A PARAZITÁK ELLENI IMMUNVÁLASZ
A parazita-fertőzések Th2 típusú immunválaszt indukálnak Pulendran B, Artis D (2012) Science 337:431-435.
A Th2 válasz szöveti regenerációhoz és IgE/IgG antitestek termeléséhez vezet A dendritikus sejtek szerepe kritikus a paraziták elleni Th2 válasz elindításában. A Th2 polarizáció elindításához szükséges IL-4 fő forrásai: 1. DC-k 2. Bazofilek 3. Eozinofilek 4. NKT sejtek Gause WC et al. (2013) Nat Rev Immunol 13:607-614.
A PARAZITÁK ELLENI IMMUNVÁLASZ Egysejtes protozoák Plasmodium - malária Leishmania Toxoplasma
A Plasmodium életciklusa Inoue SI et al. (2013) Front Immunol 4:258.
makrofágok „clearance” A Plasmodium elleni immunválasz fő komponensei Inoue SI et al. (2013) Front Immunol 4:258.
Aktív gyökök Th1 Th2 MAKROFÁG Az egysejtes Leishmania parazita elleni immunválasz Elpusztult paraziták IL-12 NO, O2-,H2O2,OH- IL-2 TNF Aktív gyökök MEGSZÜNTETI A FERTŐZÉST Th1 IFNγ IL-2 IL-10 lipophosphoglikán Leishmania CR4 CR3 IL-4 NEM SZÜNTETI MEG A FERTŐZÉST Th2 MAKROFÁG
Toxoplasma gondii, az „agy-hacker” parazita Prevalenciája világszerte: 30% (szeropozitivitás a humán populációban) Egészséges, felnőtt emberben ritkán okoz klinikai szimptómákat; a populáció veszélyeztetett része az öregek, gyerekek, immunszupresszált egyének, stb. credit: www.ppdictionary.com/parasites/gondii_t.jpg A T. gondii genom két aromás aminosav-hidroxilázt is kódol, melyek képessé teszik a parazitát dopamin bioszintézisére. A szeropozitív egyének viselkedését, személyiségét képes különböző mértékben megváltoztatni (pl. fokozott kockázatvállalás). Az utóbbi években összefüggésbe hozták számos neurológiai/pszichiátriai betegség kialakulásával (az ok-okozati összefüggés nem tisztázott!): - skizofrénia (38 large cohort studies, strong positive correlation); - epilepszia; - OCD (7 large cohort studies, positive correlation); - bipoláris zavar (BD) (nem egyértelmű a kapcsolat); credit: DJP Feruson/University of Oxford
A Toxoplasma elleni immunválasz jellemzői Sauer A et al. (2013) Int J Parasitol 43:721-728. Hunter CA & Sibley LD (2012) Nat Rev Microbiol 10:766-778.
AZ EGYSEJTŰ PARAZITÁK MENEKÜLÉSI MECHANIZMUSAI Gyenge antigenitás Variációk a felszíni szerkezetben – gén konverzió, alternáló kifejeződés Trypanosoma Fagoszóma membránjának oldása; komplementrendszert gátló fehérjék (DAF) Trypanosoma Fagoszóma és lizoszóma fúziójának gátlása Toxoplasma
Soksejtű paraziták Férgek Diphyllobothrium latum 13 m hosszú, a vékonybélben él Trichinella spiralis
A SOKSEJTŰ PARAZITÁK ELLENI IMMUNVÁLASZ Plazmasejt IgE VÉR Hízó sejt IL-3 IL-4 Permeabilitás mediátorok Th2 Eozinofil B B IgE IL-4, IL-5 Neutrofil IgG Th2 Monocita C3a, C5a Nyirokcsomó Schistosoma mansoni Az aktivált eozinofilek az FcεRII közvetítésével az IgE ellenanyagokkal fedett parazitákhoz kötődnek és toxikus anyagaikat a féregre bocsátják. Az IgG ellenanyagokkal fedett parazitákra más effektor sejtek is kapcsolódhatnak
Hízósejtek
Eozinofil granulociták
IgE – MEDIÁLT SEJTES CITOTOXICITÁS Eosinofil granulocita PARAZITA PUSZTULÁSA Schistosoma IgE FcεRII Fő bázikus fehérje Granulumok Eosinofil granulocita
A FÉRGEK ELLEN KIALAKULÓ IMMUNVÁLASZ „ELFOGADJA” A GAZDA SZERVEZET KÖRNYEZETÉT, rezisztens a komplement és fagocita rendszerrel szemben NAGY – nem fagocitálható REZISZTENS – a makrofágok és neutrofilek reaktív gyökeivel és enzimjeivel szemben IgE – közvetítette védekezési mechanizmusok IgE-mediált ellenanyag közvetített sejtes citotoxicitás ADCC EFFEKTOR SEJTEK: hízósejtek, eozinofil és bazofil granulociták gyulladásos mediátorok értágulat gyulladásos sejtek toborzása folyadék kiáramlás sima izomsejt összehúzódás mechanikai eltávolítás