A Szoftverekkel kapcsolatos jogok Az informatika etikai szabályai és a szoftverek csoportosítása jogok szerint

A szerzői jog I. Minden számítástechnikában alkalmazott programot a szerzői jog véd. A szerzői jog tulajdonosát pedig törvény védi a jogtalan felhasználókkal szemben. A szerzői jogról az 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezik. A szerzői jog az eredeti szerzőt a másolástól, illetve a szóban forgó program ellopásától védi, miszerint ha a programot valaki ellopná, egyértelműen anyagi előnyben részesülne az eredeti szerzővel szemben,s ennek megakadályozására szól a szerzői jog. A szerzői jogról az 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezik. 1. § (1) c.) pontja alapján (a szerzői jogi védelem tárgyáról beszélnek): a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is, szerzői jog védelem alá tartozik.

Szerzői jog II. Sokakban felmerülhet a kérdés, miért NEM szabadalmi jogok védik a szoftvereket a szerzői jog helyett. Ennek megválaszolására sok okot fel lehetne sorolni, de egy kiemelkedő horderejű: A szabadalmi védelem elnyerése hosszadalmas eljárások árán történhet, amely időben is jelentős elnyúlást jelenthetne, ezzel szemben a szerzői jogok a mű (nevezzük: programnak) létrejöttétől kezdve védik a kérdéses szoftvert. Fontos megemlíteni hogy a Szerzői jog nem a programot magát, hanem annak alkotóját védi. A szerzői jogon kívül más jogok is védhetik az alkotót. (Így például: a másolásvédelmi eljárások )

Mit kap a felhasználó, ha megvásárol egy szoftvert? A szoftver megvásárlásával a felhasználó nem kap teljes tulajdonjogot, csak korlátozott felhasználói jogot. Azokat a jogokat, amelyekkel a felhasználó a program megvásárlása után rendelkezik, az ún. licensz-szerződésben írják le. (Más néven: EULA [End User Lisence Agreement]) Az EULA –ban (licensz szerződésben) lekötött jogokat, maga a szerzői jogok tulajdonosa határozza meg. A szoftvereket a licensz szerződésekben előírt korlátozások alapján csoportosíthatjuk.

A szoftverek csoportosítása jogi szempontból Tulajdonosi szoftverek: Kereskedelemben beszerzett szoftverek A Freeware programok A Shareware szoftverek („Mézes madzag”) Szabad szoftverek: Félszabad szoftverek Public Domain szoftverek Demo és EDU verziók Tulajdonosi szoftverek: Korlátozott felhasználású szoftverek, amelyeket a szerzői jog véd, és jellemzőjük: hogy programkódjuk nem fejthető vissza, így a felhasználó nem ismerheti meg a program eredeti kódját. A kereskedelemben beszerzett szoftverek: az ún. jogtiszta programok, melyek a megvásárlásuk után a szerződésben lefektetett példányszámban lehet korlátozott jogok mellett felhasználni. Ezek a szoftverek nem ingyenesek, és egyetlen biztonsági másolat készíthető róluk. Egy legális szoftverhez nem elég ha egy eredeti telepítő CD-vel rendelkezünk. A jogtiszta szoftver birtoklásához rendelkeznünk kell a licensz szerződéssel, és a származási bizonylattal is. (A származási bizonylat lehet: számla vagy, átvételi elismervény) A szoftverrel együtt általában kapunk egy regisztrációs adatkártyát is. A Freeware programok: olyan szoftverek, amelyek szabadon (ingyen) terjeszthetők (másolhatók, internetről letölthetők) és korlátlanul használhatók. A Shareware Programok: Olyan szoftverek, amelyek a Freeware programokhoz hasonlóan ingyen megszerezhetőek, de használatuk, valamilyen korlátozáshoz van kötve. Általában a leggyakoribb ilyen korlátozás, hogy a programok csak 30 napig használhatóak korlátlanul, utána meg kell vásárolni azokat, vagy a felhasználó törölni kényszerül a Shareware verziót. Illetve a Shareware-t jellemezheti az is, hogy néhány menüpontja nem érhető el a programnak, csak ha a felhasználó beszerzi az eredeti verziót. Ezért szokták az ilyenfajta programokat „Mézes madzagnak” is nevezni. Szabad szoftverek: Fontos tudni, hogy ezeknél a programoknál a szerző nem mondott le szerzői jogáról, így a szerzői jog ebben az esetben is védi a programot, de a programja bármilyen célra korlátlanul felhasználható, ingyenes és a szerző nem ír elő korlátozásokat. Fontos hogy a felhasználó ezen programok esetében megismerheti a szoftverek eredeti kódját, még akkor is ha vásárolt változatról van szó. Félszabad programok: Ezen programok esetén a felhasználás módjától függ, hogy fizetni kell-e érte. (Ilyen program pl. az AVG vírusirtó) Public Domain szoftverek: Az ilyen programok esetén a szerző, teljes mértékben és véglegesen lemond a szerzői jogairól. Ez azt is jelenti, hogy más akár forgalmazhatja is, de ez morális kérdés onnantól kezdve. Demo és EDU verziók: -Demo verzió csak bemutatja a program képességeit, de valójában nem működik. - Az EDU verziók pedig kifejezetten az oktatás számára készült változatot jelentik. (Ezek üzleti felhasználása nem engedélyezett és lényegesen olcsóbbak, mint a kereskedelmi változatok)

Szoftvervásárlással járó jogok és tilalmak Feljogosít: 1 Gépre történő feltelepítésre, illetve 1 felhasználó általi használatra Valamint a szoftver eladására, de természetesen, ezt a *Teljes doboz tartalmával és 1 példányban Nem jogosít fel: A program tovább terjesztésére, avagy a szoftverről, illetve annak dokumentációjáról másolat készítésére A programkód visszafejtésére, és módosítására Valamint a program későbbi verzióinak használatára *Teljes doboz tartalmával: A programhoz tartozó licensz szerződés, dokumentáció, és egyéb hozzátartozó elemek.

A Felhasználó felelőssége A számítógép üzemeltetője felel azért, hogy a gépen csak jogtiszta szoftverek legyenek! (A jogtisztaságot, a licensz szerződéssel, a vásárlást igazoló számlával, illetve a regisztrációs kártyával igazolhatjuk.)

BSA BSA (Business Software Alliance) más néven: „Szoftver rendőrség” 1988-ban alakult érdekvédelmi egyesület, amelyet a szoftvergyártók és -forgalmazók közösen alapítottak annak érdekében, hogy közösen léphessenek fel az illegális szoftver kereskedelem és használat ellen. Mivel a BSA nem Hatósági szerv, ezért csak egy hatósági szerv (Pl. rendőrség), vagy más hivatalos szervvel együtt működve ellenőrizhet, illetve kötelezhet valakit valamire.

Az informatikával kapcsolatos etikai szabályok (Netikett) Alkalmazási területei: E-mail Chat Hálózati munka Közösen használt számítógépek Leggyakrabban elektronikus levelezésnél, chat-elésnél, levelező listáknál, hálózati munkánál és minden esetben, ha egy számítógépet többen is használnak, akkor ezekről a szabályokról, nem szabad elfeledkeznünk. E-mail: reklámozásra ne használjuk, a levélnek legyen tárgya csak olyat írjunk, amit személyesen, négyszemközt is vállalnánk nagy méretű levelet, csatolt fájl(oka)t csak előzetes megbeszélés esetén küldjünk, hogy ne töltsük meg a címzett postaládáját, ezzel megbénítva levelezését ha kétértelmű amit írunk, akkor használjuk a hangulatra, értelmezésre utaló jeleket: :-) vidám, vicces, :-( szomorú, ;-) huncut :-o csodálkozó, stb. fölöslegesen ne használjuk a magas prioritást Chat: ne éljünk vissza a névtelenségünkkel ne használjunk csúnya, trágár szavakat csak olyat írjunk, amit személyesen is vállalnánk ha kétértelmű amit írunk, akkor használjuk a hangulatra, értelmezésre utaló jeleket :-) vidám, vicces, :-( szomorú, ;-) huncut :-o csodálkozó, stb. ne írjunk folyamatos nagybetűs írással, mert az kiabálást jelent Hálózati munka: saját bejelentkező nevet használjunk a munka végeztével lépjünk ki ha valaki elfelejt kilépni, akkor ne élünk vissza a nevével a közös erőforrásokat, csak akkor használjuk, ha kell, és kíméljük azokat, pl.: közösen használt nyomtatók, közös Internet elérés esetén ne töltsünk le nagy fájlokat (vagy beszéljük meg a többiekkel), mert ezzel akadályozzuk a többiek Internet elérését Közösen használt számítógépek: ne változtassuk meg az alapbeállításokat alakítsunk ki saját profilt ha már nem dolgozunk a gépnél lépjünk ki a profilunkból