A keresztény Magyar Királyság kialakulása Csík-hágó Iskola Magyar Történelem 2011-2012-es tanév 3. óra A keresztény Magyar Királyság kialakulása tanár: Németh Károly

Felhasznált anyagok az internetről: http://en.wikipedia.org/wiki/History_of_Hungary http://en.wikipedia.org/wiki/Kingdom_of_Hungary_in_the_Middle_Ages http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_történelem http://hu.wikipedia.org/wiki/http://Lehel_kürtje http://hu.wikipedia.org/wiki/Botond_vitéz http://en.wikipedia.org/wiki/Géza_of_Hungary http://en.wikipedia.org/wiki/Stephen_I_of_Hungary

Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! (“Himnusz”, Kölcsey Ferenc verse (1823))

Árpád vezér és a tözsfők, amint átkelnek a Kárpátokon Árpád vezér és a tözsfők, amint átkelnek a Kárpátokon. Feszty Árpád festőművész képe, az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékmű körképén (1892 – 1894 között festették). http://en.wikipedia.org/wiki/Arrival_of_the_Hungarians

Ismétlés: Visszafelé nyilazó magyar lovas egy észak-olaszországi templom (Aquileia-ban) Falfestményén, a 900-as évekből. A kalandozások kora, körülbelül 900-970 között .

Fontosabb csaták az új haza védelmében a Kárpát Medencében és külföldön / 907-ben Luitpold bajor őrgróf vezetésével, óriási (egyesek szerint 100000 fős) német sereg indult a magyarok ellen. A magyar sereget Árpád vezette és mintegy 30-35 ezer főböl állt. A három hadtestből álló német sereget a magyarok teljesen megsemmisítették. A német veszteségek között volt maga Luitpold őrgróf, egy érsek, két püspök, három apát és 19 báró. A hagyományok szerint ezen csata után halt meg Árpád vezér is, a csatában szerzett sebesülései miatt. Elesett még Árpád három fia is. 907 : Pozsonyi csata / The battle of Pozsony http://hu.wikipedia.org/wiki/Pozsonyi_csata http://en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Pressburg

910 : A magyarok legyőzik IV 910 : A magyarok legyőzik IV. Lajos német uralkodó birodalmi hadseregét Augsburgnál, Németországban. 937 és 954: Bulcsu horka (horka = a törzsszövetség főbírája) nagy európai hadjáratai . A 954 évi az amerikai katonai akadémiákon is a tananyag része. http://www.youtube.com/watch?v=Esa-ijfUC2I

955: A magyarokat legyőzik a németek a Lech-mezei csatában, Augsburg közelében. Bulcsú és Lehel vezéreket kivégezteti Ottó császár. Ezután a magyarok nem indítanak több nagy kalandozó hadjáratot Nyugat Európába, de Dél és Del-Kelet Európába igen, még további 20 évig. A legenda szerint Lehel vezér utolsó kívánsága az volt, hogy megfújhassa a kürtjét. Miután megkapta a kürtöt, megfújta, majd egyetlen csapással halálra sujtotta vele Konrád császárt, mondván: elöttem mész a túlvilágba és szolgálni fogsz nekem – ahogy a pogány hit alapján gondolta. Középkori festmény a Lech-mezei csatáról.

Lehel kürtje a jászberényi Jász Múzeumban.

Botond vezér alacsony termetű ember volt, de mégis kitűnő harcos. 955 : Botond vezér bosszút áll Bulcsú és Lehel haláláért. 960 : Konstantinápoly (ma Isztambul) várkapuját betöri buzogányával és párbajban legyőzi a görögök legerősebb vitézét. http://hu.wikipedia.org/wiki/Botond_vitéz

Géza fejedelem (945-997) Az első magyar pénzérme. Kibocsátója Géza fejedelem volt, 970 körül. Apja Taksony fejedelem, anyja egy besenyő vagy bolgár hercegnő. Felesége Sarolta, az erdélyi fejedelemnek a gyulának a lánya. Fia Vajk, a későbbi Szt István király. Egyik lánya a velencei dózse, Ottone Orseolo felesége, unokája Orseolo Péter későbbi magyar király. Géza megkeresztelkedett, de az ősi pogány vallást is gyakorolta, mondván: elég gazdag vagyok ahhoz, hogy két istennek is áldozzak.

Géza fejedelem alatt Magyarország határai Nyugaton visszaszorultak Géza fejedelem alatt Magyarország határai Nyugaton visszaszorultak. Az akkori Magyarország magában foglalta a mai Ausztria keleti felét, egészen Melktől Bécsig. A Pannonhalmi Bencés Főapátság alapítója Géza fejedelem volt.

Szent István király (967-1038), Géza fejedelem és Sarolta fejedelem-asszony fia, pogány nevén Vajk. Felesege Gizella bajor hercegnő. Nyolc gyerekük született, sajnos mind meghaltak, betegségben, vagy vadászati balesetben, a legtovább Imre herceg élt, akit később szintén szentté avattak. Szt. István király uralkodói pecsétje. Szent István király lovas szobra a budai kiralyi várban.

Szt István államvallássá tette a kereszténységet. Ehhez le kellett győznie a pogány valláshoz ragaszkodó magyarokat, amit a hozzá hű magyarok és szolgálatába szegődött német lovagok segítségével végzett el. Szt István tevékenysége a magyarság számára hasonló jelentőségű, mint Nagy Konstantin (272-337) római császár műve az egykori Római Birodalom számára, amikor kizárólagos államvallássa tette a kereszténységet. Nagy Károly (742-814) frank király körülbelül 200 évvel Szt István elött hasonlóan, fegyveres erővel kényszerítette a pogánysághoz ragaszkodókat a kereszténységre térni. Szt István Nagy Károly Nagy Konstantin

István Aba Sámuel Koppány Gyula Szt István és legnagyobb pogány ellenfelei. Aba Sámuel István Koppány Gyula “fekete” magyarok “black” magyars Ajtony

A Koppánnyal folytatott harc nem csak a kereszténység, hanem az uralkodói méltóság viselése miatt is tört ki. Koppány volt a fejedelmi család legidősebb férfitagja, az ősi magyar jog szerint őt illette volna a trón – és Sarolta fejedelemasszony keze is. Koppány pogány és keresztény is volt (keleti, bizanci ritus szerint) egyszerre. Koppány kivégzése,

Szt István király elfogja az erdélyi gyulát.

Szent Istvánt független keresztény európai uralkodónak ismerte el II Szent Istvánt független keresztény európai uralkodónak ismerte el II. Szilvester pápa. A pápa koronát küldött Szt Istvánnak, amivel 1000 karácsonyán, vagy 1001 január elsején Megkoronázták, Székesfehérváron, az ősi magyar koronázóvárosban. Magyarország címerpajzsa, A szent koronával, az Árpád-ház piros-fehér csíkos zászlójával és A kettős kereszttel a hármas halmon. A szent korona, melyet Szt István a Szüzanyának ajánlott fel, hogy legyen a keresztény Magyarország védelmezője a jövőben.

A Magyar Királyság címerpajzsa, 1867-ből, a királyság részét képező fél-autonóm területek címerpajzsaival.

Szt István által alapított érsekségek a Magyar Királyságban. Archdioceses established by St Stephen in the Kingdom of Hungary.

1031 1018 1018 1018 Szt István király területgyarapító hadjáratai. Consolidation of borders with Poland by reoccupying lost northern territories. 1031 Borders pushed westwards to Leitha and Fischa rivers 1018 Supporting Polish claims Against the Kievan Rus 1018 Joint campain with the Byzantian Empire against Bulgaria.

Szt István könyvet is hagyott hátra az utókorra, mégpedig Imre herceghez intézett intelmeit, ami arról szól, hogyan kell helyesen keresztény magyar királyként uralkodni. Az “Intelmek”-et itt olvashatjuk: http://mek.oszk.hu/00200/00249/ Rövid kivonatokban itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Intelmek http://en.wikipedia.org/wiki/Stephen_I_of_Hungary

Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. (Vörösmarty Mihály “Szózat” című verséből (1836))