Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Forrás: Educatio folyóirat 2003/III szám, - E-LEARNING / Buda András: Virtuális oktatás című cikke Előadó: Burai István György cím:
Advertisements

Néhány fontos terület a Kreatív Ipar fejlődéséhez
Információs és kommunikációs technikák szerepe a szakképzésben
Újfajta tanulási módszerek alkalmazása a felnőttképzési konzulens képzésnél Nyíregyháza, március 18.
Eger március 9. Komenczi Bertalan
E-learning és a multimédia
Tanulás és tanítás a kulturális evolúció rendszerében
A képernyő-interfész feltételezett hatásrendszere.
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
Az e-learning gyökerei, az e-tanulás fejleményei
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport Budapest 2009.
Hunya Márta módszertani szakértő
Tanulás az információs társadalomban
Tanulási környezetek - Pedagógiai szükségletek - Hallgatói igények
Hipermédia tanulási források az interneten
Eger április Komenczi Bertalan
Eger október 4. Komenczi Bertalan
Eger április Komenczi Bertalan
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
Elektronikus tanulási környezetek sajátosságai
Történelemdidaktika. I. A történelemtanítás általános kérdései Dr
A történelemtanítás, történelemdidaktika általános kérdései
A virtuális technológia alapjai Dr. Horv á th L á szl ó Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, Intelligens Mérnöki Rendszerek.
Tanulás, kommunikáció, nevelés Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottság IV. Országos Neveléstudományi KonferenciaMagyar Tudományos Akadémia 2004.
e-Learning a tanárképzésben
Az információs és kommunikációs technológiák szerepe a szakképzésben február 22. Dr. Tóth Péter főiskolai docens Fővárosi Pedagógiai.
„A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét.
E-learning Kovácspál Eszter.
Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében Benedek András Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében VI. Országos Távmunka Konferencia Budapest,
mLearning - A Moodle használata mobil eszközökön
„ IKT-val támogatott új tanulási környezetek szerepe az oktatásban” „ IKT-val támogatott új tanulási környezetek szerepe az oktatásban ” augusztus.
AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTEL TÁMOGATÁSA
Történelemtanítási stratégiák a nemzetközi történelemdidaktikai koncepciók tükrében F. Dárdai Ágnes
Konstruktív pedagógia és számítógéppel segített tanulás
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
Forgó Sándor H: Az e-tananyag fejlesztés a kompetencia-alapú pedagógusképzés fókuszában Korszerű oktatási módszerek és IT technológiák.
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
MTT MA Mérnöktanár mesterszak Elektronikus tanulás 2. konferencia.
Az IKT-alapú pedagógia munkaformái, módszerei. 3 betűs világ IKT IST SDT.
A könyvtár, mint az információs társadalom stratégiai tényezője Dr. Tóvári Judit
A MODERN IKT SZEREPE A MESTER-TANÁRKÉPZÉSBEN
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
A digitális kompetencia mérése. IKT-alapú értékelés
E-Learning, E-Kereskedelem, és E-Gazdaság fejlődései
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan.
Hajós Katalin Budapest, június 5.
Információelmélet 8. 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-
Információelmélet 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató- és.
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
ICT (Information and Communication Technologies) IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) IKT pedagógiai értelmezése ○ Informatika tantárgy ○ Más.
Az online tanulás virtuális tanulási környezete. 1. Az elektronikus tanulási környezet fogalom olyan tanulási környezeteket jelent, ahol a tanítás és.
- Pedagógiai szükségletek - Technológiai fejlesztések - Hallgatói igények - Pénzügyi források Tanulási környezetek.
Eger /16. második félév Komenczi Bertalan
Eger /17. első félév Komenczi Bertalan
PROCSEE projekt 1. Szakértői Fórum disszeminációs esemény Racsko Réka
Belépés a hálózati/virtuális információs világba
Eger /16. második félév Komenczi Bertalan
Eger /17. első félév Komenczi Bertalan
Eger /17. második félév Komenczi Bertalan
EKE NTDI-DIGITÁLIS PEDAGÓGIA PROGRAM 2017
Eger első félév Dr. Komenczi Bertalan
A humán kognitív architektúra és a tanulás
Eger /16. második félév Komenczi Bertalan
Eger /17. első félév Komenczi Bertalan
A digitális kompetencia fejlesztése
Eger /17. első félév Komenczi Bertalan
Eger /16 – második félév Komenczi Bertalan
Előadás másolata:

Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia Tanszék Elektronikus tanulási környezetek III. Elektronikus tanulás- elektronikus tanulási környezet Eger 2014/15. második félév

1. A tanítás és tanulás rendszerszemléletű megközelítése 2. A tanítás és tanulás új koncepcionális keretei 3. Elektronikus tanulási környezetek 4. Az e-learning fogalmának értelmezése

Elektronikus tanulási környezetek III. Elektronikus tanulás- elektronikus tanulási környezet 1. Az elektronikus tanulási környezet fogalma 2. Az e-learning fogalom értelmezése 3. Elektronikus tanulási környezetek rendszermodelljei 4. Elektronikus tanulási környezet mint kognitív habitus Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

1. Az elektronikus tanulási környezet fogalom olyan tanulási környezeteket jelent, ahol a tanítás és tanulás feltételrendszerének kialakításánál meghatározó szerepe van az elektronikus információ- és kommunikációtechnikai eszközöknek. Az elektronikus tanulási környezet fogalma

2. Az elektronikus tanulási környezeteknek mindig van virtuális dimenziója is, amely többféleképpen értelmezhető. A virtuális tanulási környezet fogalmat gyakran az elektronikus tanulási környezet szinonimájaként használják. Az elektronikus tanulási környezet fogalma

3. Az elektronikus tanulási környezet erőforrásai – virtuális dimenziója következtében – részben delokalizáltak. Ezek a szétosztott erőforrások azonban a hiperlinkek aktiválásával elvileg bármikor, bárhonnan elérhetők. Az elektronikus tanulási környezet fogalma

4. Az elektronikus tanulási környezet közvetlen és azonnali kommunikációs csatornákat biztosít közös tudáskonstrukcióhoz, illetve a tanulás során felmerült problémák megoldásához segítségül hívható tanulótársakhoz, szakértőkhöz, tutorokhoz, tanárokhoz. Az elektronikus tanulási környezet fogalma

5. Az elektronikus tanulási környezeteket nem a hagyományos tanulási környezetek alternatívájának, hanem azok új fejlődési fázisának tekintjük, amelynek eredményeképpen eszköztáruk az új infokommunikációs technikával bővül. Az elektronikus tanulási környezet fogalma

Elektronikus tanulási környezetek III. Elektronikus tanulás- elektronikus tanulási környezet 1. Az elektronikus tanulási környezet fogalma 2. Az e-learning fogalom értelmezése 3. Elektronikus tanulási környezetek rendszermodelljei 4. Elektronikus tanulási környezet mint kognitív habitus Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

Számítógéppel segített tanulás Távoktatás önirányításos tanulás adattárolás adatfeldolgozás interaktivitás hipertext multimédia animáció virtuális valóság hálózati kommunikáció nyitott információforrások kiterjesztett valóság idő- és térbeli függetlenség tanulás- és tanulóközpontúság Online, webalapú tanulás szimuláció e-learning modularitás rendszerszemlélet didaktikai design Didaktica elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai. Új Pedagógiai Szemle, 2004/11

hálózati kommunikáció nyitott információforrások kiterjesztett valóság mail, fórum, diszkusszió, videokonferencia, IP telefon, stb. „The computer as a communication device” hipertextes információszervezés, dinamikus textualitás virtuális információk valós helyekhez, helyzetekhez és objektumokhoz kapcsolása Elektronikus tanulási környezet Online, webalapú tanulás Az e-learning fogalom értelmezése

a valóságra vonatkozó tudás nem biológiai, belső mentális reprezentációban vagy külső szimbolikus tárban van jelen, hanem kívülről érkezve közvetlenül a környezetre szuperponálódik, új dimenziót adva ember és környezete interakciójának. A kiegészített valóság új reláció ember és környezete kapcsolatában:...virtuális objektumoknak a valós környezetbe helyezése...virtuális objektumoknak a valós környezetbe helyezése, a valóság és a virtuális realitás kombinációja, egységes cselekvésirányító rendszerré történő integrációja. valóság módosítás

multimédia interaktivitás hipertext kiterjesztett valóság hálózati kommunikáció nyitott információforrások Alacsony belépési küszöb Magas belépési küszöb Probléma: TANULÓ Alapfokú digitális írástudás Magas szintű digitális írástudás animáció Probléma: Számítógéppel segített tanulás Online, webalapú tanulás kognitív hozzáférés technikai hozzáférés + motiváció + műveltség szimuláció

Elektronikus tanulási környezetek III. Elektronikus tanulás- elektronikus tanulási környezet 1. Az elektronikus tanulási környezet fogalma 2. Az e-learning fogalom értelmezése 3. Elektronikus tanulási környezetek rendszermodelljei 4. Elektronikus tanulási környezet mint kognitív habitus Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

Elektronikus tanulási környezetek rendszermodelljei INPUT OUTPUT HATÁSRENDSZER tabula rasa

MIKROVILÁGOK Marconi - konstelláció Gutenberg - galaxis HIPERVILÁG Különböző kognitív kompetenciák Megelőző tapasztalatok Eltérő kulturális hátterek Személyes célok és programok Egyedi tudástartalmak Különböző világszemléletek Neumann - univerzum World Wide Web MEZOVILÁG ISKOLA zárt tanulási környezet Lokális reprezentációk Globális reprezentáció Médiaszféra A tanulási környezet mezovilág modellje

MIKROVILÁGOK Különböző kognitív kompetenciák Megelőző tapasztalatok Eltérő kulturális hátterek Személyes célok és programok Egyedi tudástartalmak Különböző világszemléletek ISKOLA MEZOVILÁG Médiaszféra Marconi - konstelláció Gutenberg - galaxis Neumann - univerzum World Wide Web Nyitott tanulási környezet HIPERVILÁG Globális reprezentáció Lokális reprezentációk

Csányi Vilmos: Oktatáspolitikai problémák egy humánetológiai rendszerszemlélet tükrében. Iskolakultúra 2010/1 Sokféle és zavaros tudás van a fejekben, és ez nem csak helyet foglal, de a motivációt is csökkenti. Minden iskolának először pontosan tájékozódni kellene, hogy miről mit tudnak tanulói, és csak a felmérés után szerkeszthetné meg a tananyagot, ami egyre inkább ismeretszervező és nem ismeretadó lenne. ?

MIKROVILÁGOK Különböző kognitív kompetenciák Megelőző tapasztalatok Eltérő kulturális hátterek Személyes célok és programok Egyedi tudástartalmak Különböző világszemléletek MEZOVILÁG CSALÁD KORTÁRSCSOPORT Médiaszféra Marconi - konstelláció Gutenberg - galaxis HIPERVILÁG Neumann - univerzum World Wide Web INTERFACE1INTERFACE1 INTERFACE2INTERFACE2 INTERFACE 3 ISKOLA Lokális reprezentációk Globális reprezentációk

Tanuló Könyv Tanár Társ Nem interaktív elektronikus médium Interaktív elektronikus médium konvergencia Médiumpluralizmus 8. A tanulási környezet kommunikáció-középpontú modellje

Tanuló Könyv Tanár Társ Nem interaktív elektronikus médium Interaktív elektronikus médium A tanár tanulásirányító támogató szerepe A tanulási környezet kommunikációs kapcsolatrendszerének újraszabályozása konvergencia Interszubjektivitás és instrumentalizmus

A hálózati információs univerzum annak számára válik szerves tanulási környezetté, aki olyan mezovilágokban fejlődik, amelyek hatásrendszere képessé teszi őt arra, hogy szenvedélyes és magabiztos, a szükséges kognitív, perszonális és társas kompetenciákkal rendelkező tanuló személyiség legyen. A jól működő mobil, virtuális személyes tanulási hálózatok kiépülése így előfeltételezi a valós, lokalizált iskolai mezovilágokat és a két, komplementer rendszer folyamatos, iteratív kapcsolatát.

Elektronikus tanulási környezetek III. Elektronikus tanulás- elektronikus tanulási környezet 1. Az elektronikus tanulási környezet fogalma 2. Az e-learning fogalom értelmezése 3. Elektronikus tanulási környezetek rendszermodelljei 4. Elektronikus tanulási környezet mint kognitív habitus Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

posztmodern média-kultúra? teoretikus kultúra mitikus kultúra mimetikus kultúra epizódikus kultúra mimetikus mátrix lingvisztikai mátrix külső memória mátrix kognitív-kulturális keretrendszer kulcs-algoritmusai betöltődnek az elmébe meghatározzák a memória, a gondolkodás és a tudásszerkezet paramétereit delokalizált, hibrid hálózati mátrix elsődleges adatbázis holisztikus, nem-szimbolikus epizód- és esemény tudás a világ közvetlen megtapasztalása alapvető szemantikai folyamatok kognitív habitus betöltődnek az elmébe

EPIZODIKUS MIMETIKUS MITIKUS TEORETIKUS Gutenberg Hálózati Kognitív evolúció Biológiai evolúció Modern elme Merlin Donald: Az emberi gondolkodás eredete Osiris Kiadó, 2001 kognitív habitus I. kognitív habitus II. kognitív habitus III. A TERMÉSZETES PEDAGÓGIA SZEMTŐL-SZEMBE VILÁGA A KÖNYVES KULTÚRA VILÁGA A HÁLÓZATI TUDÁSHORDOZÓK VILÁGA A kognitív habitus alapformái Kulturális evolúció Technikai evolúció

kognitív habitus I. A szimbólumok üzenetek, amelyek kapcsolatot létesítenek tudatos elmeállapotok között… …. a társas lét nem- nyelvi kognitív infrastruktúrája A narratív elmeszerkezet kialakulásával a világ virtuálissá változott… A TERMÉSZETES PEDAGÓGIA SZEMTŐL-SZEMBE VILÁGA

Külső emlékezeti mező A teoretikus kultúra additív kognitív habitusa (a tudatosság tükre ) kognitív habitus II. “Az emberiség fejlődéstörténetében ezen a ponton vált szükségessé a standardizált formális oktatás, mivel a gyerekeknek el kellett sajátítani a vizuografikus szimbólumrendszerek kezelésének képességét.” M. Donald A tudatos információfeldolgozás kapacitásának jelentős bővülése A KÖNYVES KULTÚRA VILÁGA

Külső memória mező II. kognitív habitus III. A hálózati kultúra additív kognitív habitusa A HÁLÓZATI TUDÁSHORDOZÓK VILÁGA ?

Műveletvégző gép Vezérlőpanel a műveletvégző géphez Kommunikációs csatornák input/output felülete Ablak és bejárat szimbolikus/ikonikus világokhoz Ablak és bejárat valós és virtuális világokhoz A hálózati társadalom additív kognitív habitusa A teoretikus kultúra additív kognitív habitusa A külső emlékezeti mező metamorfózisa ? A közösségi aktivitás tereinek virtuális kiterjesztése

A kognitív habitus alapformái epizodikus mimetikus mitikus teoretikus kognitív habitus 1 Gutenberg kognitív habitus 3 kognitív habitus 2 filogenezis ontogenezis Hálózati …a bennünk rejlő lehetőségek kibontakozásához elengedhetetlenek a kulturálisan tárolt információk … szociogenezis kulturális tanulás Az emberek úgy össze tudják gyűjteni kognitív erőforrásaikat, ahogyan más állatfajok nem.