Oktatáselmélet és gyakorlat általános problémái, kérdései Dr. Tóth András
A didaktika általános problémái
Filozófiai, pszichológiai, pedagógiai alapok
Oktatástechnológia tartalmi összetevői Oktatástechnológiai célú produktumok. (Információhordozó, -rögzítő és -közvetítő rendszerek, információs és kommunikációs technológiák) Oktatástechnológiai szakismeretek, szaktudás. (Tudományos oktatásfejlesztési, tervezési és tanulásirányítási ismeret- és eljárásrendszer.) Oktatástechnológiai tevékenységek. (Alkalmazó, tervező, oktató, szervező, kutató- fejlesztő, információ szolgáltató, ellenőrző és értékelő munkák.)
Oktatástechnológiai rendszermodell TANULÓK JELLEMZŐI TANULÁSI FORRÁSOK FEJLESZTESI FUNKCIÓK OKTATÁSIRÁ NYÍTÁSI FUNKCIÓK Életkor Előismeret Motiváltság Szociális érettség Figyelem Tanulási stílus Kommunikáció Tartalom Anyagok Eszközök Módszerek Környezet Oktatók Kutatás Tervezés Gyártás Értékelés Ellátás Alkalmazás Szervezet irányítás Személyzet irányítás
Meghatározó tényezők a taneszközök hatékonyságának elméleti és kísérleti igazoltsága - ez a pedagógiai, didaktikai, oktatástechnológiai és -informatikai kutatások kutatók feladata, a pedagógusok eszközhasználati szándéka, szakmai tudása és tájékozottsága, amelyet a tanárképzés, továbbképzés fejleszthet, az iskolai infrastruktúra kiépítettsége, amely az oktatásirányítás és iskolafenntartók ügye és végül a taneszközök mennyisége és minősége, amelynek biztosítása egyrészt a gyártók és forgalmazók, másrészt az oktatásirányítás kompetenciája.
Oktatástechnológiai nézetek-pedagógiai gyakorlat pedagógiai szükségletek alapján történjen az oktatási célú alkalmazások meghatározása, lehetőségek feltárása adott tanulócsoport és az intézményesített oktatás jellemeire alapozva célkitűzés, ismeretanyag, feladat, módszer, média, technikák, ellenőrzés, értékelés oktatástechnológia korszerűsége = taneszköz és technika gazdagság adott feltételek között eredményes eljárásokat kell választani
az összehasonlító hatékonyságvizsgálatok kiindulópontja a létező pedagógiai probléma legyen nincs általános kitüntetett az alkalmazásban tanulási környezet, folyamatspeciális információközlés tartalom és alkalmazott struktúrák összehangoltsága tanulók kognitív szintjedifferenciáltság, vázlatos, áttekinthetőség tanítás - tanulás tervezettsége, rendszerszemlélet
Információhordozó és módszer választás: funkcionális, információs, tartalomszerkezeti, oktatás - szervezési tényezők Melyek a tanulok feladatai, mi az oktatási esemény? (Figyel, megfigyel, szóban vagy írásban válaszol, feladatot old meg, értékel külső v. belső kritériumok szerint.) Milyen típusú az információ, mennyire konkrét, ill. elvont? (Komplex, ezen belül tárgy, esemény, szimulált folyamat, jelenség, írott, verbális, auditív, vizuális, ezen belül ikonikus, index vagy szimbolikus, audiovizuális, kinesztetikus, egyéb érzékre ható.)
Milyen szerkezetű a tananyag ill. az elvárt tudás? (Lineáris, moduláris, spirális, fa, hálós, az ismeret helye, tükrözése, értéke, exteriorizációja, a tevékenység funkciója, bonyolultsága, gyakorlottsága.) Milyen szintű és milyen szervezeti formában történik a tanulás, milyen irányítással? (Alap-, közép-, felső-, szakoktatás, átképzés, továbbképzés, kötött, kötetlen, frontális, egyéni, csoportos, személyes konzultációra, telematikai, konzerv médiára alapozott távoktatás, vegyes rendszerű)
Az oktatástechnológiai szakismeretek elemei Az oktatástechnológiai szakismeretek, szaktudás jelentős mértékben az oktatásfejlesztési és tervezési modellek és folyamatok ismeretét és alkalmazását jelenti. A rendszerszemlélet érvényesítése, a tanulást eredményező hatásokat és tevékenységeket egy azonos pedagógiai célt szolgáló, dinamikus rendszer meghatározható és egymással funkcionális kapcsolatban lévő komponenseinek tekintik.
Differenciált oktatási cél és követelményrendszer; az általános célkitűzések mellett az operacionalizált célok rendszerét is kidolgozzák, mégpedig olyan taxinómikus formában, hogy azt az oktatási stratégiák és módszerek, médiumok kiválasztásához, a folyamattervezéshez és teljesítményértékelési rendszer kidolgozásához is alapként lehessen használni.
Formai értékelés és kibernetikai értelmű visszacsatolás alkalmazása, mind a tanulók tevékenységének folyamatos segítése, szabályozása, mind pedig a rendszerösszetevők optimalizálása és a rendszerműködés tökéletesítése céljából. Tanuló és tanulásközpontúság; a tanulásról alkotott pedagógiai és lélektani elméletek valamelyikének elfogadását és azoknak a célpopulációra való lebontását. A tanulók életkori sajátosságainak, tényleges előismereteinek, tanulási motívumainak feltárása a folyamattervezés egyik alapja.
A tanítás - tanulás folyamatának tervezése; a tanulói és tanári tevékenységek tartalmának és sorrendjének, valamint irányítási rendszerének kidolgozását. (Leggyakrabban a Cagné-féle (1987) megközelítést alkalmazzák, amely szerint ezek a kővetkezők: figyelemfelkeltés - motiváció - a tanulók informálása a pontos elvárásokról - a szükséges előismeretek felidézése - az új anyag prezentálása - a tanulói aktivitás kiváltása - visszacsatolás - a rögzítési és transzfer folyamatok elősegítése - a teljesítmények értékelése.)
Kidolgozott oktatási stratégiák és médiumok. A kidolgozottság a stratégiák és médiumok teljes körének és ezek bizonyított használhatósági mutatóinak figyelembevételén alapuló, valamint az adott célokhoz, tananyaghoz és tanulócsoportokhoz igazodó döntés meghozatalát jelenti. Kritériumokon alapuló teljesítmény-értékelés. Ez elsősorban a tanulói teljesítményeknek a szükségletelemzésből levezetett cél és követelményrendszer szerinti megítélése, nem pedig szubjektív, vagy helyi normákhoz való viszonyítása.
Szükséges személyes készségek kommunikációs és interperszonális készségek (team vezetés, tárgyalás, kapcsolatteremtés, szervezés), információstrukturálás, adatbázis-fejlesztés (információ-rögzítés, tárolás, osztályozás, rendezés), rendszer-szintű problémamegoldás (soktényezős rendszerek felmérése, modellezése, alternatíva felismerés, javaslatok, megoldási tervek készítése), humán, szaktudományos és gazdasági erőforrások kezelése (szervezet-irányítás, információtechnológia, ráfordítás/hatékonyság elemzés).
Professzionális tevékenységek az oktatás eredményességének, hatékonyságának fejlesztésére alkalmas projektek kidolgozása, társadalmi és egyedi, oktatási szükségletelemzési feladatok szakszerű megtervezése és irányítása, tanulók és csoportok tárgyi ismereteinek, képességeinek, attitűdjeinek, motivációs szintjének mérése, munka-, feladat- és tartalom/tananyag struktúrák feltárása, jellemzése és szükség szerinti konstruálása, képzési, oktatási folyamatok végeredményeinek, objektív követelményrendszerének megfogalmazása,
tanulási környezet, infrastruktúra, feltételrendszer jellemzőinek meghatározása, specifikálása, oktatási és képzési célhierarchiák képzése, taxonomikus megfogalmazása oktatási stratégiák és módszerek kiválasztása, értékelése nyomtatott, audiovizuális és elektronikus médiumok kiválasztása, specifikálása, tanítási - tanulása folyamatok megtervezése, a tevékenységek megfelelő sorrendjének meghatározása,
oktatási folyamatok hatékonyságának és eredményességének kvalitatív és kvantitatív értékelése, multimédia rendszerek fejlesztése, gyártásának pénzügyi és technológiai tervezése, megszervezése, tanár-továbbképzési szemináriumok vezetése, média- bemutatók szervezése hatékony személyes, vizuális, elektronikus és írásos kommunikáció megfelelő interperszonális kapcsolatok kialakítása, team- vezetés, oktatás fejlesztési projektek indoklása, terjesztése, elfogadtatása.