályatanácsadótól – ez nem azonos FSU modell! ez LLL gyakorlatba ültetése Iskolában történik a pályaorientációs tevékenység alapozása „Információnyújtás, információs tanácsadás (guidance), pályatanácsadás (counseling) szolgáltatása az egyének számára bármely életkorban azzal a szándékkal, hogy iskola- és képzésválasztásaikat, valamint szakmai döntéseiket meg tudják hozni karriermenedzselésük érdekében. A fentebb felsorolt szolgáltatások nagy része jelen van az iskolában, egyetemeken, foglalkoztatási szolgálatoknál, vállalatoknál és az önkéntes szektorban. A tanácsadás minden formája beépül az élethosszig tartó tanulás (LLL) folyamatába, illetve annak támogatásába. A kivitelezés módjának vonatkozásában tanácsadást lehet végezni négyszemközt egyéni esetkezeléssel, csoportban, és távtanácsadás formájában (web alapon vagy rádión, telefonon, stb.). A tevékenység tartalma magában foglalja a személyiség alkalmazott pszichológiai és pedagógiai eszközökkel történő felmérését (kérdőív, irányított beszélgetés, kiválasztó központ, stb.), valamint a kliens önálló önismeretszerzését, a tanácsadói interjút, oktatási programokat a karriermenedzselés fejlesztése érdekében, illetve a munkakipróbálást.” (OECD 2004)

A kutatás célja Elemezni és értékelni az új LLG koncepciót a nemzetközi oktatáspolitikai dokumentumokban a definíció összevetése a magyar szabályozó környezettel a hazai középiskolai tanári gyakorlat megismerése Az OECD/EU célkitűzés Magyarországon egy feltáró kutatás nélkül megvalósíthatatlan - Ezért nemzetközi kitekintés, hazai szabályzók és az eddigi kutatásoktól eltérő módon „A disszertáció olyan kvalitatív kutatásként olvasható, amely az új megváltozott társadalmi – gazdasági környezetben keresi az egész életutat támogató pályaorientációs szolgáltatásnyújtás/ szervezés helyét. Ezen keresztül a „középiskola” és a középiskolai tanárok megváltozott szerepét a pályaorientációs munkában.” (11. old.)

A kutatás módszerei Műfaj: Kvalitatív-feltáró kutatás Creswell (1998), (Heppner-Wampold-Kivlighan, 2008, Yu-Wei Wang (2008) - „cikcakk folyamat” (zigzag process) Módszerek: Irodalomelemzés Nemzetközi formálódó pályaorientációs szakpolitika dokumentumai Hazai oktatáspolitikai (Közoktatási tv, NAT…) pályaorientációs szabályzók Fókuszcsoportok és azok ellenőrzésére használt műhelymegbeszélések alkalmazása (Kvale 2005, Seidman 2002, Vicsek 2006, Szivák 2002, Síklaki 2006) EU tagságunkból következően 6 év alatt – össze kell nézni a magyar jogszabályokkal A cikcakk folyamat leírást 2008-ban már kézikönyv formájában is megjelent

A kutatási és elemzési folyamat Irodalomelemzés Nemzetközi folyamatok 1 Irodalomelemzés hazai pályaorientációs fejlesztések áttekintése 3 Hazai szakpolitikai szabályzórendszer áttekintése 2 értelmezési keret 7 Mutatók alkotása: - jelen státusz: „VAN” 8 - azonosulás mértéke: „INTERIORIZÁCIÓs” 9 célállapot: „SZUBJEKTÍV JÖVŐKÉP” 10 jó gyakorlat: „ BENCHMARKING” 11 Első fókuszcsoportok tanárok 4 Szakiskola Szakközépiskola 4 évf. gimnázium Fókuszcsoport második kör 5 külső segítő szakemberek bevonása Műhelybeszélgetések 6 tanácsadók, napi gyakorlat: visszaellenőrzés Összegzés 12 Teljes kutatás 2004-től épül, személyesen ezzel foglalkozom 6 éve, NAT változatok 1995, 2003, 2007 Átkötő szövegek: 1-2 2004-2006 előkutatás – ekkor már tapasztaltam az ellentmondást, a dr. isk. felvétel előtt 2-3 az elmúlt 20 éven meglepően sok fejlesztés történt az iskolák számára 3-4 irodalomelemzést kapcsoljuk a saját empirikus vizsgálatainkhoz az első FCS körben strukturáltuk a témát – az első FCS alapján 4 dia csak utalás! FCS1 (ugrás nélkül) Tartalmi megállapítások: Feltételezett fogalomismeret minősége gyenge 4-5 Ez alapján alakítottuk ki a második időszak fókuszcsoportjainak 6-7 a kutatási folyamat ezen értelmezési keret kialakításához vezetett, ebből lettek a tengelyek és mutatók 7-8 első mutató az összes többit meghatározza 8-9 tanácsadó szerepet nem kívánják bevállalni a tanárok és saját szerep keresése 9-10 csak rendszerben tudják magukat elhelyezni, ezt el kell fogadni, hogy a pedagógus rendszer egy pontjaként tudja magát elfogadni 10-11 annak ellenére, hogy jó gyakorlatot ismertetünk a jelenlegi NAT-ban kiemelt fejlesztési feladathoz eszköztelenek a tanárok 12-13 ehhez konkrét javaslatokat is megfogalmaztunk, amelyek már felvetődtek az eddigi bemutatás során Körönkénti értékekés- kódolás Javaslatok 13

Nemzetközi irodalomkutatás A nemzetközi szervezetek kommunikációja a pályaorientáció vonatkozásában megváltozott OECD 2001-2003 ország-értékelések: komplex, az egész életutat támogató pálya-tanácsadási rendszerek kialakításának igénye Euro Counsel 1998, Dublin: a pályatanácsadás, mint a foglalkoztathatóságot és alkalmazkodóképességet fejlesztő eszköz jelenik meg Országértékelések alapozták meg (14 ország első körben) Egész életút változása és tanácsadási rendszerek Univerzálissá tenné az orientációs rendszereket – nem csak SNI felzárkóztatás és nem csak tehetségvédelem Mindenki számára hozzáférhető Dublin ennek kiérlelése vissza

Hazai szakpolitikai szabályzórendszer A magyar közoktatási (szakképzési, felnőttképzési) törvény, Nemzeti Alaptanterv e törekvéseket csak részben tükrözik pályaválasztást segítő szakasz csak 11/12. évfolyamtól közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei: továbbtanulási pályaválasztási tanácsadó fogalmi eltérések Nem érvényesül a folyamatos felkészülés elve, HEFOP 311 életpálya-építési kompetenciaterület nincsen az intézményekben Szakképzett pályaorientációs személyzet hiánya Defektus elve a kompetencia elv helyet, Támogatás tartalma bizonytalan (21 §) és távol van az iskolától: gyerektől- tanártól- szülőtől: mindenkitől! Kt. Használja: pályaválasztási tanácsadás, továbbtanulási tanácsadás, gimnázium esetében a 11-12 évfolyamos fakultáció, szakiskola esetében a pályaorientáció fogalmait miközben nem definiálja őket! vissza

Hazai pályaorientációs fejlesztések elemzése rendszerváltás előtti pályaválasztási hagyaték elvesztése párhuzamos projekt alapú fejlesztések tisztázatlan fogalom- és kompetenciahasználat Rendszerváltás óta számos végig nem vitt fejlesztés: Világbank, Soros, SZFP – két cikluson keresztül , Choices, epalya és 2 társa, HEFOP 311- TÁMOP 314 … FSZK – Dobbantó Rendszerváltás előtti hagyatékot nem vállalja az ország: pályaválasztási tanácsadó rendszer, Pályaválasztási felelősök iskolában és üzemekben, eszközfejlesztés OPTI, megyei intézetek 1983-as orientációs program stb. és beolvadás a pedagógiai intézetekbe – állomány csökkenése 1986-tól szétszéled a cca. 1000 fős országos állomány Ki végezze az orientációt: NAT szerint a műveltségterületi tanár, de ehhez sem rendel az oktatáspolitika támogatást (képzés, órakeret, eszköz) Rendkívül zavaros fogalomhasználat: pályao, pályavál, életpálya-építési kompetencia … vissza

Második időszak fókuszcsoportjai vegyes csoportok Irodalomkutatás alapján összeállított LLG definíció értékelése pályaorientációs részfogalmak értelmezése a résztvevők napi gyakorlata alapján felismert és vállalt feladatok megfogalmazása Seidman FCS 7 alkalom 5-7 fővel már érvényes (valid) – mi: 3+4 azaz 7 alkalom ok. első fókuszcsoportok kimenete alapján iskolákon kívüli helyszín összesen 33 fő, ebből iskolán kívüli pályaorientációban érintett szakember 33 fő – ebből 12 fő nem iskolai, nem tanár 2009 nyara (Budapest, Győr, Pécs, Debrecen) MÁSODIK FCS CÉLCSOPORT 50 % nő és 50 % férfi Csoportonként maximum 4 pedagógus Az öt foglalkozási ágazat – szociális szféra, oktatás, felnőttoktatás, egészségügy, munkaerő-közvetítés - kiegyenlítve Csoportonként maximum 1 főiskolai vagy egyetemi hallgató Csoportonként maximum 1 inaktív Képzettség, munkavégzés vegyes, alapvetően felsőfokú végzettségű legyen minden csoportban Minden csoportban egyenletes kormegoszlás Tesztelt LLG részfogalmak pályairányítás pálya-felvilágosítás információs pedagógiai tanácsadás/konzultáció pályaválasztási tanácsadás/konzultáció pályaorientációs tanácsadás/konzultáció életpálya-fejlesztési tanácsadás/konzultáció karrier-tanácsadás, /-konzultáció munkatanácsadás / munkavállalási tanácsadás/konzultáció reszocializációs / pótlólagos én-fejlődést elősegítő munkatanácsadás karrierépítési tanácsadás/konzultáció pályaépítési tanácsadás/konzultáció vissza

Műhelybeszélgetések A fókuszcsoportok eredményeinek érvényességét régiós műhelybeszélgetéseken próbáltuk ki; életpálya tanácsadás (LLG) hazai értelmezése elemzett LLG definícióhoz kapcsolódó pedagógiai (tanácsadói) feladatok pedagógus vs. tanácsadói szerepek és kompetenciák elhatárolása együttműködési módok iskolában és azon kívül alkalmazott jó gyakorlatok (eszközök, feladatlapok) (Budapest, Eger, Győr, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Debrecen) összesen 216 fő - 2009.szeptember 30. és december 16. között Összességében 216 fő vett részt a hét rendezvényen alkalmanként 25-50 fővel - a további eszközök fejlesztésének szükségessége az egész életutat támogató tanácsadás hatékonyságának növelése érdekében, valamint - az életpálya-tanácsadók kompetenciakészletének sajátosságai Regionális workshopok – 2009. szeptember-december Közép-magyarországi régió, Budapest 2009. szeptember 30. 9:00-15:00 Stadionok Hotel, Budapest Résztvevők: 24 fő tanácsadó Intézményi hátterek: FSZH-TÁMOP 2.2.2.; KMRMK (FIT, RIC, munkavállalási tanácsadók, rehabilitációs tanácsadók), ELTE, WJLF karrier irodák, Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet (MFPI), a KMRMK kiszerződött szolgáltatói, Gundel TISZK, Nonprofit Alapítvány Észak-magyarországi régió, Eger 2009. október 26. 10:00-15:00 Flóra Hotel, Eger Résztvevők: 53 fő tanácsadó Intézményi hátterek: FSZH-TÁMOP 2.2.2.; ÉMRMK (FIT, RIC, munkavállalási tanácsadók, rehabilitációs tanácsadók), az ÉMRMK kiszerződött szolgáltatói, Heves Megyei Pedagógiai Intézet, EKF, Salgótarjáni Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesülete, kiszerződött kistérségi pályaorientációs szolgáltatók Nyugat-magyarországi régió, Győr 2009. november 30. 10:00-15:00 Famulus Hotel, Győr Résztvevők: 25 fő tanácsadó Intézményi hátterek: FSZH-TÁMOP 2.2.2.; NYDRMK-Zalaegerszeg, FIT-Győr, Zalaegerszeg Polgármesteri Hivatala, Usus Optimus TISZK, Zeg-Zug Ifjúsági Iroda, Pályaválasztási tanácsadó Szolgálat, nagykanizsai kirendeltség, REMEK Dél-dunántúli régió, Pécs 2009. december 1. 10:00-15:00 Laterum Hotel, Pécs Intézményi hátterek: FSZH-TÁMOP 2.2.2.; DDRMK –Pécs, -Komló, -Szekszárd, -Mohács Dél-alföldi régió, Szeged 2009. december 2. 10:00-15:00 Novotel Hotel, Szeged Résztvevők: 40 fő tanácsadó Intézményi hátterek: FSZH-TÁMOP 2.2.2.; Kecskeméti Regionális Képzőközpont, DARMK –Kalocsa, -Kecskemét, -Kiskőrös, -Mórahalom, -Kistelek, -Szeged, -Csapód, -Szentes, 1000 Mester TISZK Közép-dunántúli régió, Székesfehérvár 2009. december 15. 10:00-15:00 Novotel Hotel, Székesfehérvár Intézményi hátterek: FSZH-TÁMOP 2.2.2.; KDRMK –Komárom, -Veszprém, -Esztergom, -Tatabánya, -Zirc, Pannon TISZK, Székesfehérvári Szolgáltató Központ, Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szolgálat Észak-alföldi régió, Debrecen 2009. december 16. 10:00-15:00 Kálvin Hotel, Debrecen Intézményi hátterek: FSZH-TÁMOP 2.2.2.; OKIDE, Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola, Debreceni Regionális Képzőközpont, JNSZ TISZK, Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, Nyírségi Szakképzésszervezési Kft.., Debrecen TISZK, ÉARMK -Hajdúszoboszló, -Nyíregyháza, Bocskai István Gimnázium vissza

Életpálya tanácsadás szakmai tevékenységi kockák és alcsoportjai Életút 3-6< üléses egyéni tanácsadás (Wiegersma 3. szint) önértékelő eljárásokkal és tesztekkel Tanácskérővel és családtag(okk)al konzultáció vezetése, esetlegesen terápiás elemek beemelésével Csoportos tanácsadás pszichológusi eszközökkel kiegészítve, esetleges terápiás elemekkel Közösség-fejlesztési tanácsadás Életpálya tanácsadás / LLG népszerűsítése, társadalmi hasznosságának megértetése társadalmi szintű kulcsüzenetek megfogalmazása az aktív életpályáról Az életpálya tanácsadás tartalmának és a segítés módjainak megismertetése és megértetése a lakosság minden csoportjával 3-6< üléses egyéni tanácsadás (Wigersma 2 szint) önértékelő eljárásokkal Tanácskérővel és családtag(okk)al konzultáció vezetése Csoportos pályatanácsadás- pályaorientáció pályainformáció nyújtás személyesen vagy elektronikusan egyénileg Információkérő és családtag(ok) egyidejű tájékoztatása Csoportos tájékoztatás Lakossági fórum, börze, elektronikus csatornák pályapszichológiai tanácsadás Szolgáltatást nyújtó kompetencia szintje pályatanácsadás pályainformáció nyújtás Pedagógus lehetséges pályao. Feladatai Egyéni pályainformáció-nyújtás Egyéni vagy csoportos pályaorientáció egyén kiscsoport csoport közösség társadalom Célcsoportok vissza Borbély-Pecze 2010

Javaslatok Egységes, az egész szakmai életutat támogató pályaorientációs fogalomhasználat kialakítása az oktatási és foglalkoztatási joganyagokban és átültetése a gyakorlatba Az életpályát támogató pályaorientáció fogalmának elterjesztése Pályaorientáció szereplőinek definiálása és a kompetenciahatárok kialakítása Érdemi együttműködés az iskolán belül és azon kívül A professzionális pályaorientációs szolgáltatási rendszer felépítése 1. A közoktatási, szakképzési törvények és a Nemzeti Alaptanterv keretein belül valamint e dokumentumok között ki kell alakítani az egységes pályaorientációs fogalomhasználatot 2. Az egész életutat támogató pályaorientációs szolgáltató rendszer jegyében harmonizálni szükséges a közoktatási, szakképzési, foglalkoztatási, felsőoktatási, felnőttképzési törvények fogalomhasználatát 3. Az iskolai pályaorientációs munkát össze kell kötni az iskolarendszeren kívüli szereplők munkájával az egész életutat támogató pályaorientáció mérhető indikátorrendszerének kialakítása a pályaorientációs szolgáltatások „láthatóvá” tevése a kereslet számára Információnyújtás a tanárok felé vége

Köszönöm a figyelmüket!