Tanár: Kaszás Botos Zsófia

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Készítette: Horváth Zoltán
Advertisements

A LEVEGŐ.
Gázok.
Hogyan alakulnak ki a hópelyhek?
Összefoglalás 7. osztály
A víz,a levegő, az anyagok és tulajdonságai
Halmazállapotok Részecskék közti kölcsönhatások
Az anyag és néhány fontos tulajdonsága
Hő- és Áramlástan I. - Kontinuumok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája
Halmazállapot-változások
IV. fejezet Összefoglalás
Az anyag és néhány fontos tulajdonsága
-dihidrogén-monoxid, -hidrogén-hidroxid, -aqua (latin)
6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia Balassi Bálint MTNYAI Ipolynyék
,,Az élet forrása”.
Halmazállapotok, Halmazállapot-változások
A víz jelentősége az életben!
Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012
Építőanyagok tulajdonságai-1. Kiskunlacháza 2010 Horák György
Összefoglalás 7. osztály
A KÉMIAI REAKCIÓ.
Víz a légkörben Csapadékképződés.
HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK Bevezető
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
HIDRAULIKA Hidrosztatika.
Felhajtóerő, Arkhimédész törvénye
Termikus kölcsönhatás
HŐTERJEDÉS.
Elképesztő csíkos jéghegyek.
Halmazállapot-változások
A fajhő (fajlagos hőkapacitás)
Felhajtóerő.
FIZIKA A NYOMÁS.
Testek úszása,lebegése és elmerülése
Olvadás Topenie.
Halmazállapot-változások
Halmazállapot-változások 2. óra
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Időjárási és éghajlati elemek:
HŐTAN 1. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
HŐTAN 3. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Állandóság és változás környezetünkben
A novemberi időjárás és a hirtelen hőmérsékletváltozás A készítés folyamatának bemutatása.
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell)
Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd.
Entrópia Egy szobában kinyitunk egy üveg parfümöt. Mi a valószínűbb?
A felhajtóerő, Arkhimédész törvénye
Sándor Balázs BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
Folyadékok és gázok mechanikája
Összefoglalás: A testek nyomása
Összefoglalás: A testek nyomása
HŐTAN 9. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
A forrás- és az olvadáspont meghatározása
HALMAZÁLLAPOTOK SZILÁRD:
Összefoglalás Hőjelenségek. 1. A folyadék melegebb, kisebb sűrűségű része fel- emelkedik, helyére alacsonyabb hőmérsékletű anyag kerül. Ez a jelenség.
Melyik két anyag tulajdonságait hasonlítottuk össze a múlt órán? Soroljátok fel a legfontosabb fizikai tulajdonságaikat! Mi történik a két anyaggal melegítés.
Halmazállapot-változások
Jég – víz – gőz A víz három halmazállapota.  Élő szervezet nagy része (felnőtt: 60%, csecsemő 75%, idősek 55%)  Táplálkozás  Energiatermelés Az élőlények.
GÁZOK, FOLYADÉKOK, SZILÁRD ANYAGOK
A hőmérséklet mérése.
Az anyagok tulajdonságai és változásai
Kristályrács molekulákból
Áramlástani alapok évfolyam
Készítette: Váradi Tímea 10. osztály
Áramlástani alapok évfolyam
Fizikai és kémiai fogalmak vizsgálata a 7. évfolyam elején
A folyadékállapot.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Folyadék halmazállapot
Előadás másolata:

Tanár: Kaszás Botos Zsófia Minden a jégről Tanár: Kaszás Botos Zsófia

1. Hogyan keletkezik a jég ? A víz három lehetséges halmazállapota: a szilárd, a folyékony és a légnemű. A hőmérséklet változása következtében a víz bizonyos hőmérsékleti értéknél egyik halmazállapotból a másikba alakul át, ezt a jelenséget nevezzük halmazállapot – változásnak. A fagyás az a halmazállapot-változás, amikor a folyékony víz szilárd jéggé válik. A jég tehát szilárd halmazállapotú víz.

2. Hány Celsius fokon fagy a víz ? A tiszta víz 0°C hőmérsékleten fagy meg. Ez a hőmérséklet a víz fagyáspontja.

3. Miért úszik a jég a vízen ? A jég könnyebb a víznél, ezért úszik rajta. Míg a víz sűrűsége 1 000 kg/m³, addig a jég sűrűsége 900 kg/m³.

4. Mért reped szét a vízzel telt üveg, ha megfagy benn a víz ? A jég térfogata nagyobb a víznél, ezért a megfagyott víz szétrepeszti az üveget.

5. Miért nagyobb a 0°C-os jég térfogata, mint a 0°C-os vízé? Mivel a vízmolekulák kristályrácsba rendeződve egymástól távolabb kerültek.

6. Hány Celsius fokon olvad a jég ? A jég 0 °C hőmérsékleten olvad. Ez a hőmérséklet a jég olvadáspontja.

7. Miért nem változik a vízszint, ha a jég elolvad? Az úszó jég ugyanannyi vízből áll, mint amennyi vizet kiszorít. Ugyanis mivel úszás közben egyensúlyban van, így a rá ható felhajtóerő megegyezik a jég súlyával, de megegyezik a kiszorított víz súlyával is Arkhimédész törvénye szerint. Tehát az úszó jég súlya, így a benne levő víz térfogata megegyezik a kiszorított vízével.

8. Miért jobb hővezető a jég, mint a frissen hullott hó? A jég kristályai között sokkal kevesebb levegő van, mint a hó kristályai között.

9. Miért nem fáznak az eszkimók a jégkunyhóban? A jég jó hőszigetelő, ezért megvédi lakóit a kinti erős hidegtől. A kunyhó falait belülről prémes állatbőrökkel borítják, amelyek elszigetelik a belső teret a jégfal közvetlen hűtő hatásától. A jégkunyhóban tüzelni is lehet, levegője kellemesre felfűthető. A levegő felmelegítéséhez kevés hő szükséges, mert kicsi a fajhője, és mert a felmelegítendő levegőnek viszonylag nem nagy a hőkapacitása, és a kunyhó építésére felhasznált jégmennyiségnek nagy a tömege. Ekkora jégmennyiség megolvasztásához tehát sokszorosan több hőre volna szükség, mint amennyit a levegő fűtésére felhasználnak.

10. Miért van télen jégvirág az ablakon? A jégvirág téli, igen hideg időben, fűtött helyiségek külső ablakainak belső felületén keletkező, finom, kristályos jégbevonat. Az ablaküveget télen a külső fagyos levegő erősen lehűti. A szobában levő meleg levegő, érintkezve a hideg ablakfelülettel, igen vékony rétegben harmatpont alá hűl, és az ablaküvegen megkezdődik a pára kicsapódása. Először néhány kis jégkristály keletkezik. A jégkristályok egyes csúcsain folytatódik a kicsapódás, majd az újabb csúcsokon, és így tovább. Ennek következtében rendkívül érdekes, ágas-bogas, néha egészen szabályosnak tűnő páfrányszerű jégbevonat keletkez

Köszönöm a figyelmet!