A sebészet fejlődésének rövid története Prof. Dr. Damjanovich László Sebészeti Intézet

A sebészet fejlődése Bevezetés a modern sebészet tárgykörébe A DEOEC rövid története, a Sebészeti intézet megalakulása

„A has , a mellkas és a koponya örökké zárva lesz a bölcs és humánus sebész előtt.” Sir John Ericksen, Surgeon Extraordinaire to Queen Victoria, 1837

„Today our colleagues perform an average of 80 „Today our colleagues perform an average of 80.000 operations each day (in the US), many in the abdomen, chest or brain” Daniel J. Riskin, UCLA, 2006

A sebészet korszakai Pre-modern korszak, jellemzői: Jelentősebb anatómiai, biológiai tudás hiánya Egy-egy kiemelkedő személyiség izolált tevékenysége lendítette előre a tudást Nagyobb háborúk során-sebesülések okozta szükség miatt-sok tapasztalat halmozódott fel Filozófiai, vallási dogmák uralták a tevékenységet (pl. boncolás tilalma)

Ókori sebészeti emlékek A több ezer éves egyiptomi gyógyítás legkorábbi írott emléke 1600-1500 i.e. között az Edwin Smith Egyiptomi Papyrus: a sebészet mint jól körülhatárolt terület, fontos szerepe volt a korai medicinában esettanulmányok leírása szerepel benne, logikai sorrendben fontos volt a személyi és környezeti higiene

A sebészi tevékenység tárgyköre Sebek ellátása Körülmetélés Gyulladások kezelése Törések kezelése Kőmetszés Aranyerek, fistulák kezelése Amputációk Foghúzás Sérvek kimetszése

Hippocrates „Az orvostudomány atyja” Belgy. és sebészet egy tudomány volt Nagy figyelem a részletekre Tisztaság, rendszeresség, tanultság, gyakorlat „Humorálpathológia” Corpus Hippocraticum

Ókori szövegek Ayur Veda (Az élet könyve) India, Kína Code of Hammurabi 2000 i.e. Mezopotámia (belgyógyászati, seb. mű) Alexandria: Herophilos, Erasistratos Római birodalom: Celsus Augustus császár (calor, tumor, rubor, dolor), 8 kötetes írás, XV. sz-ig terjedő hatás Galenus 145-ben, gladiátorok orvosa, átveszi a humorálpathológiát, Pergamon-ban dolgozik Arab periódus, Avicenna (perzsa) 1000i.u.: The Canon (a sebészet, mint szükséges gonosz uralkodó nézet) 800 féle gyógyhatású növényről ír Bagdad, Kairó, Damaszkusz: kórházak alapítása.)

Sebészet a középkorban Gyógyítás imával, csodatévő szentek beavatkozásával A Galenus-i tanok dogmatikus merevsége, (a XV. századig, ókori anat, sebészet, filozófiai tudás anyag) A sebészet nagyon alacsony társadalmi státusza A tevékenységet vándor borbélyok végzik Az anatómiai ismeretek bővülését a boncolás egyházi tiltása hátráltatja A betegek ellátása egyházi intézményekben

A Salerno-i Iskola Az első hivatalos, egyháztól független, engedélyezett orvosi képző központ Az ókori tudásanyag felelevenítése Boncolás sertéseken Saját tapasztalat rendszerezése Nagy hangsúlyt kap a sebészet Roger of Salerno: Cyrurgia Rigerii 1170. Halála után Bologna-ba költözik az iskola

Mérföldkövek a középkorban Lanfranc 1315. Szép Fülöp személyi sebésze (Salernoban tanul) Párizsban dolgozik , a francia sebészetet alapozza meg. A „pus bonum et laudabile” helyett a sebek tisztán tartását tanította. Nem a seb tisztulását jelenti a gennyedés! IV. Sixtus pápa (1414-1484) humán boncolást engedélyez Leonardo da Vinci (779 rajz), Michelangelo, Dürer, Tititan Jacob Sylvius, Párizs Andreas Vesalius, Brüsszel: 23 évesen sebész professzor, De Humani Corporis fabrica (28 évesen) Paracelsus, Basel: gyakorlat és elmélet összhangja, filozófia-asztrológia-alkímia-erkölcs Foghúzás, hajvágás, érvágás, sebkötözés- a higiene teljes hiánya (a társadalom kirekesztése)

Brüsszel, anatomia oktatás

Ambroise Paré 1510-1590 Boncolások-anatómia fejlődése Hadisebész Kezdetleges fertőtlenítés forró olaj helyett terpentinnel, rózsa olajjal és tojássárgával A vérző erek rutin lekötése Új sebészi eszközök, végtagprotézisek tervezése

XVIII. Felvilágosodás William és John Hunter A terhes uterus anatomiája Térdhajlati aneurysma miatt a. fem. superfic. lekötése 4 esetben sikeresen Angina pectoris leírása saját példáján

W J

A modern sebészet kezdete Modern korszak I. fázisa: az anesztézia bevezetése 1842. január: William E. Clarke foghúzást végzett éter narcosisban 1846. október 16: Dr.John C. Warren (NEJM, AMA, Harward 1. dékán) mandibula tumort távolított el a William T.G. Morton által biztosított éter narcosisban

Warren és Morton

A biológiai és orvosi-tudományok fejlődésnek indulnak Edward Jenner(sebész): 1749-1823 Vaccination (vacca) Theodor Schwann: 1810-1882, cells Rudolf Virchow 1821-1902, cellularis pathologia Francois Magendie 1783-1855, KIR anatomia Claude Bernard 1813-1878, homeostasis

A modern sebészet II. fázisa: asepsis-antisepsis Louis Pasteur (1822) kémikus, mikrobiol., baktériumok felfedezője, az O2 és a rothadás összefüggésének feltárása Joseph Lister (sebész): karbolsav a fertőtlenítésre, sebtoilette, fedés ólom-cink pasztával, 1/3-ra csökken a halálozás Semmelweis Ignácz, az anyák megmentője: hypochlóros sav Robert Koch (Nobel díj: 1905) : tbc, anthrax, kolera, táptalajok, hősteril.

Asepsis-antisepsis Trendelenburg, Schimmelbusch: gőz-sterilizálás Halsted 1891.: Steril gumikesztyű Hunter 1900.: arcmaszk G.J. Paul Domagk( Nobel- díj: 1935-ben): Szulfonamidok- Prontosil Sir Alexander Fleming (Nobel-díj: 1945, Florey és Chainnel) A penicillin tömegtermelése 1940-től

Az első (sebész) fiziológiai-orvosi Nobel-díj Theodor Kocher 1841-1917. Bern 1909: „…a pajzsmirigyen végzett élettani, pathológiai és sebészi munkájáért…”

A modernkori sebészet jellemzői Nagyfokú specializálódás (mellkas-, szív-, kéz-,colorectalis… sebészet) A „társszakmák” adta lehetőségek maximális kihasználása (rtg, UH, CT, MR, labor, endoszkópia…) Az információ széleskörű, gyors áramlása A fejlődés céltudatos, ellenőrzött (tudományosan és jogilag) keretek között zajló irányítása

A sebészetről levált, önálló diszciplínák Urológia Ortopédia Radiológia Traumatológia Mellkassebészet Szívsebészet Gyermeksebészet Kézsebészet Érsebészet Transzplantáció Idegsebészet Fül-orr-gége, fej-nyak sebészet Szemészet Plasztikaisebészet

A sebészet „társszakmái” „Klinikum” Aneszteziológia, ITO Képalkotók: UH, CT, MR, PET, nukleáris medicina Labordiagnosztika, mikrobiológiai labor Belgyógyászat (gasztro, endokrin, kardiol., nephrol…) Pathológia, szövettan „Elméleti tudományok” Anatómia, élettan, kémia, fizika Farmakológia Műszaki tudományok az eszközökben (sterilezés, világítás, altatógépek, laparoszkópia, endoszkópia, UH-os vágókészülékek, varrógépek, implantátumok Immunológia (transzfúzió, transzplantáció…) Genetika …

Sebészet Science Art, személyes kihívás Handicraft

Specialization of Surgery 1960-1975 present times future organ General S Cardiac S. Thoracic S. Vascular S. Pediatric S. Plastic S. Orthopedic S. Hepatbiliary and pancreat S. Colorectal S. Endocrine S. Upper GI S. Transplantation Surgical oncology Laperoscopic S. oriented superspecialization? General Surgery principle

Kooperáció a betegellátásban Collegues of Imaging Departments Anesthiologist Pulmonologist Radiotherapist Surgeon Cardiologist Endocrinologist Pathologist Gastroenterologist Medical Oncologist Hemostaseologist

A DE orvosi fakultás történelmi pillanatai Református Koll a XVI.sz-tól 1750-től Hatvani István: Bázel, természettudományok oktatása 1906. Kenézy Gyula, teol., jogi, bölcsész és orvosi kar alakul meg 1912: gróf Tisza István 1914-1918. Tudományegyetem, Korb Flóris tervei alapján épül 1923: a Klinikák átadása A háború alatt 15-ből 4 professzor marad Debrecenben 1951-ben önálló Egyetemmé alakul az Orvosi Kar - DOTE 1977-ben Fogorvosi Szak indul 1987-től angol nyelvű oktatás kezdődik 1998-ban Debreceni Egyetemi Szövetség: DATE, DOTE, KLTE, KFRTF, LFZFDK, ATOMKI, DRHE 2000-TŐL DEOEC: 4000 munkatárs, 100.000 fekvő-, 1.5 M járóbeteg