A politikai gondolkodás kezdetei (II.) 1. Az utópia a politikai gondolkodásban “Talán dünnyögj egy új mesét, fasiszta kommunizmusét” (József Attila) 2. A hatalommegosztás doktrínájának megjelenése Dr. Tonk Márton egyetemi tanár Az európai politikai gondolkodás története I.

Platón (Kr. e. 428-348) Platón és az utópia /I. A politikatudomány története Platónnal kezdődik, művei: Állam, Államférfi, Törvények Megjegyzések a platóni életműhöz: corpus platonicum, Stephanus-számok (dialógus, Strauss, önálló gondolkodás) Politikaelméleti kiindulópont = metafizikai premissza: különbségtétel: a távolról sem tökéletes látszat-világ és tökéletes autentikus világ között (minta-utánzat) – ideák világa (vö. a görög gondolkodás sajátossága) Következmény - politikaelméletében is különválasztja: ideális állam – tökéletes ( pozitív utópia!) valóságban lehetséges államformák – nem tökéletes

Platón és az utópia /II. Mi a politikai utópia? Utópia (görög): „nem” (ou) + „hely” (toposz) = „seholsem” vagy „sehol-hely” Hasonlóság: utopia - eutopia (eu+toposz = jó hely) „Idilli”, „paradicsomi” természeti / társadalmi / politikai állapotok = „utópikus” állapot (pl. „aranykor”, „világbéke”) Utópia – megtagadott jelen elemeiből építkezik; a jelenkori valóság „alkatrészei” mintegy „megszüntetve megörződnek” Társadalmi/politikai utópia: összekapcsolódik az aktuális és az eljövendő, az utópia politikailag mondanivalót takar, cselekvési alternatívákat mutat fel (társadalmi/politikai változások!) vö.: Mannheim: utópia az az eszme, amely átalakítja a létviszonyokat; ez mindig utólag válik világossá! követk.: Valamely eszme utópikus jellege nem állapítható meg egyetemes érvénnyel! (eszme tartalma vs. történeti „szerepe”)

Platón és az utópia /III. Pozitív és negatív utópia Hagyományosan: utópia = pozitív értékek Pozitív utópia – vízió arról, hogy az elfajzott jelennel szemben milyen ígéretes lehet a jövő De: XX. századtól „negatív” utópiák! (Orwell – Állatfarm; 1984, Huxley – Szép új világ; filmek: Mad Max, Postman, Waterworld, Day After Tomorrow, Brazil, I Am Legend, 2012, Eli’s Book, The Road, stb. – „apokaliptikus” víziók) Negatív utópia – vízió arról, hogy a jelenből következően milyen elfajzott lehet a jövő Példák „pozitív” utópiákra: Platón államutópiája, Thomas Morus (Utópia szigete), Campanella (Napváros), Francis Bacon (Új Atlantisz), stb.

Platón államutópiája /IV. Az ideális állam (jellemzők) 3 „társadalmi osztály” – őrök és vezetők szintjén: nő- és gyermekközösség az osztályok nem, vagy csupán kivételes esetben átjárhatóak! az erény (az igazságosság, bölcsesség, bátorság és mértékletesség) uralma a hatalom, a politika és a filozófia egybeesése kormányzója a filozófus, aki bölcsessége (tudása) révén ismeri a helyeset és a jót (vö. belátás - noézisz, tudás és etika egybeesése, etikai racionalizmus) következésképpen a kormányzó (archón) törvényhozóvá (nomothetész) válik, hisz helyzete és az őrök révén elő is írhatja a jót és a helyeset hatások: egyiptomi kasztrendszer, Spárta társ.-pol.-i rendje

Platón államutópiája /V. Konklúzió 1: Az ideális állam = erény és igazságosság „színtere” De: lehet hogy valóban „színtere”? erénytelenség politikai szerepe, ellentmondás!!! „Az állam érdekében elkövetett hazugság megengedett”, „arany hazugság” (Platón) – pl. eugenika Állami célok érdekét szolgáló „erénytelenség” (pl. megtévesztés) jogos (Platón) Konklúzió 2: Bűn, erkölcstelenség = a politikai cselekvés alaptermészete?

Platón államutópiája /VI. Platón és az „ideális állam” gyakorlatba ültetése: az Állam megírása idején I. Dionüsziosz udvarában (Szirakúza) próbálta gyakorlatba ültetni utópiáját; eredmény: csőd az Államférfi keletkezésének idején II. Dionüszösz udvarában (Szirakúza) próbálta ismét életbe léptetni az „utópiát”; eredmény: ismét csőd konklúzió (1): a keserű gyakorlati tapasztalatok hatására a kései Törvények már nem csak a filozófusokra, hanem a jogra bízzák az állam vezetését (egyén – törvény) konklúzió (2): politikaelmélet és politika között sokszor áthidalhatatlan szakadék húzódik. Kétféle viszonyulás: a) az elmélet ne legyen „utópia” b) „ha a tények nem felelnek meg az elméletileg helyesnek, akkor annál rosszabb a tényeknek” (Fichte)

És mégis van „Sehol-hely”…

Kötelező könyvészet Ajánlott könyvészet Bayer József: A politikai gondolkodás története. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 27-36. Bayer József: Platón államutópiája. In: A politikai gondolkodás története. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 40-48. Németh György: A görög polisvilág államai. In: Zsarnokok utópiája. Atlantisz Kiadó, 1996. 19-31. Platón: Állam. In: Platón összes művei II. Európa Kiadó, Budapest, 1984. 471d-473e, 514a-518a, 543a-545c, 557a-558c. 1 db. film a negatív utópiáknál felsoroltak közül Ajánlott könyvészet Taylor, A.E.: Platón. Osiris Kiadó, Budapest, 369-416. Platón: Állam. In: Platón összes művei II. Európa Kiadó, Budapest, 1984. 5-710. Platón: Törvények. VII. könyv. In: Platón összes művei II. Európa Kiadó, Budapest, 1984. 713-778. Strauss, Leo: On Classical Political Philosophy. In: Uő.: What is Political Philosophy? The University of Chicago Press, Chicago-London, 1988. 78-94. Strauss, Leo – Cropsey, Joseph (szerk.): A politikai filozófia története I. Európa Kiadó, Budapest, 1994. 55-129.

Arisztotelész politikai gondolkodása / I. Arisztotelész (Kr. e. 384-322) A politikatudomány „megalapítójának” tekintjük, Sztageirában született (Görögország, Kalkidiké-félsziget) Húsz évig volt Platón Akadémiájának tagja – „szeretem Platónt, de nála is jobban az igazságot” (kritika: valóság „megkettőzése”) Alexandrosz (Nagy Sándor) makedón császár nevelője (utazások Európában és Ázsiában) Az athéni Lükeion megalapítója („akadémia”, „peripatetikus iskola”) A „demokrácia ellenségeként” perbe fogják (államtudományi tanok, makedón „kapcsolat”?), a halálos ítélet lehetősége elől Athénből Eubóiába menekül, itt is hal meg – „Athénnek ne legyen alkalma ismét vétkezni a filozófia ellen” Enciklopédikus gondolkodó, politikatudományi főműve: Politika

Arisztotelész politikai gondolkodása / II. A Politika (gör. Politiké, „a polis dolgairól”) a pol. gond. tört. egyik legnagyobb hatású alkotása Keletkezéstörténete: A Lükeionban 158 görög városállam alkotmányát gyűjtötték össze, elemzés céljából, a Politikát alkotó előadások ezek értelmezésén alapulnak (ezen alkotmányok közül csak az athéni maradt fent) A Lükeion módszere: induktív, empirikus és historikus (szemben az Akadémiával, mely idealista és deduktív) Kiindulópontja: melyik és milyen az az állami berendezkedés, amelyik a legjobb emberi életmódot biztosítja? Melyik a legjobb államforma?

Arisztotelész politikai gondolkodása / III. Arisztotelész politikaelmélete nagy hatást gyakorolt a politikai gondolkodásra: államformák osztályozása, harmonikus egyensúly elve („középosztály”), hatalommegosztás, „kevert államformák” („politeia”) Mindmáig érvényes a politikai közösség mibenléte és az egyén jóléte közötti szoros kapcsolat gondolata (közjó) Első ízben fogalmazza meg, hogy az állampolgárok aktív résztvevői kell legyenek a politikai életnek

Arisztotelész politikai gondolkodása / IV. A JÓ ÁLLAM (5 tézisben): Államforma: politeia – középosztály uralma boldog az az állam, melynek nagy a középosztálya ők jelentik a stabilitás garanciáját Fenntartásához önmagában elegendő – autarkeia Az autarkeia biztosítása végett a népességnek, illetve a földterületnek bizonyos minimumával rendelkezik Célja tagjainak boldogsága és java – közérdek, közjó Belső felépítését tekintve tanácskozó, igazságszolgáltató és végrehajtó szervekre oszlik - „hatalommegosztás-elve”: tanácskozó rész: törvényhozás és külpolitika végrehajtó hatalom: törvények érvényre juttatása bírói hatalom: döntéshozatal a vitás ügyekben

A hatalommegosztásról Hatalommegosztás elve „Hogy a hatalommal ne lehessen visszaélni, ahhoz az kell, hogy a dolgok helyes elrendezése folytán a hatalom szabjon határt a hatalomnak.” – Montesquieu (1689-1755) - Célja: az állampolgári szabadság (jogok) biztosítása és garantálása Háromféle (+2?) hatalom: + EGYENSÚLY! Törvényhozó hatalom Végrehajtó hatalom Bírói hatalom (Média) – hatalmi intézmény? („public watchdog”, „nyilvánosság őrkutyája”) (Civil társadalom) – hatalmi intézmény? (szervezett, független, befolyásol) Közvetlen politikai cselekvés lehetősége („hatalmi intézmény”) Kontrollmechanizmus (egymás politikai cselekvésére nézve) Működést az alkotmány és a törvények biztosítanak (garanciák!) Hatalommegosztás ≠ állami egység és szuverenitás felbomlása

HÁROM ÁLLAMI SZERVEZETREND- SZER/HATALMI ÁG HÁROM ÁLLAMI FUNKCIÓ HÁROM ÁLLAMI SZERVEZETREND- SZER/HATALMI ÁG döntéshozatal törvényhozás „szervezetrendszere” döntések végrehajtása végrehajtás szervezetrendszere „vitás” ügyek eldöntése igazságszolgáltatás szervezetrendszere

Elvek Államhatalmi ágak megosztásának elve = három államhatalmi ág Államhatalmi ágak egyensúlyának az elve = azonos „erőt” képvisel a három hatalmi ág Modern államok = államhatalmi ellensúlyok rendszerében való kormányzás bővül a klasszikus hármas felosztás!

Példák a hatalommegosztás (hatalmi ellensúlyok) intézményrendszerére Törvényhozó hatalom – Parlament / Országgyűlés Végrehajtó hatalom - Kormány Igazságszolgáltató hatalom – Bírósági szervezetrendszer (törvényszék, bíróság, ügyészség, stb.) Köztársasági elnök (semleges hatalmi ág) Alkotmánybíróság (független) Parlamenthez kapcsolódó ellensúlyok - példák: Állampolgári jogok országgyűlési biztosa Nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa Oktatási jogok biztosa Kontroll-mechanizmusok (intézmények): alkotmánybíróság, ombudsman (bármely állami szervnél történő kivizsgálás joga) Gazdasági ellensúlyok pl.: Nemzeti Bank; Állami Számvevőszék; Gazdasági Versenyhivatal; stb.

Amerikai Egyesült Államok alkotmánya / I. AEÁ Alkotmánya A) „a szabadság alkotmánya” (Hannah Arendt) a történelem legrégebbi, érvényben lévő alkotmánya a brit és a francia felvilágosodás állam- és politikatudományi tézisein alapul (Locke, Montesquieu, Rousseau) B) központi tézise a föderalizmus; „foedera” = szerződés alapján történő szövetkezés lényege: erős központi hatalom, de szuverén tagállamok

Amerikai Egyesült Államok alkotmánya / II. C) Hatalommegosztás cikkelyei: 1. cikkely - A törvényhozói hatalom: (Legislative Branch) Kongresszus (Szenátusból és Képviselőházból), választások módja, a törvényhozói hatalom jogai szenátori és képviselői tisztség betöltésére irányuló előfeltételek 2. cikkely - A végrehajtói hatalom (Executive Branch) AEÁ Elnöke: Tisztség betöltésének feltételei, elnöki eskü, jogkör 3. cikkely - A bírói hatalom (Judiciary Branch) Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court), tárgyalás esküdtszék jelenlétében minden bűnügyi perben

Amerikai Egyesült Államok alkotmánya / III. D) „checks and balances”-rendszer kifejezője fékek és ellensúlyok/egyensúlyok = a kormányzati hatalom korlátozása – hatalommegosztás az első, a hatalommegosztás elvére épülő modern köztársasági alkotmány kardinális pontjain szabályozza a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom máig érvényes viszonyát

„My reading of history convinces me that most bad government results from too much government.” Thomas Jefferson

Kötelező könyvészet Arisztotelész: Politika. Gondolat Kiadó, Budapest, 1984. 71-79. 135-147. 168-170. Bayer József: A politikai gondolkodás története. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 49-59. Németh György: A görög polisvilág államai. In: Uő: A zsarnokok utópiája. Atlantisz Kiadó, Budapest, 1996. 19-31. Ajánlott könyvészet Kraut, Richard: Aristotle: Political Philosophy. Oxford University Press, Oxford, 2002. Ross, David: Arisztotelész. Osiris Kiadó, Budapest, 1996. 303-346. Simpson, Peter L. Phillips: A Philosophical Commentary on The Politics of Aristotle. The University of North Carolina Press, Chapell Hill-London, 1998.