Területfejlesztési tevékenység Fejér megyében” ÁROP projekt záró konferencia Székesfehérvár, 2014. október 31. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program – fókuszban a helyi gazdaságfejlesztési lehetőségek Kükedi Zsolt hálózatfejlesztési munkatárs Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) energetikai tervező helyi gazdaságfejlesztési szakértő Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Területi és Egyedi Ágazati Fejlesztési Főosztály Egyedi Ágazati Fejlesztési Osztály

Amiről szó lesz A (helyi gazdaságfejlesztés) téma helye, fontossága 2014-2020-as tervezési időszak A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) szerkezete A TOP energetikai beavatkozásai Milyen források, milyen területi és tematikus megbontásban állnak majd rendelkezésre? Hol tartunk a területi tervezési folyamatban, mi következik most?

A (helyi gazdaságfejlesztés) téma helye, fontossága 1. A (helyi gazdaságfejlesztés) téma helye, fontossága

A helyi gazdaság helyzete Ma a magyar gazdaságban: gyakran egyszerre jelentkezik a hiány és a túlkínálat a helyi gazdaságban a helyben elérhető, megújuló források használata sem mindig fenntartható a túlzott hitelállomány megbéklyózza, nem hagyja gyarapodni a helyi gazdaságot a külső érdekeltség mindig cél racionális: a helyi gazdaság egészsége nem feltétlenül érdeke a belső és külső érdekeltség egyensúlyhiánya, a túlzó külső befolyás rontja a helyi gazdaság működését az egyensúly hiánya válsághoz vezet a helyi gazdaság helyi szereplői nem mindig látják a kivezető utat a helyi válságból

… pedig: További nehézségek A helyi gazdaság… jelentősen befolyásolt a globális gazdaság (a külső érdekeltség) által, annak helyzete meghatározó a helyi gazdaság működésére tekintettel van a helyi fenntarthatóságra, a globális gazdaság viszont egyszerűen „továbbáll”, ha valamely helyben elérhető erőforrás szűkül sokszínűségre törekszik, a globális uniformizál a helyi adottságokhoz igazodik, a globális azonban könnyen megkeresi a költség optimumot, a helyi hiányt szállítással orvosolja olcsó fosszilis források mellett gyakran drágább működésűnek tűnik, mint a globális gazdaság (még annak pazarló üzemelése mellett is) szereplői elfelejtenek magunk is okosnak lenni a globális gazdaság könnyen elérhető, olcsó, és innovációval teli szolgáltatásai mellett … pedig:

Az erőforrások szűkülésére lehet számítani

Az erőforrások szűkülésével is lesz választásunk… … de nagyon nem mindegy, mi között fogunk tudni és mit fogunk választani! Forrás: Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban, http://www.keteg.hu/

A 2014-2020-as tervezési időszak 2. A 2014-2020-as tervezési időszak

11 tematikus EU célkitűzési terület Európa 2020 intelligens fenntartható inkluzív Kutatás- fejlesztés 1 Az éghajlat- változás elleni küzdelem 5 Foglalkoztatás és mobilitás 8 Információs és kommunikációs technológiák 2 Környezetvédelem és erőforrás- hatékonyság 6 Társadalmi befogadás 9 A kkv-k versenyképessége 3 Fenntartható közlekedés 7 Hatékonyabb oktatás és képzés 10 Az ERFA alap segítségével megvalósuló beruházás mind a 11 célkitűzést támogatni fogja, de a fő prioritás az 1–4. célkitűzés lesz. Az ESZA legfőképp a 8–11. célkitűzésnek nyújt majd finanszírozást, de támogatni fogja az 1–4., illetve a 6. célkitűzést is. A Kohéziós Alap a 4–7. és a 11. célkitűzést fogja támogatni. Az Európa 2020 stratégia célkitűzései: intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés 11 tematikus célkitűzésben megvalósítva, mind az öt európai strukturális és beruházási alap bevonásával – a közös rendelkezésekről szóló rendeletben meghatározva A tematikus célkitűzések beruházási prioritások formájában további részletes célkitűzéseket tartalmaznak – az alapokról szóló jogszabályokban meghatározva Alacsony CO2 kibocsátású gazdaság 4 Jobb közigazgatás 11 növekedés stratégiája 19

Konkrét EU és hazai célkitűzések EU 2020 célkitűzések Hazai célkitűzések a Nemzeti Reform Programban (NRP) 2020 Foglalkoztatási ráta 75%-ra emelkedik K+F szintje a GDP 1,8%-ra nő Megújuló energia-források részaránya 14,6%-ra nő Energia-hatékonyság 10%-os növelése ÜHG- kibocsátás legfeljebb 10%-os növelése 2005-höz képest Felsőfokú, ill. annak megfelelő végzettségűek aránya a 30-34 éves népességen belül 30,3%-ra nő A korai iskolaelhagyók aránya 10%-ra csökken a 18-24 évesek között A szegény-ségben élő népesség száma 450.000 fővel csökken A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie; Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani; Energia/klíma: Az üvegház hatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése; Energiahatékonyság 20%-os növelése; Megújuló energia részarányának 20%-os növelése. Az iskolából kimaradók aránya maximum 10 %; A felsőfokú végzettségűek aránya minimum 40 %; A szegénység kockázatának kitett lakosok számát 20 millióval kell csökkenteni.

Az OP-k pénzügyi keretei Összes forrás: 25,4 Mrd € A Partnerségi Megállapodás alapján

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) szerkezete 3. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) szerkezete

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Célja Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása Vállalkozásbarát város/településfejlesztés, az életminőség javításához szükséges helyi feltételek biztosítása A térségi sajátosságoknak és szükségleteknek megfelelő, térségre szabott gazdasági fejlesztések A térségek belső erőforrásaira építkező, azokat kibontakoztató gazdasági fejlesztések Célterület EU besorolás szerint „kevésbé fejlett régiók”: az ország Budapesten és Pest megyén kívüli területe (18 megye) Kedvezményezettek elsősorban az önkormányzatok fejlesztéseihez biztosít forrásokat Funkciója a vidéki térségek fejlesztése, város-vidék kapcsolatok erősítése a társadalmi-gazdasági szempontból leszakadó térségek fejlesztéséhez A megvalósítás Területi szinteken megvalósított decentralizált programcsomagok Előre tervezhető, ismert (dedikált) forráskeretek a területi szinteken Közösség által irányított helyi fejlesztések (CLLD) összehangolt fejlesztések

Indikatív források - TOP PRIORITÁSTENGELYEK OP-n belüli arány Indikatív forráskeret (nemzeti társfinanszírozással) 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 27,56 % 284,0 Mrd Ft 2. Vállalkozásbarát és népességmegtartó településfejlesztés 11,95 % 140,6 Mrd Ft 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten városi területeken 12,70 % 191,3 Mrd Ft 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4,99 % 58,8 Mrd Ft 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi együttműködés és foglalkoztatás-ösztönzés 7,25 % 85,4 Mrd Ft 6. Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban 31,42 % 368,3 Mrd Ft 7. Városi közösségek identitásának, összetartozá-sának és elégedettségének fejlesztése (CLLD) 4,13 % 43,4 Mrd Ft Összesen 100,0 % 1 171,8 Mrd Ft Az EU Bizottság számára 2014. november 17-én átadott TOP alapján, és 295,1 Ft/EURO árfolyamon

Önkormányzatok számára…(1) 1. prioritás – Térségi gazdasági környezet ­fejlesztése a foglalkoztatási helyzet elősegítésére Célja: helyi gazdaságfejlesztés és az ahhoz kapcsolódó foglakoztatás növelése Támogatást nyújt: Önkormányzati gazdasági infrastruktúra – önkormányzati üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésére Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztésre Gazdaságfejlesztést, munkaerő mobilitást szolgáló közlekedésfejlesztésre A foglalkoztatás segítésére és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésére (óvodák, bölcsődék) 2. prioritás – Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés Célja: vonzó városi, települési környezet kialakítása, gazdaságösztönzés, fiatalok, népesség megtartása Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztésre Helyi kereskedelmet, szolgáltatásokat élénkítő, gazdasági tevékenységeket ösztönző fejlesztésre Család- és klímabarát településfejlesztésre, zöldfelületek megújítására és növelésére TOP 1 Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 1.A A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése – Üzleti infrastruktúra és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése 1.B A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.C A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével   1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.D Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével TOP 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 2.A Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal kialakítása 2.1 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Gazdaságélénkítő településfejlesztés, vállalkozásokat vonzó, gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból fenntartható települési környezet kialakítása Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések Szemléletformáló akciók, képzések Az EU Bizottság számára 2014. november 17-én átadott TOP alapján

Önkormányzatok számára…(2) 3. prioritás – Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten városi területeken Célja: a települési közlekedésfejlesztés és önkormányzati épületállomány energetikai korszerűsítése Támogatást nyújt: Fenntartható települési közlekedésfejlesztésre A települési önkormányzatok energiahatékonyságának fokozása és a megújuló energiaforrások részarányának növelésére 4. prioritás – A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Célja: önkormányzati intézmények szolgáltatási minőségének és infrastruktúrájának fejlesztése Az egészségügyi alapellátást biztosító intézmények, szociális intézmények szolgáltatási minőségének és infrastruktúrájának fejlesztésére, az elérhetőség javítására Leromlott városi területek rehabilitációjára TOP 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3.A Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.B A települési önkormányzatok energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése Az önkormányzati tulajdonú épületek, intézmények, infrastruktúra energia-hatékonyság-központú rehabilitációja, az épületek hőszigetelésének javítása Az önkormányzati tulajdonú épületek intézmények és infrastruktúra energetikai korszerűsítése, megújuló energiaforrások alkalmazása Önkormányzat által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő, megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló energiaellátás megvalósítása komplex fejlesztési programok keretében. Önkormányzatok Fenntartható Energia Akcióprogramjai (SEAP) elkészítésének támogatása TOP 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.A Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.B A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság, kiemelten a romák életkörülményeinek javítása  4.3.Leromlott városi területek rehabilitációja   Az EU Bizottság számára 2014. november 17-én átadott TOP alapján

Önkormányzatok számára…(3) 5. prioritás – Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi együttműködések és foglalkoztatás-ösztönzés Célja: a megyei gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatási célú támogatások, a szociális városrehabilitációhoz kapcsolódó közösségi, humán fejlesztések támogatása, a helyi identitás és kohézió erősítése Támogatást nyújt: A térségi gazdaságfejlesztési prioritáshoz kapcsolódó foglalkoztatási célokra Közösségi, humán fejlesztésekre Helyi identitás és kohézió erősítésére (civil szervezetek helyi identitással, kulturális örökséggel, településfejlesztéssel kapcsolatos programjaira) TOP 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 5.A. A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések Helyi foglalkoztatási együttműködések Gyermekellátási szolgáltatások munkavállalóinak foglalkoztatási és képzési támogatása 5.B. A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság, kiemelten romák életkörülményeinek javítása 5.C Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Az EU Bizottság számára 2014. november 17-én átadott TOP alapján

Önkormányzatok számára…(4) 6. prioritás – Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban Célja: a megyei jogú városok önkormányzatainak gazdasági és közszolgáltatási fejlesztése Támogatást nyújt: Gazdasági környezetének fejlesztésére, foglalkoztatás növelésére Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatéréséhez a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztésére, bővítésére Vállalkozói tevékenységek ösztönzésére a népesség megtartására városfejlesztési beavatkozásokkal Fenntartható közösségi mobilitás elősegítő fejlesztésekre Energiahatékonysági és megújuló energia fejlesztésekre Közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztésére A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása  A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítására, a társadalmi aktivitás, társadalmi összetartozás növelésére TOP 6. Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban 6.A Megyei jogú városok gazdasági környezetének fejlesztése a foglalkoztatás növelése érdekében 6.1 Gazdaságfejlesztés Gazdaságélénkítést és foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati helyi gazdaságfejlesztés Üzleti infrastruktúra és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Helyi gazdaságszervezési funkciójú önkormányzati gazdaságfejlesztési tevékenységek Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 6. B. Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások által 6.2 Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése 6.C. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása városfejlesztési beavatkozásokkal 6.3. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó városfejlesztés Gazdaságélénkítő városfejlesztés, vállalkozásokat vonzó, gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból fenntartható városszerkezet és városi környezet kialakítása Városi környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések Szemléletformáló akciók, képzések 6.D. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése 6.4 Fenntartható városi közlekedésfejlesztés 6.E A települési önkormányzatok energiahatékonyságának fokozása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése 6.5. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése Az önkormányzati tulajdonú épületek, intézmények, infrastruktúra energia-hatékonyság-központú rehabilitációja, az épületek hőszigetelésének javítása Az önkormányzati tulajdonú épületek intézmények és infrastruktúra energetikai korszerűsítése, megújuló energiaforrások alkalmazása Önkormányzat által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő, megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló energiaellátás megvalósítása komplex fejlesztési programok keretében Önkormányzatok Fenntartható Energia Akcióprogramjai (SEAP) elkészítésének támogatása 6.F. Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése 6.6. Városi közszolgáltatások fejlesztése I. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése II. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 6.G. A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása  6.7. Leromlott városi területek rehabilitációja 6.H. A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése 6.8. Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatás-fejlesztés Részvétel és kapcsolat a megyei szintű foglalkoztatási megállapodásokkal, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködésekkel Helyi foglalkoztatási együttműködések a megyei jogú város területén és várostérségében Gyermekellátási szolgáltatások munkavállalóinak foglalkoztatási és képzési támogatása 6.I. A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása valamint a társadalmi aktivitás, társadalmi összetartozás növelése helyi szinten 6.9 Társadalmi kohéziót célzó helyi programok I. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok II. A helyi identitás és kohézió erősítése Az EU Bizottság számára 2014. november 17-én átadott TOP alapján

Önkormányzatok számára…(5) 7. prioritás - Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) Célja: A LEADER tapasztalatok felhasználásával, a helyi kezdeményezésű fejlesztések a helyi közösségi összetartozás és identitástudat erősítése valamint a fiatalok helyben maradásának elősegítése érdekében Támogatást nyújt: a helyi fejlesztési stratégia (HFS) alapján Közösségi terek, kulturális intézmények infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztésére Helyi közösségfejlesztésre, kulturális és közösségi programokra Helyi gazdaságfejlesztést segítő terekre és programokra Fókuszterület: 20-30 db városi CLLD tervezett Fő kedvezményezettek: Városi Helyi Akciócsoportok (HACS); közvetetten önkormányzatok, közintézmények, vállalkozások, civil szervezetek, egyházak Kísérleti jelleggel, városokban a helyi civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésének ösztönzése TOP 7. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) 7.A A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése 7.B A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva Az EU Bizottság számára 2014. november 17-én átadott TOP alapján

A TOP energetikai beavatkozásai 4. A TOP energetikai beavatkozásai

A TOP 3. prioritás 2. intézkedése A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása A beavatkozások típusai: Az önkormányzati tulajdonú intézmények, infrastruktúra, önkormányzati tulajdonú épületállomány energia-hatékonyság központú rehabilitációja (pl. kazánházak felújítása, hőtermelők cseréje korszerű nagy hatásfokú berendezésekre), illetve az épületek hőszigetelésének javítása (hőtechnikai adottságok javítása, hőveszteségek csökkentése). Az önkormányzati tulajdonú intézmények, infrastruktúra, önkormányzati tulajdonú épületállomány energetikai korszerűsítése (pl. világítási rendszerek korszerűsítése, hőtechnikai adottságok javítása), megújuló energiaforrások alkalmazása (pl. napelemek telepítése, biomassza kazán telepítése). Önkormányzat által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő, megújuló energiaforrások kiaknázásra irányuló, autonóm energiaellátás megvalósítása (helyi ellátást biztosító megújuló energiatermelő rendszerek, közösségi fűtőművek létesítése) komplex fejlesztési programok lehetősége mellett. Önkormányzatok Fenntartható Energia Akcióprogramjai (SEAP) elkészítésének támogatása. Szigetelünk! Épületen belül megújuló energiát alkalmazunk! Helyi erőművet építünk! Energiafelhasználás-csökkentési vállalásokat teszünk!

5. Milyen források, milyen területi és tematikus megbontásban állnak majd rendelkezésre?

1298/2014. (V. 5.) Korm. határozatban meghatározott megyei + MJV keret megyékre bontva (Mrd Ft)

Fajlagos mutató (egy főre jutó megyei+MJV keret - megyei szinten) (Ft/fő)

6. Hol tartunk az operatív programokra vonatkozó és a területi tervezési folyamatban? Mi következik most?

Út a pályázatokig… PM aláírás Az OP-k hazai elfogadása Benyújtásuk a Bizottsághoz Tárgyalások Konstrukciók kidolgozása OP elfogadás Pályázati kiírások 9 db pályázati kiírás 2014. szeptember 11. 2014. október 10.

A területi tervezési folyamat

Mi következik most? A tervezési folyamat vége felé járunk! A júniusban benyújtott TOP verzióra adott EU Bizottsági vélemények alapján az új TOP verziót napokon belül feltöltjük az EU Bizottság informatikai rendszerébe. A feltöltött TOP társadalmasításra megjelenik majd a http://palyazat.gov.hu/2014_2020_as_operativ_programok_tarsadalmi _egyeztetese oldalon. A területi tervezők elkészítették Integrált Területi Programjaikat és azt benyújtották a területfejlesztésért felelős minisztériumnak. A helyi gazdaságfejlesztés erős hangsúlyt kap, így érdemes átgondolni, hogy mely keret terhére, milyen típusú, milyen módon integrált helyi megoldások jöhetnek szóba a következő ciklusban!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! E-mail: kukedi.zsolt@nth.gov.hu Kükedi Zsolt Tel.: (06-1) 795-1218 E-mail: kukedi.zsolt@nth.gov.hu Figyelem! Az előadás anyaga 2014. október 31-én hangzott el, de ezen megosztott verzióban immár a 2014. november 17-én az Európai Bizottság részére átadott TOP szerkezetet, tartalmat tükrözi. Kérjük látogassanak el a http://palyazat.gov.hu/2014_2020_as_operativ_programok_tarsadalmi_egyeztetese oldalra a TOP társadalmasításra bocsátott verziójáért!