A szennyezés fogalma

A szennyezés folyamata Kezdő lépés: A szennyező anyagok valamely forrásból való kilépése (emissziója) A szennyező anygok koncetrációja mindig az emisszió helyén a legnagyobb Az emisszió forrásait többféleképpen csoportosíthatjuk Eredet szerint: ipari, mg-i, közlekedési stb. Helye szerint: helyhez kötött (pl.:gyár kéménye) v. mozgó forrás (autó kipufogója) Ideje szerint: folyamatos vagy időszakos Mennyisége szerint: állandó mennyiségű v. időben változó mennyiségű (Ezeken a csoportosításokon kívül még léteznek más csoportosítások is (pl.: halmazállapot szerint) , de a környezetvédelem napi gyakorlatában ezeket használjuk)

2. lépés: A kilépő anyagok a környezet elemeivel elkeverednek, hígulnak, kémiailag, fizikailag átalakulnak-transzmisszió A kilépő anyagok módosulva a levegőben a a környezetet károsítják Hígulásukkal hatásuk csökkenhet Fizikai/kémiai változással a károsító hatás nőhet A transzmissziót befolyásolja a közvetítő közeg összetétele, földrajzi, meteorológiai tényezők stb.

Folyamat röviden: kilépés-> terjedés->szennyezettség 3. lépés: Ez az anyag valamelyik lépésen keresztül bejut az emberbe (pl.:belégzéssel) vagy kifejti káros hatását a környezet adott elemén-immisszió (szennyezettségi koncentráció) Az immisszió nem egyetlen forrásból származik, hanem valamennyi forrás terjedés által befolyásolt összegzett hatás Folyamat röviden: kilépés-> terjedés->szennyezettség A környezet szennyezettségét többféle módon érzékelhetjük: műszerek segítségével v. érzékszerveink segítségével (műszerek pontosabban érzékelik a szennyezettséget, mint érzékszerveink) Az immisszió egy részét az ember nem érzékeli közvetlenül: Okai: nem éri el az immisszió érzékszerveink észlelési minimumszintjét Eléri a küszöbszintet, de azt más immissziók elfedik (pl.: kocsiban a zene elfedi a közlekedés többi zaját)

A környezeti hatások csoportosítása Egyes környezeti beavatkozás nem csak hatást, hanem hatássorozatot is kivált, megkülönböztetjuk a: - Elsődleges (primer) hatás Az ezáltal szennyezett környezeti elem más környezeti elem szennyeződését is kiválthatja és így kiterjedhet az élő és élettelen környezetre is. pl.: kémény füstölése miatt szennyeződött légkör - Másodlagos (szekunder) hatás Az elsődleges hatás következménye Pl: savas eső a primer hatás miatt - Harmadlagos hatás Pl: a savas eső miatt elsavasodott talaj (- Negyedleges hatás Pl: az elsavasodott talaj miatt elpusztuló növények)

Térbeli és időbeli következmény szerint 3 csoport: Jelentéktelen környezeti szennyezés Földrajzilag csak kis területet érint Csak egy-két környezeti elemre terjed ki A távolabbi jövőben nem okoz visszafordíthatatlan károsodást vagy nem okoz az ökológiai rendszerben nagy változást Pl: az erdőből néhány fa kivágása, virág leszakítása, otthoni kályhafüst Jelentős környezeti szennyezés: A jelentéktelennek tekintett hatások összegződése vagy a szennyező anyag minősége/mennyisége miatt Földrajzilag nagyobb területet érint Kettőnél több környezeti elemre terjed ki Az ottani ökoszisztéma teljes átalakulását v. fajok kipusztulásást okozza Döntő/Globális környezeti hatás Kontinensekre v az egész Földre kiterjed Valamennyi élő és élettelen elemeket károsítja Hosszú távon az egyed feletti szervezeződési szintek átalakulását, új fajok kialakulását vagy a régiek egy részének kipusztulásást okozza

A példákból kiindulva a kályháink C, S- és NO kibocsátása+közlekedés és ipar füstgázai+természetes eredetű légszennyezők szennyezik az atmoszférát. Ezek savas esőt, globális felmelegedést, éghajlati övek eltolódását eredményezik, amiket még súlyosbítanak az ember egyes környezetkárosító tevékenységei is-> Az egész Föld élővilágát pusztulással fenyegetik. Ezekre a megoldást az ökológiai alapú rendszerszemlélet adja Ez azt mondja ki, hogy: Bármely emberi tevékenysége vizsgálni és minősíteni kell annak megkezdése előtt, hogy az milyen hatással van az élő és az élettelen környezetre. A fogalmat már hazánkban is ismerik Pl: Környezeti hatásvizsgálat: az egyes technológiák telepítése előtt vagy felszámolása után végzik Pl: Audiálás: bizonyos üzem környezeti hatásának megállapítása/állapotfelmérése Ezenkívül a fejlett a csak néhány országban bevezetett a termelők környezetirányítási rendszerének kidolgozása.

A környezeti szennyeződés mérséklése Az ökológia rendszerszemléletet az embereknek csak egy töredéke ismeri, ezért az emberek többsége képtelen tevékenységeit ennek megfelelően irányítani A rövid távú gazdasági ellenérdekeltségek is megnehezítik a rendszerszemlélet használatát. Megoldási lehetőségeink tehát nem a rendszerszemléletben rejlenek, hanem másban. Pl: Környezetvédelem, ökológia, jog tudománya Határérték: a szennyező anyagok minőségére és mennyiségére vonatkozó jogilag korlátozott mérték Jogi korlátozás gyanánt a határérték alatti emmissziókat engedélyezik , de túllépésüket már büntetik. A határérték országonként változik- a fejlett országokban magasabb, a fejletlenebbekben alacsonyabb Egy- egy szennyezőre több határérték is megállapítható Globális egyezmények

A globális környezeti problémák Jelentése az olasz Római Klub-nak a „növekedés határai” címmel: 5 fő csoportba sorolhatóak a Globális környezeti problémák Az emberi népesség exponenciális ütemű szaporodása Fokozódó élelmezési hiány, éhínségek A Föld nyersanyag-és energiakészletésenk kiürülése Gyorsuló fegyverkezés Környezet fokozatos elszennyeződése Ezek megállapítása nagy vitákat eredményezett, ám az első következmények szinte azonnal jelentkeztek: 1973-ban kitört az olajválság De egyes országok a rossz gabonatermés miatt a lakosságukat élelemmel látták el->fokozódó éhínség Az olajválság hatásaként regionális fegyveres konfliktusok robbantak ki Afrikában és Ázsiában

2 jelentésük 1974-ben jelent meg Ekkor már a vezető hatalmak is elkezdtek aggódni, számukra is nyilvánvalóvá vált, hogy itt az emberiség léte forog veszélyben 1983-ban az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése nemzetközi bizottség létrehozását javasolta a megoldási lehetőségek feltárására A Környezeti és Fejlesztési Világbizottság nevet kapta 23 tagú testület, elnöke a norvég miniszterelnöknő lett 1987 okt.: A bizottság előterjesztette jelentését „Közös Jövőnk” címmel Erős kötöttségekkel és lényeges változtatásokkal lehetséges aza emberiség további léte és fenntartható további gazdaság fejlődése „…A fenntartható fejlődés olyan társ.-i, politikai-és gazd.-i haladást jelent, amely megfelel jelen szükségleteinknek, de nem akadályozza meg, hogy az eljövendő nemzedékek is kielégíthessék szükségleteiket…” Fő eleme a méltányosság a világ különböző népei között, de szülők és unokák között is