A FRANCIA FORRADALOM

ELŐZMÉNYEK FELVILÁGOSODÁS GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK KÖZVETLEN ELŐZMÉNY: 1770-től gazdasági válság → rendű gyűlés összehívása

RENDI GYŰLÉS 1789.május – július 14. 3 rend: nemesség – papság – polgárság (300-300-610 képviselő) Király célja: az állam gazdasági bevételeinek növelése, köztük a nemesekre és papokra is kötelező földadó bevezetése Nemesség, papság célja: a hatalomba való nagyobb beleszólás A 3. rend célja: egyénenkénti szavazás, átfogó reformok keresztülvitele

A RENDI GYŰLÉSBŐL NEMZETGYŰLÉS Június 17.: A 3. rend képviselői nemzetgyűlésnek nyilvánították magukat Június 20.: Labdaházi eskü Nemzetgyűlés legális testületként való elfogadása: Június 23.: XVI. Lajos nemzetgyűlést elutasító határozata Július 11.: Necker menesztése, Párizs környékén királyhű csapatok összevonása a nemzetgyűlés fegyveres erővel való feloszlatásának céljából. → Bastille ostroma: Király kénytelen elismerni a nemzetgyűlést

Bastille ostroma 1789. július 14. Bastille szimbóluma Az ostrom jelentősége: A tömeg mint politikai tényező 1789. július – augusztus: a „nagy félelem” napjai Feudális kötöttségek eltörlése

A FORRADALOM 1. SZAKASZA 1789-1792. ALKOTMÁNYOZÓ NEMZETGYŰLÉS 1789. augusztus 4-5.: 30 rendeletben eltörölte a feudális kötöttségeket Emberi és polgári Jogok Nyilatkozata 1789-1791. Első francia alkotmány Közigazgatási reform Egyházi reform

TÖRVÉNYHOZÓ NEMZETGYŰLÉS 1791. szeptember: választások Az új parlament összetétele A KIRÁLY SZEREPE

JAKOBINUS DIKTATÚRA A FORRADALOM 2. SZAKASZA: 1793. jún. 2. -1794. júl A jakobinus párt Danton, Robespierre A jakobinus államcsíny A jakobinus diktatúra működése

A FORRADALMI HÁBORÚ Intervenció: 1789-1792 1. franciaellenes koalíció: 1792-1794. Carnot Általános hadkötelezettség és a nemzeti eszme A katonai sikerek időszaka: 1794-1804, a forradalom 3. szakasza

A FORRADALOM ÉRTÉKELÉSE A forradalom ellenségei A törvényhozás reformjának korlátai A francia forradalom hatása a közgondolkodásra A forradalom prototípusa Liberalizmus Nacionalizmus Militarizmus Modern politika alapjai

BONAPARTE NAPÓLEON

NAPÓLEON ÚTJA A HATALOMBA 1796-97. évi itáliai hadjárat 1. francia ellenes koalíció felszámolása 1789. egyiptomi hadjárat 2. koalíció megalakulása 1799. November: Napóleon államcsínye

KONZULÁTUS (1799-1804) Napóleon politikája a konzulátus időszakában: A konzulátus rendszere Napóleon reformjai A 2. koalíció legyőzése A napóleoni harcmodor

CSÁSZÁRSÁG (1804-1814) Napóleon császárrá koronázása és annak jelentősége 3. koalíció: 1805. Austerlitz 1805. Trafalgar-foki tengeri ütközet → kontinentális zárlat 1806. Jéna 1807. Tilsiti béke

NAPÓLEON BUKÁSA Az oroszországi hadjárat (1812) 4. koalíció: Lipcse, a népek csatája Száműzetés Elba szigetén „Száz nap”: Napóleon visszatérése Waterloo Száműzetés Szent Ilona szigetén

BÉCSI BÉKE, SZENT SZÖVETSÉG

Bécsi kongresszus Területi kérdések Államszervezés kérdése

Területi kérdések Rendezés alapelvei Négyes Szövetség Hatalmi erőegyensúly elve Konszenzusra való törekvés Franciaország: forradalom előtti területeire kellett visszahúzódnia Németország kérdése Ausztria szerepe Oroszország szerepe Anglia szerepe

Szent Szövetség Szent Szövetség célja: monarchikus rendszerek konszolidálása Metternich és Sándor cár A Szövetség jellege A Szent Szövetség bukása 1948-as forradalmak A Török birodalom széthullása

Modern Európa Előzménye: Francia forradalom: Ipari forradalom: Politikai eszmék: Liberalizmus Konzervativizmus Nacionalizmus Ipari forradalom: Tudomány és a technika forradalmasítása

LIBERALIZMUS Politikai liberalizmus Gazdasági liberalizmus Alapelvei Társadalmi bázisa 1848-as forradalmak Gazdasági liberalizmus Eredményei Korlátai

KONZERVATIVIZMUS Reakció – konzervativizmus Liberalizmus - konzervativizmus Alapelvei

NACIONALIZMUS Nacionalizmus – liberalizmus Nacionalizmus és a francia forradalom Fajtái: Állami nacionalizmus – etnikai nacionalizmus Békés – agresszív

Ipari forradalom Ipari forradalom előtt: Ipari forradalom után: Hagyományos paraszti társadalom, ahol az emberek többsége mezőgazdaságban dolgozik Önellátásra termelő háziipar, regionális gazdasági rendszer Ipari forradalom után: Urbanizált és iparosodott társadalom, ahol az emberek többsége városokban és gyárakban dolgozik Világméretű gazdasági rendszer

Jellemzői Iparosodás motorja: vasútépítés Hírközlés Egységes postaszolgálat Telefon felfedezése Gazdasági élet világméretűvé válása Gazdasági élet alapja: befektetés Részvénytársaságok, trösztök, kartellek Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Irodája

Társadalmi következményei Társadalmi hierarchia átstrukturálódása: születési és jogi kiváltságok gazdasági kritériumokra alapozott osztály fogalom Önálló egzisztencia - függő viszony Új társadalmi osztályok Nemes-paraszt / középosztály-dolgozó Munkásosztály Közszolgáltatások

Társadalmi változások szellemi visszhangja Szocializmus Anarchizmus Moralizmus

Ipari forradalom kulturális következményei Oktatás Tömegkultúra Szórakoztatás mint új iparág Turizmus Sportmozgalom Kereszténység Tudomány városiasodás

Politikai élet változásai Modern állam Meghatározott földrajzi területen lakó emberek szövetsége, melynek népessége (önként vagy vonakodva) elfogadja a kormány hatalmát, mely a legfőbb törvényhozó és végrehajtó testület az államon belül. Gyenge kormányzat – erős kormányzat Demokrácia Politikai kultúra átformálódása Választójogi harcok

Európa nagyhatalmi politikája A modern gyarmatosítás három szakasza: 1789-1830 1830-1875 1875-1914