Mi fán terem az ételhulladék? Az bemutatja Mi fán terem az ételhulladék? Az alábbi prezentáció bevezetést próbál nyújtani az élelmiszerhulladék témakörébe.

Társadalmunk rendkívül pazarló Rengeteg élelmiszert fogyasztunk + egyre többet is vásárolunk Fogyasztói társadalmunk rendkívül pazarlóan működik, sokkal több élelmiszert termelünk meg, mint amit el tudnánk fogyasztani, ezért rengeteg hulladék keletkezik. Rengeteg hulladék keletkezik

Európában 89.000.000 tonna étel és élelmiszer válik hulladékká évente. Európában 89 millió tonna étel és élelmiszer válik hulladékká, mind a háztartásokban mind az élelmiszeriparban. Ez a szám, ha nem teszünk semmit, elérheti a kb. 126 millió tonnát 2020-ra. Jelenleg fejenként kb. 180 kg élelmiszert dobunk ki évente. Élelmiszerhulladék az élelmiszeriparban és kereskedelemben keletkezik. Ételhulladéknak pedig az elkészült ételekből származó hulladékot nevezzük, ami általában a végfelhasználás helyén keletkezik (pl. éttermek, háztartások, stb.) Három különböző fajtájú étel hulladékot különböztethetünk meg a keletkezés körülményei alapján: 1. az élelmiszerek előállítása során keletkezett hulladékok 2. a fogyasztás során úgynevezett megelőzhetetlen étel és élelmiszerhulladék – azaz az ételek, élelmiszerek ehetetlen részei: banánhéj, gyümölcsök magja, tojáshéj, csont. 3. a fogyasztás során azonban elkerülhető hulladékká válásról is beszélhetünk: ebben az esetben teljes mértékben fogyasztható termékek, ételek válnak hulladékká a fogyasztók

Hol és miért keletkezik élelmiszerhulladék? Hogy miért keletkezik hulladék annak számos oka lehet. Számos összehasonlítás létezik e tekintetbenA fenti ábra bemutatja, hogy a különböző helyszíneken, fázisokban miért keletkezhet hulladék. Az ábra azt is bemutatja, hogy milyen arányban keletkezik a hulladék a háztartásokban, éttermekben, kereskedelemben és az iparban. Látható, hogy a háztartások, vagyis a hétköznapi emberek felelnek legnagyobb mértékben a problémáért.

Milyen környezetterhelést okoz az élelmiszeripar? E hatalmas mennyiségű hulladék súlyos környezeti terhelést okoz. Erről a fenti ábra nyújt felvilágosítást. Az élelmiszer-ellátási lánc minden egyes pontján keletkezik hulladék, ahogy egyéb környezetszennyezés is. A keletkezett hatalmas mennyiségű étel és élelmiszerhulladék a környezetünkre is óriási terhet ró: az Európai Bizottság jelentése szerint az élelmiszeripar és a túlzott fogyasztás felelős a negatív környezeti hatások 20-30 %-áért az Európai Unióban.

ammónia kibocsátás 90%-át Európában a mezőgazdaság okozza a környezeti terhelés 20-30%-át üvegházhatású gázok kibocsátásának 10%-át élővizek nitrogénterhelésének 50-80%-át ammónia kibocsátás 90%-át Az élelmiszer alapját képező mezőgazdaság okozza Európában a környezetszennyezés 20-30%-át. A klímaváltozásért felelős üvegházhatású gázok kibocsátásának 10%-át (ezen belül is a metán kibocsátás 80%-át). A levegő minőségét befolyásoló ammónia kibocsátás 90%-át, valamint az élővizek nitrogénterhelésének 90%-át.

Pazarlás Túlhasználjuk a környezetet Kidobjuk a pénzt az ablakon Szennyezzük a környezetet Az élelmiszerekkel tehát pazarlóan bánunk, egyszerre túlhasználjuk és szennyezzük a környezetünket az élelmiszerek előállítása során, emellett két kézzel szórjuk ki a pénzt az ablakon, mivel rengeteg felesleges élelmiszert vásárolunk, és még többet csak azért termelünk, hogy mindig legyen az áruházlánc polcain.

Irreális elvárások Friss zöldségek, gyümölcsök bármely évszakban Élelmiszerek a világ másik végéből Mindegy, hogy nem helyi Többet számít az esztétikum Fogyasztói társadalmunk irreális elvárásokat támaszt az élelmiszerek és a mezőgazdaság felé. Például elvárjuk, hogy az év bármelyik szakában tudjunk epret vagy paradicsomot venni, holott az nem mindig terem. Teljesen természetesnek vesszük, hogy olyan élelmiszereket tudunk megvásárolni, amely csak egy másik éghajlaton tudnak termelni (pl. banán). És nem törődünk azzal sem, hogy a helyben is megtermelt élelmiszereket nem a szomszéd gazdától, hanem több száz kilométerről vásároljuk meg. Sokra tartjuk, hogy amit megveszünk esztétikus legyen és egyforma, holott a zöldségek, gyümölcsök esetén ez a valóságtól elrugaszkodott. Nem számít, hogy agyoncsomagolt, sőt!

2012: Az európai Élelmiszer Bankok 338 ezer tonna élelmiszert Miután mi fogyasztók vagyunk a felelősek leginkább az élelmiszerhulladék keletkezésért, mi tudjuk a legnagyobb hatást elérni a hulladék keletkezésének megelőzése, a keletkezett mennyiség csökkentése érdekében. Mindennapi vásárlási, tárolási, főzési szokásainkon keresztül el tudjuk érni, hogy kevesebb étel kerüljön a kukába. Ehhez csupán egy kis odafigyelésre van szükség. A hulladékkezelés prioritásait az ún. hulladékpiramissal szokták ábrázolni: a leginkább környezetbarát alternatíva a hulladékok keletkezésének megelőzése, a legelőnytelenebb megoldás a hulladék lerakóban történő ártalmatlanítása. Az étel és élelmiszerhulladékok esetében a fenti ábrával állapíthatók meg a kezelési prioritások.  Lerakás: Ne dobjuk ételmaradékainkat a kukába! Az csak a legvégső esetben jöhet szóba.  Komposztálás : Komposztálással nem csak hulladékot hasznosítunk, de egyidejűleg jó minőségű humuszban gazdag komposztot is előállítunk!  Maradékokkal haszonállatok etetése : Az emberi fogyasztásra már alkalmatlan élelmiszer lakoma lehet haszonállatok számára  A megmaradt élelmiszereke szétosztása a rászorulók között : az Európai Élelmiszer Bank 338 ezer tonna élelmiszert osztott szét 2012-ben, ami 776 millió adag ételnek felel meg.  Az étel és élelmiszer hulladékok keletkezésének megelőzése: Mindig törekedjünk a keletkezett élelmiszer hulladék mennyiségének csökkentésére, a keletkezés megelőzésére! 2012: Az európai Élelmiszer Bankok 338 ezer tonna élelmiszert osztottak szét, ami 776 millió adag ételnek felel meg. Ebből a mennyiségből 5,4 millió emberhez jutott el 32 ezer karitatív szervezeten keresztül.

Elég volt az ételhulladékból! A változás csak rajtad múlik! Hagyjuk abba az élelmiszerek és a természetes erőforrások pazarlását! Ehhez azonban a mindennapjainkon kell változtatni. Kis odafigyeléssel máris sokat tehetünk.

Vegyél részt az Európai Hulladékcsökkentési Héten! Kezdetnek vegyél részt az Európai Hulladékcsökkentési Héten és meríts ötletet!

Néhány hasznos tipp Vásárlás előtt Vásárlás során Otthon Készíts bevásárló listát! Ellenőrizd az éléskamra tartalmát! Tervezd meg előre heti menüdet! Vásárlás során Kerüld a felesleges vásárlást, a vonzó akció se vigyenek kísértésbe! Vásárolj alig, vagy egyáltalán nem (előre) csomagolt termékeket! Ellenőrizd a termékek lejárati és felhasználhatósági dátumait! Jól időzítsd a bevásárlást: éhesen kerüld a szupermarketeket! Otthon Ügyelj az élelmiszerek helyes tárolására (hűtő, szekrény) Mindig a korábbi lejáratú termékek legyenek szem előtt! Ne félj a maradékok, megmaradt alapanyagok felhasználásától! Elöljáróban íme néhány hétköznapi tipp, de további hasznos információkat tudhatsz meg az Európai Hulladékcsökkentési Hét hivatalos honlapjáról. Mi a különbség a „Minőségét megőrzi” és a „Fogyasztható:” jelölések között?   A fogyaszthatósági idő A fogyaszthatósági idő a legfontosabb dátum, melyet étel és élelmiszer biztonsági okokból szem előtt kell tartani. A fogyasztható kifejezést a gyorsan romló élelmiszerek esetében használják, például a húsáru, tejtermék, a tojás. Ezen ételek elfogyasztása a megadott dátum után már nem garantáltan biztonságos. Az élelmiszeripar ezeket a dátumokat azért határozza meg, hogy eddig tudják garantálni a termékek elfogyasztásának biztonságát. Általánosságban elmondható, hogy 5-10 nappal a tényleges fogyaszthatósági időt megelőző dátumot tüntetik fel a csomagoláson a maximális biztonság érdekében. Ezért elmondható, hogy a legtöbb étel még a fogyasztáshatósági dátum után is alkalmas fogyasztásra. Mindazonáltal a felhasználás ezután csak a fogyasztó saját felelősségével történik. Soha ne használjunk a főzéshez a fogyaszthatósági dátumot már túllépő húsféléket és halat. Ezekben az esetekben szigorúan be kell tartani a garantált dátumot. Azonban kenyér, gyümölcs, zöldség vagy a tejtermékek még alkalmasak lehetnek ez után is fogyasztásra. Fontos, hogy minőség-ellenőrzési céllal kis mennyiségben kóstoljuk vagy szagoljuk meg nagyobb mértékű felhasználás, fogyasztás előtt. Ha tehát észreveszed, hogy egy adott élelmiszernek közeledik a fogyaszthatósági ideje, két dolgot tehetsz: 1. Használd fel főzés során - a fogyaszthatósági idő napján is megteheted - a hűtőben még további két napig tárolva is fogyasztható marad 2. Fagyaszd le a fogyaszthatósági idő előtt, majd később a kiolvasztást követő 24 órában használd fel. ”Minőségét megőrzi” A minőség megőrzési idő olyan élelmiszereken kerül feltüntetésre, amelyek a jelzett dátum után minőségükből, élvezeti értékükből veszíthetnek (például a konzervek, kekszek, vagy a fűszerek), illetve gyártói garanciával már nem rendelkeznek. Tehát a gyártó addig a bizonyos napig garantálja, hogy az adott élelmiszer állagában, minőségében és megjelenésében is a legjobb. Azonban ez nem azt jelenti, hogy a javasolt dátum után már nem fogyasztható.

Rajtad a sor! Köszönjük a figyelmet!