Elhárító mechanizmusok

A szorongásról A szorongás két típusa (1916-1925) reális szorongás neurotikus szorongás: a szabadon lebegő libidó átalakult formája (várakozásos szorongás, fóbia, hisztéria)

A szorongás elméletének inkoherenciája „A szorongás mint indulatállapot, egy régi veszéllyel fenyegető élmény reprodukciója, a szorongás az önfenntartás szolgálatában áll és az új veszély fellépésének egy jele, valahogyan a felhasználatlanul maradt libidóból keletkezik, az elfojtás folyamatánál is felválthatja a tünetképződés, érezzük, hogy ebből hiányzik valami…”

Freud szorongásfelfogása 1926 után A szorongás horgonypontja az én „…csak az én képes a szorongást létrehozni és érezni.” A szorongás forrásai: külső vagy belső veszély reális, neurotikus (ösztön-) és lelkiismereti szorongás A szorongás prototípusa a születési trauma Az ego dolga, hogy ne érezzünk ilyen kínokat: elhárítások és megküzdés

Az elhárító mechanizmusok rendszerezése (Anna Freud) Elfojtás Tagadás Regresszió Racionalizáció

Az elhárító mechanizmusok rendszerezése (Anna Freud) Elfojtás Tagadás Regresszió Racionalizáció Izoláció Meg nem történtté tevés Projekció Önmaga ellen fordulás Ellentétbe fordítás Reakcióképzés Intellektualizáció Azonosulás az agresszorral Idealizáció Áttolás és szublimáció Hasítás Kompenzáció

Az elhárító mechanizmusok tudományos helyzete Elfojtás kísérleti vizsgálata 1987 Wegner és mtsai gondolat-elnyomás kísérlete Kognitív stílus: represszió-szenzitizáció Szubliminális észlelés: Silverman kísérletek

Az elhárító mechanizmusok tudományos helyzete Elfojtás kísérleti vizsgálata 1987 Wegner és mtsai gondolat-elnyomás kísérlete Kognitív stílus: represszió-szenzitizáció Szubliminális észlelés: Silverman kísérletek Motley kísérlete

Hogyan figyelhetők meg az elhárító mechanizmusok? Áttétel (transzfer) Libidinális impulzusok áttétele Az elhárítás áttétele Megcselekvés az áttételben Viszontáttétel Egyező vagy komplementer identifikációval Pozitív vagy negatív viszontáttétel Az áttétel értelmezése az analízis fontos eleme

A pszichoanalitikus terápia Kit érinthet? Eredet Cél Fixáció a régi konfliktus újra átélése, feldolgozása Elfojtott trauma újraélni az egykori élményt az érzések katarzisáért Elfojtott alap- Érzelmi belátást nyerni a szükség- szükségletek letekről, és hogy azok elfogadhatóak

Hogyan érhetők tetten az elhárító mechanizmusok? Terápiás ellenállás Elvétések

Elhárítás és megküzdés

A megküzdés modelljei Pszichoanalitikus modell (N. Haan) Állatpszichológiai modell A coping mint vonás Kognitív tranzakcionista modell

Az ego folyamatok tulajdonságai Megküzdő Védekező Töredékképző Választást foglal Elfordul a választás- Ismétlődő, ritualisz- magába, ezért tól, ezért merev és tikus, automatizált hajlékony, szán- kanalizált dékos viselkedés A jövő felé húz A múlt irányítja Egyéni alapokon és számításba veszi nyugvó feltételezé- a jelen igényeit seken működik A jelen helyzet A jelen követel- Nem érzékeny a valóságkövetel- ményeit részben jelen követelményeire ményei tájolják torzítja (zárja a rendszert)

Differenciált. Differenciálatlan. Elsősorban (és nem gondolkodást Differenciált Differenciálatlan Elsősorban (és nem gondolkodást gondolkodást jelent felnőtt módon) jelent, amely és olyan elemeket érzelem szükségletek integrálja a is hord magában, határozzák meg tudatos és amelyek nem látsza- tudatelőttes nak a helyzethez elemeket tartozónak A szervezet szük- Az a feltételezés, Elárasztja a személyt séglete, hogy hogy lehetséges érzelemmel „megmérje” a a zavaró érzelmek zavaró érzelmek mágikus eltüntetése tapasztalását Az érzelni kielégülés Az örömöt kibúvók Némely impulzus nyílt, szabályozott, segítségével engedi szabályozatlan kielé- mérsékelt módját gülését engedi meg engedi meg

Kognitív funkciók Diszkrimináció Kötetlenség Ok-okozati megjelenítés Objektivitás Izoláció Konkretizáció Kötetlenség Intellektualitás Intellektualizáció Neologizma Ok-okozati megjelenítés Logikai elemzés Racionalizáció Konfabuláció

Önérzékelő funkciók Késleltetett válasz Érzékenység Idő visszaállítás Kétértelműség tolerálása Kételkedés Megdermedés Érzékenység Empátia Projekció Téves elméletalkotás Idő visszaállítás Regresszió az én szolgálatában Regresszió Dekompenzálódás

Figyelem-összpontosító funkció Szelektív tudatosság Koncentráció Tagadás Hebefrén válasz

Érzelmi szabályozás Eltérítés Átalakítás Visszatartás Szublimáció Áttolás Érzelmi túltengés Átalakítás Helyettesítés Reakcióképzés Váltogatás Visszatartás Elnyomás Elfojtás Deperszonalizáció

Az elhárítások hierarchikus felfogása (Vaillant, Perry, Cramer) Az Elhárító működés skála: Az elhárítás hierarchikus szintjei Szint A tartalmazott elhárítások Magasan adaptív altruizmus, humor, szublimáció, elnyomás, anticipáció Mentális gátlások eltolás, disszociáció, intellektualizáció, izoláció, elfojtás, meg nem történtté tevés Kisebb kép-torzítás leértékelés, idealizáció, omnipotencia, Megtagadás tagadás, projekció, racionalizáció, Nagyobb kép-torzítás autisztikus fantázia, projektív identifikáció, hasítás, Cselekvés acting-out, apatikus visszahúzódás, passzív agresszió Elhárító szabálytalanság projekció (érzékcsalódás), tagadás (pszichotikus), torzítás (pszichotikus) Megjegyzés: Ennek a skálának a használatánál a klinikusoknak először listázniuk kell legalább 7 szokásos elhárítás használatát a betegnél, és utána meghatározni a személy által mutatott domináns elhárítás szintjét.

A depresszió valószínűsége

A megküzdés modelljei Pszichoanalitikus modell (N. Haan) Állatpszichológiai modell A coping mint vonás Kognitív tranzakcionista modell

A megküzdés definíciója Megküzdés minden olyan kognitív vagy viselkedéses erőfeszítés, amellyel az egyén azokat a külső vagy belső hatásokat próbálja kezelni, amelyeket úgy értékel, hogy azok felülmúlják vagy felemésztik aktuális személyes forrásait. (Lazarus)

A megküzdés Lazarus féle modellje Elsődleges értékelés Érint-e és milyen mértékben személyes célokat az adott változás Az adott hatás mennyire tér el a személyes céloktól Az interakció mennyire vonja be az ént Másodlagos értékelés Kontrollálhatóság Coping stratégiák számbavétele (problémafókuszú, emóciófókuszú) Megküzdési források számbavétele A jövőre vonatkozó elvárások az egyes stratégiák alkalmazása esetén

A stresszfolyamat Külső vagy belső stresszor Értékelés Megküzdési folyamatok Komplex hatásmintázat

A három „A” megküzdési stratégia