Fehér mustár Táborosi Orsolya MKK.V.

A mustár múltja… A mustármagot a közvélemény régóta ismeri. A Sumérok és az Indiánok már i.sz.e.3000-ben használták. Hipokratész más ókori gyógyítókkal egyetemben mustár segítségével gyógyított és a mai modern gyógyszeripar mellett megtalálhatók gyógyszertárainkban a mustármagból készített gyógyhatású kenőcsök. fiatal csíranövényeket salátaként, a kifejlett leveleket Diocletianus császár uralkodásának idején spenóthoz hasonlóan főzelékként fogyasztották.

Jelentősége Hazánkban a fehér mustár (Sinapsis alba) Fekete mustár (Brassica nigra) Száreptai mustár (Brassica juncea) Abesszin mustárnak (Brassica carinata) van jelentősége. Felhasználása sokrétű: Ízesítő, tartósító-> konzervioar, margarinipar Gyógyszeripar, világítóolaj, Baromfitakarmányban pogácsakénz zöldtrágya

Botanikai jellemzők A mustár a keresztes virágúak (Brassicacea) családjába tartozik Fehér mustár-Sinapsis többi mustárfaj-Brassica nemzettség tagja Őshazája a Földközi-tenger medencéje, de már az ókorban általánosan elterjedt Európa-szerte.

Gyökere: Szára: Levelei: Hosszúnappalos, rövid tenyészidejű (105-135nap) növény A termeszett fajták 90-120 cm magasra is megnőhetnek Augusztusban vetve vegetatív típusú marad és magot már nem érlel Ősszel a -4 és -8’C-os fagyokat is kibírja Gyökere: Mélyre hatoló, vékony ,karószerű, fehéres színű Szára: Hengeres,szabálytalan kör alakú, gyengén csíkolt Levelei: Szórt állású,szárnyasan szeldeltek,nyelesek,szélük fogazott,szár+levél:merev,elálló szőrzet borítja

Gyökere: Szára: Levelei: Mélyre hatoló, vékony ,karószerű, fehéres színű Az oldalágak vékonyak és sorban helyezkednek el Szára: Hengeres,szabálytalan kör alakú, gyengén csíkolt A dudvás szár fajtól és fajtától güggően egy-két irányba elágazik Levelei: Szórt állású,szárnyasan szeldeltek,nyelesek,szélük fogazott,szár+levél:merev,elálló szőrzet borítja

Virágzta: Termése: Magja: Kezdetben sátorozó fürt,virágzás végérelaza fürt 4db aranysárga szirom Virágai hosszan nyílnak,egy növényen előfordulhat nyíló virág és kifejlett becő egyaránt Termése: Duzzadt, 3-4mm,hosszúsága, szélessége fajra,fajtára jellemző A becők szőrőzöttek, 2-4 cm hosszúak,lapos, kard alakú csőrrel Érett becő szalmasárga,magja pereg. Becőben:3-6 mag Magja: Gömbölyű,d=2-3 mm, csk:4-6 év, EMT:4-8g

Termőhelyigénye Talajigény: A talajtípussal szemben viszonylag igénytelen(mezőségi vályog,erdőtalaj,humuszos homok) a talaj kultúrállapotával szemben viszont kifejezetten igényes. A mustár termését a talaj tápanyag-ellátottsága és vízgazdálkodása befolyásolja elsősorban, a talaj típusa kevésbé.

Éghajlatigény: Környezeti igény: Magja már alacsony hőmérsékleten csírázik (2-3 ºC), korai vetésű növény, a már kikelt mustár a tavaszi utófagyokra kevésbé érzékeny. Kezdeti fejlődésekor inkább nedves körülmények kedvezőek számára.Sárga érésben erős zápor esetén a könnyen kinyíló becőkből a termés kipereghet. Környezeti igény: Hazai adottságaink mindenhol lehetővé teszik a mustár termesztését.Alkalmazkodó képessége közepes.

Termesztés Elővetemény-igénye Ideális növénysorrend: gabona - mustár - gabona. betakarítása után nagyon jó talajmunka végezhető. A mustár jó előveteménye az olyan növényeknek is melyek a talajban élő fonálférgektől veszélyeztetettek, mert közismert a fonálféreg gyérítő hatása.  Egynyári nem pillangós zálastakarmányok Kender, len, mák, kalászosok  pillangósok és hüvelyesek,szemes kukorica, cirok, napraforgó után

Talajelőkészítés A mustár apró magja és viszonylag korai vetés igénye feltétlenül őszi talajelőkészítést kíván, mert csak így biztosítható a beéredett, ülepedett magágy. A cél az, hogy tavasszal már minél kevesebb munkaművelettel tudjunk jó magágyat készíteni. Az egyenletes vetésmélység az egyöntetű, gyors fejlődést biztosítja, ami a gyomelnyomó képességét növeli Törekednünk kell az aprómorzsás talajszerkezet kialakítására lehetőleg a magágy teljes mélységében. Ennek eszköze a kombinátor. Ha szükséges vetés előtt is hengerezzünk, így a kelés egyenletesebb lesz.

Tápanyagellátás Közvetlenül a mustár alá nem istállótrágyázunk, tápanyagigényét műtrágyákkal elégítjük ki. Az istállótrágya használatakor erősebb gyomosodásra és esetenként túl buja fejlődésre számíthatunk. A mustár 1 tonna magterméssel a talajból az alábbi tápanyagokat veszi fel: Nitrogén (N) 50kg/t Foszfor (P2O5) 25kg/t Kálium(K2O) 40kg/t Mész(CaO) 35kg/t Magnézium(MgO) 5kg/t

Vetés A jó termés alapfeltétele az időben, jó vetőágyba történő egyenletes mélységű vetés. Ahogy a talajállapot lehetővé teszi vetni kell. Vetési idő: március 10-31 Sortáv:24-36 cm Vetésmélység:1-3 cm ez függ a talaj szerkezetétől,nedvességi állapotától. EMT:4-8g csíraszám:150-180db/m2 Másodvetésnél: 180-230db/m2 Vetőmagszükséglet: 6-10kg/ha

A túlzottan korán - már február végén - elvetett mag a talajban a nagy valószínűséggel bekövetkező hideg hatására elül, csírája elpusztul. A megkésett vetés viszont - főleg szárazabb időszakban - hiányos keléssel, egyenlőtlen fejlődéssel jár együtt, ami az állomány felgyomosodását és terméscsökkenést von maga után.

Növényvédelem,növényápolás Vetés után 4-6 nappal csírázik, gyorsan növeksikbefedi a felszínt,mechanikai növ.ápolásra ø gyomszabályozás: Vetés elött 7-8 nappal—trifluralin ill. triflurex hatóa.-gal Betegség,kártevők: Peronoszpóra,fehérsömör,fehér penész Földibolha,repcefénybogár,repcedarázs lárvái repcefényormányos

Betakarítás Állományszárítás: Heterogén és elgyomosodott táblán Érésgyorsítóval vagy herbicid típusú készítményekkel 5-6 nappal a technikai betakaríás elött Őszibúzával egyidőben vagy utána érik Betakarítás:július 2.fele Átalakított gabonakombájnnal Becők és a szárrész felső harmada megsárgul, és a becő alatti szárrész pattanva törik,de a szártő még zöld

Sérülésmentes betakarításért: Betakarítógép dobfordulatát csökkenteni kell Dobra gumi verőléceket kell felszerelni Dobkosár hézagait növelni kell Reggeli órákban célszerű a betakarításkisebb pergési veszteség miatt Tisztítás,tárolás: Előtisztítás (zöld rész, törmelék) Mag tárolása 9% nedvsségtartalommal alkalmas Szárítás 40’C hőmérsékleten Finom utótisztítás (gyöm,törött mag,maghéj) Tisztított és száraz magjutazsákban vagy többrétegű papírzsákban tárolható

Mínőségi jellemzők A fehér mustár jellemző glikozidja a szinalbin 0,5-1,7 % Illóolaj 0,2-1% 20-40% zsírosolaj Nyálkaanyag Eukaron-sav tartalomkedvezőtlen fajtabélyeg

Vetőmagtermesztés Feltételekhez kötött Szigetelőtávolság: Elitnél 500m, I.fokúnál 200m; II.fokúnál 100m Veszélyes károsító gyomnövényt max. 5 galaj Cs%=85 T%=98 Ntart.=legfeljebb 11% Aranka,vadzab,nem fordulhat elő Repcsényretek magból 10db/200g minta

Köszönöm a figyelmet!