Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet Dr. Gosztonyi Gergely Ph.D.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
 nov. 4-én fogadták el  szeptemberében lépett hatályba  Cél: alapvető emberi jogok fenntartása+realizálása  Kötelezettségek kikényszeríthetőségéért.
Advertisements

„Meghiúsult reformok és forradalom Franciaországban”
A távközlési piac állami felügyelete dr. Orosi Renáta Hírközlési Felügyelet Hírközlési Felügyelet.
Az évi szabadságharc és annak törvényi vonatkozásai
Bevezetés a magyar alkotmány- és jogtörténet tanulmányozásába III.
Az újjáépítés kora a Magyar Királyságban
A környezetvédelem intézményrendszere
Az Országos Bírói Tanács összetétele és feladatai
A parlament szerepe a hatalomgyakorlásban
A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, II.
Az angol alkotmányos monarchia megszületése
12.4 A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük. Középszint A választójog: az általános, egyenlő, közvetlen és titkos.
HAZÁNK A SZABADSÁGHARC LEVERÉSE UTÁN
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
Az országgyűlés felépítése és működése
ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 3. Előadás vázlata
A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁK
Államszervezet és közigazgatás
1. Magyarország államformája 1918-ig
Az áprilisi törvények és a Batthyány-kormány működése
Magyar Alkotmányjog II. Óravázlatok
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Államtitkári Kabinetfőnök Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
ÖNKORMÁNYZATI SZAKMAI NAP
Politológia 6.előadás Politikai intézmények I. A törvényhozás működése.
A Magyar Köztársaság államszervezete
Állam, politika, kormányzat, civil szervezetek Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő Az előadást készítette: Péter Erzsébet.
A kormányzati döntéshozási folyamat Magyarországon
Döntések a magyar parlamentben 2. Kormányzati és politikai döntéshozatal  kurtán 2012.
alkotmány – állam- és kormányformák
Köszöntjük Önöket az „Esély az együttműködésben” – Élhetőbb vidék megteremtése konferencián!
O R S Z Á G G Y Ű L É S I K Ö N Y V T Á R Parlamenti Napló és Irományok 1861 – 1990 ( milliónyi oldal az Interneten) O R S Z Á G G Y Ű L É S I K Ö N Y.
A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése évi XXXI. törvény parlamenti uralom kisebbségi vétó erősítése ellensúlyok – AB erős helyzete 1990.
Kormányformák.
A magyar parlamentarizmus
Diplomáciai protokoll
Olcsóbb és több demokrácia II. A Fidesz- Magyar Polgári Szövetség javaslatai a választások állami költségeinek csökkentésére.
Szent Koronát Szolgálók Szövetsége Szent Korona alapú jogrendszer Alaptörvény - vázlat Alaptörvényvázlat.
Szent Koronát Szolgálók Szövetsége Szent Korona alapú jogrendszer „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény.
Veled Európa, de nélküled EU! Alkotmányozás, jogrendszer Miben különbözik a Szent Korona eszme értékrendje a globalista értékrendtől?
Szent Koronát Szolgálók Szövetsége Szent Korona alapú jogrendszer Alaptörvény szintű főtörvények.
Pap Mónika: A Batthyány-kormány működése
Gazdasági Tanácsok a felsőoktatási intézményekben január 13.
Az Országgyűlés szerkezete és működése Egy- vagy kétkamarás parlament Intézményes létezés Törvényalkotás.
Választójog és választási bíráskodás. Reformjavaslatok a XVIII. században  Cél: a képviseleti rendszer alapjainak kiszélesítése  Hajnóczy József Alkotmánytervezete.
AZ ÁLLAMFŐ JOGÁLLÁSA A POLGÁRI KORBAN
Készítette: Szép Zsófia 8.a
Reformkor Magyarországon
A reformkortól a szabadságharc leveréséig (1830—1849)
Állam, politika és ideológia a két világháború közötti Magyarországon.
Munkavédelmi érdekképviselet és érdekegyeztetés Összeállította: dr. Váró György.
Dr. Kovács Krisztina 1 HOVÁ FORDULJON A FOGYASZTÓ? Az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos jogorvoslati lehetőségek.
A kiegyezés és el ő zményei. Áttörés a magyar liberálisoknál Deák : a „húsvéti cikk” (Pesti Napló, IV. 16.) lényegelényege: három fő feltétel 1.
A Magyar Köztársaság államszervezete. A magyar parlamentarizmus története a modern polgári nemzetállam kialakulása liberális.
Alkotmányjog 2. A köztársasági elnök.
A demokrácia alapvető intézményei A hatalmi ágak megosztása Politológia I.Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2013/2014. őszi félév.
Az igazságszolgáltatás: Résztvevő szervek, a bíróságok
Az ügyészi szervezet és feladatok
Az EU intézményrendszere
A világháború előestéjén
Az újjáépítés kora a Magyar Királyságban
A törvényes forradalom
Franciaország 1714-től a forradalomig
Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában
A kormányzati rendszerek
Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet
A magyar kormányzati rendszer
Közbeszerzési szabályok változása és
A politikai rendszerek tipológiája I.
Előadás másolata:

Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet Dr. Gosztonyi Gergely Ph.D.

Az országgyűlés szerkezete és működése

Polgári OGY 1820-as évektől: szerepe felértékelődött 1848:4. tc.: OGY évente ülésezik Pesten 1867: közös ügyek + előszentesítés = korlátok, de szerepe kiemelkedő Alsótábla  Alsóház (1848) Felsőtábla  Felsőház (1848) Viszonyuk az egyenjogúságra épül, de a súlypont az alsótáblán van „A liberális népképviseleti alsótábla konzervatív korrekciója a felsőtábla”

Irinyi József „Országgyűlésünkön még csak szabályai sincsenek a tábláknak. Halljuk ezt, még csak szabályai sincsenek a tábláknak! Még csak meg sincs állapítva és határozva a tanácskozásnak szavazásnak módja és rendje! A magyar országgyűlés olyan, mint egy portyázó sereg, mely szertekalandoz fegyelem és rendtartás nélkül.”

Polgári OGY 1848-tól Házszabály (az Országgyűlés saját szervezetét és működését szabályozza: mandátumvizsgálat (verifikáció), összeférhetetlenségi ügyek, mentelmi ügyek, nyilvánosság, rendfenntartás, gazdálkodás, tisztviselők) 1 elnök + 2 alelnök + 6 jegyző Bizottságok Időnként két ház együttes ülése Üzenetváltások Létszám: Alsóház 377 fő, Felsőház kb fő

Követek / képviselők jogállása Feudális OGYPolgári OGY Mandátum elnevezéseKötöttSzabad MegnevezésKövetKépviselő UtasíthatóságInstrukció + pótutasításNincs VisszahívhatóságIndoklás nélkülNincs BeszámoltathatóságBármikorNincs Döntési jogkörNincs önállóÖnálló Követ a küldőt képviseliKépviselő az egész nemzetet képviseli (1949:XX. tv. 20. § (2) Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik.) (Alaptörvény AZ ÁLLAM Az Országgyûlés 4. cikk (1) Az országgyűlési képviselõk jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.)

Polgári OGY A képviselői munka biztosítékai: - mentelmi jog (felelőtlenség és sérthetetlenség) - összeférhetetlenség - anyagi juttatási rendszer Cél: képviselői munka zavartalanságának + befolyástól mentességének biztosítása  nem személyében illeti meg, hanem mint az OGY tagját

Mentelmi jog – felelőtlenség és sérthetetlenség Felelőtlenség: a képviselői minőségben végzett munkájáért (pl. felszólalás, vélemény, nyilatkozat) csak a Parlamentnek tartozik felelősséggel Anyagi jogi mentesség Sérthetetlenség: a képviselő ellen (büntető, polgári vagy szabálysértési) eljárást csak a Parlament előzetes engedélyével lehet lefolytatni (mentelmi bizottság + teljes ülés) és őrizetbe venni csak tettenérés esetén lehet Eljárásjogi mentesség

Összeférhetetlenség Képviselő ne kerülhessen olyan helyzetbe, ami szabad akaratát befolyásolhatja (Felsőház esetében nem érvényesült mindig tisztán): - hivatali (állami tisztségviselés) - gazdasági (állami szerződés) - büntetőjogi (súlyosabb bcs.) - anyagi (csődeljárás) - morális (‘kijárás’)

Anyagi juttatási rendszer A díjazásnak is biztosítania kell a képviselő függetlenségét (munka + szigorú összeférhetetlenség “ellentételezése”) -tiszteletdíj (alapdíj + bizottsági pótdíjak) -kedvezmények -költségtérítés (1848:5.tc. 56. §) Mindegyik országgyülési követnek az országos pénztárból 5 ft. napidij, s lakbér fejében évenként 400 ft. fizettetik.

Főbb képviselői jogosítványok részvétel OGY munkájában felszólalás tv. kezdeményezés szavazás (ülve marad = nem, feláll = igen) iratbetekintés információkérés kérdés interpelláció (speciális kérdés, szavazás van az elfogadásáról + lehetnek következményei az elutasításnak)

Obstrukció: OGY munkájának akadályozása - Klasszikus (véget nem érő / oda nem illő felszólalások) - Technikai (ügyrendi javaslatok / módosító indítványok) - Erőszakos Klotűr: beszédidő korlátozása vagy megvonása (klasszikus obstrukció ellenszere)

Tisza István (kormányfő): Házszabály megváltoztatása, ellenzéki képviselői szólásszabadság szűkítése, obstrukció jogának eltörlése Elfogadása: Perczel Dezső (házelnök)-féle “zsebkendőszavazás” Zsebkendő lobogtatása, kiváncsi képviselők felálltak megnézni, javaslat elfogadva (v.ö.: feláll = igen szavazat)

-Döntsük fel a miniszteri asztalokat - rivalták most. A következő perczben az egész terem megtelt recsegéssel, ropogással. Az első miniszteri asztalt Miksa Imre döntötte föl. Utána recsegve hullott egymásra asztal, bársonyszék és nemsokára halmokban hevert a miniszterek tanyája a terem közepén. Minden lábbal fölfelé. Most megkezdődött az elnöki emelvény bombázása. Idegrázó, leirhatatlan jelenetek voltak ezek. 1904

Tentatartók, törvénykönyvek repültek a miniszteri székek felé és a sulyos tárgyak véresre sebezték Khuen gróf miniszterelnököt és Serényi Béla gróf földművelésügyi minisztert. 1910

Polgári OGY 1885:7. tc.: felsőtábla reformja: katolikus egyházi képviselet visszaszorítása, többi bevett vallás számára növekvő képviselet biztosítása + uralkodó 50 tagot élethosszig nevezhetett ki november 16.: alsóház kimondta saját feloszlatását, felsőház ezt tudomásul vette és berekesztette tanácskozásait  Károlyi kormánya teljhatalmat kap = törvényhozói hatalom is

Polgári OGY 1926:22. tc.: kétkamarás OGY visszaállítása „ősi alkotmányosság szellemében” (v.ö.: jogfolytonosság, restauráció) Felsőházi tagok - örökös tagok: Habsburg-Lotharingiai ház 24 év+ Mo.-n lakó FFI tagjai - hivatali vagy méltósági tagok: Curia elnöke, koronaőrök, érsekek, püspökök - választott tagok: MTA, MNM, egyetemek, tőzsde, főnemesek - kinevezéses tagok: 50 majd 87, kormányzó nevezi ki élethosszig tartóan

Polgári OGY 1912:63, 1939:2 és két VH között: kormány túlsúlyhoz kezd jutni (v.ö.: kivételes hatalom) december 21.: Ideiglenes Nemzetgyűlés mellett PB = ‘kis NGY’ 1947-től többpárti parlamentarizmus felszámolása + egykamarás OGY létrehozása 1949-től OGY helyett a súlypont a párton és a NET-en