HIPOTÉZIS MEGFOGALMAZÁSA Hipotézis: A tárgyra vonatkozó feltételezések egyértelmű, konkrét, pontos megfogalmazása és rögzítése. mintaválasztás adatfelvétel módszerei adatfeldolgozás módszerei A szakmai gyakorlat mindennapos feltételezései HIPOTÉZIS

HIPOTÉZISEK TÍPUSAI I. típusú hipotézis – VARIANCIA-TÍPUSÚ HIPOTÉZISEK Hatékonyságvizsgálatok hipotézisei változást, varianciát feltételeznek: valamiféle módszer, beavatkozás, változtatás akkor hatékony, ha változást okoz. II. típusú hipotézis – KORRELÁCIÓ-TÍPUSÚ HIPOTÉZISEK Ezek a hipotézisek ok-okozati összefüggést vagy együttjárást, korrelációt feltételeznek. Null-hipotézis – nincs változás, nincs összefüggés A statisztikai hipotézisvizsgálati eljárások a null-hipotézist veszik kiindulási alapul.

POPULÁCIÓ MEGHATÁROZÁS, MINTA KIVÁLASZTÁSA POPULÁCIÓ, NÉPESSÉG: A vizsgálat tárgyában érintett személyek, élőlények, tárgyak köre, akikre a hipotézisek vonatkoznak. (A teljes populáció vizsgálatának gyakorlati, időbeli, kapacitásbeli, pénzügyi, szervezési és egyéb akadályai vannak.) MINTA: A populációból kiválasztott részhalmaz, mely tükrözi, képviseli, reprezentálja a populáció egészére jellemző tulajdonságokat.

A REPREZENTATÍV MINTAVÁLASZTÁS MÓDSZEREI RÉTEGZETT MINTAVÉTEL A népességet, populációt alkotó különböző rétegcsoportok arányát, a minta összeállításánál is biztosítjuk; a szerkezetét, összetételét illetően hasonló lesz a minta a populációval. A minta reprezentativitásának valószínűségét a rétegképző szempontok érvényesítésével biztosítjuk. VÉLETLENSZERŰ MINTAVÉTEL A populáció valamennyi tagjának egyenlő esélyt adunk a mintába kerülésre, a véletlenre bízzuk. A minta reprezentativitását a valószínűségi törvények érvényesülésével biztosítjuk.

ADATFELVÉTELI MÓDSZEREK Dokumentumok elemzése (dokumentáció-analízis), tartalom-elemzés, új szempontok szerinti csoportosítás (kategorizálás), megkérdezés (anonimitás, keresztkérdés technika, projekció biztosítása) közvetlen (interjús), közvetett (kérdőíves), megfigyelés, esettanulmány (tervezettség és rögzítettség, megfigyelési jegyzőkönyv, a vizsgált jelenségre irányul az elemzés – függő változása), kísérlet (a vizsgált jelenséget és az ezt meghatározó tényezőket is elemezzük, kontrolláljuk – függő és független változók vizsgálata), feladatvégrehajtás értékelése (a feladatok végrehajtását értékelve, pontrendszerek segítségével jutunk adatokhoz), teszt (standardizált feladathelyzetek, teljesítménytesztek, projektív tesztek).

ADATFELDOLGOZÁSI MÓDSZEREK LEÍRÓ csoportosítás, kategorizálás, megoszlás számítás (megoszlási mutatók), középérték számítás (átlag, medián médus), szóródás számítás. VALÓSZÍNŰSÉGI STATISZTIKAI MÓDSZEREK változás vizsgálat (variancia-analízis, egymintás t-próba, kétmintás t-próba), összefüggés-vizsgálat (korreláció-analízis, korrelációs együttható, lineáris regresszió, kszi2-próba).

ADATFELVÉTELI ÉS ADATFELDOLGOZÁSI MÓDSZEREK MEGTERVEZÉSE Egyszerre kell megtervezni, mert az adatok felvételének és a feldolgozásának módja kölcsönösen meghatározzák egymást. Diszkrét változók közötti összefüggés vizsgálatra: kontingencia táblázat kell, x2 próba. Sokféle változó esetén számítógépes program kell, stb.

A TERVEZETT MÓDSZEREK KIPRÓBÁLÁSA A kutatási algoritmus biztonságot nyújtó, leellenőrző módszere. A tervezett módszer kipróbálása kis mintán. Az adatfelvétel és az adatfeldolgozás előzetes kipróbálása a felesleges munka és időtöltés elkerülésére.

ADATFELVÉTEL ADATFELVÉTEL AZ „ADAT” FOGALMA A „VÁLTOZÓ” FOGALMA A tényleges adatok felvétele a megtervezett adatfelvételi módszerrel a minta egészén. AZ „ADAT” FOGALMA Az „adat” a kutatás tárgyáról nyert információ egysége. Az adat objektív, tárgyszerű, nem módosítható és nem hagyható el szabadon. A „VÁLTOZÓ” FOGALMA Az adat a valóságnak csak egy adott pillanatnyi megjelenését, változatát tudja rögzíteni és elemezhetővé tenni. AZ „ADATOK” FAJTÁI Mérhető adatok – folytonos eloszlású adatok, a skála bármely pontján eshet adat. Megállapítható adatok – diszkrét eloszlású adatok, az elképzelt skálának csak bizonyos kitüntetett, diszkrét pontjaira eshet adat.

AZ ADATOK ÉS AZ ADATFELVÉTEL HITELESSÉGE Validitás – érvényesség: Az adatok valóban a vizsgált változót tükrözik-e. Reliabilitás – megbízhatóság: Az adatok pontosságára, valósághűségére vonatkozó fogalom. A reliabilitás mértéke ellenőrizhető a felezéses eljárás (split-half) módszerrel. Elvégezhető az összes lehetséges felezésre az összefüggés-vizsgálat, a belső egyezés-konzisztencia vizsgálat, melynek mutatója: Cronbach-alfa.

ADATFELDOLGOZÁS Adatfeldolgozási módszerek ismerete. Adatleíró módszerek ismerete: A kutatási tárgyunk különböző változóinak (tulajdonságainak, mértékének, minőségének) könnyen átlátható, szemléletes leírása. Hipotézisek vizsgálati módjainak ismerete: Variancia típusú, változást kifejező hipotézisek és a korreláció típusú hipotézisek vizsgálatának módszerei. Valószínűségi módszerek ismerete: A hipotézisek érvényességi fokának kifejezése a valószínűségi meghatározásokkal.

ADATFELDOLGOZÁS Variancia-típusú hipotézisek. Hatékonyságvizsgálatok (valamilyen beavatkozás hatással van bizonyos változókra). Változás mértékének a meghatározása. A variancia kimutatására szolgáló leíró módszer: szóródás-számítás. Szignifikancia fogalma: az elfogadható hatás mértéke. A variancia mértékének meghatározására szolgáló statisztikai eljárás: a variancia-analízis.

VARIANCIA EGYETLEN VÁLTOZÓRÓL NYERT ADATOK ESETÉBEN – SZÓRÓDÁSSZÁMÍTÁS EGYETLEN ADATFELVÉTEL SORÁN A vizsgált mintában szereplő egyének egy meghatározott változója különböző adatokat mutat, ezen adatoknak kiszámítható a mintára vonatkozó átlagos értéke – átlagszámítás, meghatározható, hogy az egyes adatok milyen mértékben térnek el a mintára jellemző átlagtól – szóródás számítás, a szóródás megmutatja, hogy az adatok milyen variálódását, változékonyságát mutatják a vizsgált tulajdonságnak.

VARIANCIA EREDETI ÉS MEGISMÉTELT (KONTROLL) VIZSGÁLAT SORÁN – VARIANCIA SZÁMÍTÁS KÉT ADATSOR ESETÉBEN A törvényszerű változás, variancia meglétének igazolása – kimutatni, hogy van változás, mely nem csak a véletlennek köszönhető és nem csak a két adatsor önmagában való változékonyságából adódik, feltételezzük, hogy nincsen változás: null-hipotézis, elvégezzük a variancia-analízis statisztikai eljárást, ha találunk változást, akkor a null-hipotézist elvetjük, megállapítjuk, hogy törvényszerűnek tekinthető a változás megléte, igaz a hatékonyságra való feltételezésünk, valóban változást okozott.

KORRELÁCIÓ – ÖSSZEFÜGGÉS, EGYÜTTJÁRÁS Ok-okozati összefüggés vagy csak együttjárás, a két változó közötti kapcsolat. A korreláció iránya szerint: pozitív korreláció – egyenes irányú összefüggés, negatív korreláció – fordított irányú összefüggés, pozitív és negatív korreláció, nincs korreláció, nincs összefüggés. Pontdiagram: minden egyes pont egyszerre mutatja a vizsgált személy elhelyezkedését mindkét tulajdonságának vonatkozásában. A korreláció erősségét pontdiagramon a szóródás jelzi, az összefüggés irányát jelző egyenestől való távolság (csekély szóródás: erős összefüggés). A korrelációs hipotézisek igazolására: valószínűségi statisztikai eljárásokat kell alkalmazni.

KORRELÁCIÓ-ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATOK folytonos skáladimenziók koordináta-rendszerek pontdiagramos ábrázolás mérhető adatok, folytonos eloszlású adatok kontingencia táblázat összefüggés táblázat oszlopok: egyik változó diszkrét adata sorok: másik változó diszkrét adata korreláció analízis megállapítható adatok, diszkrét adatok

HIPOTÉZIS VIZSGÁLAT SZIGNIFIKANCIA „Jelentősnek értékelhetőség” fogalmát jelenti. A hipotézisek igazolhatósága vagy elvetése közötti határ értelmezésére szolgál a szignifikancia szint meghatározása (érvényesnek elfogadott valószínűség). Szignifikancia szint: A véletlennek az általunk megengedett szintjét nevezzük szignifikancia szintnek. A véletlennek a megengedett szintje, részesedése, ami mellett még a törvényszerűség megállapítható. A tudományosságban általánosan elfogadott szignifikancia szint: 5% = p<0,05. (A véletlennek legfeljebb csak 5%-os valószínűséget engedünk.)

HIPOTÉZIS VIZSGÁLAT p≤0,05: p>0,05: A véletlen valószínűsége kisebb, mint 5%. A hipotézis igaz, a hipotézisben feltételezett változás (variancia) vagy összefüggés (korreláció) 95%-os valószínűséggel fennáll valóban. A változás vagy összefüggés szignifikáns. p>0,05: A véletlen valószínűsége nagyobb, mint 5%. A hipotézis hamis, a hipotézisben feltételezett változás vagy összefüggés (korreláció) törvényszerű meglétét el kell vetni. Az eredmény, a változás vagy összefüggés nem szignifikáns.

KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK, MEGBESZÉLÉS, DISZKUSSZIÓ Gyakorlatiasság (a gyakorlat, szakma számára hasznosíthatót kell nyújtani). Szemléletesség (szöveges, ábrák, táblázatok, egyértelműség, egyszerűség). Alkalmazkodás a közlési formához (előadás, poszter, folyóirat, cikk). Adatvédelmi szempontok érvényesítése (jogi és kutatásetikai előírások betartása, adatvédelmi előírások).