Pszichoszociális tényezők és daganatos megbetegedések Kopp Mária MTA Tudományos Napok 2006. A környezeti tényezők szerepe a daganatos megbetegedésekben Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet www.magtud.sote.hu 2006. november 7.

A pszichoszociális tényezők három fő csoportja: Önkárosító magatartásformák (dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, stressz-táplálkozás) Krónikus stressz - az ép szabályozás, például a hipothalamus-hipofízis- mellékvese tengely szabályozásaának változása, karcinogén aktivitás, tumorsejt növekedés és invazivitás befolyásolása A beteg együttműködési készsége, compliance-a. Mindhárom tényező összefügg a társadalmi-gazdasági helyzettel, a lemaradó rétegek magasabb onkológiai morbiditása és mortalitása, férfiaknál 1.45-szörös korai onkológiai halálozás az érettséginél alacsonyabb végzettségű rétegekben

A pszichoszociális rehabilitáció jelentősége: Mindhárom tényező jelentősen befolyásolható pszichoedukációs, magatartásorvoslási módszerekkel A betegség stresszével való megküzdés erősítése Williams féle „életkészség” program hatékonysága www.selyesociety.hu Kérdőívek a betegség okozta stressz, életminőség vizsgálatára

Önkárosító magatartásformák: motivációs szükségleteket elégít ki, a motivációs hátteret kell megcéloznunk. A legfontosabb pszichológiai háttértényezők: - a szorongás, depresszió öngyógyítása - unalom, a belső üresség oldása, - a gyenge önazonossággal rendelkező emberek számára a csoporthoz tartozás élménye - kamaszkorban az újszerűség, élménykeresés, a normák átlépése a csoportképzés alapvető meghatározója lehet

A krónikus stressz alapvető veszélyeztető szerepe:

Hogyan jut a stressz a bőr alá? Krónikus beteg ill. egészséges gyermekek édesanyjai Észlelt stressz vizsgálata Szignifikánsan alacsonyabb telomeráz aktivitás, Szignifikáns telomér rövidülés (9-17 évvel idősebb celluláris öregedés) Epel ES, et al (2004) Accelerated telomere shortening in response to life stress, PNAS,101,7,17312-17315.

Az általános adaptációs szindróma három fázisa közül: A stressz modellek általában az akut vagy viszonylag rövid tartamú stresszorok hatását vizsgálják A harmadik, kimerülési fázis, a krónikus stressz a károsító hatások szempontjából a meghatározó Kopp MS, Réthelyi J (2004): Where psychology meets physiology: chronic stress and premature mortality- the Central-Eastern-European health paradox, Brain Research Bulletin ,62,351-367.

A helyzetek feletti kontroll központi szerepe: Sklar és Anisman (1979) kisérletei: a stresszhelyzetek feletti kontroll képessége a tumornövekedés gátlásának lényeges tényezője Sklar, L., Anisman, H. (1979) Stress and coping factors influence tumour growth. Science 205: 513-515.

A krónikus stressz kialakulását befolyásoló faktorok: Fejlődéstani összefüggésekben kell vizsgálni, számos faktor kölcsönhatása: biológiai koragyermekkori, családi kognitív reprezentáció,önértékelés szociális kompetencia, adaptív coping életesemények bio-pszicho-szociális egység

Tanult tehetetlenség modell (Seligman,1965) Tartós, hosszan tartó kontrollvesztés élménye elkerülhetetlen, érzelmileg negatív helyzetekben, reménytelenség, későbbi helyzetekre is -pszichológiai modell, a legszorosabb kapcsolat az élettani változásokkal, pl: -tanulási deficit a későbbi elkerülhető helyzetekben is, hippocampus(CA 3,4 piramis sejt) károsodás

Tanult tehetelenség-depresszió Seligman: magatartási depresszió- limbikus szabályozási zavar- medial prefrontális cortex, hippocampus, septum, hypothalamus, amygdala, nucl acumbens Humán specifikum: a központi idegrendszeri minősítés meghatározó szerepe

A humán stressz kutatás lényege: A környezeti hatások a molekuláris szinttől a társadalmi szintig a szubjektív minősítésen keresztül befolyásolják a szervezeti reakciókat ezt meghatározza: értékrend, énideál, beállítottság, megbirkózás, pszichológiai tényezők! Társadalmi tényezők: anómia (értékvesztés), alacsony társadalmi tőke (bizalmatlanság, ellenségesség), munkahelyi, családi környezet

A stresszorok hatásmechanizmusa: Inger (stresszor) Minősítés Megbirkózás Stressz reakció McEwen: N Engl J Med: 338(3):171-9

Szabályozási rendszerek: Vegetatív idegrendszer Paraszimpatikus IR Szimpatikus IR Neuroendokrin rendszer (HPA) Neuroimmun rendszer Tracey, Nature (2002), 420:853-59

Kontrollvesztés hosszútávú következményei: Koragyerekkori kontroll élmények- nagyobb stressz tolerancia (handling szerepe) Koragyerekkori kontrollálhatatlan stressz, pl. anya elvesztése- depresszió sérülékenység fokozódása

Korai fejlődési krónikus stressz modellek: A depresszió “szociális stressz modellje”: “anya-gyermek” kapcsolat kötődés zavara- “protest, despair, detachment”- sérülékenység fokozódása, “huzalozva” az agyban Kötődés elmélet- Bowlby, 1969, Hermann Imre, Fónagy Péter leszakadó rétegekben:gyakoribb előfordulás

A társas támogatás pszichofiziológiája: Oxitocin, vasopressin központi szerepe- S Knox, SW Porges munkássága a társas támogatás hatásának közvetítésében az oxitocin és vasopressin központi szerepet játszik- krónikus stressz állapot megelőzése-anya-gyerek, intim, bizalomteli testi kapcsolat 1982- A szorongás pszichofiziológiája, Ideggyógyászati Szemle Onkológiai betegeknél ellentétes hatású lehet a túlzott, direkt társas támogatás !

Megbirkózási készségek: Rosszabb betegség kimenettel jár együtt: a fatalista, beletörődő coping, a szorongó, aggodalmaskodó coping, a reménytelen, önfeladó megbirkózás, Védő faktor: a megküzdő coping, aktívan részt vesz a kezeléssel kapcsolatos döntésekben, viszonylag jobb kimenettelű az elkerülő coping Főleg mamma cc. esetében vizsgálták

Együttműködés készség, compliance: Legfontosabb az orvos-beteg kommunikáció: a beteg félelmeinek, ismereteinek, kultúrájának megfelelő kommunikáció Jó együttműködés: küzdő coping, szorongás, depresszió, alacsony ellenségesség, alacsony önvádlás Minél teljesebb információ a kezelés módjáról, céljairól, a beteg elégedettsége

Antonio Damasio:Descartes tévedése: “Van némi paradoxon a mai orvoslás felfogásában. Számos orvost érdekelnek a humán területek, a művészettől az irodalmon át a kultúráig.Ugyanakkor az orvoskarok javarészt eltekintenek ezektől az emberi dimenzióktól, és csupán a test fiziológiájára és kórtanára összpontosítanak.E hagyomány végeredménye az, hogy szinte teljesen negligálják az elmét, mint a szervezet funkcióját.”

Az „agy évtizede” után: Az „agy évtizede” után végre fel kellene ismerni az agy, az elme, a pszichés funkciók szerepét az orvoslásban és egészség tudományban, mind a megelőzésben, mind a gyógyításban a pszichoonkológia erről az összefüggésről szól