Nyelvpolitika USA Kanada Ausztrália

USA1 hivatalos nyelvek: angol, hawaii, spanyol népesség: 293,027,571 fő siketek száma (1988): 2 millió nyelvek száma: 238 162 élő nyelv 3 második nyelv, első nyelvi beszélők nélkül 73 kihalt nyelv 1 http://www.ethnologue.com/show_country.asp?name=us

Az angol nyelv térhódítása 1880-as években mozgalom az angol mint kizárólagos hivatalos nyelv bevezetésének elérésére 1923. 34 államban a tanítás nyelve 22 államban betiltják más nyelvek tanítását az elemi iskolákban (1927. eltörlik) 1968. Bilingual Education Act (BEA) – más nyelvek az oktatásban 1990. Native Ameican Language Act – őslakosok nyelvének megőrzésére 1991. Native Literacy Act – írásbeliség fejlesztésére

Az English Only mozgalom 1981. megalakulása (szövetségi szinten az angolt hivatalos nyelvvé tenni) 1996. szövetségi kongresszusi szavazás bevándorlásellenes mozgalom támogatók: McCarthy, Nixon, Schwarzenegger 60-90%-os támogatás (de csak elvis síkon) legnagyobb ellenkezés: spanyolajkúak Bill Clinton: elnöki vétó  English Only-vita

Érvek az Official English mellett társadalmi kapocs (~liberálisok) mai bevándorlók a kormány által támogatott kétnyelvűségi programok miatt nem tanulnak meg angolul (~európai bevándorlók) kétnyelvű iskolában nem tanulnak meg angolul (~konzervatívok) kisebbségi vezetők: hatalmuk növelésére (~hispanofóbok) a nyelvi sokféleség etnikai ellentétekhez vezet

Ellenérvek nyelvcsere: kevesebb, mint három generáció alatt nem a nyelv, hanem a demokratikus elvek elfogadása a nemzeti öntudat jelképe valójában: más célok beburkolására (vallási türelmetlenség, gazdasági érdekek nyelvtudás 1890: 3,6% 1990: 0,8% nem tudott angolul kutatások: sikeres kétnyelvű oktatási modell (Ramirez et al.)

Legnagyobb közösségek pennsylvaniai németek (11974 beszélő2) már Benjamin Franklin fellép ellenük német hirdetések, újságok, utcai feliratok, szerződések valós ok: évi 7000 betelepülő, félelem az angol hegemónia elvesztésétől mára: amishok louisianai franciák (1 millió) megvásárlása angolt hivatalos nyelvvé, tiltakozás főként ango nyelvű ügyintézés, de használják a franciát 1879-1921 francia hivatalos nyelv XX. századra: vallási közösségek (cajunok) maradnak 2 Az ethnologue.com 2000-es adatai alapján.

Legnagyobb közösségek kaliforniai spanyolok (22 400 0003) kezdetben jó kapcsolatok (angol vezetőréteggel házasodnak, az angolok megtanulnak spanyolul) 1849. spanyol nyelvi jogok, törvények 1850-től aranyláz, 1855-re megszűnik a spanyol iskola 1879-1966 English Only amerikai indiánok nyíltan elnyomó nyelvpolitika 1868. angol nyelvű iskolák, „civilizálni őket” nyelvi genocídium 3 ethnologue.com, 1990-es cenzus, összes spanyolajkú beszélő

Legnagyobb közösségek puerto ricóiak 1899 óta angol nyelvű oktatás, rendkívül alacsony színvonal 1948. autonómia, spanyol az oktatás nyelve hawaiiak (10004) 1896. oktatás nyelve az angol, 1898. Hawaii annektálása HPE (hawaii pidzsin angol), kreol nyelv fehér szülők: standard angol nyelvű iskolát ( nyelvi szegregáció) nincs nyelvfejlesztés 4 8000 második / idegen nyelvi beszélő (ethnologue.com)

Legnagyobb közösségek európai bevándorlók nagyobb nyelvi tolerancia Ohio: kétnyelvű oktatás holland, cseh, dán, svéd, norvég, lengyel, olasz nyelvet választani lehet 1880-as évek: English Only törekvések (tiltakozás hatására visszavonták) XX. század első felében: erős angolosítási tötrekvések (munkásforradalmaktól való félelem) angol esti iskolák (YMCA-mozgalom) első vh.: német nyelv betiltása

A siket közösség 1990-es évek: American Sign Language-et első nyelvként tanítani ASL-angol kétnyelvűségi programok, kettős kultúrájúság erősítése speciális képzések a tanárok számára Az ASL mellett más jelnyelvek is: Martha's Vineyard Sign Language, Hawai'i Pidgin Sign Language, Plains Indian Sign Language

Egyéb intézkedések kétnyelvű oktatási programok programok és külön tanterv a nem angol anyanyelvű diákok számára TESOL (Teachers of English to Speakers of Other Languages), NABE (National Association for Bilingual Education), MLA (Modern Language Association), NCTE (National Council of Teachers of English) bevonása állami programok és törvénytervezetek megalkotásába

Kanada 85 nyelv5 siketek száma: 1 704 551 fő 4 kihalt nyelv siketek száma: 1 704 551 fő hivatalos nyelvek: angol, francia az egyetlen hivatalosan kétnyelvű tartomány New Brunswick 5 http://www.ethnologue.com/show_country.asp?name=CA

Kanada 1867. Constitution Act – parlament, újságok, bíróságok, törvények angolul és franciául 1982. Charter of Rights – megerősíti, de más nem hivatalos nyelveket nem érint hátrányosan a két hivatalos nyelv valamelyikének beszélői, ha az adott területen kisebbségben vannak, taníttathatják a gyermekeiket anyanyelvükön, ha ők maguk is tanulták (legalább az általános iskolában) és jelenleg is értik a nyelvet (Quebec: vagy a szülő „elsőként elsajátított és még ma is értett nyelve”, csak akkor, ha a szülő Kanadában tanult angolul)

Kanada Quebec: 1974 óta: hivatalos nyelv a francia 1977: (Charter of The French Language) feliratokat franciául (vagy a legfontosabb részeket franciául) bevándorlók gyerekei francia iskolába járjanak

Kanada az angol de facto hivatalos nyelvvé 1986. French Services Act – franciául is lehetővé kell tenni az ügyintézést 1999. Nunavut Act – Nunavut Kanadához csatolása Inuktikut, Inuinnaqtun hivatalos nyelvek ÉNy-i területeken: 9 indián nyelvnek hivatalos státus (gyakorlatban: csak angol és francia)

Kanada – Siket közösségek American Sign Language, Maritime Sign Language, Quebec Sign Language 2007. tiltakozás a jelnyelvek diszkriminálása ellen első nyelvi elsajátítás szükségessége, nyelvi jogok biztosítása http://www.omegait.net/slr-canada/en/index.php?menu=oad

Ausztrália a lakosság több, mint 10%-a nem angol nyelvi hátterű népesség: 19,913,144 fő 170 000 fő aboriginal származású, 47 000 tud valamennyire az őslakos nyelvek valamelyikén 273 nyelv 231 élő nyelv 3 második nyelv (első nyelvi beszélő nélkül) 39 holt nyelv siketek száma: 90 000 – 196 008 fő a lakosság több, mint 10%-a nem angol nyelvi hátterű 75-100 bevándorló nyelv kb. 150 aboriginal nyelv

Ausztrália 1970-80-as évek: többnyelvű rádió- és TV-adások, iskoákban több választható nyelv 1981. General Australian English (The Macquerie Dictionnary) 1982-től tudatos programok angol nyelvtudást mindenkinek más nyelvek megtartása és fejlesztése aboriginal nyelvek: iskolában tanítani 1987. National Policy on Languages (etnikai csoportok képviselői, nyelvészek, siketek, nyelvtanárok és egyesületeik)

Ausztrália 1990-es évek: gazdasági előny felismerése 14 nyelvnek kiemelt státuszt (arab, mandarin, kínai, francia, német, görög, indonéz, japán, olasz, koreai, orosz, spanyol, thai, vietnami + aboriginal) minden szövetségi állam 8 nyelvet mára: minden állam saját nyelvoktatási politikával 38 nyelvet (köztük az ausztrál jelnyelvet is) tanítják 1994. Rudd-jelentés speciális státus 4 nyelvnek (kínai, indonz, japán, koreai)

Ausztrália 1992. Policy on the Productive Diversity a kétnyelvűség érték két nyelven való íráskészség háttérbe szorul 1973 óta tranzitív programok az északi (bennszülöttek által leginkább lakott) területeken saját nyelvű iskolák nyelvi képzések, nyelvfejlesztés tolmácsok, kétnyelvű dolgozók (kórházak, rendőrség, bíróság etc.)

Problémák nem oktatással kapcsolatos kérdések háttérbe szorulnak oktatás: eltérő nyelvi hátterű gyerekek problémái (nyelvoktatás: túl könnyű vagy túl nehéz) aboriginal nyelvek: súlyos hátrányban

Ausztrália – Siket közösségek Australian Aborigines Sign Language Australian Sign Language, Auslan

Bibliográfia http://ethnologue.com PAUVELS, Anne (1993) Status and Function Changes of Dutch as an Immigrant Language in Australia, Status Change of Languages, (ed. Ammon&Helliger), NY – Berlin, Walter de Gruyter CRAWFORD, Janus Háborúban a sokszínűséggel: az USA nyelvpolitikája egy nyugtalan korban http://www.c3.hu/~prophil/profi032/crawford.html WODAK, Ruth; CORSON, David (1997) Encyclopedia of Language and Education, Volume 1: Language Policy and Political Issues in Education, Kluwer, Netherlands http://books.google.com/books?id=8tU7ZS80EqEC&printsec=frontcover&hl=hu Language laws in Quebec, CBC.ca, 2005. március 30. http://www.cbc.ca/news/background/bill101/