A Depresszióipar és az életproblémák megoldása Szendi Gábor klinikai szakpszichológus tudományos munkatárs

Vázlat-amiről ma szó lesz A depresszióipar kezdetei A piac megteremtése. Hogyan nő a „depressziósok” száma évről-évre. Antidepresszáns és placebo A vizsgálatok sikertelenségének okai Mellékhatások:öngyilkosság és a többi Pszichoterápia és agyműködés A „depresszió” és az életproblémák kognitív-viselkedésterápiás megközelítése

A depresszióipar kezdetei Az első triciklikus antidepresszáns és az endogén vagy biológiai depresszió. Megéri-e ezt gyártani? A nagy ötlet: ne a betegséghez keressünk gyógyszert, hanem a gyógyszerhez betegeket Találjuk ki, miért hat a gyógyszer: a szerotonin hipotézis feltalálása Gyártsunk gyógyszert a hipotézishez Bizonyítsuk be, hogy az új szerek, a szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI) hatékonyak

A piac megteremtése. Hogyan nő a „depressziósok” száma évről-évre. A DSM-rendszer „kibontakozása” és diktatúrája A fenomenológiai betegségleírás csődje: minden út a biokémiai egyensúlyzavarhoz vezet: a biológiai depresszió és az életnehézségekre adott lelki reakciók összemosása A kezelésrezisztens „depressziós” beteg fogalma

Hogyan változott évek során a diagnosztizált depressziósok száma A különböző korszakokban születettek depresszióaránya. (Forrás: Peterson és mtsi., 1993)

Mekkora esélye van egy életév alatt a depresszióra a különböző évjáratú embereknek.

Antidepresszáns és placebo Irving Kirsch és Guy Sapirstein (1998):Figyelve a Prozacra a placebot halljuk (Listening to Prozac, but hearing placebo) alapfogalmak:Törzskönyvezési szabályok, randomizált placebokontrolos próbák, metaanalízis, gyógyhatás=gyógyszerhatás mínusz placebohatás Törzskönyvezéshez elég két pozitív eredményű vizsgálat, nem számít, hány negatív eredményű született 1500 FDA-hoz benyújtott vizsgálatból 19 volt elemezhető: összesen 2318 személy vett részt, akik közül 1460 kapott aktív gyógyszert és 858 placebot.

Eredmény: a gyógyszerhatás 75%-a placebohatás volt, és csupán 25% hatás volt tulajdonítható a gyógyszer aktív hatóanyagának. Másként: az aktív gyógyszerhatást 100%-nak véve, a betegek pusztán placebot szedve is 75%-os javulást érnének el. A vizsgálatokban a depresszióra nem ható, de aktív mellékhatásokkal bíró vegyületek is antidepresszív hatásúak voltak! Ez arra mutat, hogy minden szer antidepresszívumként hat, ha annak hiszi a beteg! A gyógyszerhatás és a placebohatás 0.9 szinten korrelált, vagyis a gyógyszerhatás a placebohatás függvénye Mi az aktív placebohatás? A mellékhatásokból a beteg rájön, hogy aktív szert kapott, ez további járulékos -25%-os- placebohatással jár

A placebohatás, mint a gyógyszerhatás bejóslója: minél nagyobb a placeboválasz, annál nagyobb a “gyógyszerhatás”. (forrás: Kirsch és Sapirstein, 1998).

Kirsch, I. ; Moore, T. J. ; Scoboria, A. ; Nicholls, S. S Kirsch, I.; Moore, T.J.; Scoboria, A.; Nicholls, S.S.: (2002): A császár új gyógyszerei (The emperor's new drugs) Az FDA-hoz törzskönyvezésre benyújtott vizsgálatok elemzése. A hat leggyakoribb SSRI-t elemezték: Prozac, Seroxat, Zoloft, Efectin, Seropram, Serzone Elemzésük szerint a 47 vizsgálatból 30-ban (64%!) hatástalannak mutatkozott az antidepresszáns! Az átlagos placebohatás 82% volt, vagyis az aktív hatóanyag átlagosan 18% extrahatást tudott csak nyújtani. Ahol „hatékony” volt az antidepresszáns, az átlagos javulás 1.8 pont volt a Hamilton Depressziós Skálán, vagyis a „gyógyult” betegek 24-ről 20 pontra, a placebocsoport 24-ről 22-re csökkent a depressziópontszáma. (Maximum 68 pontos a skála.)

A gyógyszeripar varázsszava a statisztikailag szignifikáns A gyógyszeripar varázsszava a statisztikailag szignifikáns. Ez azonban nem szól arról, klinikailag van-e egyáltalán értelme javuláskülönbségről beszélni. Az antidepresszáns vizsgálatok szerint nincs lényegi különbség aktív gyógyszer és placebo közt. Mivel a tudományban a negatív vizsgálat is bizonyító erejű, kijelenthetjük, hogy tudományosan nem igazolt, sőt cáfolt az antidepresszánsok hatásossága.

Más metaanalízisek, azonos eredménnyei Szerzők Negatív vizsgálatok aránya Greenberg és Fisher 1989 64% AHCPR 1999 71% Storosum és munkatársai 2001 69% Kirsch, Scoboria, Moore 2002 57% Khan és munkatársai 2002 53% Khan és munkatársai 2003 68% Melander és munkatársai 2003 50%

A vizsgálatok sikertelenségének okai A DSM-IV a depresszió fogalmát parttalanul kitágította, a vizsgált betegminták többségükben hagyományos értelemben boldogtalannak, megkeseredettnek, balsorsúnak, elidegenedettnek, önértékelési zavarban szenvedőnek A kezelések eredménytelenségének oka A pszichiátriai ellátásban antidepresszáns t kapó betegek mindössze 15%-a kerülne be egy gyógyszervizsgálatba a beválogatási kritériumok alapján.

Mellékhatások: öngyilkosság és a többi Már az 1990-es évektől számtalan esetleírás vált ismertté, hogy az antidepresszánsok fokozzák az öngyilkossági hajlamot. David Healy és Chris Whitaker 2003 a gyógyszervizsgálatok elemzésével arra következtetett, hogy az antidepresszánsok szedése alatt az öngyilkossági kísérleteket 2.2-szer, a befejezett öngyilkosságok pedig 6.8-szer gyakoribbak. Healy újraelemezte a Zoloft és a Seroxat törzskönyvezésre benyújtott – meghamisított adatait, és a következőt kapta:

A Zoloft kétszeres, a Seroxat több mint hétszeres kockázatot jelent öngyilkossági esemény szempontjából a törzskönyvezésre benyújtott vizsgálatokban

Jed Boardman és David Healy 2001 2 Jed Boardman és David Healy 2001 2.5 millió North Staffordshire-i személy adatát felhasználva kiszámolták, az öngyilkossági kockázat hatszoros a Prozac-szedőknél, és az SSRI-ok esetén átlagosan 3.44-szer gyakoribb az öngyilkosság azokkal összehasonlítva, akiket nem kezeltek. Számos egyéb elemzés hatására az FDA 2004-ben a gyerekekre vonatkozóan, de 2005-ben már a felnőttekre is érvényesen előírta, hogy a gyógyszer-tájékoztatón „fekete keretben” vastag betűkkel álljon a figyelmeztetés, hogy az antidepresszánsok fokozzák az öngyilkosságot. Az európai hatóságok 2005 áprilisában ugyancsak kiadtak ilyen figyelmeztetést.

Egyéb mellékhatások Egy levélváltás a weben a Mozgóvilágban megjelent Depresszióipar cikkem nyomán: „Tisztelt Szendi Úr! Sületlenségeket beszél, és ami nagyobb baj, terjeszt, de úgy hiszem ezt ön is tudja és leginkább önmagát kívánja ezen tevékenységével a figyelem középpontjába állítani.”

A levélre „Áldozat” jeligével a következő választ írta valaki: „Tisztelt Hozzászóló! Szedte a fent említett gyógyszerek bármelyikét is? Én igen (Seroxatot) és ez a méreg tönkre tette az életemet! A szedése után jelentkező elvonási tünetek iszonyatosak. Azóta teljesen leépültem fizikailag és pszichésen. Túl vagyok életem első öngyilkossági kísérletén, pedig a gyógyszer előtt életvidám ember voltam, soha meg sem fordult a fejemben ilyesmi! Marékszámra szedem a gyógyszereket az azóta kialakult betegségeimre. Előtte makkegészséges ember voltam, orvosokat csak hírből ismertem. Pánikbetegségre adták nekem ezt a gyógyszert, de visszasírom a pánikrohamos hónapokat!”

Mániás, agitált, szorongásos állapot, amely pszichózisig fajulhat Mániás, agitált, szorongásos állapot, amely pszichózisig fajulhat. Egy amerikai vizsgálatban a zárt osztályra kerülte 16% SSRI-pszichózis miatt került be. Stimuláns hatás! Bizarr, irreális viselkedés, agresszivitás, öngyilkosság Depresszió Vérzékenység (gyomorvérzések, véraláfutások, stb.) Fokozott rákkockázat Terhességi és magzati ártalmak. A fejlődő agyra beláthatatlan következményei vannak a gyógyszerhatásnak Szexuális funkciózavarok, impotencia, libidócsökkenés Fokozott infarktus és sztrókkockázat Enzimdeffektus (enzimhiány miatti mérgezés) Maradandó agyi elváltozások, homloklebeny szindróma

Pszichoterápia és agyműködés Számos vizsgálat igazolta, hogy a pszichoterápiás beavatkozások komoly agyműködésbeli változásokat eredményeznek, vagyis a „beszélgetés” módosítja az agyműködést. Kényszerbetegségben a gyógyszer és a viselkedésterápia azonos módon módosította az agyműködést Pókfóbiások gyógyulása után megszűnt az agyban kimutatható félelmi válasz Pszichoterápiára gyógyuló depressziós betegeknél szintén markáns agyműködés-változás alakult ki

A depresszió kognitív-viselkedésterápiás felfogása A depressziós ember negatívan látja önmagát, a világot és a jövőt. A depressziós gondolkodásra jellegzetes kognitív torzítások, vagy gondolkodási hibák a jellemzőek Pl. Fekete-fehér gondolkodás: vagy jó vagy rossz Katasztrófizálás: borzalmas lesz, ha nem sikerül Gondolatolvasás: biztos utál engem Túláltalánosítás: minden ember gazember „Kell” állítások: muszáj ötösre vizsgáznom Pozitívumok kiszűrése: csak véletlen sikerült

A feladat: automatikus, rejtett negatív gondolatok feltárása és módosítása. Az emberek folyamatosan kommentálják saját helyzetüket, viselkedésüket, a velük történteket, de ez sokszor rejtett, mert megszokott, egyfajta „háttérzaj” csupán. ABC módszer: Az emberek azt hiszik, események, másik viselkedése váltja ki belőlük a negatív érzéseket. Valójában az A esemény kiváltotta C érzelmet a B rejtett gondolatok idézik elő. Vagyis A esemény értelmezése az, ami kiváltja a negatív érzelmeket.

Ma kezdődik életünk hátralévő része