Politológiai alapismeretek

i.e. 4000 – az első államok létrejötte (despotizmus, a mükénéi korban a hatalom öröklődése) i.e. 8. sz. – a ‘polisz’ megjelenése A politikát Arisztotelésztől származtatják, de valószínűleg Platóntól (az ő tanítójától) ered. A ‘politika’ szó a ‘polisz’-ból alakult ki: a város ügyeivel való foglalatosságot jelenti.

Arisztotelesz az uralkodás formáiról „A” - a hatalom egy ember kezében összpontosul a monarchia - előnyei: a hatalom törvényes és kiszámítható az uralkodó hozza a törvényeket, betartja és betartatja őket, a nép pedig elfogadja a türannisz: rossz, mert nem törvényesen jutott hatalomra, önös cél vezeti

„B”- a hatalom kevesek kezében van, akkor beszélhetünk: arisztokráciáról (lehet származás,vagyon és erkölcs szerinti → jó, mert legitim az uralom) oligarchiáról (rossz, mert kizárólag a saját, önös érdekek dominálnak)

Ha sok ember kezében összpontosul a hatalom, akkor lehet szó: politeiáról (jó, mert a hatalom a középvagyonosok kezében van → tisztességesek) demokráciáról (a hatalom a szegényeknél van, akik a meggazdagodásra törekednek)

ARISZTOTELÉSZ MORALITÁS SZEMPONTJÁBÓL KÖZELÍTI MEG A POLITIKÁT. A közerkölcs, közjó biztosítása

RÓMA rövid ideig (csak az 5. sz.-ig) jellemző a polisz terjeszkedés → univerzálisan kell gondolkodni. A római jog csak vagyonosok lehetnek tisztségviselők → a tisztségviselőnek magának kell állnia a hivatalt, egy év után elmehet prokonzulnak (ő szedi be az adókat → a köztársaság rossz → császárság

KÖZÉPKOR rendiség (13. sz.) a moralitást az egyház közvetíti → az egyház és az állam összefonódik, és a római jog hűbéri lánc szuverenitás (az én hűbéreseim nem függnek az én hűbéruramtól) rendiség (13. sz.) a 3. rend a feltörekvő polgárság a király kénytelen megosztani hatalmát a rendekkel → Parlament

ÁRUTERMELÉS és a koraújkor a 14. századtól indul a polgárság átveszi a gazdasági hatalmat → humanizmus a moralitás kezd kikerülni a politikából Machiavelli (15-16. század) – a politikából kivonta az egyházat, az erkölcsöt Meghatározó az államérdek politika = hatalom (a cél szentesíti az eszközt)

ABSZOLUTIZMUS kora 16-17. század Anglia ( VIII. Henrik, Erzsébet), Franciaország (XIII.-XIV.Lajos) az uralkodó a polgárságot monopóliumokkal támogatja, de a hűbériség is megmarad senkinek nem enged beleszólást a közügyekbe A hatalmi ágak egy kézben vannak

A RACIONALIZMUS megjelenése - új eszme a 17. században

a politika értelmezése kettészakad A FELVILÁGOSODÁS 18. század a politika értelmezése kettészakad Hobbes: az abszolutizmust elengedhetetlennek tartja (politika = az állampolgár engedelmessége)

Locke, Rousseau: „Társadalmi szerződés” az állampolgárok megegyeznek a hatalommal rendelkezőkkel; így ők biztosítják az emberi jogokat az abszolutizmus ezt megsértette → fel kell számolni minden választás megfelel egy társadalmi szerződésnek ha nem vagyok elégedett valamely párttal, akkor leváltom

Locke: a politika célja, hogy az életet és a tulajdont biztosítsa az alkotmányos monarchiát tartja jónak a szabadságjogokat fenn kell tartani Montesquieu a hatalmi ágak szétválasztásáról A politika: az állami intézmények tevékenységével foglalkozik

A jogállamiság értelmezései Rousseau: a köztársaság a legjobb politika = jogállamiság, népfelség a fennálló törvényeknek megfelelő irányítás kell A jogállamiság értelmezései I. porosz-német értelmezése: a jogállamiság a közigazgatási jognak felel meg, engedelmeskedni kell a törvényeknek

II. angolszász értelmezés: nem a formális szabályoknak, hanem a törvények szellemiségének kell engedelmeskedni az Alkotmánybíróság felülvizsgálhatja a törvényeket Esküdtszék, esküdtbíróság szerepe

19. sz. – politikai irányzatok megjelenése Liberalizmus - szabadság Nacionalizmus - nemzet Szocializmus - egyenlőség konzervativizmus - rend szabad kereskedelem, szabadverseny kapitalizmus → társadalmi differenciák konkurencia a piacon, elszegényedés

Szociológiai nézőpont születése A politika: az állam nem csak jogi személy, szociális problémákat is meg kell oldania a választójogot emelni kell

Tocqueville az állampolgárokat védeni kell az állammal szemben az emberi jogokat biztosítani kell ő fedezte fel a „civil szférát” (érdekképviseletek) → az egyént meg tudják védeni A politika: a szabadság és a rend összeegyeztetése (Gy.F)

Marx a szabadversenyes kapitalizmust ő elemezte először a szegények nevében írt szocializmus = az igazságos társadalom csak a munkások tudják megvalósítani (kizárólag forradalom révén) proletár diktatúra → államosítás (csak fejlettebb államokban lehet megvalósítani) Lenin: Marxot szó szerint vette (SZU)

Bernstein Marx követője a monopolkapitalizmusban kiegyenlítődés megy végbe → nem kell forradalom csak demokrácia és jólét szükséges az igazságos társadalomhoz

Max Weber első a gazdaság → ebből fakad minden politika = az államhatalomért folytatott harc az egyén és az állam között köztes intézmények vannak = a pártok pártok → többpártrendszer a politikát pártügynek tartja (itt zajlik a harc a hatalomért)

Weber elitista felfogása elitista elmélet: a harc a pártok elitcsoportjai között folyik a nép dönt arról, hogy melyiket választja ↓

A XX. század A realista irányzat Wodrow Wilson a politikának vizsgálnia kell a hatalmi intézményeket, személyeket, pártokat és embereket felméréseket kell végezni, és ezeket elemezni legyen a politológus egyben politikus is A liberális demokrácia képviselője

A pluralista irányzat Benthley: A politika nem személyek, hanem társadalmi csoportok harca több csoport  érdekellentétek  kompromisszumokat kötnek A társadalmi érdek a pol. folyamatokban alakul ki

A BEHAVIORISTA irányzat Easton, Trumann, Deutsch, Almond, Dahl a politikai folyamatokat az emberek személyisége határozza meg a közvélemény-kutatások ekkor születnek Gallup Intézet → empirikus kutatások

A konfliktusos definíció Lasswell a politika azt jelenti, hogy ki, mit, hogyan szerez meg csoportérdekek, önös érdekek  Az érdekek konfliktusos szituációkban jelennek meg

STRUKTURALISTA – FUNKCIONALISTA megközelítés a politikai folyamatokat neutrálisan kell leírni a politikát le lehet egyszerűsíteni, le lehet bontani technikai elemekre, de ehhez speciális szaknyelv kell

KIBERNETIKAi megközelítés a ’70-es évektől alakul ki a politika egy program → ezt le kell futtatni bruttó program: a pártprogram, amelynek vannak standard elemei nettó program: ez lesz a pártprogramból (kormányprogram) A bruttó programot általában soha nem lehet megvalósítani.