Spanyol képek

Baleár-szg., Kanári-szg

i.sz.711 mórok El Alcazar - Sevilla

1494 Tordesillasi szerződés

) Robert Capa: Az önkéntes halála (1936) Franco tábornok

I. János Károly – VI. Fülöp

Energiahordozók: - Feketeszén, barnaszén – Asztúriai medence Oviedo, Gijon - kőolaj, földgáz kevés az Ebro torkolatnál + Mexikó, Algéria (1996-tól csővezetéken a tenger alatt) - vízerőművek – Pireneusok, Mezeta pereme (gond: ingadozó vízjárás) - atomerőművek – saját U bányászat Vill. Energia 32%-a!

Ásványkincsek: D-Európa leggazdagabbja - Fe – Bilbao (jó minőség, 50% Fe tartalom) - Cu, Pb – Sierra Morena (Linares) - Zn – (Santander) - Hg (cinoberérc HgS) Almandén - W

Iparvidékek É-Atlanti part - nehézipar Katalónia - Madrid Az eurózóna negyedik legnagyobb gazdasága - Németország, Franciaország és Olaszország után.

Bilbao Oviedo, Bilbao – Fekoh.,G, hajógyártás, vegyipar + Oviedo üvegipar

Sagrada Familia - Gaudi Barcelona – sokoldalú: textilipar (hagyományos), kikötői ipar – speciális acélgyártás, autóipar, hajógy. Spanyolország legnagyobb pénzügyi kp.+turizmus

1992-ben itt rendezték a XXV. Nyári Olimpiai Játékokat 1986 óta a Volkswagen csoportleányvállalata A gyár telephelye Martorellben található, amely Barcelonától 35 km-re fekszik.

Királyi palota - Madrid Elektronika, autógy., vegyipar, gyógyszeripar, G, textilipar,

Valencia, Murcia – vegyipar, selyemipar, papíripar Zaragoza – cukorgyártás Sevilla – dohányipar, G, É, Textilipar La Coruna, Malaga - halkonzerv

Altamira – Kantábria, Santandertől Ny-ra

La Mancha – Sierra Morenatól ÉK-re

Pamplona – Navarra tart. Pireneusok előtere

Santiago de Compostela

Az eurózóna peremországai A legsúlyosabb gond Görögországban van. A válság továbbterjedése által veszélyeztetettnek gondolt a PIIGS-országcsoport többi tagja (Portugália, Írország, Olaszország, Spanyolország)

Válság előtt Spanyolországban a 2008-as válság kirobbanásáig megfelelő volt a pénzügypolitika, (a jó időkben az államháztartás többletet halmozott fel) Spanyolország GDP-je 1999 és 2007 között átlagosan 3,7 százalékkal nőtt és folyamatosan csökkenteni tudta az államadósságát

Válság kialakulása Az ingatlanláz idején több új ház épült Spanyolországban, mint Angliában Németországban és Franciaországban együtt. Spanyolországban az építőiparból származott az ipari termelés 10-15 százaléka (átlag 4-5%). A gazdaság többi része inkább stagnált. A versenyképesség romlott. Az építőiparban és az ingatlanszektorban kialakult béremelkedéseket nagyrészt automatikusan kiterjesztették más ágazatokra is. Egyre többen adósodtak el és vásároltak hitelből lakást vagy házat maguknak (óriási ingatlanbuborék). A bankok ontották a hitelt. A keresletet élénkítették az ír, a német és más külföldi befektetők is, akik felverték az árakat.

Összefoglalva: A válságot a versenyképesség elvesztése okozta, ami elsősorban az ingatlanpiaci buborék kialakulásából, ezen keresztül a hitelezési tevékenység robbanásszerű fellendüléséből, illetve mindennek ár- és bérfelhajtó hatásából eredt.

A válság - A bankok hitelállományán belül igen magas építőipari hitelezés, és nagyban felelős a rossz hitelek megugrásáért.  A nem teljesítő hitelek aránya a spanyol bankokban folyamatosan nő. - A spanyol állampapírok hozama elérte a kritikus 7 százalékot. (Aki vesz belőle, legalább ennyi hozamot kap!) (Ez az a szint, amelynél Görögország, Portugália és Írország már mentőcsomagra szorult) Azt jelenti, hogy nem kap kölcsönt a piacon olcsóbban, ezt pedig nem tudja visszafizetni!

A válságban - a lakások értéke néhány év alatt a negyedével csökkent - a spekulatív ingatlanvásárlók eltűntek a piacról, - a hitelek kamata hirtelen megugrott, egyre többeknek lett nehezebb a törlesztés, - a vevők elszivárgása miatt lassultak, majd leálltak az új építkezések, - az építőiparban azonnal ezrek veszítették el az állásukat. - az állami adóbevételek megcsappantak, a gazdaság kitartóan zsugorodik - az állástalanok üteme elképesztő ütemben dagad, és csak tavaly 58 ezer családot lakoltattak ki.

Munkanélküliség - Európában itt van a legtöbb munkanélküli (24,3 százalék), ez az uniós átlagnak a duplája, (Andalúziában az emberek 33 százalékának nincs állása) - A 25 évnél fiatalabbak körében 51,5 százalékos a munkanélküliség.

A spanyol kormány így kénytelen újabb és újabb kölcsönöket felvenni (Ki kell fizesse a munkanélküliek tömegeinek járó segélyeket, pótolja a kieső adóbevételeket, a bankokat meg kell menteni) A befektetők bizalma megingott Kiút lehet, ha a közös európai válságalapból segítik ki Spanyolországot

EU megoldások/ javaslatok Bizottság szigorúbban gyakorolja költségvetési felügyeleti-ellenőrzési jogosítványait Közös EU-IMF megsegítésének Tagállami versenyképesség folyamatos vizsgálata A kormányoknak is rendszeresen értékelniük kellene versenyképességük alakulását