A helyzetfeltárás ágazathoz kapcsolódó következtetései és az előzetes célrendszer bemutatása -Mezőgazdaság Bujdosó Zoltán - Molnár Ernő - Patkós Csaba – Radics Zsolt GEOLIN 1

Országos szintű, többnyire ágazati jellegű fejlesztési terv Kisebb térségi tervek Települési Fejlesztési Stratégiák Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Megyei Területfejlesztési Program Térségi Területfejlesztési Program Ágazati Fejlesztési és Operatív Programok A fejlesztési tervek kapcsolati ábrája Források állami EU helyi magán állami EU helyi magán állami helyi magán Kistérségi (esetleg települési) Fejlesztési Program helyi magán A tervek egymásra való hatása; a kapcsolat a különböző szintek között lehet egyből közvetlen, nem feltételez hierarchiát A tervek megvalósulásának helyei Megyei Fejlesztési Terv 2

Tervezési dokumentumok Alapok:  EU 2020 Stratégia (2012. nyár)  Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) – véleményezés alatt Megyei dokumentumok:  A megye helyzetelemzése ( )  A megye fejlesztési koncepciója (jelenleg)  A megye stratégiai fejlesztési terve  Hajdó-Bihar megye fejlesztési operatív programja 3

Hajdú-Bihar megye mezőgazdasági helyzete  a mezőgazdaságban előállított bruttó hozzáadott érték abszolút nagysága alapján – Bács-Kiskun megyét követve –második helyen áll.  országos és vidéki átlagot meghaladó, de csökkenő súlya van a mezőgazdaságnak.  az ágazat részesedése a bruttó hozzáadott értékből 12%-ról 8%-ra esett  a foglalkoztatásban betöltött szerepe 10%-ról 7,5%-ra csökkent az évtized folyamán. 4

 területének 89%-a termőterület, 76%-a mezőgazdasági terület volt a vizsgált évtized végén, amellyel nemcsak a magyarországi átlagot (84%; 62%), hanem az alföldi megyék átlagát (84%; 70%) is jelentős mértékben meghaladta.  a szántók felül-, illetve az erdőterületek alulreprezentáltsága jellemző. 5

 Az elmúlt évtizedben az erdőterületek aránya megduplázódott, míg az egyéb területhasználati formák általában veszítettek súlyukból  Hajdú-Bihar – nagy területű alföldi megyeként – az ország egyik vezető agrártermelője.  Mezőgazdaságában meghatározó szerepe van a gabona- és iparinövény-termelésnek, illetve a természetes és szántóföldi takarmánybázisra épülő állattenyésztésnek. 6

 Pozitívum  (1) Hajdú-Bihar megye ma is jelentős agrárpotenciálja,  (2) szántóföldi növénytermesztés és állattartás szimbiózisára épülő mezőgazdasága  (3) Az ágazat – területi struktúrájából következően – fontos szerepet játszik a vidéki térségek gazdaságában  (4) mind a tömegtermelés, mind a speciális termékek tekintetében fejlesztési stratégiába beépíthető adottságokkal rendelkezik. 7

 Negatívum  (1) a korábbi feldolgozóipari kapacitások leépülése, mely alacsonyabb helyi hozzáadott érték előállítását eredményezi, illetve hozzájárul az ágazat diverzifikáltságának csökkenéséhez. 8

 Következtetés:a mezőgazdaság hosszabb távon is a helyi gazdaság kulcsszereplője marad.  Cél:a nagyobb hozzáadott értéket képviselő tevékenységek erősítése, valamint az agrártermékek előállításához, feldolgozásához, logisztikájához és értékesítéséhez kötődő értékteremtési lépések mind teljesebb mértékű megyében tartása 9

ErősségekGyengeségek A megye természeti erőforrásai; Hajdú-Bihar megye ma is jelentős agrárpotenciállal rendelkezik; Fejlett oktatási-képzési intézményrendszere; Jelentős elvi megújuló energia potenciál; A természeti erőforrásokkal történő gazdálkodás nem minden esetben fenntartható; Részleteiben feltáratlan és még kihasználatlan megújuló energia potenciál; A mezőgazdaság strukturális átalakulását övező bizonytalanság, a szervezeti-technológiai feltételek két évtizede fennálló kiforratlansága; 10

LehetőségekVeszélyek Számos, helyi gazdasági tevékenység (mezőgazdaság, elektronika, gyógyszeripar, egészségturizmus, stb.) globális és európai piacának bővülése, az igények differenciálódása nyomán dinamikus részpiacok; Gazdaság fejlesztését célzó, Európai Unió politikái keretében rendelkezésre álló többletforrások; A K+F és az innováció szerepe felértékelődik; Növekvő EU támogatások az alternatív energiaforrások hasznosítására. Természeti-környezeti értékek (élővizek, növény- és vadállomány) károsodása az ökológiai szemlélet hiánya következtében; Időjárási szélsőségek okozta károk a mezőgazdaságban, az épített környezetben; Romló megyei image; EU források szűkülése. 11

AZ OFTK területi céljai 12

JÖVŐKÉP: A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás. Gazdasági versenyképesség erősítése, a gazdasági, társadalmi, szociális és területi kohézió előmozdítása Oktatás fejlesztése Idegen- forgalom erősítése Mezőgazdaság verseny- képességének erősítése Vállalkozási környezet fejlesztése K+F+I ösztönzése Határmenti együttműködés A centrum és periféria közötti különbségek mérséklése, a belső kohézió erősítése A megye közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Oktatás, Tudás és Innováció erősítése Növekvő foglalkoztatást biztosító gazdasági környezet fejlesztése Környezettudatos települési fejlesztések elősegítése Vidéki környezet- minőség javítása Előzetes fejlesztési javaslatok a megye célrendszere és az OFTK alapján 13

JÖVŐKÉP: A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás. Gazdasági versenyképesség erősítése, a gazdasági, társadalmi, szociális és területi kohézió előmozdítása Oktatás fejlesztése Idegen- forgalom erősítése Mezőgazdaság verseny- képességének erősítése Vállalkozási környezet fejlesztése K+F+I ösztönzése Határmenti együttműködés A centrum és periféria közötti különbségek mérséklése, a belső kohézió erősítése A megye közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Oktatás, Tudás és Innováció erősítése Növekvő foglalkoztatást biztosító gazdasági környezet fejlesztése Agrár- marketing tevékenység fejlesztése Környezettudatos települési fejlesztések elősegítése A biotermelés, a funkcionális élelmiszer- alapanyag termelés ösztönzése Vidéki környezet- minőség javítása Helyi piac – helyi termék (közvetlen értékesítés) Megyei Területfejlesztési Koncepció Génmegőrzés 14 Előzetes fejlesztési javaslatok a megye célrendszere és az OFTK alapján

Köszönjük a figyelmet! 15