WYSIWYG (What You See Is What You Get) rendszerű programok Szövegszerkesztés WYSIWYG (What You See Is What You Get) rendszerű programok

A szövegszerkesztők osztályozása Egyszerű szerkesztők (text editor) - nem lehet formázni - parancs-, konfigurációs állományok és forrásprogramok szerkesztése - pl. Jegyzettömb, gedit, vi editor stb. Professzionális szövegszerkesztők (word processor) - rendkívül sok formázási lehetőség - levelek, dolgozatok, szórólapok stb. - pl. Word, OpenOffice Writer stb. Kiadványszerkesztők (desctop publishing, DTP) - nyomdai előkészítő munkák megoldására könyvek, újságok, hirdetések stb. - pl. TEX, QuarkXpress, Indesign, Linux alatt: Scribus stb.

A dokumentumkészítés folyamata A szövegszerkesztő program indítása A szöveg bevitele (forrásfájl használata) A dokumentum mentése A tartalom, helyesírás ellenőrzése A dokumentum formázása Hosszabb dokumentumhoz tartozó jellemzők beállítása (élőfej, élőláb, tartalom, jegyzékek) A kész, formázott dokumentum mentése és nyomtatása, elektronikus postázása

A szövegbevitel szabályai Gépeléskor a kurzor a sor végén automatikusan a következő sorra vált. A bekezdés végét Enter-rel jelezzük Bekezdésen belül rövid sorokat (pl.: vers) Shift+Enter kombinációval oldjuk meg Több szóköznyi helyet pl. tabulátorral oldunk meg. Soha ne legyen két „white space” karakter egymás mellett (Space, Tab, Enter, Shift+Enter) Szomszédos bekezdések távolságát térközzel állítjuk be, a sorok távolságát pedig sorközzel. Kerüljük az üres bekezdéseket! Az oldalváltást is bízzuk a programra. (Kényszerített oldaltörés: Ctrl+Enter)

Tipográfia A tipográfia nyomtatott betűkkel foglalkozó szakma és művészeti ág, melynek célja olyan írásképet kialakítani a betűtípusok és betűcsaládok alkalmazásával, mely egyszerre esztétikus és célszerű.

A tipográfia céljai figyelemfelkeltés olvashatóság javítása fontos részek kiemelése rendszerezés egységes megjelenés kialakítása esztétikai élmény nyújtása

Miért formázzunk??? a formázás célja a tartalom eljuttatása, befogadása: nem azért formázunk, mert lehet, vagy mert elvárják, hanem azért, hogy könnyebben, gyorsabban lehessen olvasni a szép professzionális kinézetű dokumentum kialakítása művészet, de legalábbis jól meghatározott mesterség De... már néhány alapvető szabály betartása is ugrásszerűen javíthatja nyomtatott dokumentumaink megjelenését

Küllemük alapján három alapvető csoport létezik Betűtípusok Küllemük alapján három alapvető csoport létezik

Talpas (antikva) betűtípusok Nem egyenletes vonalvastagságú betűk (Serif) A betűvégeknél talpak találhatók Újságok, könyvek szerkesztésénél, hivatalos levelezésben Pl.: Times, Garamond, Nimbus Roman

Talpalatlan (groteszk) betűtípusok Egyenletes vonalvastagságú betűk (Sans Serif) A betűvégek egyenesen végződnek Súlyos betűtípus, címeknél használják Pl.: Arial, Helvetica, Nimbus Sans

Egyéb (reklámbetűk) Különféle kézírást utánozó betük, iniciálék Minden, ami az elözö két csoportba nem fér be Script, Monotype Corsiva, Comic Sans

Betűstílusok (betűváltozatok) A hétköznapi használatban az alábbiakat alkalmazzuk általában

Betűváltozatok Normál Félkövér (bold) nagyon erős kiemelés, pl.:címeknél, írott szövegben a dupla aláhúzás Dőlt (italic, kurzív) kiemelés, írott szövegben az aláhúzás Ki erős kiemelés, ált. személynevek írásánál használjuk, nem szépirodalmi szövegben NAGYBETŰS (nem javasolt, kiabálásnak felel meg)

A betűfokozatok méreteit tipográfiai pontban adjuk meg Betűméret A betűfokozatok méreteit tipográfiai pontban adjuk meg

Betűk mérete Didot és Berthold által kidolgozott rendszer 1 méter = 2660 pont 1 pont(pt) = 0,376 mm (ez a legkisebb) 12 pt = 1 ciceró = 4,511 mm Az angolszász mértékrendszer ettől kicsit eltér

Az adott betűtípus betűváltozatainak variálását jelenti Szövegközi kiemelés Az adott betűtípus betűváltozatainak variálását jelenti

A kiemelések szempontjai Egyensúly – túl sok kiemeléssel a szöveg összképe zavaros lesz Célzatosság – csak az átgondolt kiemelések érik el céljukat Következetesség – Fontos, hogya kiemelések rendszere, stílusa egységes maradjon végig a dokumentumban

Nem javasolt módok a kiemelésre Elszórtan használt félkövér betűváltozat nem szerencsés, mert feltűnő sötét foltokat képez, megbontva a harmóniát TELJESEN ROSSZ GONDOLAT CSUPA NAGYBETŰS (VERZÁL) KIEMELÉST ALKALMAZNI, SORTÁVOLSÁG SZEMPONTJÁBÓL ELFOGADHATATLAN Kerülendő az aláhúzás. A nyomtatott szöveg olvasásakor az információt a betűk felső, egyedi részéből nyerjük, az aláhúzás elvonja a figyelmet, rontja az olvashatóságot. Ne alkalmazzunk ritkítást, ami az írógép korszakából maradt ránk, nem esztétikus.

Javasolt módok szövegközi kiemelésre A kurzív (dőlt) kiemelés esztétikus, a betűknek nem csupán a dőlésszöge különbözik az állótól. hanem a rajzolata is más. Kiemelkedik a szövegből, de nem rontja az összképet. A kiskapitális betűváltozat alapvetően személynevek kiemelésére használatos Definíciók, tételek kiemelésére, sorok elején, egymás alatt lehetséges mód a vastag betűs szedés, ekkor hatékonyan fókuszálja a szemet a kiemelt szóra.

Üres helyek A szöveget a szerző hozza, a tipográfus „csak” az üres helyeket adja hozzá. Ezek alapvetően meghatározzák az olvashatóságot

Betűköz A számítógépes szövegszerkesztő programokban a betűközöket készen kapjuk, csak a professzionális kiadványszerkesztésben van szükség a betűköz finomhangolására Egalizálás = az egymást követő betűpárok optikai kiegyenlítése, főleg verzál írásnál szükséges Ligatúra = ikerbetűk. Két vagy több betű egybeírását, összekapcsolását, egyesítését jelenti.

Szóköz Kvirt (négyzet) = tipográfiai relatív mértékegység, az aktuálisan alkalmazott nagy M betű szélességével egyezik meg Elfogadott gyakorlat, hogy a szóközöknek 1/4 és 1/3 négyzet közé kell esniük Több szóközt egymás után leütni = tipográfiai bűncselekmény!!

Sorköz A túl sűrű sorok nehezítik az olvasást Az erősen ritkított sorok komoly papírpazarláshoz vezetnek A jól olvashatóság érdekében 10-20%-kal érdemes növelni a sorközöket, tehát tízes betűmérethez 12-es sortávolság illik Csupa nagybetűs szövegnél növelni kell a sorközt

Tördelés Hosszabb szöveg oldalnyi adagokba rendezése, ill. az alkotórészek (főszöveg, jegyzetek, illusztrációk) összerendezése

Lapméretek a nemzetközi szabvány szerinti papírméreteket használják minden országban, kivéve némely amerikai országot közös oldalarányon alapulnak: 1:√2 az eredeti ívet akárhányszor is hajtják félbe, az megőrzi oldalainak eredeti arányát

Lapméretek A sorozat: Az A0-s papírív mérete 841×1189 mm. Területe 1 m². A közhasználatban elterjedt A4-es méretet az A0-s méret négyszeri felezésével kapjuk B sorozat: A kiindulási méret (B0) 1000×1414 mm. A hosszabbik oldalt általában lekerekítik 1400 mm-re név méret [mm] terület [m2] A0 841 x 1189 1,0000 A1 594 x 841 0,5000 A2 420 x 594 0,2500 A3 297 x 420 0,1250 A4 210 x 297 0,0625 név méret [mm] terület [m2] B0 1000 x 1414 1,4140 B1 707 x 1000 0,7070 B2 500 x 707 0,3535 B3 353 x 500 0,1765 B4 250 x 353 0,0882

Margók, szedéstükör A szedéstükör (laptükör) a lapnak az a része, ahova a főszöveg kerülhet. Mellette kétoldalt, valamint alatta, fölötte helyezkednek el a margók

A tördelés súlyos hibái: fattyúsorok Ha egy oldal legutolsó sorában kezdődik egy bekezdés, azt özvegy sornak hívják (mögötte áll valami, de előtte semmi) Ha egy oldal egy bekezdés utolsó sorával kezdődik azt árvasornak hívják (mögötte nem áll semmi, csak előtte) A szóközök, a betűköz minimális módosításával megszüntethető, de a mai dokumentumszerkesztő programoknak meg lehet adni, hogyan viselkedjenek a fattyúsorokkal

Címrendszer Azonos szintű címeket azonos betűfajtával írjuk, és a méret is legyen azonos Cím után soha ne tegyünk pontot Alacsonyabb rendű cím fölött mindig több térköz kell, mint alatta, így érződik, hogy az utána következő szöveghez tartozik Legyen rövid, tömör Oldal aljára ne kerüljön cím

Olvashatóság Hosszabb szövegek folyamatos olvasására csak a kisbetűs szedés az alkalmas, a betűk fel-, lenyúló szárai, az ékezetek jellegzetes alakja miatt A csupa nagybetűs szöveg 10-12%-kal lassabban olvasható

Olvashatóság A talpas betűk talpai vezetik a szemet, ezért könnyebb olvasni Manapság egyre több talp nélküli betűtípust használnak, így ezt is megszokta a szemünk Egyhasábos dokumentum esetén 40-nél kevesebb és 80-nál több karakter ne kerüljön egy sorba A olvashatóságot a nagy kontraszt, a világos alapon sötét betűk segítik, de a túl fényes vakító háttér is zavaró lehet

Melyik a legjobban olvasható?

Érdekesség Egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem szimát, melyin serenrodbn vnanak a bteuk egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslo és az ultosó bteuk a hölyeükn lneegyek. A tböbi bteu lheet tljees össze-vabisszásagn, mgiés porbléma nlkéül oalvsahtó a szveög. Eennk oka, hogy nem ovalusnk el mniedn bteut mgaát, hneam cska a szót eszgébéen. A cmabritgei emegyeten kéüszit eikgy tnuamálny áitllsáa sznreit a szvkaaon Bleül nicsn jlneestögfée akann, mkénit rdeeözndenk el a btüek: eyegüdl az a fntoos, hgoy az eslő és az uolstó betű a hlyéen lygeen. Ha a tböbrie a lgnoeyabb özeássivsazsg a jleezmlö, a sövzeg aokkr is tleejs mrtébéekn ovasalthó mraad. A jlneeésg mgáayzrataa az, hgoy az erbemi agy nem eyedgi btüeket, hneam tleejs sazakvat ovals.

Mohai István: Tipográfiai alapismeretek Pannon Egyetem 2006 Forrás: Mohai István: Tipográfiai alapismeretek Pannon Egyetem 2006