ALGÉRIA 3.

Nagyobb városai – Oran, Constantine, Annaba, Batna, Blida, Setif Algéria - észak-afrikai arab állam, Afrika második legnagyobb területű országa Fővárosa - Algír (1 518 083 ) Nagyobb városai – Oran, Constantine, Annaba, Batna, Blida, Setif Államforma - elnöki köztársaság. Az 1989-ben módosított alkotmány szerint eltörölték az FLN egyeduralmát s bevezették a többpártrendszert. Az államfő csak mohamedán lehet, s egyben ő a fegyveres erők főparancsnoka és a Legfelsőbb Bíróság elnöke is. A miniszterelnök maga nevezi ki kormánya tagjait. A köztársasági elnököt 5 évre választják; ugyanaz a személy csak kétszer választható. A miniszterelnököt a köztársasági elnök nevezi ki. A jogrendszer az iszlám és a francia jogra alapul. Hivatalos nyelv – az arab, beszélt nyelvek még a berber és a francia Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – A hivatalos nyelv az arab. Etnikai megoszlás: 85% arab , 10% berber ,4% fekete-afrikai , 1% francia. A második legfontosabb nyelv a francia. Az állami televízió arabul és franciául is sugároz. Útbaigazítás arab, kabyle és francia nyelven. Az írott nyelvet illetően főleg francia és felső-arab nyelven írnak. Az államvallás a szunnita mohamedán, mivel a lakosság 99%-a ilyen felekezetű. Függetlenség - Franciaországtól - 1962 július 5  Terület – 2 381 740 km² (11.) Népesség - 2008 évi becslés 33 769 669  (36.) Népek: arab (70%), berber (30%). Az ország lakossága fiatal; a népesség 46%-a 15 éven aluli. A népességnövekedési ráta: 1,68%. A lakosság 96%-a északon, az ország 20%-án él. A lakosság 58%-a él városban. A várható átlagos élettartam 70 év. A csecsemőhalandósági ráta 39,1‰. Népsűrűség – 14, 2 fő/km² GDP - 131,6 milliárd USD (50.) Egy főre jutó-3897 USD/fő Pénznem – Algériai dinár (DZD) Időzóna – UTC+1 Nemzetközi gépkocsijel – DZ Hívószám - +213

Szociális rendszer - Az egy főre jutó jövedelem alapján Algéria Afrika gazdag országai közé tartozik. A társadalombiztosítás minden munkavállalóra kiterjed; 60 éves kortól a dolgozók nyugdíjat kapnak. Van rokkantsági és özvegyi nyugdíj is. Hiányzik viszont a munkanélküli segély. Az egészségügyi ellátás térítésmentes, de az ellátottság tekintetében jelentős a különbség a város és a vidék között. Oktatási rendszer - Az általános tankötelezettség 6-tól 15 éves korig van. A képzettségben jelentős az eltérés a férfiak és a nők, illetve város és vidék között. A felnőttoktatás s a nagyobb beiskolázás eredményeként az analfabéták aránya ma már kb. 50%. Az országban tíznél több egyetem van; az elsőt 1879-ben alapították Algírban. Történelme - Az Orán közelében talált barlangrajzok (i.e.8000 körül) a felső paleolitikum idején keletkeztek. Algériát berberek lakják legalább i. e. 10.000 óta. Az i.e. 12.századtól a föníciaiak kereskedelmi telepeket hoztak létre az északi partvidéken és kapcsolatba léptek a numídiai berber törzsekkel. I. e. 800 körül alapították Karthágót (Kart-Hadas - újváros). A rómaiak számos várost alapítottak (Setif, Icosium, Timgad). Amikor a Nugat-római Birodalom összeomlott, a berberek ismét függetlenek lettek számos körzetben, akiket végül I. Justinianus bizáci császár tábornokai foglaltak el. A bizánci birodalom bizonytalan uralma az ország keleti részén az arabok VIII. századi érkezéséig maradt fenn. Az i.sz.647. és 665.évi arab támadások vetettek véget a bizánci uralomnak. A berber hegyilakók (Kabilia, Aurès, Ouarsenis) megtartották nyelvüket, a lakosság zöme azonban átvette az arab nyelvet. A spanyol fenyegetéssel szemben az algíriak a török kalózokhoz fordultak segítségért . 1578 és 1659 között a szultán által kinevezett török pasák uralkodtak majd 1671-től 1830-ig a katonák által választottbégek uralkodtak. Algériát a franciák 1830-ban kezdték megszállni Franciaország kereskedelmi érdekeinek védelme címén. 1830.jún.14. és júl.5. között 36000 fős expedíciós haderő szállt partra és verte le a török csapatokat. A francia hadsereg véres háborúban foglalta el az algériai partvidéket: az ott élő lakosságnak csaknem egyharmada pusztult el a harcokban és a civil lakosság ellen tervszerűen elkövetett atrocitásokban. Tagadhatatlan azonban, hogy a gyarmatosított országban megpezsdült a gazdasági élet, fejlődött az elsősorban francia exportra termelő szőlő- és gabonatermelés. AII. világháború alatt Algéria a "Szabad Franciaországot" jelentette. A szövetséges csapatok 1942 végén szálltak partra Algériában. A franciák részben területéről szervezték az ország felszabadításához vezető ellenállást. 1943 februárjában a Ferhát Abbász köré csoportosult nemzeti erők megfogalmazták az Algériai Nép Manifesztumát, amiben a Franciaországgal szövetségben lévő független Algéria megteremtését követelték a háború befejezése után. A függetlenséget, háború árán 1962-ben vívták ki.

Algír – A Notre-Dame bazilika

Algír – A Kultúraközpont

Algír - Út a kikötőhöz

Algír - Mecset

Algír - A főposta

Algír - Utcakép

Algír – A Parlament épülete

Algír - Utcakép

Algír – Kert az Abderahman sugárúton

Algír – A Ketchaoua mecset

Algír – A Notre-Dame bazilika

Algír – A Bardo-múzeum

Algír – Belvárosi épület

Algír – Abdel Kader emír szobra

Algír – A kormányhivatal előtt

Algír – A Sacré Coueur

Algír – Rais Hammidou szobra

Algír – Az egyetemek alagútja

Algír – Nemzeti Színház

Algír – A kikötő, a háttérben az Óváros

Algír – A híres Három Óra

Algír – A Bástya

Algír – Az Óváros

Algír – Óvárosi utcakép

Algír - Városkép

Algír – Bab el Qued

Algír – A Dey-palota

Algír – A Vértanuk-tere

Oran - Városkép

Oran - Városközpont

Oran - Egyetem

Oran – A Szent Kereszt erőd

Oran – A Szent Kereszt erőd

Oran – A kikötő-parancsnokság

Oran - Könyvtár

Oran - Utcakép

Oran – Központi utcakép

Oran - Vasútállomás

Oran – Út a kikötőbe

Oran – A Nagy Mecset

Costantine – lányok, asszonyok

Costantine - utcakép

Costantine - Vasútállomás

Costantine – A Városháza

Costantine – A függőhíd

Costantine – A Rue Leblanc és a Prefectura

Constantine – Abdelkader emír-mecset, 107 m. magasak a minaretek

Constantine - utcakép

Constantine – A Medersa

Annaba - Városkép

Annaba – St. Augustin bazilika

Annaba – St. Augustin bazilika

Annaba – A hóhér háza

Annaba - Abou Mourouane-mecset

Annaba – A mecset belseje

Batna - Mecset

Batna – Rendhagyó belváros

Blida – A mecset

Blida – emlékmű a központban

Adrar – Az Afrika Egyetem

El Oued - Bazár

El Oued – Édes semmittevés

El Oued - áruszállítók

Guelma – Meleg vízesés

Ez már a Szahara

Ouargla - piac

Alku

Setaf – Artézi kút

Setaf – Maqam Chahid emlékmű

Setaf - Mecset

Setaf – Mór stílus

Tiaret - Mecset

Tipasa - Halászok

Tipasa – Az Aranyszarv

Közelről

Tipasa - sírhely

A Függetlenségi Háború mártírjainak emlékműve

Közelről

Algériai nő (?)

UNESCO világörökség, Tassili n'Ajjer-i 10 000 éves sziklába vésett rajzok.

VÉGE Készítette: Fehér László – 2009 március Zene: Cheikha Tetma - Guenene Tini