SZEMÉLYISÉGELMÉLETEK

Miben áll a személyiség? Hogyan alakul ki? Milyen módon működik? Mi adja a személyek különbözőségét?

I. DISZPOZICIONÁLIS ELMÉLETEK TÍPUSTANOK Hippokratész – Galénosz (ie.400-200) Kretschmer (1920-1930) VONÁSELMÉLETEK Cattell (1940-es évek) Eysenck (1967)

Hippokrateszi-Galenoszi típustan (ie.V-II.sz.) SZANGVINIKUS KOLERIKUS MELANKOLIKUS FLEGMATIKUS (Empedoklész --- nedvkórtan --- vérmérsékleti típusok) (szív-vér; máj-epe; lép-fekete epe; agy-nyák)

SZANGVINIKUS (szív/vér) derűlátó / bizakodó egész megjelenéséből életkedv árad húsos, egészséges arcszínű élénk, gyors mozgású és felfogású szeszélyes könnyen felindul hamar lecsillapodik (szalmaláng természet) kedélyes, közlékeny, barátságos

KOLERIKUS (máj/epe) ingerlékeny / lobbanékony külsejéről tetterő sugárzik heves arcszíne sárgás, epés, tekintete nyílt, testtartása határozott érzelmi reakciói tartósak, bár szintén gyorsak indulatai erőteljesek, gyakran elragadják

MELANKOLIKUS (lép/fekete epe) lehangolt / szomorú arckifejezése gondterhelt komoly külseje törékeny mozdulataiból hiányzik az élénkség érzelmei lassan és nehezen fejlődnek ki, de erősek negatív érzései különösen tartósak (bánat, levertség, szomorúság) ingadozó, határozatlan, nehezen dönt

FLEGMATIKUS (agy/nyák) nyugodt / közönyös megjelenése, tekintete, beszédmodora kifejezéstelen, jellegtelen mozgása lomha érzelmei nagyon lassan fejlődnek ki egykedvű, higgadt, kiegyensúlyozott nehezen hozható ki a sodrából kitartó, megbízható

Kretschmer típustana(1920-30) (testalkat-temperamentum-megbetegedési hajlam) PIKNIKUS: alacsony, kövérkés; szélsőséges hangulatú, kedélyes, kényelmes, nyitott, gyakorlatias ; mánia, depresszió ATLETIKUS: magas, izmos ; energetikus,sikerorientált, kockázatkedvelő; indulatos, mogorva, lassú, nyugodt, katonás, megbízható, tapadékony; epilepszia LEPTOSZOM :magas, vékony; intellektuális beállítódású, érzékeny, zárkózott, hűvös, bizalmatlan, merev ; szkikzofrénia

Cattell vonáselmélete (1940-es évek) (16 dimenzió) TARTÓZKODÓ - NYITOTT INTELLIGENS - KEVÉSBÉ INTELLIGENS ÉRZELMILEG BEFOLYÁSOLHATÓ - ÉRZELMILEG STABIL ALÁZATOS, SZELÍD - MAGABIZTOS, AGRESSZÍV JÓZAN, KOMOLY - HANYAG, NEMTÖRŐDÖM NONKONFORMISTA - LELKIISMERETES VISSZAHÚZÓDÓ - VÁLLALKOZÓ SZELLEMŰ KEMÉNY - LÁGYSZÍVŰ BIZAKODÓ - GYANAKVÓ GYAKORLATIAS - KÉPZELŐDŐ NYÍLT - SZÁMÍTÓ MAGABIZTOS - AGGÓDÓ KONZERVATÍV - KÍSÉRLETEZŐ CSOPORTFÜGGŐ - ÖNÁLLÓ FEGYELMEZETLEN - BESZABÁLYOZOTT NYUGODT - FESZÜLT

Eysenck I. (1967) EXTROVERZIÓ - INTROVERZIÓ két dimenzió EXTROVERZIÓ - INTROVERZIÓ ÉRZELMI STABILITÁS - LABILITÁS kombinációja

Eysenck II. Introverzió + érzelmi stabilitás Introverzió + érzelmi labilitás Extroverzió + érzelmi stabilitás Extroverzió + érzelmi labilitás

II. BIOLÓGIAI ELMÉLETEK (1940-1970) Eysenck (kérgi arousal) Gray Sheldon

Gray (elkerülés-közelítés) jutalmazó és büntető rendszerek az agyban --- ingerkeresés és ingerkerülés viselkedéses megközelítő és gátló rendszer két alapdimenzió : impulzivitás és szorongás

Sheldon Szomatikus típusok: EndomorfiaViszcerotoniaEndoderma - belső csíralemez fejlettsége;hasi emésztőszervek nagyok és erősek, lágy lekerekítettség relatív túlsúlya. Test általános ellazultsága, kényelemszeretet, oldottság, alvásszeretet,szívesen vesz részt társas összejöveteleken, extrovertált, lassú reagálás,türelmes, érzelmeit könnyen kifejezi, szociábilis, kiegyensúlyozott étkezés okozta élvezet jellemzi. MezomorfiaSzomatotoniamezoderma - középső csíralemez; izom, csont, kötőszövet relatív túlsúlya; fizikuma erős, kemény, szemre szögletes; a csont és az izom kidomborodik, a bőr az alatta fekvő kötőszövet miatt feszes. Aktív, energikus, hozzászokott a testmozgáshoz, érzéketlen a fáradtságra, életkorát meghaladó érettség, magabiztosság,határozottan jár, hangosan beszél, támadóan viselkedik, kockázatvállaló,dominanciára tör, rámenős, a tettek embere, aki a jelennek él. EktomorfiaCerebrotoniaEktoderma - külső csíralemez; finoman metszett vonalak és törékenység viszonylagos túlsúlya; tömegéhez képest legnagyobb a testfelszínük, így őket éri a legtöbb külvilági ingerhatás. Testükhöz képest a legnagyobb aggyal is ők rendelkeznek. Introvertáltak, érzelmek kifejezését erős gátlási kontroll alatt tartják, képtelenek ”elengedni” magukat, társaságban visszahúzódóak, az egyedüllétet keresik, érzékenyek a zajokra, zavaró hatásokra, szorongóak, gyorsan reagálnak.

III. DINAMIKUS ELMÉLETEK Analitikus elméletek Freud Jung Neoanalitikus elméletek Hartmann Adler Kohut Mahler Erikson

FREUD I. Topológiai modell tudatos (másodlagos folyamat ) tudatelőttes tudattalan (elsődleges folyamat )

FREUD II. Strukturális modell SZUPEREGO = felettes én EGO = én(valóságelv) ID = ösztönén(örömelv) (libidó, elhárító mechanizmusok)

Jung Selbst (ősvaló) személyes tudattalan tudatos én árnyék kollektív tudattalan archetípusok Selbst (ősvaló) tudatos én árnyék persona (animusz, anima) (szellemiség)

További dinamikus (neoanalitikus) elméletek ÉNPSZICHOLÓGIA Hartmann: énmagok=veleszületett individuális elemek Adler: fölénykeresés, dominancia, siker, kisebbrendűségi érzések kompenzálása TÁRGYKAPCSOLATI ELMÉLETEK Kohut: nárcisztikus szükségletek (visszajelentés) Mahler: korai kötődések Erikson: identitáskrízisek

IV. TANULÁSELMÉLETEK Pavlov klasszikus kondicionálás (S+S) Skinner instrumentális kondicionálás (S+R) Bandura (1977) szociális tanuláselmélet; (szoc. Visszajelentés --- énhatékonyság, önbecsülés, önértékelés)

V. FENOMENOLÓGIAI ELMÉLETEK (humanisztikus irányzat) (1960-as évek) Az egyén személyes élményei Önmegvalósítás Rogers Maslow

Rogers növekedési potenciál önmegvalósítás szükséglete énkép szerepe énkép és énideál közötti optimális eltérés feltétel nélküli elfogadás (pozitív visszajelentés)

Maslow Szükségletek hierarchiája Önmegvalósítási szükségletek: az önkiteljesítés elérése,a lehetőségek megvalósítása Esztétikai szükségletek: rend, szépség, szimmetria Kognitív szükségletek: tudni, érteni, megismerni Elismerés, státusz: teljesíteni, kompetensnek lenni, elnyerni mások megbecsülését A szeretet szükséglete: másokhoz tartozni, befogadottnak lenni Biztonsági szükségletek: veszélyektől mentesnek lenni Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság (csúcsélmény)

VI. KOGNITÍV ÖNSZABÁLYOZÁS I. (rendszerszemlélet) Személyiség = komplex önszabályozó rendszer Társas lét = folyamatos önszabályozási folyamat

VI. KOGNITÍV ÖNSZABÁLYOZÁS II. Önszabályozási modellek 1. memóriában tárolt sémák és forgatókönyvek (mentális programok) (kivitelezési információk) 2. szándék kialakítása (végrehajthatóság és következmények felmérése) 3. célválasztás 4. törekvés a cél elérésére 5. visszacsatolás (kontroll, érzelmi monitorozás) Powers Cantor és Kihlstrom Mischel

Powers A viselkedésszabályozás mentális programjai hierarchikus felépítésűek: egyszerű programok (konkrét viselkedés) elvontabb, általánosabb tervek (elvek) rendszerfogalom (pl:énérzés)

Cantor és Kihlstrom TÁRSAS INTELLIGENCIA szociális tapasztalatok (helyzetek értelmezése, helyzetkezelési stratégiák)

Mischel kognitív-szociális tanuláselmélet: (5 változó) a személy kompetenciái (készségek, problémamegoldó stratégiák) kódolási stratégiák, személyes konstrukciók (világ egyedi értelmezése) elvárások szubjektív értékek (incentív ösztönerők) önszabályozó rendszerek (célok,tervek)

A SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSE

Tényezői érés tanulás trauma

Jellemzői növekedés gazdagodás differenciálódás

Fejlődést befolyásolja a Testi diszpozíció Társadalmi környezet Személyes környezet Önszabályozás alakulása

Fejlődés élettörténeti menete Csecsemőkor Kisgyermekkor Iskoláskor Pubertás kora Felnőttkor Öregkor

Fejlődés fő irányai Megfelelő magatartásformák elsajátítása Hatékony önszabályozó funkciók létrehozása Stabil és hatékony én-rendszer kialakítása

FREUD orális fázis anális fázis fallikus fázis latencia fázisa PSZICHOSZEXUÁLIS FEJLŐDÉS orális fázis anális fázis fallikus fázis latencia fázisa genitális fázis (fixáció, regresszió)

Mahler Az én születésének folyamata= szeparációs-individuációs folyamat autisztikus fázis szimbiotikus fázis differenciáció és a testkép kialakulása gyakorlás újraközeledés az individualitás konszolidációja és az emocionális tárgykonstancia kezdetei

ÉNIDENTITÁS-ELMÉLETE ERIKSON ÉNIDENTITÁS-ELMÉLETE

ÉNFEJLŐDÉS az életút krízisek sorozata azok megoldása során erősödik énerőnk alakul énminőségünk, működőképességünk fejlődik problémamegoldó képességünk nő hatékonyságunk így alakul ki énidentitásunk

ÉNFEJLŐDÉS FOLYAMATA

Csecsemőkor (1.év) bizalom / bizalmatlanság pozitív várakozások, hinni, bízni tudunk a világban, emberi környezetünkben ; remény, hogy vágyaink, elvárásaink teljesülnek negatív elvárások

Kisgyermekkor (2-3.év) autonómia / kétségbeesés önmagunkban való bízás saját hatékonyság önállóság határozottság saját akarat eltökéltség dependencia határozatlanság bizonytalanság kiszolgáltatottság

Óvodáskor (3-5.év) kezdeményezés / bűntudat kompetencia, kezdeményezőkészség uralomra törekvés önalávetés

Iskoláskor (6-11.év) teljesítmény / kisebbrendűség-érzés teljesítménymotiváció, feladatkerülés, kudarcorientáltság, sikerorientáltság negatív önértékelés megfelelő önértékelés

Serdülőkor (12-20.év) identitás / szerepkonfúzió szerepválasztások, azonosulás, életcélok és hivatás választása , egységesség és összeforrottság alakulása, személyes élet szerepbizonytalanság, céltalanság, identitás hiánya vagy diffúziója

Fiatal felnőttkor (25. évtől) intimitás / izoláció kiforrott identitás alkotóképesség érzelmi elkötelezettség, hűség, intimitás , kapcsolati nyitottság, önfeltárás képessége, beilleszkedés magány, elszigetelődés

Felnőttkor (60.évig) generativitás / stagnálás tapasztalatok összegzése és hasznosítása, alkotóképesség, érzelmi kiteljesedés, jövővel való törődés (nem csak saját szükségletei és jövője érdekli,utódokról való gondoskodás) produktivitás hiánya, beszűkülés, elsivárosodás

Időskor énintegritás / kétségbeesés Önelszámolás: életelégedettség, kielégültség, bölcsesség átélése teljesség = személyiség egységének megélése elvesztegetett élet, halálfélelem kétségbeesése

!!!!!!! A korai hatások meghatározóbbak, mert ezekre épülnek a továbbiak. Egészséges fejlődéshez fontos az adott időszakban szükséges feltételek (állandóság, biztonság, pozitív érzelmi légkör, önállóság támogatása…) biztosítása. Tárgyi körülményeknél fontosabbak az emberi kapcsolatokból adódó hatások (pozitív visszajelentések :elfogadás, elismerés, megbecsülés, szeretet…) A hosszantartó hatások jelentősebbek, mint az egyszeri élmények.