LÉGKÖRT ÉRŐ HATÁSOK
ATMOSZFÉRA - gázelegy, kis koncentrációk, koncentráció és sűrűség csökken - Nap energiája fotokémiai reakciók - oxigén jelenléte oxidáció - troposzféra (felhőöv), 11-12 km (pólusoknál 8 km, Egyenlítőnél 18 km) a hőmérséklet (T) 100 m-ként 1 ºC-kal (0.65 ºC ) csökken, a hőenergiát a Földtől kapja (+30 → -50 °C), vízgőz, légmozgások, időjárási folyamatok - sztratoszféra, T nő, kb. 50 km, nincsenek függőleges légmozgások, a Nap ártalmas UV sugárzását az ózonréteg részben elnyeli (+50 °C) Te -50 +30 A 80 M - mezoszféra, 50-80 km magasságig, a T kezdetben nő, majd csökken (minimum: -80 °C) 50 SZ 11-12 Tr - termoszféra, 80-500 km, a T nő 1200 °C-ig, napenergia hatása, ionizációs folyamatok (UV felhasználás) Cº
LÉGKÖR ÖSSZETÉTELE (~20 km-ig) Koncentráció Tartózkodási idő Hatás Elnyelés (1) Állandó N2 78 % 108 év UV O2 21 % 5000 év UV, V Nemesgázok ≈ 0.95 % (2) Változó CO2 320 ppm 10 év üvegház UV, IR üvegház IR CH4 1 ppm 5 év H2 0.5 ppm 7 év UV ózonlyuk N2O 0.3 ppm 8 év erdőpusztulás, fotokémiai szmog UV, V, IR O3 (tr./sztr.) 10 ppb/1 ppm 2 év
Koncentráció Tartózkodási idő Hatás Elnyelés (3) Nagyon változó CO 0.1 ppm 0.3 év mérgező UV,V,IR NOx 1 ppb 10 nap savasodás, szmog SO2 1 ppb 3 nap savasodás, szmog vízgőz (0.4-400)102 ppm 10 nap üvegház UV,V,IR Freon (halogénezett szénhidrogén pl. CF2Cl2) 100 év ózonlyuk
KIS TÖRTÉNELEM II. Edward (13 sz. vége): széntüzelés korlátozása a Parlament munkája miatt III. Richard (14-15 sz.): füstadó 17 sz. London: ipar kitelepítése, zöld övezet (javaslat) 1847-48 tv. az angol parlamentben a füstszennyezés korlátozására 1859 Monarchia: ipartv-ben korlátozzák a ipari szennyezést 1872 első feljegyzés savas esőről (angol kémikus) 1948 Donora (14 000 lakos), acélmű (Pennsylvania) súlyos szennyezés (20 halott, több 100 megbetegedés) 1952 London szmog 1962 Los Angeles: fotokémiai szmog
Mitől lesz szennyező egy anyag? WHO: a levegőben olyan mértékben van jelen az adott anyag, amely az emberekre, élőlényekre, tárgyi tulajdonra káros lehet, vagy a jó közérzetet vagy a birtoklás gyakorlását akadályozza Természetes szennyezők: virágporok, tűlevelűek terpénjei, vulkánok por- és gázfelhői Antropogén szennyezők: a természetes összetételt károsan megváltoztató, emberi tevékenységből származó légnemű (gázok, gőzök), folyékony vagy szilárd (aeroszolok) anyagok Emisszió: időegység alatt kibocsátott anyagmennyiség (tömeg/idő) Immisszió: a kibocsátástól távolabb mérhető koncentráció Anyagok terjedése a kibocsátási ponttól: transzmisszió (légköri folyamatok)
MI AZ AEROSZOL? partikulált (alakos) szennyezők cseppfolyós/szilárd részecskék 0.01-100 µm, finom eloszlás por (1-100 µm, szilárd, anyagalakítás) füst (0.01-1 µm, szilárd, égetés) köd (1-100 µm, folyékony, gázból) pára (0.01-1 µm, folyékony, gázból) kis tartózkodási idő kondenzáció (csapadék) fényelnyelés (szmog) hővisszaverés (üvegház) adszorpció (szennyezők) GRAVITÁCIÓS KIÜLEPEDÉS TURBULENS KIÜLEPEDÉS ÜLEPEDÉSI SEBESSÉG A RÉSZECSKE MÉRET FÜGGVÉNYÉBEN
KONCENTRÁCIÓK MÉRŐSZÁMAI - szilárd, cseppfolyós és gáz halmazállapotú szennyezők - térfogat/térfogat, tömeg/tömeg, tömeg/térfogat µg/m3, ez függ a T és p-től - állandó - átszámítás V [cm3/mmol] ideális gáz moláris térfogat (1 atm 101.3 kPa 22.4 l, 20 °C) M [mg/mmol] moláris tömeg
Szennyező anyagok és egészségkárosító hatásaik szén-monoxid (CO) FEJFÁJÁS, HÁNYINGER, FULLADÁS (OXIHEMOGLOBIN KARBOXIHEMOGLOBIN) szén-dioxid (CO2) FULLADÁS (ZÁRT TÉRBEN) kén-dioxid (SO2) NYÁLKAHÁRTYÁK (ORR, GARAT, SZEM), KÖHÖGÉS, TÜDŐÖDÉMA, BRONHITISZ nitrogén-oxidok (NOx) TÜDŐ, SZEM, LÉGUTAK (A TÜDŐBEN KELETKEZIK SAV) NO: IDEGRENDSZER + METAMOGLOBÉNIA ózon (O3) FOJTÓ, RONCSOLÓ HATÁSÚ (TÜDŐ, NYÁLKAHÁRTYÁK) klór (Cl), fluoridok NYÁLKAHÁRTZÁK, LÉGUTAK, BŐR, KÖHÖGÉS nehézfémek (Cd, Pb, As, Zn) IDEGRENDSZER, KARCINOGÉN, AKKUMULÁCIÓ szilárd részecskék SZILIKÓZIS pollen ALLERGIA rostok (pl. azbeszt) TÜDŐRÁK illékony szerves vegyületek (VOC) FEJFÁJÁS, KARCINOGÉN HATÁS
NÖVÉNYEK SZILÁRD ASSZIMILÁCIÓS FELÜLET CSÖKKEN LÉGCSERENYÍLÁS (LEFEDÉS) GÁZOK - pl. KÉNSAV: RONCSOLÁS, KLOROFILL SÉRÜLÉSE SZÍNVÁLTOZÁS, FOTOSZINTÉZIS GÁTLÁSA + FOKOZOTT PÁROLOGATÁS - pl. ÓZON: GÁZCSERENYÍLÁSOK ZÁRÓDÁSA, SEJTMEMBRÁN SÉRÜLÉSE + VÍZZEL REAGÁLVA KLOROFILL RONCSOLÁSA TALAJ SAVANYODÁSA ALUMÍNIUM ÉS NEHÉZFÉMEK KIOLDÓDÁSA, GYÖKÉRZET KÁROSODÁSA + KÁROS MIKROORGANIZMUSOK – ERDŐK PUSZTULÁSA INDIKÁTOROK (pl. ZUZMÓ, nagyon érzékeny a légszennyezésre) ÉPÜLETEK ÉS ARCHEOLÓGIAI ÉRTÉKEK (pl. SO2: MÉSZKŐBŐL GIPSZ, AMI VÍZZEL ÉRINTKEZVE DUZZAD REPEDÉSEK, FELÜLETI LEVÁLÁSOK + FESTETT ÜVEGEK FAKULÁSA + KORRÓZIÓ)
Források Ipar pontforrás (ipartelep kéménye) felületi forrás (település-lakossági fűtés, mezőgazdaság) vonal menti forrás (utak, autópálya) Ipar CO2 : égési folyamatok (energiaipar, kohászat) SO2 : fosszilis tüzelőanyag (barnaszén, olaj, gáz), kénsavgyártás, papíripar CO : tökéletlen égés (energiaipar, kohászat) NO2 : magas hőfokú égés (energiaipar, elektromos kisülés) Fluor: alumíniumkohászat, zománcgyártás, foszforműtrágyagyártás, tégla- és cserépipar szilárd részecskék: minden égés során (kohászat, energiaipar)
Település (infrastruktúra): Mezőgazdaság: CO, CxHy: biomassza égetés CH4 : rizstermelés, kérődző állatok NH3 : állatok vizelete N2O : talajban lévő baktériumok (denitrifikáció) szilárd részecskék: növényvédőszerek permetezése Erdőirtás: CO2 : égetés, megkötő kapacitás csökkenése Település (infrastruktúra): CH4, CO2 : hulladéklerakók CO, CO2, SO2 : fűtés CO2, CO, SO2, NO, NO2: közlekedés szilárd részecskék: közlekedés (kátrány, ólom), fűtés
Gázkibocsátás [Tg/év] Antropogén Természetes Antropogén % CO2-C 7 000 100 000 7 CO-C 505 75 87 CH4-C 270 120 69 SO2-S 70 35 67 NO-N 20 10 N2O-N 1 9 NH3-N 50 VOC 750 Freonok 100
Levegőszennyezések - a levegőbe kerülő ártalmas anyagok és forrásaik Szennyező-csoport Szilárd+aerosol Gáz+gőz A felhasznált anyagból a szennyezőanyag %-a Fosszilis tüzelőanyag elégetése por, füst, pernye SO2 NOx, CO, CO2 0,05-40 Járműmotorok füst (olajfüst) NOx ,CO, savgőzök 4-7 szénhidrogénre Petrolkémia köd, füst SOx, H2 S, NH3 szénhidrogének merkaptánok 0,25-1,5 Vegyipar pára, köd, füst, szervetlen és szerves sók SOx, CO, NH3 szerves és szervetlen savak Kohászat, fémipar por, füst, ércpor, homok SO2, CO fluoridok, szervesanyagok 0,5-2 Ásványipar, őrlők por, korom, pernye, szilikátok SO2, CO Szénbányászat, szénipar por, korom, pernye fluoridok, kátrány, fenol, SO2, H2S szénhidrogének Mezőgazd. és élelmiszerip. por, köd szervesanyagok, NH3, CH4, bűzös anyagok 0,25-1
MI BEFOLYÁSOLJA A LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK TERJEDÉSÉT? Horizontális szóródás: a Föld forgása miatt változó szélmezők szerint alakul + lokális hatások (tengerpart, völgy, nagyváros) Vertikális szóródás: függőleges hőmérsékleti viszonyok szerint SZÁLLÍTÓ KÖZEG (LÉGKÖR) JELLEMŐI: SZÉLSEBESSÉG (URALKODÓ) SZÉLIRÁNY TURBULENS ÁRAMLÁS! LÉGKÖR STABILITÁSA: LABILIS, STABIL, INVERZIÓ FÜGG A HŐMÉRSÉKLETI GRADIENSTŐL, A HŐMÉRSÉKLET NAPSZAKOS VÁLTOZÁSÁTÓL SZENNYEZŐANYAG VISELKEDÉSE (NEM KONZERVATÍV): KIÜLEPEDÉS (SZÁRAZ VAGY NEDVES) ADSZORPCIÓ (SZILÁRD ANYAGOKHOZ TAPADÁS) FOTOKÉMIAI REAKCIÓK SAVKÉPZŐDÉS KÉMIAI, BIOKÉMIAI ÁTALAKULÁSOK HÍGULÁS ÁTALAKULÁS
ELKEVEREDÉS Meteorológia (szélsebesség, stabilitás) Csóva (konvekció és diszperzió) Anyagmérleg (emisszió, reakciók stb.)
ÁLLAPOTVÁLTOZÁS ÉS INVERZIÓ Hőmérsékleti gradiens alakulása (hőmérséklet változása a magassággal) Adiabatikus: 1 ºC /100 m Szuperadiabatikus: > 1 ºC /100 m Szubadiabatikus: < 1 ºC /100 m Inverzió: fordított gradiens, hőmérséklet felfelé növekszik
Szuperadiabatikus eset Labilis Szubadiabatikus eset Stabil
STABIL INVERZIÓ: (nagy tömegű meleg levegő ülepedik a város fölé, pl STABIL INVERZIÓ: (nagy tömegű meleg levegő ülepedik a város fölé, pl. hideg levegő beáramlása a meleg légrétegek alá, hideg levegő megülése völgyekben) → GÁTOLJA A SZENNYEZŐANYAGOK ELKEVEREDÉSÉT, A HÍGULÁST
HŐMÉRSÉKLETI GRADIENS NAPSZAKOS VÁLTOZÁSA SUGÁRZÁSI INVERZIÓ KAILAKULÁSA
A CSÓVA ALAKJA SZUPERADIABATIKUS ADIABATIKUS INVERZIÓ 1. INVERZIÓ 2.
Grafikus módszer a csóva alakjának meghatározására Példa: 100 m kémény, 20 °C
CSÓVA SZÁMÍTÁSA : GAUSS ELOSZLÁS Koncentráció számítása (3 dimenzió, konzervatív anyag):
: Távolságtól függő szórás, függ a légkör stabilitásától Koncentráció számítása (3 dimenzió, konzervatív anyag): : Távolságtól függő szórás, függ a légkör stabilitásától Meghatározása: - diagramm segítségével (stabilitási nomogramok) - számítással (légköri jellemzőkből) Kéményméretezés: Emisszió (M), szélsebesség (v) ismert feladat: x, y, z pontban adott határérték kémény milyen H magas legyen?
Légszennyezési problémák SZMOG szmog savasodás éghajlatváltozás ózoncsökkenés
1952 London – téli szmog - sűrű köd, magas páratartalom - hőmérsékleti inverzió, -3 - +5 °C - SO2, füst, ipari és háztartási szennyezők (CO) - Oxigénnel reagálva SO3, majd vízzel egyesülve kénsav keletkezik - maximum 2 mg/m3 0.75 ppm - asztma, halálos tüdőödéma, bronhitisz - szinergikus hatások - 4 000 halott
1952 London – téli szmog WHO határérték: 0.18 ppm 500 µg/m3 10’ 1 óra Hosszútáv 50 µg/m3 0.018 ppm A kitettség ideje (szennyezés tartóssága) fontos → Az egészségügyi határértékeket a tartósság függvényében adják meg (szinergia?, állatkísérletekből arányosítás?)
SZÉN-MONOXID BELÉGZÉS HATÁSA A KONCENTRÁCIÓ ÉS A KITETTSÉGI IDŐ FÜGGVÉNYÉBEN
1962 Los Angeles: nyári v. fotokémiai szmog - gépjárműforgalom, napfény, alacsony nedvességtartalom, 25-35 °C - nitrogénoxidok, szénhidrogének felhalmozódása (reggeli csúcs) - hőmérsékleti inverzió (hideg tengeri levegő áramlik a meleg alá) napfény katalizáló hatása: fotokémiai reakció: NO2 NO + O ózonszintézis: O2 + O O3 ózonbomlás: O3 (UV) O2+ O, O3 + NO NO2 + O2 - O + CxHy szénhidrogének bomlása, reaktív szerves gyökök - szerves gyökök + NO2 / NO / O2 aldehidek, peroxi-acetil-nitrát (PAN) Ózon, PAN, aldehidek (mérgező, fojtó, köd, szem, orr, nyálkahártya)
1962 Los Angeles: nyári v. fotokémiai szmog - elsődleges és másodlagos szennyezők (később keletkeznek) - napszakosság (dinamikus)
Légállapot a Los Angeles-i szmog során
SZMOGOK KIALAKULÁSÁNAK CSÖKKENTÉSI LEGETŐSÉGEI EMISSZIÓK SZABÁLYOZÁSA KÖZLEKEDÉSI EREDETŰ: KATALIZÁTOROK, FORGALOMSZERVEZÉS IPAR: PORLEVÁLASZTÓK, SZŰRÉS, KÉMÉNY INVERZIÓS RÉTEG FÖLÉ EMELÉSE LAKOSSÁGI: KÖZPONTI FŰTÉS ÁTSZELLŐZÉS ELŐSEGÍTÉSE VENTILLÁCIÓS FOLYOSÓK BIZTOSÍTÁSA (BEÉPÍTETTSÉG, UTAK SZÉLESSÉGE ÉS IRÁNYULTSÁGA, MAGAS ÉPÜLETEK ELHELYEZKEDÉSE, ZÖLDSÁVOK) SZMOGRIADÓ TERVEK → KÖZLEKEDÉS, FŰTÉS KORLÁTOZÁSA
Légszennyezési problémák SZMOG szmog savasodás éghajlatváltozás ózoncsökkenés
E SO2 FOLYAMATOK: + H20: Kénes sav, kénsav NOx: + H2O: salétromos sav, salétromsav E NEDVES ÜLEPEDÉS SZÁRAZ ÜLEPEDÉS EMISSZIÓK: - NOx 50-60 % közlekedés - SO2, partikulált anyag 50-60 % erőművek - CO2 Erőművek, közlekedés, fűtés - CH4 Mezőgazdaság, közlekedés - HCl PVC-hulladék égetése
- 1930 - 1965 - 1992 - okok : SO2 emisszió alakulása Magyarországon 0.3 Mt/év - 1965 1.7 Mt/év - 1992 0.9 Mt/év - okok : recesszió széntüzelés csökkenése hatékonyság (?) SO2 egyezményben vállaltakat teljesítettük!
KÉN KIÜLEPEDÉS EURÓPÁBAN (gS/m2 év, 1985, EMEP mérési hálózat)
CSAPADÉK pH ÉRTÉKEK AZ USA-ban (1980-1984) ÉS ÉRZÉKENY TERÜLETEK
A SAVASODÁS HATÁSAI
Tavakra gyakorolt hatás: eső pH: 5.5 (szénsav) savas eső: 2-4 (erős savak) pH 5 körül: halikrák nagy része elpusztul pH 5 alatt: a legtöbb élőlényre végzetes Természetes védelem: pufferkapacitás - hidrogénkarbonát HCO3- + OH- = CO32- + H2O HCO3- + H3O+ = H2CO3 + H2O
SZABÁLYOZÁS AKTÍV PASSZÍV EMISSZIÓ CSÖKKENTÉS: KÉN, NITROGÉN LEVÁLASZTÁS (PONTFORRÁSOK) ALACSONY KÉNTARTALMÚ TÜZELŐANYAG KÖZLEKEDÉS: KATALIZÁTOROK NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK 1983 HELSINKI: SO2 (országonként eltérő csökkentés, Magyaro.: - 30%) 1985 SZÓFIA: NOX (nem növekedhet tovább) PASSZÍV VIZEK: PUFFERKAPACITÁS NÖVELÉSE (MESZEZÉS) ÉPÜLETEK: DURVA MÉSZKŐ (porózus) ÉDESVÍZI MÉSZKŐ VÉDŐBEVONAT (tömör)
Légszennyezési problémák SZMOG szmog savasodás éghajlatváltozás ózoncsökkenés
ELEKTROMÁGNESES SPEKTRUM 0.2 0.38 0.74 4.0 100 µm ultraibolya (UV) látható (V) közeli infra (IR1) távoli infra (IR2) rövidhullám hosszúhullám FÖLD NAP röntgen mikrohullám Üvegház gázok: CO2, CH4, N2O, vízgőz, Freon Hosszúhullámú sugárzás elnyelése
TERMÉSZETES ÜVEGHÁZHATÁS BEÉRKEZŐ RÖVIDHULLÁMÚ SUGÁRZÁS: 1367 W/m2 10 % UV, 45 % LÁTHATÓ, 45 % HOSSZÚHULLÁMÚ LÁTHATÓ FÉNY 50 %-A VISSZAVERŐDIK (ALBEDO), ILL. ELNYELŐDIK A LÉGKÖRBEN (FELHŐK, VÍZGŐZ, AEROSZOLOK, NYOMGÁZOK), 50 % JUT A FELSZÍNRE A BEÉRKEZŐ LÁTHATÓ FÉNY EGYHARMADA KÖZVETLENÜL, HOSSZÚHULLÁMÚ HŐSUGÁRZÁS FORMÁJÁBAN VISSZAVERŐDIK, KÉTHARMADA KÖZVETETTEN ADÓDIK ÁT (párolgás és hő) A VISSZAVERT HOSSZÚHULLÁMÚ SUGÁRZÁS 90%-A ÚJRA ELNYELŐDIK A LÉGKÖRBEN, MAJD ENNEK MINTEGY FELE VISSZASUGÁRZÓDIK A FELSZÍNRE A SUGÁRZÁSI EGYENSÚLY CSAK ÉVES ÁTLAGBAN ÉS A BOLYGÓ EGÉSZÉRE ÉRVÉNYES! (PL EGYENLÍTŐ: BEÉRKEZŐ> KISUGÁRZOTT HŐ) AZ ÜVEGHÁZHATÁS A FÖLDI ÉLET ALAPVETŐ FELTÉTELE! (+15 ºC → -17 º C)
- CO2: 270 ppm 350 ppm (ipari forradalom óta, égetés, erdőirtás) ÜVEGHÁZHATÁS NYOMGÁZOK SZEREPE A FELMELEGEDÉSBEN: Természetes: Antropogén: - Vízgőz: 62 % CO2: 22 % Ózon: 7 % N2O: 4 % Metán: 2 % Hal. CxHy: 2 % - Vízgőz: 2 % CO2: 50 % Ózon: 1 % N2O: 4 % Metán: 19 % Hal. CxHy: 17 % EMBERI TEVÉKENYSÉG HATÁSAI - CO2: 270 ppm 350 ppm (ipari forradalom óta, égetés, erdőirtás) - CH4 : 0.8 1.72 ppm (rizstermesztés, állattartás (anaerob)) - N2O : 288 310 ppb (tüzelés, műtrágya (denitrifikáció)) A globális felmelegedés már megkezdődött. A megfigyelések szerint a globális átlaghőmérséklet az utóbbi 100 évben 0.6 oC-kal nőtt. 2030: + 350 ppm (duplázódás): 2-3 (1-14) °C növekedés
A széndioxid koncentrációjának változása az atmoszférában
Az átlaghőmérséklet alakulása
GLOBÁLIS CO2 MÉRLEG
FEJENKÉNTI ÜVEGHATÁSÚ GÁZ EMISSZIÓ (VILÁG ÁTLAG 1)
HAZAI CO2 EMISSZIÓK VÁLTOZÁSA
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSAI ÉVTIZEDENKÉNT 0.2-0.5 C GLOBÁLIS ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET EMELKEDÉS, A HŐMÉRSÉKLET A XXI. SZÁZAD VÉGÉIG 2-3 oC-KAL EMELKEDHET (Intergovermental Panel of Climate Change, 1995) A FELMELEGEDÉS MÉRTÉKE AZ ÉSZAKI FÉLGÖMBÖN VÁRHATÓAN MEGHALADJA A GLOBÁLIS ÁTLAGOT. GLOBÁLIS TENGERSZINT EMELKEDÉS ÉVTIZEDENKÉNT 6-10 cm (jégtakarók felolvadása, melegedő víz hőtágulása) SŰRŰN LAKOTT, TENGERSZINT ALATTI PARTVIDÉKEK ELÁRASZTÁSA ÉGHAJLATI ÖVEK É-RA TOLÓDÁSA, A SZÁRAZ TERÜLETEK NÖVEKEDÉSE, SZUBTRÓPUSI ÉS MEDITERRÁN TÉRSÉGEK TERÜLETI CSÖKKENÉSE, ÁLLANDÓAN FAGYOTT TERÜLETEK BESZŰKÜLÉSE TERMESZTÉSI TERÜLETEK ROSSZABB TALAJOKRA TOLÓDÁSA
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSAI PÁROLGÁS ÉS FELHŐKÉPZŐDÉS FOKOZÓDÁSA, VÍZ LÉGKÖRI FELHALMOZÓDÁSA (FOKOZOTT ÜVEGHÁZHATÁS) VÍZHÁZTARTÁS ÖVEZETES ELOSZLÁSÁNAK JELENTŐS MÓDOSULÁSA VÁRHATÓ: TRÓPUSI TERÜLETEK NEDVESSÉGELLÁTOTTSÁGA NŐ MÉRSÉKELT ÉGÖVBEN CSAPADÉKHIÁNY A HIDROLÓGIAI KÖRFORGÁS VALÓSZÍNŰLEG FELGYORSUL, NÖVELVE A SZÉLSŐSÉGES ÉGHAJLATI ESEMÉNYEK GYAKORISÁGÁT: ÁRVÍZ, ASZÁLY, TRÓPUSI CIKLONOK GYAKORISÁGA NÖVEKEDHET A csapadék tér- és időbeli eloszlására, a víz körforgására és az ökológiai rendszerek válaszreakciójára ismereteink még nagyon hiányosak. Kyoto-i Egyezmény (2005, 160 ország, 55 %-nyi emisszió): üvegház-gázok csökkentése 2012-ig 5.2 %-kal az 1990-es szinthez képest (EU: 8 %, Magyaro.: 6 %) Hatékony???
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS: MAGYARORSZÁG TALAJNEDVESSÉG TARTALOM ÉS TALAJVÍZKÉSZLET MÓDOSULÁSA, NYÁRI CSAPADÉKHIÁNY (15 %) +0.5 C (FÉLGÖMBI ÁTLAG) ASZÁLYOS HÓNAPOK GYAKORISÁGA 60%-KAL NŐ
Légszennyezési problémák SZMOG szmog savasodás üvegházhatás ózoncsökkenés
- Összes mennyiség 10 %-a, 1 %/év növekedés (iparosodás) TROPOSZFÉRA - Összes mennyiség 10 %-a, 1 %/év növekedés (iparosodás) SZTRATOSZFÉRA - 90 %, csökkenő trend világszerte a XX. sz. végén - „ózonlyuk” az északi sarkvidéknél (É-ra jutó szennyezések) CHAPMAN MODELL (1930) – egyensúlyi folyamatrendszer O2 → O + O O + O2 → O3 UV sugárzás (energia) O3 → O + O2 O + O3 2 O2 látható fény - Zavart okozó anyagok: Cl, NO (katalizátorok, 1:1000) Freon12: CCl2F2 + UV CClF2 + Cl Túltrágyázás, égetés: N2O + O 2 NO Cl + O3 ClO + O2 NO + O3 NO2 + O2 ClO + O Cl + O2 NO2 + O NO + O2 ÓZONRÉTEG VÉKONYODÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI (UV átjut) bőrrák, napozás közben gyakoribb leégés immunrendszer gyengülés gyorsabban öregszik a bőr növények károsodása (erdők) műanyagok gyorsabban mennek tönkre
FREON 11 FOTODISSZOCIÁCIÓJA
Ózontartalom földrajzi változása
- Kezdetben azt gondolták, ártalmatlan FREON - Kezdetben azt gondolták, ártalmatlan mérése: 1970-től - montreáli egyezmény (1987): 2000-ig meg kell szüntetni a használatát (kimutatható a folyamat lelassulása)