Társadalmi környezet, szervezeti keretek Karrier és életpálya menedzsment II. ea. Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors CNN CNN Anxieties of 'Modern Times' still with us November 29, /

XIX. század harmadik harmada - XX. század tömegtársadalmak, városiasodás földrajzi és társadalmi mobilitás tömeges munkaerőigények (differenciálatlan igények, majd specializációk) szakképzés pályaválasztás megjelenése bérmunka / bérmunkás megjelenése munkaszervezeti keretek: szakfeladat, munkakör

Egyén és környezete Forrás: Marry McMachon 2011

A munkaerőpiac A munkaerőpiac az a gazdasági intézmény, ahol a munkaerő allokációja megvalósul. A munkaerőpiacon két azonos státusú szereplő – az eladó (munkavállaló) és a vevő (munkaadó) – megállapodnak a csere feltételeiben (szerződést kötnek). Az adásvétel során nem a munkaerő cserél gazdát – már csak azért sem, mivel az elválaszthatatlan tulajdonosától – hanem a munkavállaló lényegében munkát ígér, amelynek elvégzése után kapja meg a kialkudott díjazást. Végül is a cserék összessége alkotja a gazdaság munkaerőpiacát, a cserék révén valósul meg a munkavállalók munkaposztok közötti mozgása. Az elmozdulásokat együttesen szokás a munkaerő allokációjának, illetve reallokációjának nevezni. (Galasi 1982)

Kőrösi Gábor (2002 Munkaerő-piaci Tükör

Demográfiai háttér

Mai magyar munkaerőpiac – főcímekben forint volt a bruttó átlagkereset nettó kereset Ft (KSH, 2015 február) a foglalkoztatottak 4 millió 142 ezer fős létszáma 4,3%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. (KSH, január 28.) közfoglalkoztatott 178 ezer fő (KSH, január 28.)

8 A munkanélküliség és a bérmunka társadalma - fogalmak munkanélküli: (fn) munkaalkalom és kereset nélküli dolgozó. 1.vkinek munkanélküli volta munka: az embernek szükségletei kielégítésére irányuló tudatos, célszerű (termelő)tevékenység. 1.valamire fordított erőkifejtés 2.tennivaló, feladat 3.tervszerű tevékenység eredménye, mű Magyar Értelmező Kéziszótár (1972) Kép: Munkanélküliek a Duna-parton 1931 Gönci Sándor felvétele Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár

9 A munkanélküliség és a bérmunka társadalma – fogalmak II. munkabér: munkáért fizetett bér 1.A munkaerő ára munkaerő: az emberek munkavégzésre képesítő szellemi és testi ereje munkaerő-tartalék: a lakosság nem kellően foglalkoztatott a termelésbe bevonható része munkaerőhiány: dolgozókban mutatkozó hiány munkaerő-gazdálkodás: a rendelkezésre álló munkaerők célszerű felhasználása, elosztása munkaidő: a munkahelyen munkával eltöltött idő

10 A munkanélküliség és a bérmunka társadalma – fogalmak III. munkaképes: munka végzésére képes, dolgozni tudó munkaképtelen:betegsége, kora, családi helyzete stb. miatt dolgozni nem tudó munkakör: a munkaviszonnyal kapcsolatos feladatkör, hatáskör (Valaha létező fogalmaink – a rendszerváltás előtt: munkakönyv, munkakerülés (ld. K.M.K.), munkakötelezettség (ld. M.H.K.), élmunkás…)

11 A munkakínálat alapmodellje Egyén dönt, hogy munkát vállaljon, vagy szabadidejét növelje? ha munkát vállal, akkor H órát dolgozik és W nettó (adózás utáni) munkabért kap. Maradék idejét L, mint szabadidőt használhatja fel. (Galasi 1997) Kép forrása: Rákos György, 49 éves munkanélküli pék a Hangyatelepen 1930-as évek Gönci Sándor felvétele Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár

12 Az egyén döntése: szabadidő vs. munkaidő Forrás: Wikipedia

13 Munkapiaci egyensúly Mivel a munkaerő a vállalatok számára a termelési tényezők egyike, így a munkaerő-kereslet modellje a termeléselméletben használatos tényezőkeresleti modell speciális esetének tekinthető. Feltételezzük, hogy egy órányi pótlólagos munkaerő alkalmazása a vállalat számára pontosan kiszámítható bevétellel jár: ez a munkaerő határtermék-bevétele (MRP). MRP értelemszerűen a már „felhasznált” munkaórák számának csökkenő függvénye.termeléselméletben Mivel az alapmodellben a munkaerőpiacot versenyzői piacnak tekintjük, a vállalat csak a piacon kialakult egyensúlyi bérrel (w) szembesül, vagyis a bér számára is csupán exogén tényező, adottság. Belátható, hogy a vállalat munkakeresleti függvénye éppen az MRP- vel lesz azonos. Ekkor az optimális vállalati foglalkoztatást az MRP- görbe és a konstans w egyenes metszéspontja határozza meg. Ugyanis w nem lesz más, mint a munkaerőre fordított határkiadás (ME), vagyis egy órányi pótlólagos munkaerő alkalmazásának költsége. Ez az egyensúly Pareto-hatékony, mert a vállalatok minden olyan munkást alkalmazni fognak, akinek a számára a munkaideje kevesebbet ér, mint ugyanez a munkaidő a vállalat számára (MRP).Pareto-hatékony

Munkaszervezetek

Szervezetek jellemzői szervezetek valóságot teremtenek a társadalmi lét stabilizátorai ellenőrizhetővé teszik a teret, időt, okokat minél totálisabb az ellenőrzés, annál totálisabb a szervezet adott cél érdekében jön létre és működik manifeszt és latens funkciók, diszfunkciók (Csepeli, 2003)

Egyén és szervezet „Bármennyire is törekednek a szervezetek, hogy az általuk teremtett valóságban minden mozzanat a manifeszt funkciók ellátását szolgálja, mindegyik szervezet egyúttal eleven emberek egyesülése is, akik magukkal hozzák a szervezetbe korábbi élettörténetüket, akarva-akaratlanul fenntartják sokszoros társadalmi beágyazottságaikat, megtartják társadalmi szerepeiket. Ennélfogva a szervezetben együtt tevékenykedő emberek a szervezet által meghatározott érdekeken kívül számos más érdeket is megtestesítenek, melyek hatalma alól a szervezet tagjaként sem képesek magukat kivonni.” ) Csepeli 2003, 22)

Modern bürokratikus szervezet jellemzői (Weber) Specializáció: feladatelvégzés elsőbbsége a feladatvégző személyével szemben Hierarchia: vezetők és vezetettek illetékessége közötti világos különbségtétel Szabályozottság: stabil, bár időről időre változtatható szervezeti rend Személytelenség: a jog uralma az önkény felett

Önmenedzselés a szervezetben „a szervezet színpad” Szabályok: (Goffman) incidensek kerülése idealizáció – titkolni kell a szervezeti tagsággal össze nem férő tevékenységeket – titkolni kell a hibákat – titkolni kell a folyamatot, csak a végeredményt mutassuk be – feláldozni szempontokat(pl. minőség vs. gyorsaság) – elkötelezettség, hit misztifikáció- távolságtartás a másiktól pártfogók gyűjtése (Csepeli 2003, )

Irodalmak Galasi Péter (1994): A munkanélküliség gazdaságtana. Aula, Budapest.A munkanélküliség gazdaságtana. Polónyi István (2002) Az oktatás gazdaságtana, Osiris Kiadó on-line elérés: ktatas-gazdasagtana/ch04.html ktatas-gazdasagtana/ch04.html Csepeli György (2003) A szervezkedő ember, Osiris Castel, Robert (1996) A bérmunka társadalma