Drávamenti-síkság és az Ormánság

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
Advertisements

Tartalom Himnusz Megalakulása Road trip Szimbólumai Alapinformációk
A Lappföld „Ez a zord, idegen szépségű távoli vadon ezredévek óta változatlan” Lappföld kapuja - Lapporten.
Növénytársulásaink - Talajaink
Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály
Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály
A szakaszjelleg változásai – teraszképződés
A földfelszín domborzata
A mérsékelt övezet (folytatás).
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
A szél felszínformálása
Magyarország tájai A Kisalföld
Hazánk tájai: Alföld.
Magyarország nagytájai
Babay-Bognár Krisztina
4.a. EURÓPA – VÍZHÁLÓZAT -sűrű és egyenlőtlen eloszlású
Budapest Mint Világváros
Földtani alapismeretek III.
Cretin Bettina és Simon Lilla
Alföld Az Alföld résztájai: Duna-Tisza-köze Tiszántúl Mezőföld
A Balaton földrajza.
Változó földfelszín.
Magyarország Kisalföld - Alpokalja.
Magyarország Kisalföld - Alpokalja.
Dunántúli-dombság TER.: km2.
Éghajlatot befolyásoló egyéb tényezők Tenger áramlatok.
Terep- és tájtípusok.
Európai Unió Mezőgazdasága
Erdély földrajza Tordai hasadék.
EURÓPA Európa felosztása.
A futóhomok mozgásának főbb periódusai Magyarországon
Bada et al A PANNON MEDENCE KIALAKULÁSA, AZ ALFÖLD NEGYEDIDŐSZAKI FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI VÁZLATA.
Az Alföld A Kárpát-medence központi tája Területe ~ km2
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei
Tájföldrajzi megfigyelések a Szentendrei-szigeten
Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei-szigeten
KÉSZÍTETTE: LÉKA ISTVÁN
Balogh János-Nagy István-Schweitzer Ferenc
(Ős)környezet rekonstrukciós lehetőségek Dél-Budapesten Háros-szigetCsepel-sziget Bogsch Ildikó.
Hazai újholocén klíma- és környezetváltozások vizsgálata régészeti adatok segítségével Szerző: Horvát Anikó Készítette: Vida Zsófia Viktória III. geográfus.
Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei-szigeten Dr Mari László cikke alapján.
Az időszakos Péteri-tó keletkezése és üledékképződése Molnár Béla – Ursula Schneider- Lüpkes.
Magyarország természeti kincsei
A kárpát-medencei földrajzi környezet jellemzői és azok változásai a történeti korszakokban
Kisalföld.
Lengyelország Rzeczpospolita Polska.
A szél és a felszín alatti vizek felszínformálása. Karsztosodás
MAGYARORSZÁG FÖLDTANA ÉS TERMÉSZETFÖLDRAJZA
Térkép 2..
Az árkos erózió vizsgálata a Teteves patak vízgyűjtőjén Jakab Gergely-Kertész Ádám-Papp Sándor.
Készítette: Duna Gábor Dávid III. Éves térképész hallgató
A Zala-folyó lefejezése
Mari László: A Szentendrei-sziget kialakulása és felszínének fejlődése a holocénban Készítette: Győri Dániel Földrajz BSc. 3. évf.
Gábris Gyula-Mari László: A Zala-folyó lefejezése Földrajzi Értesítő LVI. Évf füzet, pp Készítette: Szabó Katalin
Gábris Gyula – Mari László: A Zala-folyó lefejezése
Bevezetés I. Ősföldrajzi, geomorfológiai vizsgálatok
A Közép-Tisza mente geomorfológiai adottságainak és a hullámterek feliszapolódásának vizsgálata mintaterületeken.
Enyhe klímán képződött löszök a Dunántúl déli részén Markovics Alexandra Földrajz BSc III
Dr. Mari László: Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei – szigeten Dr. Mari László: Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei – szigeten Készítette:
Az árkos erózió vizsgálata a Tetves-patak vízgyűjtőjén Jakab Gergely – Kertész Ádám- Papp Sándor Földrajzi Értesítő LIV. Évf füzet, pp
Tartalom Himnusz Megalakulása Road trip Szimbólumai Alapinformációk
A szakaszjelleg változásai – teraszképződés
Magyarország vízrajza
Európa éghajlata, vízrajza, élővilága
Magyarország Kisalföld - Alpokalja.
9. SZERBIA ÉGHAJLATA.
13. FOLYAMI ERÓZIÓ.
Magyarország tájai 6 nagy táj
8. A LITOSZFÉRA DOMBORZATA.
Amerika éghajlata.
Előadás másolata:

Drávamenti-síkság és az Ormánság Lukovszki Viktor 2007. november 6.

Tájtagozódás Nagytáj: ALFÖLD Középtáj: Drávamenti-síkság Kistájak: Dráva-sík Fekete-víz síkja Nyárád – Harkányi-sík Ormánság

Drávamenti-síkság 1. Szerkezete: Határai: Területe: kb 1300 km2 fiatal tektonikus süllyedék Határai: Zselic Baranyai-dombság Villányi-hegység Duna ártere Területe: kb 1300 km2

Drávamenti-síkság 2. Morfológia: Éghajlat: Pannon tengeri, tavi, folyóvízi, eolikus üledékek Két rész: Alacsony árterületek (holocén) Magasabb teraszmezők (pleisztocén) Morotvák Éghajlat: Mérsékelten meleg nyár, enyhe tél Mediterrán hatás

Drávamenti-síkság 3. Vízrajz: Dráva, Fekete-víz Talajok: Lápok, mocsarak Talajok: Fiatal öntéstalaj Réti talajok Barna erdőtalajok Morotváknál: tőzegképződés

Drávamenti-síkság 4. Hasznosítás: Kultúrtáj Rét-, legelőgazdálkodás (árterek) Szántóföldi termelés (teraszok) Infrastruktúra: nem túl jó, alacsonyabb rendű utak Idegenforgalom: Harkány Duna – Dráva Nemzeti Park (1996)

Duna-Dráva NP

Kistájak 4 tájtípus: Ártéri-síkság: Löszös hordalékkúp síkság: Dráva-sík Löszös hordalékkúp síkság: Nyárád – Harkányi-sík Futóhomokos hordalékkúp sík: Ormánság Medenceperemi (teraszos) hordalékkúp síkságok: Fekete-víz síkja

Tájtagozódás Nagytáj: ALFÖLD Középtáj: Drávamenti-síkság Kistájak: Dráva-sík Fekete-víz síkja Nyárád – Harkányi sík Ormánság

Dráva-sík 1. Helye: Baranya, Somogy Domborzat: Területe: 400 km2 Tökéletes síkság (96-110m) >50% ártéri síkság 35% ármentes síkság (futóhomokld. Ormánság) Morfológiailag egyszerű Meanderek

Dráva-sík 2. Földtani felépítés: Éghajlat Pleisztocén első fele: akkumulációs ter. Nem egységes medence (Dráva-árok, Drávamenti-síkság) Süllyedés: würm Felszínen: folyóvízi iszapos üledék Hasznosítható: kovácshidai tőzeg Éghajlat NyK irányú változás (mérsékelten melegmeleg; mérsékelten nedvesmérsékelten száraz; vízfeleslegegyensúly)

Tájtagozódás Nagytáj: ALFÖLD Középtáj: Drávamenti-síkság Kistájak: Dráva-sík Fekete-víz síkja Nyárád – Harkányi-sík Ormánság

Fekete-víz síkja 1. Helye: Baranya, Somogy Domborzat: Területe: 500 km2 Domborzat: Magassága (96-130m) Nagy része teraszos Kisebb része futóhomokos (ld. Ormánság) ÉNY: enyhén tagolt alacsony fekvésű síkság DK: enyhén hullámos síkság K-NY irányú futóhomok felhalmozódások Síkon sok elhagyott drávai holtág

Fekete-víz síkja 2. Földtani felépítés: Éghajlat Vastag pleisztocén rétegsor  Würm: futóhomokos ill. folyóvízi iszap, lösz üledékek medencék utolsó süllyedése  Újra üledékgyűjtő, Dráva pusztít Későglaciális: Ormánság ismét magasártérújra futóhomok Jelenleg: nyugaton lösszel, ártéri részen holocén öntésanyagokkal borított Hasznosítható: folyóvízi homok (Sellye, Vajszó), tőzeg-, lápelőfordulás: Marocsa Éghajlat Mérsékelten meleg; mérsékelten nedves; mérsékelt vízfelesleg

Tájtagozódás Nagytáj: ALFÖLD Középtáj: Drávamenti-síkság Kistájak: Dráva-sík Fekete-víz síkja Nyárád – Harkányi-sík Ormánság

Nyárád – Harkányi-sík 1. Helye: Baranya Domborzat: Területe: 400 km2 Magassága (89-125m) D – DK irányban lejt K: alacsony ármentes síkság NY: hullámos felszín ÉNY – DK csapású völgyek Formái löszfelszínekhez, folyóvízi erózióhoz kötődnek

Nyárád – Harkányi-sík 2. Földtani felépítés: Éghajlat Würm: Dráva-árok besüllyedése Karasicától keletre: árvízmentes terület  15-20m vastag lösz (fosszilis talajokkal tagolt, keleten infúziós lösz) Karasicától nyugatra: holocén öntésanyagok (néhol futóhomokszigetek) Sasbércszerűen kiemelkedő: alsó kérta kori beremendi mészkőrög (cementipari mészkőkészlet) Éghajlat Mérsékelten meleg; mérsékelten száraz; egyensúlyi vízháztartás

Tájtagozódás Nagytáj: ALFÖLD Középtáj: Drávamenti-síkság Kistájak: Dráva-sík Fekete-víz síkja Nyárád – Harkányi-sík Ormánság

Ormánság Történeti-földrajzi táj Régen: árvízjárta, mocsaras terület Buckák: letelepedés Ormányok (név) Nyugati részen, Dráva és Fekete-víz között található Morfológia: deflációs képződmények (szélbarázdák, garmadák, lösszel betemetett parti dűnék)

Ormánság Vejti Zalátai Ó-Dráva

Ormánság Kisasszonyfa Páprád

Források Dr. Frisnyák Sándor (szerkesztő): Magyarország Földrajza Martonné Erdős Katalin: Magyarország természetföldrajza I. Dr. Marosi Sándor, Dr. Somogyi Sándor (szerkesztők): Magyarország kistájainak katasztere Képek: http://www.ormansag.hu/documents/fotok_elemei/Album1.htm http://www.lauder.hu/~aron/2002_03/ddnp.html

Köszönöm a figyelmet