A KISBÉRI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA „BAKONYALJA-KISALFÖLD KAPUJA” VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET KISBÉRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS Sógorka Miklós Súr Község polgármestere BKKVE Elnöke KTKT Elnök-helyettese

A vidék- és területfejlesztés fogalomrendszere, alapelvei, helyzete Magyarországon A területfejlesztés általános jellemzői, működési elvei: elsősorban közfeladat, amely alkalmas a szakpolitikák és konkrét fejlesztések területi harmonizációjára; tudatos hatásgyakorlás a különböző tevékenységek térbeli megoszlására, térbeli változás (térszerkezeti átalakulás) indukálására irányul; a közösség nevében („közérdek”) történő jövőorientált beavatkozás; alkalmas gazdaságpolitikai (hatékonysági, versenyképességi) és társadalompolitikai (méltányossági, szolidaritási, kohéziós) szempontok érvényesítésére; a szubszidiaritás elve alapján többszintű, minden szintnek sajátos, csak rá jellemző funkciói vannak, amelyek közül egy a belső területi egyensúly biztosítása; minden területegységnek „saját politikája” van/lehet, konkrét területekhez kötődő értékérdekeket megjelenítő célok érvényesítésére törekszik

A vidék-és területfejlesztés alapfogalmai Vidék és vidékiség fogalma Településméret Népsűrűség (120 fő / km2) Területfejlesztési egységek Település Kistérség Megye Régió

Kistérségi besorolás hatásai: egy-egy település pályázati esélyeit befolyásolja, hogy kikkel sorolták össze (hátrányos, leghátrányosabb, vagy nem hátrányos térség) Kistérségi területfejlesztési koncepció célkitűzései Adatszolgáltatás Monitoring rendszer

A térség- és vidékfejlesztés intézmény-és eszközrendszere Intézményi struktúra kiforratlansága (BM, ÖTM, MeH, FVM) Időbeni fejlődése 1990 – 92 gyakorlatilag nem beszélhetünk intézményrendszerről 1992–től Területfejlesztési Alap (Környezetvédelmi Minisztérium) Megyei Önkormányzatok pályázatai (TEKI, CÉDA) 1993-tól PHARE program

Területfejlesztési törvény Területfejlesztési és Területrendezési Törvény (1996. évi XXI. tv.) A törvény célja: területfejlesztés és területrendezés legfontosabb feladatainak, szabályainak megállapítása, intézményrendszerének felelős kialakítása

Területfejlesztési kistérségi társulások 1990. évi LXV. „önkormányzati” törvény – szabad társulás lehetősége Bakonytérségi Önkormányzatok Szövetsége 1995-től egyesületi formában; cél: a kistérség gazdasági, turisztikai, informatikai és kulturális fejlesztése 1996. évi XXI. tv a területfejlesztésről és területrendezésről Bakonytérségi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása 1995-től önálló jogi személyként működő önkormányzati költségvetési szervként; cél: a résztvevő települések összehangolt fejlesztéseinek, társadalmi-, gazdasági- és környezeti céljainak kialakításában való közreműködés

Többcélú Kistérségi Társulás Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás 2004-től - települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. Törvény - Többcélú Társulás keretében juttatott ösztönző támogatás - a közösen ellátandó, fokozatosan bevezetett feladatok és hatáskörök: - közoktatás és nevelés mikro-körzeti intézményi társulások formájában - egészségügyi ellátás (összehangolt orvosi ügyelet) - gyermekvédelem - belső ellenőrzés - területfejlesztés - 2005. szeptemberétől a közoktatási intézményi-, közoktatási szakszolgálati- és belső ellenőrzési feladatok közös ellátása

Területfejlesztési dokumentumok Tervellátottság

‘Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Akciócsoport ‘Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesület A a

Bakonyalja-Kisalföld Kapuja Előzetesen Elismert Helyi Vidékfejlesztési Közösség AVOP LEADER 2006 – 2008

Előzmények Bakonyalja Akciócsoport sikeres részvétele az első (AVOP) LEADER programban (2006-2008) A Bakonyalja Akciócsoport: 35 tag 18 önkormányzat, 1 önkormányzati társulás, 12 vállalkozás ill. vállalkozó és 4 civil szervezet Területi lefedettsége: Kisbéri statisztikai kistérség A Kisbéri kistérség komplex fejlesztése a „bakonyaljai barangoló” útvonalhoz kapcsolódóan 85 M Ft keretösszeg került továbbpályáztatásra

A helyi pályáztatás tapasztalatai a Kisbéri kistérségben Beadott pályázatok száma: 34 db Kistérségi szintű (6 db) Ácsteszér (3), Bakonysárkány (2), Bakonyszombathely (4), Bársonyos (3/1), Csatka (1), Csép (2), Ete (3/2), Kisbér (7), Súr (2), Tárkány (1) 31 pályázat összesen projektköltsége: 174 millió forint átlagos támogatási összeg: 2,8 millió Ft Természetes személy 8/5 db 22 698 833 / 17 853 982 Ft 20,6% Egyéni vállalkozó 4 db 16 000 000 Ft 18,5% Mikro-, kisvállalkozás 3 db 10 231 512 Ft 11,8% Önkormányzat, önkormányzati társulás, önkormányzat intézménye 13 db 31 293 365 Ft 36,1% Civil szervezet 6 db 11 259 470 Ft 13,0% 34/31 db 91 483 180 / 86 638 329 Ft 100%

Bakonyalja Akciócsoport – LEADER+ támogatott pályázatok összesítője

Bakonyalja Akciócsoport – LEADER+ támogatott pályázatok összesítője

Bakonyalja Akciócsoport – LEADER+ támogatott pályázatok összesítője

Bakonyalja Akciócsoport – LEADER+ támogatott pályázatok összesítője

Az új (UMVP) LEADER+ programról 93/2007. (VIII.29.) FVM rendelet Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjéről (2007-2013 közötti LEADER programban való részvétel feltételeiről) 2007. szeptember 4-én a Komárom-Bábolnai és a Kisbéri kistérségi akciócsoport közös ülésén döntés született az egyesülésről

Bakonyalja-Kisalföld Kapuja EEHVK 147/2007. (XII.4.) FVM rendelet Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló előzetesen elismert helyi közösségek tervezési tevékenységét, és a LEADER csoportok kiválasztását szabályozza. A rendelet 1. számú melléklete tartalmazza azokat az előzetesen elismert helyi közösségeket, melyekről az Irányító Hatóság pozitívan határozott a rendelet hatályba lépéséig. A 'Bakonyalja-Kisalföld kapuja' helyi közösség ezen továbbjutott közösségek között szerepel.

Bakonyalja-Kisalföld Kapuja EEHVK Nagyigmánd, 2007. december 19-ei Akciócsoport ülés keretében került megválasztásra a TKCS tagjai: közszféra:  - Szijj Ferencné (Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzata)  - Futó Lajos (Tárkány Község Önkormányzata)  - Vörös István (Tárkány Község Cigány Kisebbségi Önkormányzata) gazdasági szféra:  - Bérci Károlyné (Studeni Bt., Bábolna)  - Schek Ferenc (Drat Kft., Kisbér)  - Sógorka Miklós (EV, Súr) civil szféra:  - Tóth János (Természetjáró Bakancsos Klub, Ács)  - Klupács András (Római Katolikus Egyházközség, Ácsteszér) csoportvezető: Sógorka Miklós  csoportvezető-helyettes: Szijj Ferencné

Tervezést Koordináló Csoport feladata: a helyzetelemzéshez szükséges információk, adatok begyűjtése, feldolgozása; a fejlesztési intézkedések megvalósíthatóságának, az esélyegyenlőségi és fenntarthatósági szempontok érvényesülésének viszgálata, javaslatok készítése; az elkészített terv az akciócsoport tagok számára véleményezésre, jóváhagyásra történő benyújtása; az elektronikus tervezési felület folyamatos frissítése; a terv tartalmának megismertetése a tervezési területen élőkkel jogi szervezet megalakításának kezdeményezése (javaslattétel jogi formára, alapszabály kidolgozása)

Bakonyalja-Kisalföld Kapuja Vidékfejlesztési Egyesület megalakítása 2008. április 16-án második alkalommal megtartott alakuló ülés Alapszabály elfogadása (66 alapító tag) Tisztségviselők megválasztása Elnökség: Elnök: Sógorka Miklós (E.V.) Elnökhelyettes: Szijj Ferencné (Önkormányzat) Tagok: Csányi Józsefné (Civil szervezet) Klupács András (Egyház) Sárdi Tibor (Vállalkozás) Futó Lajos (Önkormányzat) Felügyelő Bizottság: Elnök: Áy József Tagok: Horváth Sándorné Lamanda Károlyné

‘Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ LEADER helyi akciócsoport Kisbéri- és Komáromi kistérség 25 települése terület: 820 km2, népesség: 42 855 fő tagok: 65 tag köz: 26 40,0% üzleti: 23 35,4% civil: 16 24,6% nonprofit jogi személyiségű szervezet: ‘Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesület (bejegyezve 2008.07.11-én) Országosan 96 akciócsoport, mely lefedi a jogosult települések 100%-át.

ÚMVP tengelyei , intézkedései I. tengely – a mezőgazdasági technológia és infrastruktúra fejlesztését célzó intézkedések II. tengely – a mezőgazdasági földterület fenntartható hasznosítását célzó intézkedések III. tengely – vidékfejlesztési intézkedések Falumegújítás és –fejlesztés Vidéki örökség megőrzése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése IV. tengely – LEADER – helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Rendelkezésre álló forrásaink: 763 M Ft + 330 M Ft

Helyi vidékfejlesztési stratégia Prioritások Helyi gazdaság fejlesztése Helyi turizmus fejlesztése Helyi örökség megőrzése Társadalmi tőke erősítése

Bakonyalja-Kisalföld Kapuja Akciócsoport Helyi gazdaság fejlesztése Gazdasági környezet fejlesztése (ipari parkok, iparterületek, humáninfrastruktúra) Mikro- és kisvállalkozások fejlesztése (infrastruktúra-fejlesztés, eszközbeszerzés) Mezőgazdasági termékek helyi szintű feldolgozásának fejlesztése Gazdasági szereplők együttműködésének növelése

Bakonyalja-Kisalföld Kapuja Akciócsoport Helyi turizmus fejlesztése Turisztikai infrastruktúra fejlesztése – rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő-, bor és gasztronómiai- és kulturális turizmus Turisztikai termékek (attrakciók, programok, kiadványok) és szolgáltatások fejlesztése – rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő-, bor és gasztronómiai- és kulturális turizmus Külső és belső kommunikáció-, marketing fejlesztése

Bakonyalja-Kisalföld Kapuja Akciócsoport Helyi örökség megőrzése Épített örökségek megőrzése, fejlesztése Természeti örökségek megőrzése Kulturális értékek megőrzése

Bakonyalja-Kisalföld Kapuja Akciócsoport Társadalmi tőke erősítése Fenntartható együttműködési formák támogatása (területközi és nemzetközi együttműködések) Környezettudatosság, helyi identitástudat erősítése, szemléletformálás (megújuló energiaforrások, helyi értékek, közösségfejlesztés)

Eredményeink

Eredményeink

Eredményeink

Eredményeink

Lehetőségek Még rendelkezésre álló források III. tengely esetében – 310 M Ft IV. tengely esetében – 150 M Ft

Bakonyalja-Kisalföld Kapuja Akciócsoport KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! További információ www.bakonyalja-leader.hu www.bakonyalja.hu www.sur.hu