University of Debrecen Universitas Debreceniensis Syncope szimpózium Budapest, Szent Ferenc Kórház, 2014. november 28. A syncope definíciója A syncope klasszifikációja Pathofiziológia (Reflex syncope, Orthostatikus hyoptenzió és orthostatikus intolerancia, Cardialis syncope), Epidemiológia Lőrincz István DE KK, Belgyógyászati Intézet 1

University of Debrecen Universitas Debreceniensis Syncope szimpózium Budapest, Szent Ferenc Kórház, 2014. november 28. A syncope definíciója A syncope klasszifikációja Pathofiziológia (Reflex syncope, Orthostatikus hyoptenzió és orthostatikus intolerancia, Cardialis syncope), Epidemiológia Lőrincz István DE KK, Belgyógyászati Intézet

Számos ok állhat a háttérben, vissza-visszatérő és fatális is lehet Syncope – definíció A syncope –jelenleg általánosan elfogadott definíció szerint- hirtelen jelentkező, átmeneti jellegű eszméletvesztés, amely során a beteg elveszti a posturális tónusát, majd spontán magához tér. Nem igényel elektromos vagy kémiai cardioverziót Számos ok állhat a háttérben, vissza-visszatérő és fatális is lehet (ESC 2001 - 2004 - 2009)

A syncope során kialakuló tudatvesztés oka az agyi keringés átmeneti globális csökkenése vagy leállása, ez legtöbbször a szisztémás vérnyomás hirtelen esése kapcsán alakul ki. Legalább 50 Hgmm alá kell csökkennie a vérnyomásnak ahhoz, hogy ez az agyi keringést számottevően befolyásolja.

Syncope – definíció A „pre-syncope”, vagy ’közel (majdnem)- syncope’ megnevezés olyan állapotra utal, amelyben a betegek úgy érzik, mintha a syncope rögtön kialakulna. A „presyncope” nem pontosan definiált fogalom, többnyire a syncope szubjektív és objektív beharangozó tüneteit értik alatta, függetlenül attól, hogy a sy. bekövetkezik-e vagy sem. A pre-syncopéhez társuló tünetek általában aspecifikusak (pl. szédülés, gyengeségérzés), és nagy átfedést mutathatnak a valódi sy.-t megelőző fázisban fellépő tünetekkel.

Syncope – definíció A definíció öt főbb elemei közül az eszméletvesztés az egyik legjellemzőbb, sokszor értelmezési zavar, téves diagnózis keletkezik. Már az anamnézisből kiderül vagy a beteg vagy a tanú elmondása alapján. Ha az eszméletvesztés nem nyilvánvaló a felsoroltak jönnek szóba, s a syncope kizárható.

Helytelenül syncopénak diagnosztizált kórképek és állapotok Részleges vagy teljes eszméletvesztés, globális cerebrális hypoperfúzió nélkül Epilepszia Metabolikus okok, hypoglycaemia, hypoxia, hyperventillációval járóhypokapnia Intoxicatio Vertebrobasiláris TIA Olyan betegségek,amelyekben nincs eszméletvesztés Catalepszia Drop attak Elesés Funkcionális-pszichogen Carotis eredetű TIA

Syncope – definíció Számos alkalommal a TIA-t syncopénak tekintik, de kimondható, hogy a gyakorlatban a TIA sohasem jelentkezik syncope képében. A TIA során elveszhet a mozgáskoordináció, a látás, a beszéd, de a tudatvesztés soha nem következik be, a syncope során pedig neurológiai góctünet(ek) nélküli fellépő átmeneti tudatvesztés igazolható.

Syncope – definíció Az akaratlagos izomtónus elvesztése fontos eleme a sy-nak, az álló helyzetben lévő összeesik, az ülő helyzetű beteg pedig lefordul a székről vagy eldől az ülőhelyén. A sy. relatíve hirtelen alakul ki. Általában 10 – 20 másodperctől rövidebb bevezető tünetek után lép fel. A syncope néhány formájában különböző tünetekben (pl. szédülés, hányinger, verejtékezés, gyengeség, látászavarok, egyenetlen és/vagy szapora szívműködés stb.) megnyilvánuló bevezető fázis jelentkezhet, ezek a tünetek előre jelezhetik a várható sy.-t. Az eszméletvesztések azonban többnyire minden előjel nélkül következnek be. Különösen jellemző ez az idős betegeknél.

Syncope – definíció Az eszméletvesztés spontán, minden orvosi beavatkozás nélkül megszűnik. A sy. után a beteg normális viselkedése és tudatműködése csaknem azonnal visszatér. A retrográd amnézia gyakrabban előfordul, mint azt korábban gondolták, különösen idősebb egyénekben. A tudat visszanyerése után a beteg gyakran kimerültnek, gyengének érzi magát. A syncope időtartamának pontos meghatározása ritkán sikerül. A típusos syncopés epizódok általában rövid lefolyásúak. A teljes eszméletvesztés VVS-ban rendszerint nem tart tovább 20 másodpercnél. A sy. időtartama azonban olykor hosszabb is lehet, esetleg percekig is eltarthat. Ilyen esetekben a sy. elkülönítése egyéb okoktól sokkal nehezebb.

Syncope – definíció Korábban az irodalomban nem volt egységes definíció, a különböző szakmák másként definiálták az átmeneti tudatzavarral járó kórképeket, sokszor az epilesziás görcsrohamokat, az agyrázkódás klinikai tüneteit is syncopénak véleményezték. Sőt a tudatzavarral nem járó epizódok közé tartozó eleséseket (drop attack-ok) és a psychés eredetû „ál-syncopék” is zavarták a tisztánlátást, melyekben a beteg tetteti az eszméletvesztést. A részleges vagy teljes eszméletvesztéssel járó nem-syncopés epizódok közül a legfontosabb a görcsroham. Amíg a rosszullét természetét nem tisztázzuk, leghelyesebb, ha a syncope helyett a tágabb értelmű „átmeneti eszméletvesztés” kifejezést használjuk.

Nem igazi átmeneti eszméletvesztés Trauma-indukált Nem trauma-indukált Nem igazi átmeneti eszméletvesztés Syncope Görcsrohamok Intoxikáció Anyagcsere betegségek Átmeneti eszméletvesztést utánoz, de nem igazi, pl., pszichogén “pseudo-syncope” ‘drop attack’ cataplexia Agyrázkódás (ESC 2009)

Az átmeneti eszméletvesztés klinikuma a gyakorlatban Klinikai kép Nem Eszméletvesztés? Igen Elesés Befolyásolt tudat Nem Átmeneti? Rövid ideig tartó? Spontán rendeződő? Kóma Abortált halál Egyéb Igen Átmeneti eszméletvesztés Nem traumás Traumás Syncope Epilepszia Pszichogén Ritka okok (ESC 2009)

Átmeneti eszméletvesztés - diagnosztikus algoritmusa Teljes? Nem, elesés TIA, stroke bizonytalanságérzés pszichogén Drop attack Igen, lehet syncope Átmeneti, rövid időtartamú? Nem, coma intoxicatio Igen, lehet syncope Hírtelen lépett fel ? Nem, metabolikus intoxicatio TIA, stroke pszichogén Igen, lehet syncope Spontán, teljes, azonnali tudatvisszatérés? Nem, epilepszia Igen, lehet syncope Posturális tónus vesztés? Igen, lehet syncope Nem, epilepszia Syncope valószínű (ESC 2009)

University of Debrecen Universitas Debreceniensis Syncope szimpózium Budapest, Szent Ferenc Kórház, 2014. november 28. A syncope definíciója A syncope klasszifikációja Pathofiziológia (Reflex syncope, Orthostatikus hyoptenzió és orthostatikus intolerancia, Cardialis syncope), Epidemiológia Lőrincz István DE KK, Belgyógyászati Intézet

Az igazi syncope okai 60% 15% 10% 5% Neurálisan- mediált reflex Orthostatikus Arrhythmiák Struktúrális cardio-pulm. VVS CSS •Szituációs köhögés Vizelés utáni - post- mictios Bradycardia Sinus pauza/arrest AV block •Tachycardia VT - SVT Hosszú-, Rövid QT synd,ARVD PM/ICD hiba Gyógyszer-indukált • Autonóm idegr. bet. Primer Szekunder Aorta sten. HCM Pulmonális hypertensio Aorta dissectio 60% 15% 10% 5%

Az igazi syncope okai Reflex (neuralisan mediált) syncope Vasovagalis Emocionális stressz: félelem, fájdalom, műszeres beavatkozások, vérfóbia Orthostatikus stresszre kialakuló Szituációs - Köhögés, tüsszentés - Gastrointestinális stimuláció (nyelés, székelés, viscerális fájdalom) - Vizelés (vizelés után) - fizikai terhelés után - étkezés után - egyéb (nevetés, fúvós hangszeren való játszás, tehercipelés, emelés) Carotis sinus syncope Atípusos formák (nyilvánvaló kiváltó trigger nélküli és/vagy atípusos syncope kép

Az igazi syncope okai Syncope orthostatikus hypotensio következtében Primer autonóm idegrendszeri károsodás -Tiszta autonóm idegrendszeri megbetegedés, multiszisztémás atrophia, vegetatív eltérésekkel járó Parkinson kór, Lewy test demencia) Másodlagos autonóm idegrendszer megbetegedései: - diabetes, amyloidosis, uraemia, gerincvelő sérülés Gyógyszerek hatására fellépő orthostatikus hypotensio - Alkohol, vazodilatátorok, diuretikumok, fenotiazinok, antidepresszánsok Volumen, folyadék- vérvesztés, hasmenés, hányás stb.

Az igazi syncope okai Kardiális syncope (cardiovaszkuláris) Szívritmuszavarok, mint primer okok Bradycardia - Sinus csomó bet. (bradycardia/tachycardia syndroma is) - Atrioventricularis vezetési zavar - Implantált készülékek (pacemaker, ICD) hibái Tachycardia - Supraventricularis - Ventricularis (idiopathiás, másodlagosan strukturális szívbet.-kben vagy ún „chanelopathiákban” Gyógyszer indukált bradycardia vagy tachyarrhythmiák

Az igazi syncope okai Kardiális syncope (cardiovaszkuláris)s Strukturális megbetegedések - Kardiális: szívbillentyű-betegségek, akut szívizom infarktus / ischaemia, obstruktív cardiomyopathia, szívizom szövetszaporulat: (atirális myxoma, tumorok stb.), pericardium betegség / tamponád, veleszületett coronaria rendellenességek, műbillentyű diszfunkció. - Egyebek: pulmonális embólia, akut aorta dissectio, pulmonális hypertensio

University of Debrecen Universitas Debreceniensis Syncope szimpózium Budapest, Szent Ferenc Kórház, 2014. november 28. A syncope definíciója A syncope klasszifikációja Pathofiziológia (Reflex syncope, Orthostatikus hyoptenzió és orthostatikus intolerancia, Cardialis syncope), Epidemiológia Lőrincz István DE KK, Belgyógyászati Intézet

A központi idegrendszer és neurocardiogen reflexek

Arterial Pressure (mm Hg) Disturbance of Arterial Pressure Renal fluid volume pressure control CNS ischemic response 11 10 9 8 Baroreceptors 7 6 Arterial Pressure (mm Hg) 5 Chemoreceptors Aldosterone 4 Stress relaxation 3 Capillary fluid shift 2 1 15 30 1 2 4 8 16 32 1 2 4 8 16 1 2 4 8 16 Seconds Minutes Hours Days Renin-ANG vasoconstriction Time

Brian Olshansky Progress in Cardiovascular Diseases 48, 2005, 57-78

Neurocardiogen syncope: pathofiziológia Neurálisan mediált reflex mechanizmusnak két komponense ismert: 1. Cardioinhibitor ( ↓ Szívfrekvencia ) 2. Vasodepresszor ( ↓ RR ) Rendszerint mindkét komponens jelen van 1 2 Wieling W, et al. In: Benditt D, et al. The Evaluation and Treatment of Syncope. Futura. 2003;11-22.

Neurocardiogen reflex mechanizmusok -pathofiziológia

Neurocardiogen reflex mechanizmusok -pathofiziológia Fenton, A. M.. Ann Intern Med 2000;133:714-725

Bezold-Jarisch reflex Inotropia Kontractilitás Katechol. RR Reflex Vénás telődés Tilt HR vasodilatio Syncope Vágushatás Kis kamrák vagális afferens Agy Sympaticus hatás csökkenés

Neurocardiogen reflex mechanizmusok -pathofiziológia Neurohumoral responses to orthostatic stress. Some of the changes set in motion by passive upright tilt are shown. IX indicates the glossopharyngeal nerve; X, vagal nerve; and RAAS, renin angiotensin system. muscle sympathetic nerve activity (MSNA) Mosqueda-Garcia R et al. Circulation. 2000;102:2898-2906 Copyright © American Heart Association, Inc. All rights reserved.

Neurocardiogen reflex mechanizmusok -pathofiziológia Neurohumoral responses to orthostatic stress. Some of the changes set in motion by passive upright tilt are shown. IX indicates the glossopharyngeal nerve; X, vagal nerve; and RAAS, renin angiotensin system. muscle sympathetic nerve activity (MSNA) Mosqueda-Garcia R et al. Circulation. 2000;102:2898-2906 Copyright © American Heart Association, Inc. All rights reserved.

Az igazi syncope okai Egy táblázatban mutatjuk be a pathofiziológiai alapú osztályozást. Hangsúlyozzuk, hogy a kórkép nagyobb csoportjai gyakran társulnak különbféle rizikó profilokkal.

Figure 2 Pathophysi-ological basis of the classification ANF = autonomic nervous failure; ANS = autonomic nervous system; BP = blood pressure; low periph. resist. = low peripheral resistance; OH = orthostatic hypotension.

Pathofiziológiai alapok A reflex snycompe tradicionálisan heterogén csoport. A norm. keringés fenntartásában különféle CV reflexek szabályozzák a keringést, megfelelő kiváltó külső hatásokra, vasodilatatio és/vagy bradycardia, artériás RR , globális cerebrális perfúzió alakult ki, ezek inadequat működése során. A reflex syncopet rendszerint a szimpaticus/paraszimpaticus reflex ág károsodásával magyarázzák. A különböző csoportokat különítenek el: pl. VD típus, ami gyakran akkor mondunk ki, ha a vasoconstrictor tónus elvesztése jön létre a ferde helyzetben. CI- ról akkor beszélünk, ha bradycardia, v. assystolia jellemző leginkább, kevert formáról pedig mindkét mechanizmus jelentkezésekor.

Pathofiziológiai alapok Reflex sy.-t még a kiváltó trigger, tehát az afferens ág ingerlése alapján is osztályozhatjuk. Ez azonban igencsak leegyszerűsítése a dolognak, mert nagyon sok különböző mechanizmus lehet jelen a speciális szituáció vonatkozásában, mint például a vizelés, v. a székeléskor, vagy után kialakult sy-ban. A kiváltó szituáció nagyon különböző. Sok esetben az efferens pályaműködés nem nagyon függ szorosan a kiváltó inger természetével. (pl.: mind a micturitios, mind a VVS-ban jelen lehet CI és VD komponens).

Pathofiziológiai alapok Ismerve a klinikailag jelentős triggereket, ami felhasználható, ill. figyelembe vehető a syncope dg-nál. 1./ Vasovagalis sy. ( VVS ), ez az úgynevezett közönséges ájulás, rendszerint emotio, vagy orthostaticus stressz-re alakul ki. Rendszerint prodromalis , bevezető tünetek előzik meg, amely jellemző a vegetatív idegrendszeri aktivációra ( verejtékezés, sápadtság, hányinger ). 2./ Szituációs sy. tradicionálisan olyan reflex sy.-ról van szó, amely speciális körülmények között lép fel. Ilyen pl. a fiatal sportolóknál fellépő terhelést követő sy, ami hasonlóan jelentkezhet középkorú, v. idősebb egyénekben is, ami az autonóm idegrendszer betegségének az első jele lehet, mielőtt típusos orthostaticus hypotensio kialakulhat.

Pathofiziológiai alapok 3./ Carotis sinus syncope: erről meg kell említeni, hogy egy speciális forma, ritkát jelentkezik spontán, s a kiváltó triggere a carotis sinus mechanikai manipulációjára, megnyomására, érintésére. Sokkal gyakrabban előfordul azonban amikor mechanicus triggert nem találtunk, csupán carotis masszázzsal diagnosztizálhatjuk a kórképet. 4./ Atípusos formák: ezt a terminus technikust akkor használjuk, amikor a reflex syncope kiváltásának triggerét nem tudjuk megállapítani, vagy esetleg nyilvánvalóan nem is létezik. A dg csupán az anamnézisre vonatkozik, és arra, hogy egyéb okot (struktúrális szívbetegség hiánya) biztonsággal kizárhatunk és a tilt teszt során reprodukálható hasonló tüneteket hozunk létre.

Pathofiziológiai alapok A vasovagalis sy. klasszikus formája fiatalokban lép fel, általában izolált formában és könnyen elkülöntíhető egyéb formáktól. Atípusos megjelenés, ha gyakran jelentkezik, vagy ha időskorban lép fel, gyakran cardiovascularis vagy neurológiai megbetegedéssel társuló orthostaticus, vagy postgrandialis hypotensio feltételezhető. Ez utóbbi formában a reflex syncope a vegetatív idegrendszer károsodása következtében kialakuló kompenzációs reflexre képtelen kóros folyamat alakul ki.

Pathofiziológiai alapok Orthostaticus hypotensio és orthostaticus intolerantia syndroma A reflex sy.-val ellentétben az ANS szimpatikus efferentációjának aktivitása krónikusan sérült, így vasoconstrictio nem lehetséges. Mihelyst föláll a beteg a RR  és sy., vagy pre-sy. jelentkezik. OH definíció: állás hatására kórosan leeső vérnyomás. A patofiziológiai nézet alapján elkülöníthető, hogy nincs összemosódás a reflex syncope és az ANS gyengesége között, de a két feltétel, két mechanizmus gyakran fedi egymást, néha nehézzé teszi a dg. felállítását. „ortostatic intolerantia” néven keringési szabályos zavar következtében kialakuló azon tüneteke és felálláskor jelentkező jeleket értünk, Syncope az csak egy tünete és egyebek: mint pl.: bizonytalanság,

Pathofiziológiai alapok Orthostaticus hypotensio és orthostaticus intolerantia syndroma Prae- sy., gyengeség, fáradékonyság, letargia, palpiatio, izzadékonyság, vizuális zavarok , hallási zavar, beleértve halláscsökkenés, fülzugás, fülrecsegés, és nyaki fájdalom, (opcipitatilis paracervicalis, vagy lapocka régió ) derékfájdalom, esetleg praecordialis fájdalom. Az orthostaticus intolerantia különböző syndrómáit az táblázat foglalja össze. Ezek közül olyanokat, mint az orthostaticus stress által kiváltott triggerek.

Pathofiziológiai alapok Iniciális OH „Beat-to beat” SBP fekvőből álló helyzetbe kerülés (Schellong teszt ) A perctérfogat és a szisztémás vaszkuláris rezisztencia és CO közötti zavar. Szédülés/bizonytalanságérzés, vizuális zavar néhány másodpercig, (a valódi syncope ritka) Fiatal, asténiás alkatúakban, idősekben, gyógyszerindukált (alfa-blokkoló),

Pathofiziológiai alapok Klasszikus OH (klasszikus autonóm ideg-rendszeri betegség) Fekvőből álló helyzetbe kerülés (Schellong ) teszt vagy TTT ANS károsodás következtében a SVR emelkedésének az elmaradása, vérgyülem felszaporodás/vagy súlyos volumen csökkenés. Bizonytalanságérzés, pre-syncope, fáradtságérzés, gyengeség, palpitáció, vizuális és hallási zavarok (syncope ritka). Időskor, gyógyszer indukált (vasoaktív szerek és diuretikumok)

Pathofiziológiai alapok Késői (progreszszív) OH Fekvőből álló helyzetbe kerülés (Schellong ) teszt vagy HUTT A vénás viszáramlás progresszív csökkenése: alacsony perctérfogat, a vasoaktív kapacitás sérülése (az adaptációs reflex zavara), reflex tacyhcardia elmaradása nincs reflex bradycardia. Elhúzódó bevezető tünetek (bizonytalanság-, fáradtságérzés, gyengeség, palpitáció, vizuális és hallási zavarok, hyperhydrosis, alsó háti, nyaki és precordiális fájdalmak), amit gyakran gyorsan kialakuló syncope követ. Időskor, ANS zavar, gyógyszer indukált (vasoaktív szerek és diuretikumok), kísérő betegségek

Pathofiziológiai alapok Késői (progresz-szív) OH + reflex syncope HUTT A vénás viszáramlás progresszív csökkenését (min előbb) vasovagális reakció követi (aktív reflex ami reflex bradycardiával és vasodilatatioval jár) Elhúzódó bevezető tünetek (bizonytalanság-, fáradtságérzés, gyengeség, palpitáció, vizuális és hallási zavarok, hyperhydrosis, alsó háti, nyaki és precordiális fájdalmak), amit mindig gyorsan kialakuló syncope követ. Időskor, autonóm idegrendszeri zavar, gyógyszer indukált (vasoaktív szerek és diuretikumok), kísérő betegségek

Pathofiziológiai alapok Reflex syncope (VVS) álló helyzet váltja ki HUTT A kezdeti normális adaptációs reflexet gyorsan kialakuló vénás viszáramlás progresszív csökkenése és vasovagális reakció követi (aktív reflex ami reflex bradycardiával és vasodilatatioval) Egyértelmű prodroma ( ’klasszikus’) és trigggerek- syncope mindig bekövetkezik Fiatal, egészséges, női dominancia POTS HUTT dg-kus, súlyos dekondícionáltság, nem megfelelő vénás viszáram vagy excesszív vérgyülem az alsó végtagokban. Tünetekkel járó jelentős szívfrekvencia emelkedés és vérnyomás instabilitása. Syncope nincs.  Fiatal nők

Pathofiziológiai alapok Arrhythmia: a cardialis sy.-t leggyakrabban arrythmia okozza. Olyan mérvű haemodinamikai rosszabbodást idéznek elő, hogy a CO és a cerebrális keringés kritikusan alacsonnyá válhat. Azonban sy-t gyakran többszörös közreműködő faktorok okozzák, mint pl.: a szívfr., az arrythmia típusa (SVT, v. VT ) BK funkció, a testhelyzet és a vascularis kompenzáció milyensége. A vascularis kompenzáció elmarad pl.: arrythmia által mint baroreceptor reflex válasz elégtelenség következtében kialakuló OH esetén is. Ha arrythmia az elsődleges kiváltó ok, az arrhytmiát kell kezelni.

Pathofiziológiai alapok Az intrinsic sinus csomó sy-ban a sinus csomó károsodik, megváltozik v. az automácia, vagy a SA vezetés. Ilyenkor hosszú sinus arrest, vagy SA blokk és a pótritmus mechanizmus következtében létrejövő hosszú pauzák vezetnek sy.-hoz. Nagyon gyakran ugyanilyen pauzák okozzák a tüneteket, amikor a pitvari tachyarrhythmiák hirtelen megszűnnek (brady-tachy syndr.) A szerzett Mobitz II v. komplett AVB szoros kapcsolatban állnak a sy.-val. A bradycardia azért is veszélyes, mert a repolarizáció megnyúlása a polymorf VT alapját a repolarizáió inhomogenitását okozza.

Pathofiziológiai alapok Syncope, v. pre-syncope alakulhat ki paroxysmalis tachycardia hirtelen kialakulásánál, abban az esetben, ha a kompenzáció késik. Sokszor az eszmélet visszatér már a tachycardia megszűnése előtt. Ha azonban az haemodinamika inadequat az eszméletvesztés tartóssá válik. A tudatvisszatérés spontán nem jön, nem mondhatjuk tovább syncopénak, ez már Adams Stokes sy.

Az igazi syncope okai 60% 15% 10% 5% Felderítetlen = kb. 10% Neurálisan- mediált reflex Orthostatikus Arrhythmiák Struktúrális cardio-pulm. VVS CSS •Szituációs köhögés Vizelés utáni - post- mictios Bradycardia Sinus pauza/arrest AV block •Tachycardia VT - SVT Hosszú-, Rövid QT synd,ARVD PM/ICD hiba Gyógyszer-indukált • Autonóm idegr. bet. Primer Szekunder Aorta sten. HCM Pulmonális hypertensio Aorta dissectio 60% 15% 10% 5% Felderítetlen = kb. 10% (ESC 2009)

Az ISSUE Klasszifikáció, (ILR alapján) Kardiális syncopék „Neurálisan mediált” syncopék Ortosztatikus syncopék

University of Debrecen Universitas Debreceniensis Syncope szimpózium Budapest, Szent Ferenc Kórház, 2014. november 28. A syncope definíciója A syncope klasszifikációja Pathofiziológia (Reflex syncope, Orthostatikus hyoptenzió és orthostatikus intolerancia, Cardialis syncope), Epidemiológia Lőrincz István DE KK, Belgyógyászati Intézet

A syncope jelentősége 1 National Disease and Therapeutic Index on Syncope and Collapse, ICD-9-CM 780.2, IMS America, 1997 2 Blanc J-J, L’her C, Touiza A, et al. Eur Heart J, 2002; 23: 815-820. - 3 Day SC, et al, AM J of Med 1982 - 4 Kapoor W. Evaluation and outcome of patients with syncope. Medicine 1990;69:160-175

A syncope gyakorisága Az emberek 40% -ában az életük folyamán legalább 1 alkalommal előfordul sy.1 A hospitalizáció 1-6%-a sy. miatt történik2 A sürgősségi osztályokon ez 1% 3,4 Az idősek elesésének oka 10%-ban a sy.5 Súlyos sérülés ( törések, autóbaleset) 6%-ban1 Kisebb sérülések 29%-ban1 pl., zúzott seb, horzsolás 1Kenny RA, Kapoor WN. In: Benditt D, et al. eds. The Evaluation and Treatment of Syncope. Futura;2003:23-27. 2Kapoor W. Medicine. 1990;69:160-175. 3Brignole M, et al. Europace. 2003;5:293-298. 4 Blanc J-J, et al. Eur Heart J. 2002;23:815-820. 5Campbell A, et al. Age and Ageing. 1981;10:264-270.

az USA költségvetésének kb. 0,1%-a Syncope & collapszus EMD USA 2006 Sürgősségi Osztályon történő jelentkezés Fő dg. ______________________~1,13 mill Társ dg.____________________ >1,35 mill Kórházi felv.________________ ~36% 23-órás megfigyelés__________ ~4% Más osztályra helyezés________ ~1,4% Syncope/collapszus kezelésére költött összeg az USA költségvetésének kb. 0,1%-a

Syncope/collapszus Egyesült Királyság 2005-06 ~83,000 kórházi felvétel 94% ‘sürgősségi’ felvétel Átlagos kórházi tartózkodás, 3,9 nap Átlagos kórházi költség Kb. £836 (US$1600)/beteg 83,000 felvétel £70 mill (US 135 mill)/év 50% 75 évesnél idősebb National Hospital Discharge Survey (NHDS)

A syncope okai új európai felmérésekben A syncope oka G y a k o r i s á g _____________________________________________________________________ Ammirati F Alboni P Sarasin FP 2000 2001 2001 Kardiális 21% 23% 11% Arrhythmia 18% 20% 7% Mechanikus, ill. ischaemiás ok 3% 3% 4% Neurológiai 14% 1% 5% Neurálisan mediált 35% 58%* 38% Vasovagalis 30% 33% 37% Szituációs 3,5% 7% – CSH 2% 14% 1% Ortosztatikus hypotensio 6% 2% 24% Pszichiátriai 6% 0,2% 1,5% Ismeretlen eredetű 18% 18% 14% * Alboni és mtsai 2001-es közleményükben az ortosztatikus hypotensiót is a neurálisan mediált csoportba sorolják

Holland vizsgálat ESC 2009

A syncope következményei: Életminőség USA 73%1 71%2 60%2 A betegek százalékos aránya 37%2 Anxietás/ Depresszió Napi tevékenység befolyása Autóvezetés restrikció Munkahely-változtatás 1Linzer M. J Clin Epidemiol. 1991;44:1037. 2Linzer M. J Gen Int Med. 1994;9:181.

A syncope következményei: Életminőség UK 49% 36% 43% 37% Prevalencia % 26% 19% 3% 4% 1% 9% Mobilitás Szokásos aktivitás Önellátás Fájdalom/ Diszkomfort Anxietás/ Depresszió Rose M, et al. J Clin Epidemiol. 2000;53:1209-1216.

Take home…………… A syncope definíciója A syncope klasszifikációja Pathofiziológia (Reflex syncope,Orthostatikus hyoptenzióés orthostatikus intolerancia, Cardialis syncope), Epidemiológia

Köszönöm a figyelmet !