Gondolatok a tájtervezés és földrajztudomány kapcsolatáról Szilassi Péter SZTE

Az előadás felépítése Elméleti, fogalmi, szemléletbeli különbségek Geográfiai ismeretek, és geográfusok a tájtervezés hazai gyakorlatában Tájtervezés megjelenése a geográfus képzés „tájas” szakirányaiban

1. Elméleti, fogalmi, szemléletbeli különbségek

Tájtervezés fogalma A tájrendezés egyik eszköze, melynek célja a tájrendezési döntések előkészítése és a többcélú tájhasznosításból adódó érdekkülönbségek összehangolása. (Csemez A.) A tájnak, mint térbeli egységnek a védelmét, fejlődését szolgáló tervezési folyamat. Célja a tájháztartás tartós teljesítőképességének, és esztétikai értékének a megőrzése, fejlesztése. (Mezősi G.)

Tájtervezéshez szükség van-e földrajzi ismeretekre? A földrajz hátteret, és eszköztárat ad a táj elemzéséhez, tervezéséhez Magyarországon gyakran pusztán mérnöki feladatnak tekintik a tájtervezést Pedig ugyan azt az objektumot (tájat) szemléli másik nézőpontból A geográfia adós egy tervezés számára kialakított know how gyűjteménnyel A tervezés gyakran nem használja a tájföldrajzi kutatások eredményeit, csak az alapadatokat

Geoökológiai háttér (3 féle megközelítés) Tájszerkezet feltárása (hierarchia, tájtípus) Pufferkapacitásra, érzékenységére lehet belőle következtetni Tájmintázat elemzése (mintázatból a folyamatra lehet következtetni) Funkcionális tájelemzések (optimális tájhasználat tervezése) geoökológiai térképezés segítségével

Tájfunkciók Tájépítészek szerint Tájökológusok szerint Lefolyásszabályozási funkciók Erózióval szembeni ellenállás funkciója Ökotópképző funkció stb. Ipari funkció Települési funkció Rekreációs funkció Stb.

Tájfunkciók elemzése Paraméteres (tájalkotó tényezőnkénti) Integrált (táji) amikor területegységenként Folyamatorientált elemzés (újabban) mely a működés oldaláról közelíti meg a tájat

Geoökológiai tájelemzés lépései (Geoökológiai tájanalízis) Koncepcionális fázis (vizsgálati cél megfogalmazása, modellalkotás) Fő szakasz terepi és labormunkák Geoökológiai viszonyok leírása A tájfunkciók elemzése (víz, anyagkörforgások) Geoökológiai szintézis (ökotóptérképek, tájháztartási elemzések)

Geoökológiai tájanalízis adatháttere Nem elsődleges feladat az adatok előállítása De a térbeli kiterjesztés, szintetikus elemzés IGEN! DE sajnos nem, vagy nehezen hozzáférhető, vagy hiányosak, vagy drágák az adatok…. A tájtervezők határidőre dolgoznak, megelégszenek gyengébb alapadatokkal is…

Tájak hierarchiája, térbeli egységei Geoökológia: természeti földrajzi alapú tájfelosztás (ökotóp, kistáj, középtáj, nagytáj stb.) Tájtervező mérnökök: Antropogén használat alapján történő térfelosztás (Üdülőtáj, Ipari táj stb.) Újabban: Tájkarakter egységek, Tájkarakter-típus Mindegyiknek lehet létjogosultsága, a cél határozza meg, hogy melyiket alkalmazzuk, de a tervezés leggyakoribb alapegysége a közig határ!

Tér és Idő dimenzió problematikája Térben (méretarány) tájaknak, terveknek, is van hierarchiája. A „belenagyítással” nem jutunk több adathoz. Elvileg a kimeneti (javaslati) térképek méretaránya a felhasznált adatok, alaptérképek méretarányával megegyező kellene hogy legyen!!! Időbeli dimenzió is van! Csak addig érvényes a terv időben, ameddig a földrajzi változások progniosztizálhatók.

2. Geográfiai ismeretek, és geográfusok a tájtervezés hazai gyakorlatában

Geográfusok a tájtervezésben… Tájrehabilitációs (rekultivációs) tervek készítése (nem kell hozzá tervezői jogosultság) Természetvédelmi kezelési tervek (nem kell hozzá tervezői jogosultság) Területrendezési tervek Településrendezési tervek tájrendezési munkarésze (geográfus nem tervezhet)

Területrendezés A területrendezés az országra, illetve térségeire kiterjedően a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása, az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetősége meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése, a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása, a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása, nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és határ menti területrendezési tevékenység összehangolása… 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

A területrendezés céljai: Az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetősége meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése, a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása, a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása, 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

„ a térszerkezeti elemek azonosítása, a térszerkezet időbeli alakulása, a térségi területfelhasználás változásai, tendenciák értékelése „ melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. Rendelethez a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól

Tájérzékenység (14 paraméter alapján) súlyozottan

Táterhelés (8 paraméter alapján) súlyozottan

Tájterhelhetőség

? „Rendszeresen belvízjárta területek” 2006-os lehatárolás Módosított lehatárolás (2011)

„ Rendszeresen belvízjárta területek (2005)

Rendszeresen belvízjárta területek (2011) Pálfai I. (2004)

Rendszeresen belvízjárta területek (2005, 2011)

Településrendezési tervek Tájrendezési munkarész (kötelező alátámasztó munkarész) Tájvizsgálat + Értékelés Tájrendezési, Tájvédelmi, Tájfejlesztési javaslat Geográfusnak nincs tervezői jogosultsága

Tájhasználati konfliktusok • jelenlegi területhasználatok (meglévő tájhasználati konfliktusok) • tervezett területhasználatokra (potenciális tájhasználati konfliktusok) vonatkozóan is célszerű feltárni

Tájhasználati konfliktusok típusai (tájépítész szakma szerint) • Funkcionális (használati) konfliktusok, – szomszédságok • Ökológiai, (tájökológiai) konfliktusok • Tájképi, vizuális konfliktusok • Egyéb problémák

Konfliktusok feltárásának menete • Környezeti elemek állapotának áttekintése során feltáruló problémák/konfliktusok – talaj, víz, levegő (bűz is), zaj, stb. – Kijelölt védőterületek hasznosítása és szomszédsága – Ismert környezetszennyezések bírságok, határérték túllépések • Hasznosítások áttekintése – Hasznosításokból eredő terhelések (jelenlegi és korábbi tevékenységek egyaránt) – Az egyes hasznosítások által megkövetelt környezet minőség ,környezetállapot (pl. érzékeny használatok lakó, üdülő) • Védett, védendő értékek áttekintése (víz, természet, tájkép, műemlék)

3. Tájtervezés megjelenése a geográfus képzés „tájas” szakirányaiban

Néhány összehasonlító adat a tájas szakirányokról ELTE (Táj és környezet szakirány) EA GY Új irányzatok a Tájkutatásban 1 Tájföldrajz, Tájkutatás 2 Kultúrtájvizsgálat alapjai Kultúrtájtípusok a Kárpát medencében Település a tájban összesen 9

DE (Táj és környezetkutató szakirány) EA GY Tájelemzés és értékelés gyakorlat 1 Táj és környezeti tervezés földrajzi alapjai 2 Ágazati tervezés környezetvédelmi vonatkozásai Kultúrtájak Tájvédelem Európában összesen 7 4

PTE Táj- és környezetkutató szakirány EA GY Tájértékelés 2 Kultúrtájak földrajza Tájelemzés, tájtervezés Tájkutatás korszerű alkalmazása A táj változása a Kárpát-medencében A táj változása Európában összesen 10

SZTE (Táj és környezetkutató szakirány) EA GY Tájtervezés 2 Ágazati Környezeti tervezés 1 Környezettervezési modellek 3 Környezettervezés alapjai összesen 6 8

Hogyan tudnánk a tájtervezésben aktívabban, nagyobb számban közreműködni a geográfusok? Tervezéshez táji adatbázisok (MNA) Közös szakmai „szótár” készítése Tervezéshez módszertani segédletek készítése, Tervezési jogosultságok kérdésében lobbizás. Geográfus képzés tájas szakirányainak összehangolása, közös jegyzetek, gyakorlat orientáltabb képzés

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!