A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság élőhely-rekonstrukcióinak néhány tájföldrajzi vonatkozása Dóka Richárd – Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, tájvédelmi referens, geográfus MTA X. Osztály Természetföldrajzi Bizottság Tájföldrajzi Albizottsági Ülés Lakitelek, Kontyvirág Erdei Iskola, 2014. november 7.

Táji vonatkozások a KNPI projektjeiben Szervezetfejlesztési, eszközbeszerzési, állagmegóvási, mezőgazdasági, turisztikai-ismeretterjesztési, fajvédelmi stb. jellegű pályázatok mellett táji szempontból a legjelentősebbek a tájrészlet szintű élőhely-rekonstrukciós projektek Élőhely-rekonstrukciók során nemcsak az élővilág-védelmi, hanem a szűkebb értelemben vett tájvédelmi (tájképvédelem, abiotikus és kultúrtörténeti értékek védelme) szempontok is érvényesítendők A KNPI KEOP-7.3.1.2/09-11-2011-0019 azonosítószámú „Vizes élőhelyek rekonstrukciója a Kiskunsági Nemzeti Park területén” című projekt keretében egy-egy helyszínen a megvalósítás (kivitelezés) és a kivitelezés tervezése folyik

Miért van szükség élőhely-helyreállításokra? A természetközeli élőhelyek, tájrészletek még a védett természeti területeken is degradáltak (leromlottak), folyamatos negatív hatások révén mesterségesen befolyásoltak, antropogén (művi) tájelemekkel terheltek lehetnek Ennek oka, hogy 1. a nemzeti park megalakulását közvetlenül megelőző két évtizedben az értéktelennek minősített területeket is hasznosítani kezdték (pl. halastavak létesítése, gyepek beszántása, rizstelepek létesítése), 2. a már régebb óta meglévő létesítmények hatnak negatívan a környezetükre (pl. csatornák lecsapoló, szárító hatása) 3. újabb területek kerülnek veszélybe (pl. tájidegen özönfajok terjedése) A degradált élőhelyek helyreállításának igénye nagyságrendekkel meghaladja a KNPI pénzügyi és eszközlehetőségeit → pályázat európai uniós forrásokra

A célterületek bemutatása A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó kilenc területegységből két területegység: - Felső-Kiskunsági szikes tavak - Bócsa-Bugac buckavilága

A célterületek bemutatása – Kelemen-szék térsége FÖMI ortofotó 2009 Natura 2000 terület – kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, különleges madárvédelmi terület A Kelemen-szék fokozottan védett a nemzeti parkon belül Túlnyomó részt Ramsari egyezmény hatálya alá eső terület A Kelemen-szék Bioszféra rezervátum magterület, a környezete kevés kivétellel Bioszféra rezervátum I. pufferterület

A célterületek bemutatása – Kelemen-szék és a Fehér-szék A Dunamenti-síkság középtáj Solti-sík kistáján találhatók Folyóvízi eredetű, abráziósan továbbalakított medrű szikes állóvizek Időszakos, ingadozó vízborítású, nagy sótartalmú sekély „tavak” (wetlandek v. vizes élőhelyek) Jellegzetes szikes mikromorfológiai elemekben (szikpadkák, szikfenekek stb.) gazdag felszínek, jellemzően szoloncsák és szoloncsák-szolonyec talajtípusokkal Az ármentesítések előtt rendszeresen elöntött árterület részei, utána is rendszeresen vízjárta térszínek

A célterületek bemutatása – Kelemen-szék térsége

A célterületek bemutatása – Kelemen-szék térsége Fotó: Kalmár Gábor Fotó: Kalmár Gábor Fotó: Kalmár Gábor

A célterületek bemutatása – Bugacpuszta térsége FÖMI ortofotó 2009 Natura 2000 terület – kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület A Szekercés-szék és térsége fokozottan védett a nemzeti parkon belül A Szekercés-szék Bioszféra rezervátum magterület, a környezete túlnyomó részt Bioszféra rezervátum II. pufferterület

A célterületek bemutatása – Bugacpuszta A Duna-Tisza közi síkvidék középtáj Bugaci-homokhát kistáján található Morfológiai szempontból különálló mélyedések: - eolikus eredetű, természetes állapotban lefolyástalan, zárt tómedencék (pl. Szekercés-szék) - abráziósan továbbalakított, lefolyásos turjánok (mocsarak) Hidrológiai szempontból valamennyi wetland (vizes élőhely): - ma már időszakos, ingadozó vízborítású, alacsonyabb sótartalmú, sekély szikes „tavak” - gyakran leszáradó édesvizű mocsarak A Kelő-ér természetes vízfolyás volt, ma is felismerhető a természetes medre A homokhátak közötti mélyedéseket szolonyeces réti (Szekercés-szék) és típusos réti talajtípusok töltik ki A csatornázások, lecsapolások előtt jobb vízállapotú (stabilabb vízforgalmú, tartósabb vízborítású), mára a szárazodás hatására degradált növényzetű vízjárta térszínek

A célterületek bemutatása – Bugacpuszta térsége

A célterületek bemutatása – Bugacpuszta térsége

Eltérő táji keretek, de közös jellemzők A célterületek nemzeti parki és NATURA 2000 területekhez tartoznak, ami kiemelt „természetvédelmi rangot” jelent Vizes élőhelyek képezik a célterületek nagy részét A tájökológiai problémák is hasonlóak mindkét térségben

Problémafelvetés, tájökológiai problémák A Kelemen-széki tápcsatorna töltése a felszíni vizeket elszigeteli egymástól → korlátozott a felszíni vízáramlás a tómedencék, medence-részek között Akadályozza a hullámzással és vízelkeveredéssel járó szélmozgást és a szél közvetlen (defláció) és közvetett (abrázió) felszínalakítását is Medrében a fásszárú vegetáció is megtalálható, jelentős a töltésén felnőtt termőhelyidegen/tájidegen faállomány borítása Önmagában is negatív tájképi hatással bír (antropogén tájelem, tájseb) A nemzeti park létesítése előtt építették meg, tervezett halastó-rendszer részeként

Problémafelvetés, tájökológiai problémák FÖMI ortofotó 2000 II. Katonai felmérés FÖMI ortofotó 2000

Problémafelvetés, tájökológiai problémák Ortofotók 1965

Problémafelvetés, tájökológiai problémák

Problémafelvetés, tájökológiai problémák A Szekercés-széket keresztező úttöltés a felszíni vizeket elszigeteli egymástól → korlátozott a vízáramlás a tómedence-részek között A töltésén felnőtt tájidegen fásszárú állomány jelentős borítású Önmagában is negatív tájképi hatással bír (antropogén tájelem, tájseb) A nemzeti park létesítése előtt építették meg a vízjárta térszínen való átjutás érdekében

Problémafelvetés, tájökológiai problémák A nyomvonalas csatornák, árkok (pl. a Kelő-éri csatorna) a felszíni vizek összegyűjtése, elszállítása, a gyorsabb párolgás elősegítése révén a vizes élőhelyek szárazodásához járulnak hozzá Jelentős a bennük és töltésükön felnőtt fásszárú növényzet borítása Önmagukban is negatív tájképi hatással bírnak (antropogén tájelemek, tájsebek) A nemzeti park létesítése előtt építették meg őket vízrendezés céljából

Problémafelvetés, tájökológiai problémák A Kelemen-széki tápcsatorna mentén található anyagnyerő-gödrök negatív tájképi hatással bírnak, antropogén tájelemeket, kevésbé feltűnő tájsebeket jelentenek Eredetük bizonytalan, feltehetően tanyaépítéshez, a töltés megerősítéséhez használták fel a kinyert földanyagot Felszínrekonstrukció igénye

Problémafelvetés, tájökológiai problémák A Kelemen-szék térségében, a tápcsatorna létesítése miatt, annak nyomvonalán a Lencsés-ér egy szakasza megszűnt, vízfolyás-jellege redukálódott A Kelemen-szék partján, egy magasabb fekvésű szárazulati részt anyagnyerés céljára megbontottak, a tó partvonala módosult, a felszíni viszonyok természetessége csökkent Felszínrekonstrukció igénye

Problémafelvetés, tájökológiai problémák FÖMI ortofotók 2009

Problémafelvetés, tájökológiai problémák A Kelemen-széki tápcsatorna töltésének elbontásával egy leskunyhó, két bürü (fahíd) és két mesterséges sziget funkcióját vesztette Tvt. 7. § „(2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: …b) gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj jellegéhez igazodó rendezéséről;….f) a táj jellegének megfelelően rendezni kell a felszíni tájsebeket;….”

Célkitűzések A projekt átfogó célja: A Kiskunsági Nemzeti Park területén, Natura 2000 oltalom alatt álló élőhelyeken a degradálódott élőhelyek természetességének helyreállítása, a terület eszmei (ökológiai, tájesztétikai, felszínalaktani stb.) értékeinek növelése. A projekt specifikus céljai: A természetes felszíni vízmozgásokat akadályozó, az élőhelyek szárazodását okozó és a védett fajok életkörülményeit korlátozó művi létesítményeket megszűntetése, ezáltal élőhely-rekonstrukció megvalósítása, egyúttal vonzó és bemutatása érdemes tájkép kialakítása.

Tájföldrajzos feladatok A természetes tájműködés meghatározása (pl. hidrológiai rendszer működése, felszíni vízviszonyok értékelése) A tájökológiai problémák meghatározása Tájtörténeti vonatkozások felderítése Antropogén geomorfológiai elemek elkülönítése a bolygatatlan felszínektől (a geodéziai felmérés számára) A megvalósítással járó természeti, környezeti kockázatok elemzése

Megoldási javaslatok, tájvédelmi szempontok A Kelemen-széki tápcsatornához, Kelő-éri csatornához tartozó töltések földanyagának visszatöltése a párhuzamos árkokba, csatornákba, árokbetemetés; A Szekercés-szék északi részén fekvő töltött földút elbontása, földanyagának visszatöltése a határoló árkokba; A területelőkészítés során a töltésekhez, árkokhoz kapcsolódó és inert hulladékot képező műtárgyak kivétele, elszállítása, engedélyezett módon és helyen történő elhelyezése; A területelőkészítés során a töltéseken, árkokban felnőtt fásszárú vegetáció eltávolítása; Bolygatott felszínek, anyagnyerőgödrök feltöltése visszatöltésből kimaradó földdel, partvonal-rekonstrukció feltöltéssel; A Lencsés-ér medrének természetszerű rekonstrukciója érdekében sekély, elnyúló mélyedés kialakítása; Mesterségesen felmagasított szigetek elegyengetése; Lesépítmény és tanösvény-bürük (gyalogos fahidak) elbontása;

Megoldási javaslatok, tájvédelmi szempontok Tájképi értékessége miatt nem kerül kivágásra egy magányosan álló nyárfa, a kivitelezést nem akadályozza, a pusztai tájképet nem befolyásolja hátrányosan A két rövid szakaszon, a sűrűn benőtt turjánban nem történik földmunka, tájképileg nem feltűnőek, vizet nem szállítanak el a betemetendő szakaszok révén, ugyanakkor a kétéltűek számára fontos szaporodóhelyet jelenthetnek.

Megoldási javaslatok, tájvédelmi szempontok Általánosságban elmondható, hogy a célterületre vonatkozóan a terepviszonyok rendezése által, a hidrológiai rendszer átalakításán keresztül egyszerre valósul meg élőhely-rekonstrukció, felszín-rekonstrukció és tájképi rekonstrukció.

Hogyan történik a kivitelezés?

Első eredmények A tápcsatorna helye a megszüntetés után Az újonnan kialakított Lencsés-ér szakasz

Az élőhely-regeneráció folyamata A földmunkák után közvetlen A következő év ősze tisztítókaszálás előtt Reményeink szerint 10-20 év múlva…

Köszönöm a figyelmet!