A FÖLDRENGÉS A földrengés a földfelszín egy darabjának hirtelen bekövetkező és néha katasztrofális következményekkel járó mozgása.

Információk a Föld belső viszonyairól: mélyfúrások (kb. 10 km-ig  1/600 sugár) földrengéshullámok vulkánosság (400-600 km-ig, esetleg 2900 km - forrópontoknál) tehetetlenségi nyomaték (tömeg-térfogat-tömegeloszlás: egyenletes eloszlás esetén 0,4 MR2 lenne, de így csak 0,33 MR2.) külső analógiák (meteoritok alapján)/ (a más körülmények miatti bizonytalanságokat figyelembe véve)

A földrengések okai: Belső erők: 1. Tektonizmus (kb. 90 %) 2. Vulkánosság (kb. 7 %) 3. Beszakadásos (természetes üregek, bányák, stb.) Külső erők: 4. Külső erők hatására beköv. tömegmozgások (pl. hegyomlás) esetleg a Kobe környéki rengés feltételezett oka 5. Meteorit becsapódás 6. Talajnyugtalanság (gépek, közlekedés, légköri jelenségek) 7. Mesterséges rengések (szeizmikus robb., atom kis., bányászat)

A földrengés fogalma (a földkéregben felhalmozódott rugalmas energiák felszabadulása, a feszültségek kiegyenlítődése). Hirtelen indul meg, lassabban marad abba. Váratlansága és az esetenkénti sok áldozat miatt félelmetes. (Az utóbbi 500 évben 13-14 mill. halálos áldozat.) Bizonytalanság + közvetett hatás (pl. tsunami) A szeizmológia ma már önálló tudomány.

Alapfogalmak: epicentrum, hipocentrum Rengések osztályozása mélység szerint: sekély  33 km, közepes mélys. 300 km-ig, mély rengés kb. 700 km-ig

Rengés hullámok terjedési sebessége ill. jellemzőik: p – longitudinális („nyomáshullámként”), s – traszverzális („rezgésként”) l - felületi (Love-, Rayleigh)

A térhullámok : Longitudinális hullám: a hullámot más néven p (primer) hullámnak is nevezik, mert a szeizmogramokon ez a hullám jelentkezik először. Transzverzális hullám: a hullámot más néven s (szekunder) hullámnak is nevezik, mert a szeizmogramon a p hullámok után jelentkezik.

A földrengések észlelése, földrengés skálák Kínaiak: sárkányos váza (békák golyókkal) Európában: Pegnataro 1783 első skála Kitaibel P. és Tomcsányi V. 1810-ben már haszn. az izoszeizta fogalmát. Rossi és Forel (1883) 10 fokozatú skála Mercalli (1897) 10 fokozatú Cancani (1904) 12 fokozatúra egészíti ki. Sieberg (1917) gyakorlati alkalmazhatóság. (M-C-S). Elfogadja a Nemzetközi Földrengési Asszociáció

TOP földrengések

Évente: 100-300 ezer rengés, ebből értékelhető kb Évente: 100-300 ezer rengés, ebből értékelhető kb. 10 ezer, magyar hálózat 1-3 ezer.

A földrengések mélysége és erőssége A földrengések erősségének jellemzésére többféle skálát használnak: * Richter-skála: a földrengés erősségét egy logaritmikus skála szerint határozza meg. * Mercalli-skála: ez a 12 fokozatú skála a földrengések erősségét tapasztalati úton, a földrengés által végzett pusztításból vezeti le. * Európai makroszeizmikus-skála: a Mercalli-skála továbbfejlesztett és Európában használt változata.Æ * A maximális talajgyorsulás a földrengés erősségét jellemzi egy adott területen.

VÉGE