Ludwig Boltzmann

Osztrák fizikus és filozófus. Nevéhez fűződik többek között a  Boltzmann-állandó, a Maxwell–Boltzmann-eloszlás, a Boltzmann-tényező, a Boltzmann-féle transzportegyenlet és a Stefan–Boltzmann-törvény.

1844-ben született Bécsben A Bécsi Egyetemen tanárai között volt a magyar származású Petzval József (Petzval portréobjektív‎, fényszóró) 1876 Graz - kísérleti fizikai intézet vezetője Megházasodik – 5 gyermek

A nyolcvanas években felkeresi Svante Arrhenius (harmadikként kapja meg a kémiai Nobel-díjat.) Walther Hermann Nernst  Wilhelm Friedrich Ostwald hogy tanuljanak tőle. Később a Császári Tudományos Akadémia tagja

1893-ban visszatér Bécsbe -  Elméleti Fizikai Intézet vezetője Itt az atomok létével kapcsolatosan éles vitákba keveredett Ernst Machhal („minden tudás a tapasztalatból származik”, Albert Einstein) Előadásokat tart – Ferenc József császár

Élete utolsó éveiben komoly egészségi problémákkal küszködött Élete utolsó éveiben komoly egészségi problémákkal küszködött. Látása egyre gyengébb lett, sem írni, sem olvasni nem tudott, tudományos cikkeit feleségének diktálta. Boltzmann  bipoláris zavarban szenvedett. A Boltzmannhoz közelállók tudomással voltak a súlyos depressziójával való küzdelemnek és az öngyilkossági kísérleteinek. Emellett asztma és erős fejfájás kínozta. Depressziója egyre jobban elhatalmasodott, ami végül is öngyilkossághoz vezetett.

Maxwell–Boltzmann-féle eloszlási törvény A törvény szerint egy atom valamennyi különböző mozgásirányában a résztvevő energia átlagos mennyisége azonos. Boltzmann egyenletet vezetett le az atomi ütközések következtében az atomok közti energiamegoszlásban beálló változások leírására, lefektette a statisztikus mechanika alapjait

Stefan-Boltzmann törvény Josef Stefan azt tapasztalta, hogy egy abszolút fekete test kisugárzott összes energiája a hőmérséklet negyedik hatványával arányos. Ezt Boltzmann 1879-ben elméletileg is levezette, ezért hívják az eredményt Stefan-Boltzmann-törvénynek.

Boltzmann állandó A Boltzmann-állandó (k vagy kB) az a fizikai állandó, amely a test hőmérséklete és az azt felépítő részecskék mozgási energiája közötti kapcsolatban szerepel. Ludwig Boltzmannról nevezték el, akinek fontos szerepe volt a statisztikus fizika kialakulásában, melyben fontos szerepe van ennek az állandónak. 

A bécsi Zentralfriedhofban felállított sírkőbe vésve az entrópia (S, rendezetlenségi mérték ) és a termodinamikai valószínűség (W) közötti  egyenlet áll. S = k * logW

Vege