Civilizációk és világvallások - Politikai eszmetörténet 1. Bevezető

Zavargások (1) Faji zavargások Fergusonban, "gyászukban" kifosztják/felgyújták az egész várost a négerek 2014-08-18 16:29 A „demokráciájára” oly büszke Egyesült Államokban gárdistákat küldtek a feldühödött négerekre St. Louis peremkerületébe. Könnygázt és gumilövedékeket vetett be a rohamrendőrség helyi idő szerint vasárnap éjszaka a randalírozó négerek ellen a Missouri állambeli St. Louis város Ferguson nevű peremkerületében. Az állam kormányzója a helyszínre rendelte a Nemzeti Gárdát is. Egy héttel ezelőtt robbantak ki ott zavargások amiatt, hogy egy rendőr lelőtt egy fiatalkorú néger bűnözőt.

Zavargások (2) Amerikai zavargások – Obama Fergusonba küldi az igazságügyi miniszterét Washington, 2014. augusztus 19., kedd (MTI) – Barack Obama amerikai elnök Eric Holder igazságügyi minisztert a Missouri állambeli Fergusonba küldi, ahol zavargások törtek ki, miután egy fehér rendőr agyonlőtt egy fegyvertelen fekete fiatalt. Ezt Washingtonban maga az elnök jelentette be hétfőn, miután a nyári szabadságát immár második alkalommal megszakította. Holder szerdán találkozik majd a nyomozás vezetőivel és a városi elöljárókkal. Az elnök közölte, hogy óvatos a véleményalkotásban, nehogy a nyomozás lezárásáig elhamarkodottan ítélje meg a történteket. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nincs mentség a rendőri erő túlzott alkalmazására. Rámutatott arra is, hogy a tiltakozók többsége békésen tüntet, de egy kisebbség nem ezt teszi. Az elnök a hangoskodás helyett ismételten nyugalomra és megértésre szólította fel Fergusont, amely most jogosan fájlalja a történteket és keresi a válaszokat. “Törekedjünk arra, hogy inkább elősegítsük a gyógyulást, mintsem sebeket okozzunk egymásnak” – mondta.

Hír az internetről Felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélt pénteken a dél-franciaországi Nimes városának fellebbviteli bírósága egy anyát és a nő öccsét, amiért egy hároméves gyermeket olyan pólóban küldtek óvodába, amelyen "Bomba vagyok" és "Dzsihád, született szeptember 11-én" felirat volt olvasható. Az anya, Bouchra Bagour egy hónap felfüggesztett szabadságvesztést és 2 ezer eurós pénzbüntetést, testvére, Zeyad Bagour pedig két havi felfüggesztett börtönbüntetést és 4 ezer eurós bírságot kapott bűncselekmény dicsőítése miatt. A titkárnőként dolgozó 35 éves anyát és a gyermek 29 éves nagybátyját, aki étteremi alkalmazott, áprilisban első fokon felmentette a bíróság. A döntés ellen azonban az ügyészség fellebbezett. "Nem szeretnék ilyen feliratokkal találkozni az iskolákban vagy a bíróságokon" - mondta a tárgyalás során az ügyész. A pólót a hároméves gyermeknek a nagybátyja adta ajándékba, aki azzal védekezett, hogy az egész csak egy "rossz vicc" volt. "Semmi rosszat nem láttam az egészben" - hangsúlyozta a férfi. A gyermeket ugyanis tényleg Dzsihádnak hívják és tényleg szeptember 11-én született. A "bomba vagyok" pedig a férfi szerint egy mindenki által használt mindennapos kifejezés. A fellebbviteli bíróság egyébként szigorúbb volt, mint az ügyészség, amely csak kisebb összegű pénzbüntetés kiszabását kérte. A bíróság ezer eurós kártérítést is megítélt a 18 ezer lakosú Sorgues önkormányzatának. A gyermek ebben a városban jár óvodába. Thierry Lagneau konzervatív polgármester szerint "súlyos és fontos" ügyről van szó. Az anya és testvére ügyvédje meglepőnek nevezte a bíróság döntését és jelezte: a semmítőszéktől fogja kérni az ítélet megsemmisítését.

Hír az internetről (2) Barcelona így nem lesz európai (2013. szeptember 20., péntek 17:42  ) Ha Katalónia elszakad Spanyolországtól, a függetlenné vált ország nem maradhat automatikusan tagja az EU-nak, hanem tárgyalnia kell a csatlakozásról. Ezt a francia Michel Barnier, az EU belső piacáért felelős biztos mondta el pénteken, amikor az esetleges katalán függetlenedésről kérdezték. Barnier szerint az uniós szerződések teljesen világosak ebben a kérdésben. Katalónia autonóm régió Északkelet-Spanyolországban – az ország messze legfejlettebb térsége –, ahol az utóbbi időben társadalmi mozgalom indult, hogy a lakosok népszavazáson dönthessék el, elszakadnak-e Spanyolországtól. Múlt szerdán több százezren vettek részt abban a 400 kilométeres élőláncban, amit a népszavazás követelői hoztak létre. A spanyol kormányfő vasárnap levelet írt az autonóm régió elnökének, amelyben párbeszédet ajánlott a referendumról. Viszont többször is leírja, hogy az elszakadásról szóló politikai folyamat során „hűnek kell maradni a spanyol intézményekhez”, és be kell tartani a spanyol törvényeket. A következő évben Spanyolországon kívül az Egyesült Királyságban lesz még szó területi kérdésekről, részben pont a spanyolok miatt. Spanyolország ugyanis magának szeretné Nagy-Britanniától Gibraltárt, a lakosok viszont az angoloknál maradnának. Nem biztos viszont, hogy együtt maradnak majd az angolokkal a skótok, az ő függetlenségükről 2014. szeptember 18-án lesz népszavazás.

Az előadó Marosán György – főiskolai tanár (1946) Fizikus, a filozófiai tudományok kandidátusa Elérhetősége: gyorgy.marosan@gmail.com www.marosan.com (Oktatási segédanyagok, és cikkek, illetve tanulmányok

Miért azt, amit… Hol s hogyan hasznosíthatják az életben a megtanultakat? Politikai, gazdasági és társadalmi elemzéseket végeznek majd, politikai gazdasági és társadalmi szervezeteknek, ilyen témákban lesznek előadók, vagy írnak cikkeket tanulmányokat. A „Politikai eszmetörténet” hangsúlya: a demokrácia és a kormányzás problémaköre, és annak történelmi trendje. A „Civilizációk és világvallások” hangsúlya: közösségek és identitások, a kollektív identitások történelmi trendje A két tantárgy új tudományos (evolúciós) megalapozását is bemutatom

Napjaink hangulata „Napjainkban, sokkal inkább, mit bármely korábbi történelmi korban, érezzünk, hogy az emberiség keresztúthoz érkezett. Az egyik út a végső elkeseredésbe és az abszolút reménytelenségbe vezet. A másik a tökéletes pusztuláshoz. Csak imádkozni tudunk, hogy elegendő bölcsességünk lesz, hogy jól választhassunk a kettő között.” Woody Allen

TÉZIS (1) : F. Fukuyama: A történelem vége „..egyszerűen a történelem végének vagyunk tanúi: tehát az emberiség ideológiai fejlődésének, annak, hogy végső kormányzati formaként sor kerül a nyugati liberális demokrácia általános bevezetésére.” A jövőt nem eszmékért vívott nagy és lelkesítő küzdelmek fogják jellemezni, hanem földhöz ragadt gazdasági és műszaki problémák megoldása. Ezért az egész jövő „bizony elég unalmas lesz.”

Tézis (2): S. Huntington: Civilizációk összecsapása. A hidegháború befejeztével, a kommunista világ összeomlásával a népek közötti legfontosabb megkülönböztető jegyek nem ideológiaiak, gazdaságiak vagy politikaiak hanem kulturálisak. A világesemények alakítói ugyan nemzetállamok maradtak, de a meghatározó államcsoportokat a világ hét vagy nyolc fő civilizációja alkotja. Ebben az új világban a legmélyebb és legveszélyesebb konfliktus nem társadalmi osztályok, még csak nem is gazdagok és szegények között, hanem különböző kulturális entitások között bontakozik ki. A világpolitika napirenden levő kérdései a civilizációk közötti különbségekre vezethetők vissza. A világban oly hosszú ideje meghatározó szerepet játszó Nyugat hatalma fogyatkozik, a nem nyugati civilizációké nő. A világpolitika sokpólusúvá és sokcivilizációjúvá vált.

Tézis (3) N. Ferguson Naill Ferguson: The Great Degeneration: How Institutions Decay and Economies Die (The Penguin Press 2013) A kiindulópont: Fukuyama tézise az volt: a gazdaságban és a politikában is véglegesen diadalmaskodott a liberalizmus. A világ a „nyugati típusú társadalmak felé fejlődik: demokrácia és jóléti állam, piac és globális verseny vezérli a történelmet. Samuelson tézise erre válaszként született : a világot a civilizációk és kultúrák (vallások) közötti harc vezérli, a jövőt a civilizációk közötti szembenállás határozza meg. Ferguson tézise: Egyik jövendölés sem jött be. Egyrészről, (korábbi könyvében a „Nyugat” diadalát elemzi, majd ebben a legutóbbiban konstatálja, hogy) napjainkat súlyos válságok jellemzik, a világ felbolydult. Másrészt, a legsúlyosabb összecsapások a vallásokon (civilizációkon) belül vannak (lásd Szíria, Irak és Irán). Harmadrészt, a liberalizmus – mind a gazdaságban mind a politika színterén inkább visszavonulóban van.

Fernand Braudel: Intés „Mindazoknak, akiket érdekel napjaink világa, és még inkább mindazoknak, akik tenni kívánnak érte, „megéri” tudni, hogyan igazodhatunk el a világ térképén a ma is létező civilizációk között, hogyan határozhatjuk meg határaikat, központjukat és perifériájukat, tartományaikat és a levegőt, amelyet az ember ott belélegez, az általános és partikuláris „formákat”, amelyek bennük léteznek és hozzájuk kapcsolódnak. Ellenkező esetben katasztrofális tévelygéseknek nézünk elibe.” Idézi: S. P. Huntington. A civilizációk összecsapása..47. oldal

A „Civilizációk és világvallások” tematikája: nappali 1. Bevezető, a társadalmi fejlődés modellje (Hogyan készül a történelem?) 2. Az etnocentrizmus jelensége (antropológiai, pszichológiai és szociológiai szemszögből) 3. A vallások pszichológiai és evolúciós elmélete, 4. A civilizáció fogalma és a civilizációk fejlődés-menete, (Spengler, Toynbee, Elias, Huntington, Fukuyama és Ferguson) 5. A kultúra, mint a történelem egyik értelmezési kerete, 6. A vallások a vallás-történet és a vallás-tudomány szerint, 7. A vallások helye és szerepe a társadalomban (az antropológia és a szociológia nézőpontja) 8. Az értékek változásának történelmi tendenciája, 9. A nemzet kialakulás, és történelmi szerepe, 10. Nemzetek, államok és vallások a globális társadalomban, 11. A szociális háló szerepe a közösségi identitásokban 12. A 21. század identitás-harcai (Huntington és mások)

Teljesítmény-értékelés A kötelező irodalom: A „Civilizációk és világvallások” valamint a „Politikai eszmetörténet” fólia sorozat Ajánlott irodalom: Szöveggyűjtemény Marosán György. (2006): „Hogyan készül a történelem?” Money-Plan kft. Mindkét tantárgyból a jegyet házi dolgozat megírásával lehet megszerezni. A házi dolgozat témája: a kijelölt információs anyagok alapján – ez lehet egy film vagy egy story - elemzést készíteni, részben a „Civilizációk..” részben a Politikai eszmetörténet” témakörében. Mindkét dolgozat távolságtartó, objektív, lehetőleg sokoldalú elemzés legyen. A házi dolgozat 2600 szó méretű kell legyen és a beadási határidő: 2014 december 17.

A lehetséges filmek r Ütközések (USA) A nemzet színe-java. (USA) Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája (Francia- görög?) Eper és vér (USA) 20 óra – Sánta Ferenc film Az Én 20. századom (M) A háborúnak vége (F) Márvány ember (L) Tarkovszkij: A tükör Ítélet Nürnbergben (A) Luther (N) Makk Károly: Szerelem, Hamisító (N vagy A) Hamu és gyémánt (L) A tanú (magyar) Ámen (A helytartó - Hochut darab) Mefisztó (Szabó István) A csendes amerikai (angol?) Agitátorok (az Optimistákból) 141 perc a Befejezetlen mondatból. (M –Déri könyv) Mészáros Márta: Napló gyermekeimnek Ütközések (USA) Hullám (N) Ajami (Izraeli film) – Lövés, utána csend (Bader-Meinhoff csoport (N) Michael Collins (USA) Aki szelet vet (USA) Az összeesküvés (Wansee-i Konferencia (USA) Megfoghatatlan? (Il Dívó) Andreotti film (O) Bukás (N) Hideg napok (M) Az elnök emberei (USA) (Watergate ügy) A kelet, az kelet. (A) Milk? (Homoszexuális politikusról (USA) Vera Drake Angol film Bábel. (USA) Más ember élete (német film) Jó éjszakát, jó szerencsét. (USA) Éjszakai vonat Lisszabonba (??) Ítélet Magyarországon (Film a romagyilkosságokról – Hajdú Eszter Hotel Ruanda. (USA)

A film feldolgozás szempontjai: Miről szól a film? Mi a kapcsolata az egyik választott témával (Vallások, vagy Politikai eszmetörténet) Mi a film üzenete? Mi ennek a jelentősége a 20. és a 21. század történelme szempontjából? Van-e üzenete a mai Magyarország szempontjából? Milyen ellentétes vélemények fejeződnek ki a filmben? Milyen ellentétes vélemények fogalmazódnak meg a témával kapcsolatban a mai magyar, és/vagy globális társadalomban? Kiválasztható egyik vagy másik szereplő viselkedése vagy életútja, és az is bemutatható és elemezhető. Milyen más filmekkel, irodalmi alkotásokkal vethető össze? Mi a film kapcsolata a valósággal: alapvetően megváltoztatja a valóságot, vagy lényegében jól tükrözi?

Egy példa a lehetséges „ténymorzsára” A Fehér Özvegyként elhíresült brit származású terroristanő állhat a nairobi terrortámadás hátterében. A szombat délután kezdődött túszdrámában legalább 62-en meghaltak és 175-en megsebesültek, a támadásért az al-Kaidához szorosan kötődő szomáliai al-Sabáb a felelős. A brit sajtó szerint a hatóságok már vizsgálják, hogy a Fehér Özvegynek is nevezett brit Samantha Lewthwaite-nak volt-e köze a nairobi terrortámadáshoz. A terroristák Twitter-oldala a nőt is megnevezte a támadás résztvevői között, de egy kenyai miniszter szerint csak férfiak vettek részt a támadásban. A nő a 2005-ös londoni merényletekben öngyilkos robbantást elkövető Jermaine Lindsay felesége volt. A kenyai rendőrség már korábban is körözte, mert állítólag egy terrorista-csoport tagjaként robbantásokat tervezett. 2012 márciusában ezért szökött új férjével, Habib Ghanival Szomáliába Kenyából, ahol az al-Sabáb egyik kulcsfigurája lett. (Lewthwaite állítólag nagy befolyása ellenére meg sem próbált kiállni férjéért, akit egy frakciók közti ellentét miatt az al-Sabáb egy csoportja nemrég kivégzett.) A nő Buckinghamshire-ben nőtt fel, ahol nagy feltűnést keltett azzal iskolatársai körében, hogy 15 évesen áttért az iszlámra. Az öngyilkos merénylő Lindsay-hez 2002-ben ment hozzá. Családja korábban már többször könyörgött neki a médián keresztül, hogy vegye fel szüleivel a kapcsolatot, és ne keveredjen terrorcselekményekbe.

Az esetfeldolgozás szempontjai A megkapott eseményt kell elemezni a választott tantárgy szemszögéből. Ez azt jelenti, hogy a film-elemzéstől eltérő tantárgyi szempontból. Lehetséges, hogy valaki maga választ az internetről az elmúlt 2 évben felbukkant eseményt, hírt, információt, amelyet a hallgató a 21. század története szempontjából meghatározónak gondol. Mi az esemény lényege? Meg kell mutatnia, és érvelni kell, miért éppen ezt gondolja meghatározónak, Van-e az így kirajzolódó képnek üzenet az egész világ, és/vagy Európa számára? Van-e az így kirajzolódó képnek üzenet Kelet-Európa számára? Van-e az így kirajzolódó képnek üzenet a mai magyar társadalom számára?   Mi ennek a jelentősége a 20. és a 21. század történelme szempontjából? Milyen ellentétes vélemények fogalmazódnak meg az eseménnyel kapcsolatban, a mai magyar, és/vagy globális társadalomban?

Magyarázat Hol s hogyan hasznosíthatják az életben a megtanultakat? Politikai, gazdasági és társadalmi elemzéseket végeznek majd, politikai gazdasági és társadalmi szervezeteknek, ilyen témákban lesznek előadók, vagy írnak cikkeket tanulmányokat. A „Politikai eszmetörténet” hangsúlya: a kormányzás problémaköre, és annak történelmi trendje. A „Civilizációk és világvallások” hangsúlya: közösségek és identitások, a kollektív identitások történelmi trendje A két tantárgy új tudományos (evolúciós) megalapozását is bemutatom

A két alapkérdés A két tantárgy kifejtésénél fontos szempont a legújabb kutatások eredményeinek bemutatása. Két alapvető kérdés van, amelyre az elmúlt időszakban sok szempontból megalapozott válaszokat tudunk adni: 1. Mi az ember? 2. Miért van társadalom? A tantárgyakon keresztülhúzódik ez a két kérdés, és részben ezek bemutatásra épül a program.

Az első alapkérdés – mi is az ember? Az élőlények evolúciósan programozott „konstrukciók”, amelyeket az evolúciósan adaptív környezet kihívásaira hoznak létre: Első szint: a múltbeli tapasztalat befagyva a génekbe – átörökítődik, megváltoztathatatlan. (rovarok – Dawkins példa) A második szint: a mindenkori döntően genetikailag meghatározott viselkedést, a viselkedés-meghatározás rugalmasabb rendszerén keresztül a jelenbeli tapasztalat módosíthatja. A harmadik szint: a faj egyedeinek tapasztalatai a szociális tanulás által rögzítődnek, és a közösség által átadódnak, és hagyománnyá alakulnak. (Evolúciósan stabil stratégiák) A negyedik szint: amikor a múltbeli tapasztalat a kultúra fogalmaiként vagy kulturális intézményekben rögzítődik. Az „újraprogramozás”, a tanulás, vagy a fogalmi rendszer változásán keresztül és/vagy új intézmények „barkácsolása” útján vezet a viselkedés megváltozásához.

Az emberi természetet formáló erők Az emberi természetet formáló egyik erő, hogy a csoporton belül vetélkedünk a pozíciókért, a magasabb státuszért, és az előrejutásért, A másik erő, amely formálja a természetünket, hogy a csoportok is vetélkednek egymással, és a csoport-összetartás alapvetően fontos tényező, a csoportok közötti harcban, Az a két erő egyidejűleg működik és egyidejűleg formálja a viselkedést. Amikor tehát meg akarjuk érteni azt a pszichológiai repertoárt, amellyel rendelkezünk, akkor erre a kettőre lehet visszavezetni azokat.

Az ember Matrjoska modellje Az intézmények szintje A kulturális univerzáliák szintje A szimbólumok szintje A mentális modulok szintje A humán etológia szintje A humán etológiai szinten belül három további szint található: a főemlős agy, a emlős agy, és a hüllő agy

A modern ember születésének forradalma Az egyenletesen növekvő agyméret 200 ezer évvel ezelőtt eléri maximális (1400 cm²) méretét és stabilizálódik Létrejönnek az EP mentális moduljai Felértékelődik a csoport (a növekvő fejméret miatt életképtelenül születünk, energia-igényes, és fontos a tapasztalat elsajátítása) Kezd kiformálódni az etnocentizmus, Fejlődik az eszköz-használat és készítés, Az agyméret stabilizálódása miatt a kultúra kifejlesztése irányában fejlődünk tovább

A modern ember forradalma - az evolúciós adaptáció környezete A kiváltott magatartás minták Kis, 20-30 fős csoportok, ellenséges környezetben Etnocentrikus szindróma Vadászat-gyűjtögetés, egymásra utaltság Elvárjuk a kölcsönösséget, Követjük a tekintélyt Állandó vándorlás Szolidaritást magasra értékeljük Folyamatos fenyegetettség, a környezetnek való kiszolgáltatottság Idegen környezetben szorongunk, és agresszívek leszünk Sok éhezés Szeretjük a cukrot és a húst Az emlékezet által megőrzött ismeretnek nagy értéke Az öregek szerepe nagyon fontos

Mit jelent a „mentális modul” szint? Az emberré válás – evolúciósan adaptív környezetnek nevezett – körülményei által felvetett problémákra kialakított viselkedési formák, Az agyban rögzült funkcionális egységek, amelyek egy meghatározott adaptív probléma megoldásának eszközei, A mentális modulok öntudatlan alkalmazásával döntjük el, megérzésszerűen, ki a csaló, kiben lehet bízni, mit együnk, mitől óvakodjunk, Pszichológiai beállítódás, a viselkedést befolyásoló preferencia, amely az egyedet bizonyos fajta viselkedés irányába nyomja, és rendre meghatározott választ generál

Mit is jelent a preferencia? Bateson kísérletében az irodában dolgozók önkéntes alapon fizettek az elfogyasztott tejért. A fizetés mértéke a melléket ábrán látható összefüggést követett: attól függően, hogy milyen képet (virágot vagy figyelő szemeket) helyeztek el a szobában eltérő módon alakult a „befizetett” pénz mennyisége

A szimbolikus forradalom szakasza 135-100 ezer között megjelennek az első szimbolikus tárgyak, és tevékenységek (sírok, gyöngyök, és festés), Kiterjedten használni kezdik a tüzet 60 ezertől szobrocskák, barlangi festés, ruházat, ékszerek – egyéni és a közösségi identitás jelzésére, Rögzül a munkamegosztás a férfiak és nők között (vadászó, gyűjtögető közösségek) Az életfeltételek stabilitása és biztonságossága, valamint a várható élettartam megnő, Megjelenik 90-50 ezer között kifejlett beszéd Megnő az átlag-életkor, kialakul a „nagyszülők” nemzedéke – fontos szerepük az ismeret átadásában Megnő a közösség mérete (40-ről, 80-ra), de még nem tudják „kezelni”: a csoportok rendre szétválnak, Megkezdik a föld benépesítését (80-40 ezer között meghódítják az 5 kontinenst) A a csoportok közötti kapcsolatok és a kereskedelem első jelei, 40-30 ezer között un. „kreatív robbanás”: szobrok, jelek, kulturális tárgyak.

A szimbolikus forradalom mágikus kultúrája Megjelennek a vallás első jelei: hit a természetfeletti lényekben, az őket befolyásoló rituálék kialakítása (mágia), és vallásos élmény megszerzése Temetkezés és az élet fordulópontjainak megünneplése Lassan kialakuló társadalmi különbségek, A beszéd segítségével átadott szabályok, és szerepek, A környezet megtelik a kultúra elemeivel, és az jellemző lesz a közösségre Egyre fontosabb lesz a csoport-szelekció

Mit jelent a „szimbolikus szabály” szintje? A naggyá nőtt – és mérlegelésre is képes - agy már nem biológiai jelek után kutat, hanem szimbólumokat keres, amikor azt kell eldönteni ki legyen a házastárs, a főnök, kit szeress és kitől óvakodj, Szimbólumok tájékoztatnak arról, kik a barátok, ki a főnök, kinek mi a csoportban a szerepe, kitől kell óvakodni, A szimbólumok segítenek eligazodni az életben, de ezeket már meg kell tanulni, használatuk során mérlegelni és értékelni kell, Megjeleni a norma: a társadalmilag elvárt viselkedés szabálya, szociálisan (növekvő mértékben a nyelv ) segítségével adják tovább, társadalmilag működtetett ösztönzők (büntetések és jutalmak) kényszerítik ki, Ezeket az információkat részben szóban, a nyelv segítségével adják tovább, és a fontosabb szimbólumokhoz narratívák tartoznak (Pl. eredet mítosz, vagy varázslás)

A neolit forradalom szakasza A fordulópont a jégkorszak leghidegebb szakasza (25-18 ezer között) A földművelésre (állattenyésztésre) való áttérés 14-12 között indul meg, de időben eltolódva 10 egymástól független térségben megy végbe, A közösség mérete 200-400-ra nő, letelepülés, Eleve nem csak rokonok élnek együtt, szükségszerű az összehangolás kulturális eszközei (rituálék, szabályok, hierarchia, hatalom, a vallás kezdetei) A környezetben „idegen” közösségek léteznek, közösen kell használni eszközöket, A közösségeken belül egyenlőtlenségek, hatalmi szerkezet, és a kulturális univerzáliák kiépülése

A kulturális univerzálék modellje A kulturális univerzálékon - mint a kromoszómán a gének – „ülnek” az adott társadalom elemi mémjei, és mém-komplexumai, amelyek „kifeszítik” a társadalmat. Az antropológusok öt csoportját különböztetik meg: 1. Termelés 2. Reprodukció (család, rokonsági viszonyok, szexuális szokások) 3. Családi gazdaság 4. Politikai-gazdasági viszonyok (döntés-hozatal, tulajdon, 5. Viselkedési szuperstruktúra (szimbólumok, mítoszok, vallások, tabuk, normák stb.)

Kulturális univerzálék (G.P. Murdock nyomán) Ajándékozás Temetkezési rituálék Tulajdon és tulajdon jog Álomfejtés Sport Személynevek Tisztaság elmélet Szexuális tilalmak Boldogság-elképzelések Törvények, normák Uralmi forma Testdíszek Pubertás kori szokások Büntető-szankciók Státus-differenciálás Szerszám készítés Tűzgyújtás Szülészet Család Vallási rituálék Rokonsági csoport Demográfia Zene Partner szerzés Tánc A kulturális univerzáliák: valamennyi létező társadalomban fellelhető, viselkedést befolyásoló, meghatározó jelentőségű kultúra-elemek, amelyek „kifeszítik” a társadalmakat. Díszítő-művészet Ünnepek Életkor mint rendező elv Orvoslás Etika Viccek Öröklési szabályok Etikett Vendégszeretet Munkamegosztás Gyógyítási hiedelmek Étkezési idők Nyelv Művelődés Kereskedelem Játékok Incestus tabu Mágia Naptár Folklór Látogatások Köszöntés formák Főzés Higiénia Jövendőmondás Kozmológia Gesztusok Lakás formák Gyász Hit a természetfeletti lényekben Mitológia

Mit jelent a „kulturális elemek” szintje? A közösség már kialakította a kulturális univerzáliáját, azon ülnek a - csakis az adott közösségre jellemző – kulturálisan konstruált mémek, A közösség hierarchikus, munkamegosztás alakult ki, sokféle szerep, és szabály létezik, A szabálykövetést kikényszerítő normák fokozatosan kezdenek szétválnak erkölccsé, és törvénnyé, A társadalmakat körülveszi a kultúra burka. A környezet és a közösség között egy széles kultúra-sáv helyezkedik el. Ez részben összeköti, részben elválasztja attól a közösséget. Egészében a környezet nyugodtabb, és kiszámíthatóbb.

A letelepülés evolúciósan adaptív környezete A változás A kihívás A válasz Megnő a közösség mérete A genetikai alapú pro-szocialitás elégtelen Állam, Erkölcs, Törvény Vallás (szabályoz és legitimál) Megnő a sokféleség Állam, erkölcs, és törvény, és Vallás (szabályoz és legitimál) Egyenlőtlenség megjelenik A pro-szocialitás sérül és a identitás elégtelen Állam, erkölcs, törvény és Öröklődő hatalom megjelenik A régi egyenlőtlenség megrendül, a család alárendelődik a közösségnek Vallás (szabályoz, legitimál, és magyaráz) Összehangolt beruházások igénye A családi, paternalista döntéshozás elégtelen Állam (adóztat és hierarchia) Vallás (legitimál, és magyaráz) A mindennapokon túlmutató kérdések Megkérdőjelezhetetlen válaszok szükségesek Vallás = értelmet kínál, keretbe foglal, és sikert kínál (rítus) Közös események szervezése A közösségi integráció nehezül Vallás (identitást nyújt, irányít, legitimál, és rítust szab) Hosszú-távú hatású technológiák alkalmazása Nehézzé válik a hosszú-távú teendők meghatározása Állami szerveződés és a vallás (legitimál, magyaráz, rítust ad)

Az intézményi forradalom szakasza A közösségek mérete tovább nő (a falvak királyságokká állnak össze), Rögzül az egyenlőtlenség, kialakul az állam, örökletessé válik a hierarchia, csoport-identitás fontossá válik, A társadalmak szellemi újratermelés önálló „értelmiségi” csoportra hárul, főállású papság, Kialakulnak az összetett (technikai, hétköznapi, társadalmi, eszmei) kulturális konstrukciók: szabályok, szimbólumok, szerepek, rítusok, hatalmi és munkamegosztási viszonyok, mítoszok és tárgyak együttesei, Alapvető jelentőségre tesznek szert az intézmények (állam, magántulajdon, piac, törvény, erkölcs, vallás, politika, szervezetek). Az emberek egész élete – már a születésüktől, halálukig - az intézmények keretei között zajlik.

Mik is az intézmények? Az intézmények: szabályok, szerepek, rítusok, és ösztönzők – rendszerszerűen alkalmazott jutalmak, és büntetések - viszonyok, szellemi alkotások (mítoszok, és elméletek) emberek, építmények és tárgyak együttesei. Legfontosabb típusai: az állam, a magántulajdon, a piac, a törvény, az erkölcs, a vallás, a politika, a szervezetek (hadsereg, termelés szervezetei), Ettől kezdve életünk az intézmények keretei között zajlik. Születésünket megelőzően, és halálunk után is intézmények vesznek körül A fejlődést ezek az intézmények határozzák meg, egyre fontosabb lesz a csoport-szelekció, és a siker vagy a kudarc az intézmények hatékonyságától függ

T. Dobzhansky az evolúcióról: „A biológia bármely jelensége csak az evolúció fényében értelmezhető.” A fenti kiterjesztése a társadalom és az ember világára „A társadalom minden jelensége csakis az evolúció fényében értelmezhető.”

A kulturális evolúció lényege A kultúra = minta-rendszer, amelynek elemi egységei (mémek) vannak, Örököljük, és átörökítjük, a másolással és tanulással, A kultúra mutációja = a mémek változása, rendszeresen hoz létre változásokat, Az új ötleteket, eszközöket teszteljük, majd használhatóságuktól függően használjuk és tovább adjuk, vagy elfeledjük, A kultúra egyéni, és közösségi rátermettséget befolyásoló A kultúra evolúciója = a közösség mintaösszetétele változik, és új konstrukciók jönnek létre

A kulturális evolúció mechanizmusai Mutáció (néha véletlen, de a társadalomban többnyire tudatos. Keresik, várják, és terjesztik) Átörökítés (öntudatlan másolás, tudatos tanítás, formális tanulási folyamat) Memetikai vándorlás (a feltaláló és/vagy a találmánya „elvándorol” és másutt is használni kezdik – könyvnyomtatás, vagy a fényképezés) Memetikai sodródás (a kis populációkban a véletlenszerű változások hatása megnő – pl. az elvándoroltak) Memetikai „szex” (kultúrák találkozása és egymást megtermékenyítő hatása)

A Pangloss szindróma Pangloss jelszava = Ez a világ, minden lehetséges világ legjobbika. Ezt a nézetet figurázta ki Voltaire Az evolúció az adott körülmények között leghatékonyabb megoldásokat választja ki. Az evolúciós adaptációk – a biológiában és a társdalomben is – ennek alapján a tökéletesek kell legyenek. Ugyanakkor a környezet változásával ami adaptív volt, az mal-adaptívvá, ami nem adaptív az adaptívvá válhat

A környezet szerepe az evolúcióban A környezet vet fel problémákat, és ítéli meg, hogy jól oldottuk-e meg. A környezet szisztematikus nyomása tereli az organizmusokat bizonyos megoldások (adaptációk) felé. A biológiai evolúció világában szelekciós nyomás létezik (pl. meleg, hideg, víz, szárazság), amely meghatározott megoldások (szervek, vagy viselkedés) irányába nyomja az organizmusokat. A kultúra világában az evolúciós nyomás többnyire a már létrehozott kulturális konstrukciók következménye (pl. demográfiai robbanás, vagy kereskedelem), és a környezet változása újabb konstrukciók felé vezeti a közösségeket A kultúra világában a mutáció többnyire nem véletlen. Keresik a megoldást (kísérlet, elmélet, próbálkozás)

Az emberszabásúak „kultúrája” Eszköz-készítés és eszköz-használat Kultúra-szerű hagyományok Az altruizmus és a szolidaritás elemei Territorialitás, és a csoportok közötti vetélkedés A másod-rendű intencionalitás jelei A csoportos nevelés jelei (collective breeeding)

Az élőlények: evolúciósan programozott lények Első szint: a múltbeli tapasztalat befagyva a génekbe – átörökítődik, megváltoztathatatlan. (rovarok – Dawkins példa) A második szint: a mindenkori döntően genetikailag meghatározott viselkedést, a viselkedés-meghatározás rugalmasabb rendszerén keresztül a jelenbeli tapasztalat módosíthatja. A harmadik szint: a faj egyedeinek tapasztalatai a szociális tanulás által rögzítődnek, és a közösség által átadódnak, és hagyománnyá alakulnak. (Evolúciósan stabil stratégiák) A negyedik szint: amikor a múltbeli tapasztalat a kultúra fogalmaiként vagy kulturális intézményekben rögzítődik. Az „újraprogramozás”, a tanulás, vagy a fogalmi rendszer változásán keresztül és/vagy új intézmények „barkácsolása” útján vezet a viselkedés megváltozásához.

„Ki vagy mi” a programozó? A meghatározódás szintje: Sok minden meghatározódik a gének által Sok mindent a környezet határoz meg. A valóságban a kettő együtt meghatározó, és elválaszthatatlanok. (kicsit úgy, mint a téglalap területe) A meghatározódás jellege: 1. Dinamikus: nem egy gén, hanem a gén-hálózat együtt, 2. Visszacsatolt: a gén befolyásolja a környezetet, a környezet befolyásolja a genetikai adottságot, 3. Folyamatos: a fogantatástól, a felnövekedésig („fetal-programming” és később is), 4. Komplex: a gének és a társadalmi környezet kölcsönhatása átfedik egymást és összefonódnak.

A majom-ember átalakulás jellemzője Az átalakulás folytonos, de a különbség minőségi. Nincs olyan, a génekben, vagy a viselkedésben megmutatkozó jellemző, és ehhez kapcsolható időpont, amely meghatározható volna határ-pontként. A legtöbb, a társadalom fejlődése szempontjából lényeges intézménynek és konstrukciónak megvan a gyökere. Így a „állam”, a „politika”, a „tulajdon”, az „eszköz-készítés”, a kommunikáció, a „hagyományok”, és a pro-szociális értékek „előképei” azonosíthatók. A környezet kihívásai „vezérelték” az emberszabásúak egy csoportját kulturális válaszokat adni a kihívásokra.

Az ember és a társadalom kialakulásának „menetrendje” A forradalom neve A kezdete (i.e.) A „robbanás” (i.e.) Kiteljesedés (i.e.) Jellegzetesség (nóvum) Az emberré válás 2.5 millió 1.5-1 millió 500 ezer Humán etológia A „modern” ember 200-150 ezer 120 ezer Evolúciós pszichológia Szimbolikus Forradalom 120-80 ezer 60-40 ezer 20 ezer Szimbólumok használata Neolit forradalom 10-8 ezer 6 ezer Kultúra rendszere Intézményi forradalom 4-2 ezer napjaink Intézmények mindenütt