AZ IDEGRENDSZER ÉLETTANA

Az idegsejt A neuron az információ felvételére feldolgozására tárolására továbbítására specializálódott aszimmetrikus sejt

A membránpotenciál Nyugalmi állapotban a sejtek belseje negatív külső felszínükhöz képest. (nyugalmi membránpotenciál) Értéke -30 és -90 mV közötti Fennállása a sejtek működésének alapfeltétele (ideg- és izomsejtek ingerlékenysége)

Az ingerület keletkezése Érző (szenzoros) neuronokban Axon vége Sejttest Az „üzenet” felvétele elektrotónusos potenciálváltozást idéz elő. Ezt ioncsatornák nyitása és zárása váltja ki.

AKCIÓS POTENCIÁL A neuronokban az akciós potenciál Gyors depolarizálódásból A polaritás időleges megfordulásából Repolarizálódásból áll

AKCIÓS POTENCIÁL Ingerküszöb Minden vagy semmi elv Az a minimális depolarizálódás, amely már kiváltja az akciós potenciált Minden vagy semmi elv Az akciós potenciál amplitudója független a kiváltó inger nagyságától

AKCIÓS POTENCIÁL

Akciós potenciál

AZ AKCIÓS POTENCIÁL TERJEDÉSE Velőhüvely nélküli axonokban Pontról pontra Egyirányban Velőhüvelyes idegrostokban Ugrásszerűen (saltatóricus vezetés)

AZ INGERÜLETVEZETÉS IRÁNYA

Az ingerület terjedése - szinapszisok

SZINAPSZIS Két neuron közötti Morfológiai és Funkcionális kapcsolat (Scherington)

INGERLŐ ÉS GÁTLÓ SZINAPSZISOK

NEUROTRANSZMITTEREK Prészinaptikus végződésekből szabadul-nak fel Az érintkező sejt receptoraira hatnak Kivétel: nitrogén monoxid Eltávolításuk Az idegvégződésbe újrafelvétel Diffúzió Hidrolízis útján történik

A kémiai szinapszis működése

CATHECHOLAMIN SZINTÉZIS

INGERÜLET ÁTVIVŐ ANYAGOK I.

INGERÜLET ÁTVIVŐ ANYAGOK II.

Mindkettő EFFERENS – a periféria felé közvetítenek impulzusokat AUTONÓM IDEGRENDSZER A sejttest a központi idegrendszeren kívül Ganglionokban Plexusokban helyezkednek el Paraszimpatikus idegrendszer Szimpatikus idegrendszer Mindkettő EFFERENS – a periféria felé közvetítenek impulzusokat

SZIMPATIKUS ÉS PARASZIMPATIKUS IDEGRENDSZER Préganglionáris neuron Posztganglionáris neuron Egy fő és több Járulékos bemenete van Szubpopulációkat képeznek Noradrenerg Purinerg Kolinerg

POSZTGANGLIONÁRIS NEURON

NORADRENERG RENDSZER

A CHOLINERG RENDSZER

A SEROTONINERG RENDSZER

A DOPAMINERG RENSZER

AZ INGERÜLETVEZETÉS IRÁNYA

AZ ELEMI REFLEX-ÍV RÉSZEI Receptor (érző végkészülék) – pl. izomorsó (stretch receptor) Érző (sensoros) neuron – a perifériáról a központ (gerincvelő hátsó szarv) felé Centrum – gerincvelő szürke állomány, interneuronalis átkapcsolási lehetőséggel Mozgató (efferens vagy motoros) neuron – a központból (gerincvelő elülső szarv) a periféria felé Effector végkészülék – motoros vagy vegetatív idegvégződés formájában.

AZ ELEMI REFLEX-ÍV JELLEMZŐI Homeostaticus szerepe alapján „célszerű” feladatot lát el Akaratunktól független Sztereotip, azaz ugyanarra az ingerre mindig ugyanaz a válasz váltódik ki Ismert működésű (változása diagnosztikus értékű) A válasz nagyon gyors, mivel az ingerületnek nem kell eljutnia az agyba és vissza

Az idegrendszer felépítése

Kérgi központok

ELSŐDLEGES KÉRGI MOZGATÓ ÉS ÉRZŐ TERÜLET

MOZGATÓ – ÉRZŐ HOMUNCULUS

FŐ MOZGATÓ = PYRAMIS – PÁLYA

MOZGÁS KOORDINÁCIÓ

A KISAGY KAPCSOLATAI A KISAGYI HOMUNCULUS

AGYTÖRZSI IDEGMAGVAK

AZ EXTRAPYRAMIDALIS RENDSZER

Parkinson kór Substantia nigra

VÉR-AGY GÁT