PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK 7. előadás Előadó: Bakos-Tóth Eszter teszter@karolyrobert.hu

4. A FONTOSABB PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK (BANKMŰVELETEK) Fizetési forgalom Bankszámla Fizetési módok Váltó Lízing Faktorálás – forfetírozás Hitelek

4.1. A fizetési forgalom bonyolítása 4.1.1. A fizetési forgalom formái, a fontosabb bankszámla-típusok A fizetési forgalom (pénzforgalom) a fizetést teljesítők és a fizetést elfogadók közötti pénzmozgást jelenti Fizetési forgalom helye szerint: belföldi, nemzetközi Fizetési forgalom alapfeltétele a bankszámla megléte

Bankszámlák típusai: elszámolási számla (látra szóló betétnek minősül) folyószámla (elszámolási számla továbbfejlesztése) határidős betétszámla (magasabb kamat) hitelszámla (hitel nyilvántartására) értékpapír-letéti számla (é.papír nyilvántartása) devizaszámla (kamatozó, névre szóló)

4.1.2. A bankszámlaszerződés kérelem benyújtása szerződés megírása APEH felé jelez a bank pénzforgalmi jelzőszám (24 jegyű: bank és bankfiók, számlatulajdonos és számlája, konkrét alszámla) rendelkezési jog a bankszámla felett díjtételek

4.1.3. A bankszámlával kapcsolatos megbízások teljesítése időrendi sorrendi teljesítés fedezett – fedezetlen számla 4.1.4. A fizetési határidők hitelezés késedelmi kamat átfutási idő miatti egyezőtlenség adó, TB – adott határidők

A hitelintézet feladatai számlanyitás, pénzforgalom bonyolítása számlakivonat készítése, kiküldése napi egyenleg után látra szóló kamatfizetés

Ügyfél jogai és kötelezettségei teljes körű rendelkezés a számla felett számla kezeléséért, pénzforgalom lebonyolításáért jutalék fizetése a banknak érkező terhelésekre fedezet biztosítása

4.1.5. A fizetési módok Fizetési módok: készpénzes fizetés csoportos átutalás csoportos beszedés Készpénz nélküli fizetési módok: átutalás beszedés csekk okmányos meghitelezés (akkreditív) Készpénzkímélő fizetés: bankkártya

4.1.5.1. Készpénzes fizetések és a házipénztár Vállalkozásoknak házipénztárat kell fenntartaniuk Pénzkezelési Szabályzat Bizonylat, pénztárzárlat 4.1.5.2. Az átutalás Vevő (kötelezett) kezdeményezi fizetésre kötelezett számlájának terhére a jogosult számláján történő jóváírás legegyszerűbb, megbízható ügyfelek esetén alkalmazandó

4.1.5.3. A beszedési megbízás (inkasszó) Szállító (kedvezményezett) kezdeményezi Határidős és azonnali beszedés Határidős beszedés vállalkozások közötti fizetésekkor már nincsen 4.1.5.4. Csoportos fizetési megbízások Csoportos átutalás és csoportos beszedés Csoportos átutalás pl.: munkabér, nyugdíj lakossági folyószámlára való utalása Csoportos beszedés pl.: közüzemi díjak behajtása

4.1.5.5. Okmányos meghitelezés Külkereskedelemben alkalmazott fizetési mód – a nemzetközi bizalmatlanság hozta létre Áruügyletek fizetése mögött fizetési ígéret is van Az eladó és a vevő közé lép egy hitelintézet 1993-tól belföldi fizetési kapcsolatokban is felhasználható Vevő bankjának fizetési ígérete, amelyet a vevőtől kapott megbízás alapján tesz, arra kötelezve magát, hogy ha az eladó az előre meghatározott feltételeket teljesíti, részére fizetést teljesít Fizetés és gyakran hitelnyújtás is egyben

4.1.5.6. Csekk A csekk olyan értékpapír, amely fizetési kötelezettséget testesít meg Négy szereplője: csekk kibocsátója, címzett, csekk birtokosa, csekk-kezes Csekk hat törvényes kelléke: csekk megjelölése az okirat szövegében meghatározott összeg fizetésére szóló utasítás fizetésre kötelezett (bank) nevének feltüntetése fizetés helye kiállítás helye és napja a kibocsátó aláírása

Csekk fajtái (bemutatóra és névre szóló; készpénzcsekk, elszámolási csekk, keresztezett csekk) Csekk bemutatási határideje: belföldön kiállított csekk: 8 nap Európában kiállított csekk: 20 nap más kontinensen kiállított csekk: 70 nap Fedezetlen csekk ► a törvény szigorúan bünteti

4.1.5.7. A bankkártya Hazai bankok 1989-től bocsátanak ki bankkártyát Debit (használatkor terheléses) kártya Kredit (halasztott fizetésű) kártya Előre fizetett kártya (átvételkor meghatározott összeget kell fizetni) Corporate business kártya (számlatulajdonos a cég, kártyabirtokosok a munkatársak) ATM - kártyaleolvasó berendezés POS-terminál – eladási pont (vásárlások) PIN kód

4.1.5.8. Telebank szolgáltatások Hivatalos fizetési módok között nem szerepel Elsősorban még vállalati ügyfelek részére Telebank, Házibank, Home banking, Office banking Telefonkészülék, számítógép

4.1.6. A girorendszer működése ZSÍRÓ rendszer (GIRO): hitelintézetek közötti elektronikus fizetési forgalom Kötegelt (naponta) Real time (azonnal) Kötegelt feldolgozás esetén a folyamat: ügyfél a banknál leadja az átutalási megbízást bankfiók a lekönyvelt átutalást elküldi a központba, ott összesítik az átutalásokat, majd továbbküldik a GIRO-ba GIRO feldolgozza és végrehajtja a fedezetleneket kivéve GIRO elküldi minden banknak a feldolgozott kötegeket bank jóváírja az érkezett átutalást

4.1.7. A fizetések pénzügyi biztosítékai A pénzügyi teljesítés biztonsága érdekében a szállító (kedvezményezett) kérheti előzetes pénzügyi biztosíték kikötését Biztosítékok fajtái: bankgarancia fedezetigazolás (banki igazolás) kezességvállalás (egyszerű és készfizető) zálogjog (jelzálog (ingatlan), kézizálog (ingóság)) óvadék (csak pénz, takarékbetét vagy értékpapír) Pénzügyi biztosítékok csoportosítása: dologi biztosíték (óvadék, zálogjog) személyi biztosíték (bankgarancia, kezességvállalás) egyéb biztosítékok (fedezetigazolás)

4.2.1. A váltó fogalma, típusai 4.2. Váltóügyletek 4.2.1. A váltó fogalma, típusai Váltó: olyan forgatható értékpapír, amely egy későbbi időpontra vonatkozó fizetési ígéretet vagy fizetési felszólítást testesít meg Váltó típusai: saját váltó, szereplői: kiállító és rendelvényes idegen váltó, szereplői: kibocsátó, rendelvényes, címzett Magyarországon 95%-ban saját váltó alkalmazása zajlik Váltó tulajdonképpen speciális hitelviszony - kereskedelmi vagy áruhitel

4.2.2. A váltó törvényes kellékei Saját váltó esetén 7 Idegen váltó esetén 8 Kellékek: „váltó” megnevezés esedékesség időpontja váltó összege fizetés helye rendelvényes (a váltó első birtokosa) kiállító (kibocsátó) és aláírása kiállítás időpontja + (8.) fizetésre kötelezett (címzett) neve

4.2.3. A váltó forgatása, leszámítolása és viszontleszámítolása Váltó forgatása, leszámítolása, viszontleszámítolása Leszámítolási kamat 4.2.4. Váltó óvása Váltó óvása: fedezetlenségről szóló bank általi nyilatkozat rávezetése a váltóra Avalizált váltó: jó hírnevű bank valamely forgatóért kezességet vállal – ilyenkor először a bakra forgatják a váltót, majd utána a következő váltóbirtokosra Hamis váltó: a rajta szereplő aláírások valamelyike nem valódi

Váltó és csekk közötti különbség 4.2.5. Váltó funkciói fizetési eszköz hiteleszköz biztosíték befektetési eszköz (rövid lejáratú betét) Váltó és csekk közötti különbség csekk: fizetési eszköz, nincs lejárata váltó: fizetés és hitelezés egyben mindkettőre szigorú alakiság jellemző

4.3. A bankok betétgyűjtési tevékenysége A bankok forrásaik legnagyobb részét számlák vezetése, illetve betétek elfogadása révén nyerik CSOPORTOSÍTÁS: Betételhelyező személye szerint: vállalkozások költségvetési szervek, önkormányzatok egyéb szervezetek lakossági betétek Rendelkezési jogosultság szerint: bemutatóra szóló névre szóló

Lekötés módját illetően: látra szóló határidős Lekötés időtartama alapján: rövid (egy évnél rövidebb) közép (1-4 év között) hosszú lejáratú (5 év vagy annál hosszabb) Pénz neme szerint: hazai fizetőeszközben külföldi valutában, illetve devizában Kamatozás módja szerint: fix változó változtatható kamatozású

4.4.1. A lízing története, fogalma, alaptípusai Lízing fő jellemzője: finanszírozás Lízingszerződés előfeltétele: tulajdonjog Lízing: áruban nyújtott hitelként is értelmezhető Lízingügyletek alaptípusai: pénzügyi lízing (finanszírozási lízing) operatív lízing (működési lízing)

Pénzügyi lízing: az eszközt a lízingbe vevő könyveiben aktiválják kockázat a lízingbe vevőnél az értékcsökkenést a lízingbe vevő számolja el lízingdíj azonos összegű (tőke + kamat) Operatív lízing: használatra (kölcsönzés) eszközt vissza kell szolgáltatni a lízingbe adónak lízingbeadó könyveiben szerepel az eszköz értékcsökkenést a lízingbe adó számolja el

4.4.2. A lízing speciális típusai Részletre vétel (adásvétel speciális fajtája) Bérlet (használati díj) 4.4.2. A lízing speciális típusai Visszlízing (mindig pénzügyi lízing) Szervízlízing

4.4.3. A lízingügyletek csoportosítási lehetőségei Szereplők száma alapján: közvetett (szállító, lízingtársaság, lízingbe vevő) közvetlen (lízingbe adó, lízingbe vevő) Lízingelt vagyontárgyak jellege alapján: tőkejavak lízingje (termelőeszközök) fogyasztási javak lízingje (tartós fogyasztási cikkek) személyi lízing (magasan kvalifikált szakemberek) Lízing iránya szerint: belföldi (belföldi szereplők) import (lízingtársaság külföldi, lízingbe vevő belföldi) tranzit (minden szereplő más-más országbeli) export lízing (lízingtársaság belföldi, lízingbevevő külföldi)

4.4.4. A lízingügyletek kockázatai Meglehetősen kockázatosak Kockázatcsökkentés: készfizető kezesség, bankgarancia, értékpapír letét, stb. Lízingszorzó

4.5. Követelés-megvásárlás (faktoring tevékenység) 4.5.1. A faktoring rövid története, fogalma A faktorálás követelés megvásárlást jelent A faktoring ügylet a rövid lejáratú követelések refinanszírozásának egyik módja Lejáratuk: 30-90 nap az ügyfelet hamarabb pénzhez juttatja magas költsége van (hiteleknél is magasabb) Követelés vásárlás típusai: a követelés keletkezése előtt a követelés keletkezése után a követelés esedékessége után

4.5.2. A kockázat-átvállalás lehetőségei a faktorálás során teljes kockázatmentesség (bank részéről) részleges kockázatvállalás (közösen vállalja bank és szállító) önálló kockázatvállalás (bank egyedül vállalja)  Faktoring szereplői:  szállító (exportőr) vevő (importőr) faktor 

4.5.3. A faktorálás érdekesebb típusai Csendes (vevő nem tud róla) Nyílt (vevő tud róla) Servicing (csupán érdeklődés fizetőképességről) Nemzetközi faktoring (exportkövetelések faktorálása) 4.5.4. A forfetírozás A forfetírozás közép- és hosszú lejáratú, nagy összegű követelés megvásárlást jelent, a lejáratot jóval megelőzően

4.6. A hitelek fajtái, hitelezési alapfogalmak, a hitelezés folyamata A hitel pénzeszközök ideiglenes átengedése meghatározott időre, kamatfizetés ellenében Bankhitel Kereskedelmi hitel Rendelkezésre tartási jutalék Kamat Rulírozó hitelkeret Irányadó kamatláb (LIBOR, BUBOR) Hitel futamidő Hitelfedezet (biztosíték) Saját erő Türelmi idő Teljes hiteldíj (BIZTOSÍTÁSI DÍJ NEM!) Hitelprolongáció (hitelek átütemezése)

4.6.2. A hitelek csoportosítása Klasszikus felosztás szerint: pénzhitelek (folyószámlahitel, fogyasztási hitel, stb.) kötelezettségvállalási hitelek (kauciós hitel, stb.) Hitelfelvétel célja szerint: beruházási hitelek forgóeszköz hitelek Lejárat szerint: eseti hitelek (likviditási hitelek (30 napos lejáratra) és áthidalási hitelek (általában 2 napos futamidőre)) középhosszú- és hosszú lejáratú hitelek (egy évnél hosszabb időre)

Hiteligényt kiváltó okok: bevételek és kiadások eltérő időben saját forrás átmeneti csökkenése taktikai célú készletvásárlások taktikai célú készlettartás

4.6.3. A hitelezési folyamat szakaszai hitelkérelem összeállítása, benyújtása hitelkérelem banki vizsgálata, elbírálása hitelszerződés megkötése vagy a hitelkérelem elutasítása kölcsön folyósítása hitel figyelése (monitoring) hitel visszafizetése Üzleti terv Objektív és szubjektív szempontok 4.6.4. Hitelgarancia intézmények

Fizetési módok külföldre – 1. Átutalás legegyszerűbb fizetési mód (nyitott) fizetés teljesítéséhez semmi garancia, biztosíték problémaforrás: transzfermoratórium átutalás formailag történhet átutalási megbízással, ahol a résztvevő bankok csak e megbízás alapján végezhetik tevékenységüket bankári intézvény alkalmazásával: a vevő a tartozásának megfelelő összegű bankári intézvény kibocsátására kéri bankját, az eladó lesz a kedvezményezett, beváltja az intézvényt csekkel történő fizetéssel

Fizetési módok külföldre – 2. Beszedvény (inkasszó) a megbízó beszedési megbízásában kéri fel a megbízottat, általában pénzintézetet, hogy a megbízója helyett a megbízó követelését szedje be okmányokra van szükség hozzá két mód: sima beszedvény – nagy kockázat okmányos beszedvény (saját rendeletre szóló idegen váltó), ennek szereplői: megbízó küldő bank beszedő bank bemutató bank

Fizetési módok külföldre – 3. Okmányos meghitelezés (akkreditív) – 1. egyik legbiztosabb fizetési mód akkreditív nyitása esetén a bank kötelezettséget vállal arra, hogy megbízója számlájának terhére harmadik személy, a kedvezményezett javára fizetést teljesít előre meghatározott összegben előnyei az eladónak: kedvezőbb bizalmi helyzet a bank fizetési ígérvényének hatására árureklamáció akkreditíven kívül történik előnyei a vevő számára: fizetőképességről tanúsítvány – biztosabb tárgyalási pozíció vevő csak akkor teljesít, ha az okmányokkal minden rendben van

Fizetési módok külföldre – 4. Okmányos meghitelezés (akkreditív) – 2. akkreditív nyitásáért a bank rendelkezésre tartási jutalékot számít fel a bank csak a papírokat, okmányokat vizsgálja akkreditív igénybevételét az eladó kezdeményezi a megfelelő okmányok benyújtásával

Képletek: Teljes hiteldíjmutató – THM Váltó összege Váltó leszámítolási kamat Váltó jelenértéke (árfolyama) Váltó értéke leszámítolás (vagy viszontleszámítolás) után

FELADATOK (5) 4/1) Egy vállalkozás évi 19%-os kamatláb mellett bankjától 270 napos futamidőre kölcsönt vesz fel. A kölcsön összege 15.000.000 Ft. A hitelintézet egyszeri kezelési költségként a hitelösszeg 1,2%-át számítja fel, míg biztosítási díjként 200.000 Ft-ot fizettet meg ügyfelével. A tőke és a kamat visszafizetése a kölcsön lejáratakor esedékes, viszont a kezelési költséget és a biztosítási díjat már a kölcsön folyósításakor le kell vonni. A bank 365 nappal számítja az évet. a) Mekkora pénzösszeget bocsát a vállalkozás rendelkezésére a kölcsön folyósításakor a hitelintézet? b) Határozza meg a teljes hiteldíj összegét! c) A kölcsön lejáratakor a vállalkozás mekkora összeget fizet vissza a banknak? d) Számítsa ki a teljes hiteldíjat %-os formában is!

4/2) Egy Kft. leszámítoltatja bankjánál az 5. 000 4/2) Egy Kft. leszámítoltatja bankjánál az 5.000.000 Ft értékű váltóját. A leszámítoltatást követően a váltó esedékességéig még 47 nap van hátra. A bank által alkalmazott leszámítolási kamatláb 20%. Mennyit fog kapni a váltójáért a kft.? 4/3) Egy vállalkozás 3.000.000 Ft kereskedelmi hitelt kapott 1 hónapra egy vele kapcsolatban álló cégtől. Váltót állítottak ki, melynek értéke 3.100.000 Ft. a) Mekkora a kereskedelmi hitel kamatlába éves szinten? b) Mennyit kap a váltótulajdonos a hitelintézettől, ha a lejárat előtt 20 nappal leszámítoltatják? A leszámítolási kamatláb 22%. c) Mennyit kap a vállalkozás, ha a lejárat előtt 5 nappal leszámítoltatja a váltóját? A leszámítolási kamatláb 22%.

4/4) Egy rt. bútorokat szállított egy nagykereskedelemmel foglalkozó szövetkezet részére. A szövetkezet a vásárolt árut nem tudta azonnal kifizetni, ezért tartozása elismeréseként kereskedelmi váltót állított ki az rt. részére. A váltó kiállításának napja január 1. A váltó értéke 30.000 eFt, amely a kereskedelmi hitel után felszámított évi 20%-os kamatot is tartalmazza. A fizetés esedékessége június 1. a) Számítsa ki az rt. által nyújtott kereskedelmi hitel összegét! b) Számítsa ki a váltó összegében érvényesített kamat összegét!

4/5) Egy lízingelt eszköz bruttó értéke 5.000.000 Ft, a futamidő 4 év. Díjfizetés félévente esedékes, ami egyenletes, azonos összegű és utólag esedékes. A lízing során alkalmazott kamatláb 22%, maradványérték nincs. a) Számítsa ki egy periódus lízingdíjának összegét! b) Számítsa ki a teljes lízingdíjat! c) Számítsa ki a lízingszorzót!

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!