A KERINGÉS ÉLETTANA

A vér keringése az érrendszerben William HARVEY A vérkeringés önmagába visszatérő zárt rendszer (1628) A szívciklus (szisztolé és diasztolé) változása pumpálja az erekbe a vért A vér az érrendszerben csak egy irányba áramolhat A vér áramlását billentyűk irányítják a szív felé

Vérkeringési rendszer - vérkörök Kis vérkör Jobb kamrától a bal pitvarig Tüdőkeringés Nagy vérkör Bal kamrától a jobb pitvarig Szisztémás keringés A keringés minden egyes keresztmetszetén az áramlás intenzitása (ml/idő) azonos

Hemodinamikai alapfogalmak Perfúziós nyomás (nyomáskülönbség) Aorta – jobb pitvar Arteria pulmonalis – bal pitvar Hidraulikus (súrlódási) ellenállás Áramlási intenzitás (térfogat/idő) Adott perfúziós nyomás mellett az áramlás fordítottan arányos az ellen- állással

Áramlás, befolyásoló tényezők Lamináris áramlás és áramlási profil Viszkozitás és hatása az áramlásra Turbulens áramlás

Lamináris áramlás A folyadékrészecskék a cső tengelyével párhuzamosan haladnak Egymás mellett áramló koncentrikus rétegeket alakítanak ki A sebesség a cső falánál „mozdulatlan” A sebesség a tengelyáramban maximális Az áramlási profil parabola

Áramlás, befolyásoló tényezők Az áramlás lamináris jellege függ Az áramló folyadék sűrűségétől Viszkozitásától Az ér átmérőjétől Az áramlás lineáris sebességétől

Áramlás, befolyásoló tényezők Viszkozitás Minden folyadék belső tulajdonsága Csak akkor nyilvánul meg, ha a folyadék áramlik, vagy A folyadék felszínén szilárd tárgy mozog A folyadék belső surlódása

Áramlás, befolyásoló tényezők Turbulens áramlás Nincsenek egymástól függetlenül áramló folyadékrétegek A folyadék részecskéi különböző irányokba mozdulnak el Kialakulásának oka a lineáris sebesség megnövekedése

A vér lineáris sebessége fordítottan arányos az össz-keresztmetszettel

TELJES KERESZT-METSZET ANATÓMIAI SZERKEZET ÁRAMLÁSI SEBESSÉG

VÉRNYOMÁS VÁLTOZÁSOK

AZ „ÚJRA-ELOSZTÁS”

AZ ÖSSZ-VÉRTÉRFOGAT ELOSZLÁSA - ÚJRAELOSZLÁSA

A nagy vérkör erei „Szélkazán” erek Vezető (konduktív) erek Rezisztencia erek („ellenállás erek”) Kicserélési erek Kapacitás erek

AZ EREK FALSZERKEZETE

Nyomásváltozások a nagy vérkör artériáiban Szisztolés nyomás (120 Hgmm) Diasztolés nyomás (80 Hgmm) Pulzus nyomás (40 Hgmm) Középnyomás (93 Hgmm) Vérnyomás mérés Palpatios (tapintásos) módszer Auscultatios (hallgatózásos) módszer Oszcillometriás módszer

Nyomás és áramlás a rezisztenciaerek szakaszán A rezisztencia erek funkciója Meghatározója a nagy vérköri artériás nyomásnak Lokálisan szabályozzák az utánuk következő érszakasz, a micro-cirkulációs terület véráramlását

Keringési önszabályozás Az áramlásnak a perfúziós nyomástól való relatív függetlensége A nagy vérköri artériás nyomás változását nem követi automatikusan a kapillárisok nyomásának változása

Véráramlás változása a szövetekben, szervekben Egyes szervekben a véráramlás a perfúziós nyomás változásának ellenére állandó Az aktív szövetekből értágító anyagok szabadulnak fel munkát végző vázizom szív vékonybél agykéreg

A kicserélési erek funkciója (mikrocirkuláció) Plazmafehérjék kijutása a szövetközi térbe A gázok transzportja diffúzióval történik Folyadék és kis molekulák cseréje – effektív filtrációs nyomás biztosítja A szövetközi térbe filtrált folyadék visszajutása a keringésbe – nyirokérrendszer

A KAPILLÁRIS-KERINGÉS

MI TÖRTÉNIK A KAPILLÁROSIKBAN?

Kapacitás erek – vénás rendszer A vénák falában billentyűk – az áramlás egyirányúsítása A vénák között összeköttetések vannak Nyomásprofil: 15 Hgmm – 0-2 Hgmm Nagyfokú tágulékonyság

Kapacitás erek – vénás rendszer A centrális vénás nyomás a vénás vissza-áramlástól és a jobb kamra teljesítményétől függ A legnagyobb vénákban az áramlás a ki- és belégzéssel együtt ciklikusan változik A gravitációs tényezők megváltoztatják a vénákban a transzmurális nyomást A vénás visszaáramlás fontos tényezője az izomaktivitás

A kis vérköri keringés A kis vérköri perfúziós nyomás csak töredéke a nagy vérkörinek A be- és kilégzés ellentétesen befolyásolja a tüdő vértartalmát Az alveolaris (léghólyag) hypoxia az érintett területen a kis artériák sima-izomzatának összehúzódását okozzák

A SZÍV ANATÓMIÁJA

A SZÍVBILLENTYŰK

CORONAIA = VÉGARTÉRIA

ARTERIOSCLEROSIS – CORONARIA THROMBOSIS

A SZÍV INGERKÉPZŐ RENDSZERE A szív összehúzódása Spontán Saját ingerképzésnek megfelelő ritmusban A szív ritmusgenerátora („pacemaker”) a sinus csomó Pitvari izomsejtek Av csomó His köteg Tawara-szárak és Purkinje rostok Kamrai izomsejtek

A SZÍV INGERKÉPZŐ RENDSZERE Sinus csomó Spontán ritmus 100/perc AV csomó Spontán ritmus 40-55/perc

A SZÍV INGERKÉPZŐ RENDSZERE

IDEGI SZABÁLYOZÁSOK Szimpatikus idegrendszer pozitív hatása Ingerképzés Ingerületvezetés Szívizom összehúzódás Paraszimpatikus idegrendszer negatív hatása

SYMPATHICUS IDEGEK – PARASYMPATHICUS IDEGEK

IDEGI SZABÁLYOZÁSOK

SZISTOLÉ – DIASZTOLÉ SZÍVCIKLUS

MECHANIKAI VÁLTOZÁSOK A SZÍVCIKLUS SORÁN Végszisztolés térfogat Végdiasztolés térfogat Verőtérfogat Ejekciós frakció Nyomásváltozások a szívüregekben Szívüregek térfogatváltozása

A SZÍVIZOM ÖSSZEHÚZÓDÁSA Akciós potenciál Kalcium koncentráció emelkedik Az izomrostok összehúzódnak Az összehúzódás ereje a az izomrostok diasztolés hosszúságától függ Az összehúzódás erőssége változatlan rosthosszúság mellett is szabályozható (inotróp hatás)

STARLING TÖRVÉNY

A SZÍV TELJESÍTMÉNYÉNEK FOKOZÁSA systolés tartalék diastolés tartalék frekvencia

A SZÍV ENERGETIKÁJA ÉS OXIGÉNELLÁTÁSA A szív oxigén-felhasználása egyenesen arányos a szív munkájával A nagy oxigén-fogyasztás feltétele a sűrű érhálózat A coronariák között nincs összeköttetés A coronariák tágulását vazoaktív anyagok váltják ki

CORONARIA ELZÁRÓDÁS

ElectroCardioGram