Kommunikáció elmélet A kommunikáció fogalma, korlátai A kommunikáció jellemzői Verbális kommunikáció Nonverbális kommunikáció

A kommunikáció fogalma Információ csere Jel, jelrendszer Indíték Társalgás Befolyásolás Manipulálás Tudatni valamit

A kommunikáció folyamata Cselekvés Vissza jelzés Fogadás Megértés Dekódolás Érzelem kialakulás Fogalom alkotás Kódolás Fogadás Elküldés Elküldött – Megérkezett ÜZENET Üzenet KÜLDŐ CSATORNA Üzenet FOGADÓ

A kódolás hibái Túl sok idegen szó Terjedelmesség (részletesen később) Szűkszavúság (részletesen később) Homályos fogalmazás Csoportnyelv

A kommunikációs csatorna gyengéi Fizikai zaj Pszichézaj Ritmus hibák Szóbeli kommunikáció

A fogadás gondjai Szelektálás Empátia hiány Felejtés A szavak eltérő jelentése Szövegkörnyezet függés Az aktív figyelem hiánya

A kommunikáció jellemzői 1. Nem lehet nem kommunikálni Oda-vissza ható Alapvető lelki szükséglet Társadalmi jelenség Folyamat Többcsatornás A partnerhez való viszonyt is kifejezi Közös jelrendszer

Verbális kommunikáció 1. – A nyelv Csak az ember sajátja Méhek, kutya, papagáj Tulajdonságai Hagyományozható Végtelen gondolat… Fejlődik, változik Kettős jellegű

Verbális kommunikáció 2. – A nyelv A gondolkodás eszköze Kultúra függő A szocializáció része Az ember értékmérője Helyzetfüggő Hatalom kifejezője Az azonos státuszú környezetben… Kétes státusz szint…

Verbális kommunikáció 3. – A nyelv Csoportnyelv Gazdaságos Befogad, kirekeszt Presztízs növelő Üzenetek, melyeket elutasítunk: Általánosság Felsorolás Mellébeszélés

Verbális-nonverbális kommunikáció aránya

A non verbális kommunikáció A testbeszéd

A testbeszéd értelmezése A verbális és nem verbális közlések egyeztetése a testbeszéd pontos értelmezésének a nyitja A gesztusokat mindig abban az összefüg- gésben kell értelmezni, amelyben éppen előfordulnak. Valamint gesztuscsoportokat kell figyelembe venni. Pl.: egy szorosan karba font és keresztbe tett lábú ember a metróállomáson nem feltétlen szorong, hanem esetleg csak fázik

Társadalmi rang szerepe a testbeszédnél Minél magasabban áll valaki a társadalmi ranglétrán, annál jobban tud szavakkal bánni viszont annál kevesebb gesztust használ Míg a kevésbé művelt emberek inkább gesztusokra és nem szavakra támaszkodnak

Kommunikáció a tekintet révén

Kommunikáció a tekintet révén Már az állatvilágban is megfigyelhető Az emberi kapcsolatokban a tekintet irányának és tartalmának mindig jelzés /szignál/ értéke van, amelyre a partner szükségszerűen figyel. A tekinteten át történő kommunikáció többnyire öntudatlan, de lehet szándékos is.

Kommunikáció a tekintet révén/2 A tekintet rendkívül finom mozgásokra képes A szemgolyó izmai a legkifinomultabban beidegzett izomcsoportok.

A pupilla Emóciók hatására kitágul A tág pupilla tehát az ijedtség, a meglepetés,az izgalom jele lehet Párkapcsolatban: a másik iránti erős szimpátia jele Üzletkötésben: a másik ajánlatának erősen pozitív mivolta

Tekintet szerepe a kultúrákban Európai katolikus falvakban, kisvárosokban tilos a nőknek rátekinteni társas helyzetben a férfiakra, hacsak azok nem társadalmilag elfogadott és szentesített kapcsolatformában élnek. /szemérmesnek kell lennie/ Férfinak /még ma is/ tilos más férfi partnernőjét hosszasan nézni „Szemezés”

A szimpátia A tekintet kifejez szimpátiát és szeretet is. A szimpatikus és szeretett személyen huzamosabban áll meg a tekintet. /Ez nem tudatos megnyilvánulás./

A tekintet szabályozó szerepe A tekintet merevsége és üressége közvetíti a meg nem értés tényét, és kiváltja a kommunikáció megismétlését, vagy kibővítését. A tekintet tartozéka minden érzelmet kifejező mimikai formának.

A tekintet mint agresszív jelzés A szemkontaktus nem mindig jelez intimitást vagy vonzalmat, hanem agressziót is kifejezhet, ha meghatározott egyéb jelzések is kísérik „Egymás kölcsönös méregetése” „Ne nézzél !!”, „Nézett !!” Egy idegen bámulása abban a „mene- külj, vagy harcolj” érzést váltja ki

Az intimitás egyensúly elmélet Amikor az emberek rákényszerülnek, hogy szokatlanul közeli interperszonális távolságot tartsanak, az intimitás növekedését azzal ellensúlyozzák, hogy csökkentik a szemkontaktust. A szemkontaktus megszűnése viszont nehezíti vagy lehetetlenné teszi a beszélgetést. /Pl.: buszon, liftben /

,mint non-verbális kommunikációs forma Vokális kommunikáció ,mint non-verbális kommunikációs forma

Vokális kommunikáció A hangnem, hanghordozás fontossága régóta ismert A hangsúly elhelyezése A mondat dallamváltozása A szavak közti szünetek Pl.: „kemény hangnemben beszél”, „felemeli a hangját” „nem megfelelő hangot üt meg”

A Mahl-skála (amerikai, kvantitatív módszer) A hangszínezet, és a beszéd formai jegyeinek megváltozása a beszélő belső feszültségét, és szorongását jelzi. A Mahl féle skála tízféle zavarjel előfordulását számolja majd elosztja a teljes szöveg szószámával. pl.: a szó hibás kimondása, az elszólás,a túl hosszú szünet, a hibás szórend, az egyes szavak kihagyása, elvétése, a dadogás stb.

A vokális csatorna jelzései A vokális csatorna különösen érzékenyen jelzi tehát a belső ellentmondást, a beszélő kizökkentését a tervezett kommunikációs mederből, a belső feszültség hirtelen emelkedését. Ily módon a vokális csatorna a lelki működésekben mutatkozó zavarok legérzékenyebb kifejezője is lehet.

Mire lehet következtetni a hangból? Nem / ffi, nő/ életkor a beszélő természete, karaktere hová valósi /tájszólás/ milyen társadalmi rétegbe tartozik mennyire művelt, mennyire értelmes

Kommunikáció gesztusok révén

Kommunikáció gesztusok révén A fej A kezek A karok mozgása tartozik ide

Archoz illesztett gesztusok Gyakran a hazugság elpalástolására használják gyerekkorban még leplezetlenül megfigyelhetjük a száj eltakarását idősebb korban ezek a gesztusok kevésbé szembeszökőek lesznek, de felismerhetők

Szájőrzés Ha valaki beszéde közben használja, akkor nagy a gyanú rá, hogy hazudik ha a másik hallgatása közben teszi, akkor ez annak jele, hogy szerinte a másik hazudik

Orrérintés A szájőrzés gesztusának álcázott változata amint a negatív gondolat eszünkbe jut, tudatalattink utasítja kezünket, hogy takarja el a szájat, de hogy ez ne legyen annyira feltűnő, a kéz elhúzódik az arcról az orr felé Vagy az orrban lévő idegvégződések elkezdenek viszketni és önkéntelenül is meg kell érinteni azt

Nyakvakarás, gallérhúzogatás Kétséget, bizonytalanságot jelezhet feszültséget jelenthet hazugságnál is előfordul

Áll simogatás Az illető dönteni készül ilyenkor ne zavarjuk, hadd hozza meg döntését gondosan figyeljünk a következő gesztusra, az mutatja meg, hogy is döntött

A kezek A kezek érzékenyen mutatják a feszültséget pl.: kézremegés, apró ismétlődő mozdulatok, az arc vagy a másik kéz megfogása „tördeli a kezét” karikagyűrűt forgató ember - házassági gondok?

A tenyér összedörzsölése Az emberek pozitív elvárásukat adják tudtul „Kaptunk egy nagy megrendelést!” Gyors dörzsölés - a vevőnek jelent előnyt Lassú dörzsölés - az eladónak jelent előnyt

A kézfogás típusai Uralkodó jellegű Behódoló jellegű Egyenrangú/partneri „döglött hal” típusú a kesztyű - a politikus kézfogás a kéz rázása

A kézfogás/2 Merev karlendítés - intim zónából való kizárás karhúzás ropogtatós kézfogás a csukló megszorítása - mozgáskorlátozás kézfogás könyökfogással - érzelemtöbblet? kézfogás vállfogással

Hátul összekulcsolt kéz Felsőbbséget, önbizalmat tükröző gesztus Olyan rendőrök is használják, akik nem viselnek fegyvert

Ülő testtartás Előrehajlás - érdeklődést mutat Hátradőlés, széken lecsúszás - érdektelenséget, unalmat mutat Hintázás a széken - unalom Előre hajolunk, ha meg akarunk szólalni Szék megragadása, előre dőlés - menni akarás