Linux hálózati adminisztráció MIN7K0IN MIN4B0RFN

Követelmények nappali tagozaton Előadás ZH november 18. (pótlás dec. 2) Megszerezhető: 40 pont Minimum követelmény: 20 pont Gyakorlati ZH november 24-28 (pótlás dec. 1-5) Megszerezhető: 60 pont Minimum követelmény: 30 pont További pontszerzési lehetőségek Részvétel Informatika.Neked sorozat azon előadásain, amit a tantárgy előadója pontszerzésre ajánl (alkalmanként 2 pont szerezhető) Kiselőadás tartása az szeptember 23-i előadás alkalmával. Választható témakörök, pontszám, jelentkezés a Coospace-ben Egy témakör esszé jellegű kidolgozása kb. 8-10 oldal terjedelemben (nem másolás!) Választható témakörök a Coospace-ben kerülnek meghirdetésre. Megszerezhető pontszám: 5 pont/esszé Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Követelmények levelező tagozaton Elméleti ZH utolsó előtti konzultáción (pótlás utolsó konzultáción) Megszerezhető: 40 pont Minimum követelmény: 20 pont Gyakorlati ZH utolsó előtti konzultáción (pótlás utolsó konzultáción) Megszerezhető: 60 pont Minimum követelmény: 30 pont További pontszerzési lehetőségek Részvétel Informatika.Neked sorozat azon előadásain, amit a tantárgy előadója pontszerzésre ajánl (alkalmanként 2 pont szerezhető) Egy témakör esszé jellegű kidolgozása kb. 10-12 oldal terjedelemben (nem másolás!) Választható témakörök a Coospace-ben kerülnek meghirdetésre. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Előadók Göcs László Dr. Johanyák Zsolt Csaba E-mail: gocs.laszlo@gamf.kefo.hu Személyes konzultáció: 4. épület (Informatika Tanszék), 1. emelet 116-os iroda Dr. Johanyák Zsolt Csaba E-mail: johanyak.csaba@gamf.kefo.hu Személyes konzultáció: 4. épület (Informatika Tanszék), 1. emelet 108-os iroda Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Irodalom Kötelező Johanyák Zsolt Csaba, Kovács Péter és Göcs László: Linux hálózati adminisztráció a gyakorlatban v 1.3 (2013) Ubuntu 12.04.2-höz Ajánlott Mendel Cooper: Advanced Bash-Scripting Guide http://www.tldp.org/LDP/abs/html/ Hivatalos és közösségi dokumentáció http://ubuntu.hu/sugo http://edu.ubuntu.hu Blahota István: Ubuntu Linux kezdőknek (2011) 11.04-hez http://zeus.nyf.hu/~blahota/ubuntu/Linux_11_10_06.pdf Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

IP alapok (Ismétlés) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

IP címek IPV4 4 db decimális szám ponttal elválasztva 0 . 0 . 0 . 0 0 . 0 . 0 . 0 1db decimális szám 8 biten ábrázolva bináris számrendszerben   Pl: 181 = 128 + 32 + 16 + 4 + 1   Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

IP címek osztályozása A osztály 0…. . … . … . … 0 . 0 . 0 . 0 0 . 0 . 0 . 0 0 0 0 0 0 0 0 0 . 0 0 0 0 0 0 0 0 . 0 0 0 0 0 0 0 0 . 0 0 0 0 0 0 0 0 Kezdő IP: 127 . 255 . 255 . 255 0 1 1 1 1 1 1 1 . 1 1 1 1 1 1 1 1 . 1 1 1 1 1 1 1 1 . 1 1 1 1 1 1 1 1 Utolsó IP: Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

IP címek osztályozása B osztály 1 0…. . … . … . … 128 . 0 . 0 . 0 128 . 0 . 0 . 0 1 0 0 0 0 0 0 0 . 0 0 0 0 0 0 0 0 . 0 0 0 0 0 0 0 0 . 0 0 0 0 0 0 0 0 Kezdő IP: 191 . 255 . 255 . 255 1 0 1 1 1 1 1 1 . 1 1 1 1 1 1 1 1 . 1 1 1 1 1 1 1 1 . 1 1 1 1 1 1 1 1 Utolsó IP: Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

IP címek osztályozása C osztály 1 1 0…. . … . … . … 192 . 0 . 0 . 0 192 . 0 . 0 . 0 1 1 0 0 0 0 0 0 . 0 0 0 0 0 0 0 0 . 0 0 0 0 0 0 0 0 . 0 0 0 0 0 0 0 0 Kezdő IP: 223 . 255 . 255 . 255 1 1 0 1 1 1 1 1 . 1 1 1 1 1 1 1 1 . 1 1 1 1 1 1 1 1 . 1 1 1 1 1 1 1 1 Utolsó IP: Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

D és E osztályok „D” osztály - 224.0.0.0 - 239.255.255.255 1110 … Multicasting céljaira fenntartva. A tartomány több blokkra van osztva ld. RFC 5771 „E” osztály - 240.0.0.0 - 247.255.255.255 11110 … Fenntartott címek Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Hatókör szerint Nyilvános Magánhálózati Automatikus konfigurációnál használt Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Magánhálózati címtartományok B 172.16.0.0 – 172.31.255.255 C 192.168.1.0 – 192.168.255.255 http://en.wikipedia.org/wiki/Private_network Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

APIPA (Automatic Private Internet Protocol Addressing ) A Microsoft otthoni és kisebb irodai hálózatokhoz vezette be a még csak draft formájában létező APIPA-t, olyan helyekre, ahol bizonyosan nincs kiszolgáló, mert nem érné meg, és nincs szaktudás sem a hálózat konfigurálására. Linux alatt AVAHI (majomfajta) néven érhető el ez az autokonfigurációs szolgáltatás APIPA – segítségével egy Windows-os DHCP ügyfél automatikus TCP/IP konfigurációra képes ha nem talál DHCP kiszolgálót. Zárt alhálózaton, ha nincs routolás. Kis hálózaton működik. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

AVAHI Ha induláskor az operációs rendszer nem talál DHCP kiszolgálót, a draft által lefoglalt, B típusú IP-címtartományból véletlenszerűen kiválaszt egy címet, meggyőződik arról, hogy azt más nem használja, majd elindul. A meggyőződés annyit tesz, hogy egy ICMP csomagot indít a kiválasztott cím felé. Ha érkezik rá válasz, már létezik a cím a hálózatban, tehát másikat kell keresni. Tízszer próbál így címhez jutni, és tekintve, hogy 65535 a lehetséges címek száma, kicsi az esélye, hogy nem találja meg az „igazit”. APIPA – segítségével egy Windows-os DHCP ügyfél automatikus TCP/IP konfigurációra képes ha nem talál DHCP kiszolgálót. Zárt alhálózaton, ha nincs routolás. Kis hálózaton működik. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

AVAHI Az automatikusan meghatározott címhez azután nem ragaszkodik, és minden ötödik percben kibocsát egy DHCP-Discover csomagot, hátha meggondolták magukat az üzemeltetők és működőképes állapotba hoztak egy címkiosztó szolgáltatást. A DHCP és az AVAHI azért fér meg egymás mellett, mert az operációs rendszer el tudja dönteni, hogy milyen szituációban van. 169.254.0.0-169.254.255.255 /16 APIPA – segítségével egy Windows-os DHCP ügyfél automatikus TCP/IP konfigurációra képes ha nem talál DHCP kiszolgálót. Zárt alhálózaton, ha nincs routolás. Kis hálózaton működik. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Hálózati maszk Az a szám, amely meghatározza, hogy az IP-cím mely része hálózati, és mely része állomáscím. Az alhálózati maszk (subnet mask) segítségével a rendszergazdák a helyi hálózatban egymástól elkülönülő alhálózatokat tudnak létrehozni. IP-cím: 196.225.15.5 Alhálózati maszk: 255.255.255.0 Kettes számrendszerben: IP-cím: 11000100 11100001 00001111 00000101 Alh.maszk: 11111111 11111111 11111111 00000000 A két szám bitenkénti ÉS (AND) műveletet elvégezve megkapjuk a hálózat címét: 11000100 11100001 00001111 00000000 A hálózati maszk segítségével állapítható meg, hogy az IP cím mely része azonosítja a hálózatot és mely része az interfészt. Alhálózatoknál a hoszt ID rész néhány bitjét használják az alhálózat beazonosítására. A hálózati maszkban ezek a bitek is 1-es értékűek. Helyi hálózaton van-e a célállomás? Bitenkénti ÉS művelet. Miért szükséges az alhálózatok kialakítása? Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Jelöl Címek Alháló maszk d. Alháló maszk bin. /8 16777216 255.0.0.0 11111111.00000000.00000000.00000000 /9 128x65536 255.128.0.0 11111111.10000000.00000000.00000000 /10 64x65536 255.192.0.0 11111111.11000000.00000000.00000000 /11 32x65536 255.224.0.0 11111111.11100000.00000000.00000000 /12 16x65536 255.240.0.0 11111111.11110000.00000000.00000000 /13 8x65536 255.248.0.0 11111111.11111000.00000000.00000000 /14 4x65536 255.252.0.0 11111111.11111100.00000000.00000000 /15 2x65536 255.254.0.0 11111111.11111110.00000000.00000000 /16 1x65536 255.255.0.0 11111111.11111111.00000000.00000000 /17 128x256 255.255.128.0 11111111.11111111.10000000.00000000 /18 64x256 255.255.192.0 11111111.11111111.11000000.00000000 /19 32x256 255.255.224.0 11111111.11111111.11100000.00000000 /20 16x256 255.255.240.0 11111111.11111111.11110000.00000000 /21 8x256 255.255.248.0 11111111.11111111.11111000.00000000 Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Jelöl Címek Alháló maszk d. Alháló maszk bin. /22 4x256 255.255.252.0 11111111.11111111.11111100.00000000 /23 2x256 255.255.254.0 11111111.11111111.11111110.00000000 /24 1x256 255.255.255.0 11111111.11111111.11111111.00000000 /25 128x1 255.255.255.128 11111111.11111111.11111111.10000000 /26 64x1 255.255.255.192 11111111.11111111.11111111.11000000 /27 32x1 255.255.255.224 11111111.11111111.11111111.11100000 /28 16x1 255.255.255.240 11111111.11111111.11111111.11110000 /29 8x1 255.255.255.248 11111111.11111111.11111111.11111000 /30 4x1 255.255.255.252 11111111.11111111.11111111.11111100 /31 2x1 255.255.255.254 11111111.11111111.11111111.11111110 /32 1x1 255.255.255.255 11111111.11111111.11111111.11111111 Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Megoldások az IPv4 címek kis száma miatti problémára CIDR, VLSM (alhálózatok számítása maszkokkal) NAT IPv6 Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

IPv6 Tulajdonságok 128 bit, 1994 A címzés hierarchikus – miért jó? Támogatja a munkaállomások automatikus hálózati konfigurálását CIDR-t használ Egy interfésznek több címe is lehet Broadcast nincs – helyét a multicast veszi át Szintaktikailag az anycast cím nem különböztethető meg az unicast címtől http://technet.microsoft.com/hu-hu/library/cc755011%28WS.10%29.aspx A hierarchikus címkiosztás megkönnyíti az útválasztás megoldását. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

IPv6 – cím típusok Egycélú (Egyedi küldés) (unicast) : egy adott interfészt azonosít Választható célú (Csomópont-választásos küldés) (anycast) : interfészek egy csoportját azonosítja, de a csomagot elég a csoport egyetlen tetszőleges tagjához eljuttatni (ha a csoportból valaki megkapja, a többiek már nem kapják meg) Többcélú (Csoportos küldés) (multicast) : az interfészek egy csoportját azonosítja, a csomagot minden a csoportba tartozó interfész meg kell kapja (Broadcast helyett) Broadcast nincs – helyét a multicast veszi át Szintaktikailag az anycast cím nem különböztethető meg az unicast címtől http://technet.microsoft.com/hu-hu/library/cc755011%28WS.10%29.aspx A hierarchikus címkiosztás megkönnyíti az útválasztás megoldását. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

IPv6 cím felépítése 8 db 4 hexadecimális számjegyből álló csoport kettőspontokkal elválasztva Kezdőbitek határozzák meg a cím típusát 2001:0db8:85a3:08d3:1319:8a2e:0370:7344 Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

128 bites IPv6 cím 3FFE:085B:1F1F:0000:0000:0000:00A9:1234 8 csoport 16-bites hexa számokból, elválasztó jel “:” Kezdő nullák elhagyhatók 3FFE:85B:1F1F::A9:1234 :: = egy vagy több egymást követő csoportban csak nullák vannak Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

IPv6 címek 0:0:0:0:0:0:0:0 vagy :: – helyettesítő cím, ha nincs cím, Pl. kezdeti DHCP kérés ::1 –localhost (loopback) cím ::ffff: IPv4/96 – átfordított (mapped) IPv4-es címekre Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Unicast címek felosztása érvényességi kör szerint Világméretű (mint az IPv4 publikus) Global unicast Lokális (mint az IPv4 privát) Telephely (site) szintű: Site-local (elavult!) Helyi: Unique-local Szegmens szintű: Link-local hatókör Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Global unicast cím A globális azon (45 bit) lehet ISP vagy site azonosító A 16 bit alhálózat vagy site azonosító A 64 bit lehet MAC cím alapján Global Unicast Addresses IPv6 global addresses are equivalent to public IPv4 addresses. They are globally routable and reachable on the IPv6 Internet. Global unicast addresses are designed to be aggregated or summarized for an efficient routing infrastructure. Unlike the current IPv4-based Internet, which is a mixture of both flat and hierarchical routing, the IPv6-based Internet has been designed from its foundation to support efficient, hierarchical addressing and routing. The scope of a global address is the entire IPv6 Internet. RFC 4291 defines global addresses as all addresses that are not the unspecified, loopback, link-local unicast, or multicast addresses. However, Figure shows the structure of global unicast addresses defined in RFC 3587 that are currently being used on the IPv6 Internet. The structure of global unicast addresses defined in RFC 3587 The fields in the global unicast address are described in the following list: Fixed portion set to 001 the three high-order bits are set to 001. Global Routing Prefix Indicates the global routing prefix for a specific organization’s site. The combination of the three fixed bits and the 45-bit Global Routing Prefix is used to create a 48-bit site prefix, which is assigned to an individual site of an organization. A site is an autonomously operating IP-based network that is connected to the IPv6 Internet. Network architects and administrators within the site determine the addressing plan and routing policy for the organization network. Once assigned, routers on the IPv6 Internet forward IPv6 traffic matching the 48-bit prefix to the routers of the organization’s site. Subnet ID The Subnet ID is used within an organization’s site to identify subnets within its site. The size of this field is 16 bits. The organization’s site can use these 16 bits within its site to create 65,536 subnets or multiple levels of addressing hierarchy and an efficient routing infrastructure. With 16 bits of subnetting flexibility, a global unicast prefix assigned to an organization site is equivalent to a public IPv4 Class A address prefix (assuming that the last octet is used for identifying nodes on subnets). The routing structure of the organization’s network is not visible to the ISP. Interface ID Indicates the interface on a specific subnet within the site. The size of this field is 64 bits. The interface ID in IPv6 is equivalent to the node ID or host ID in IPv4. Forrás: http://computernetworkingnotes.com/ccna_certifications/ipv6_address_types_and_formats.htm Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Site-Local unicast címek Cégen belüli (privát) címzés - intranet A címek generálása nem automatikus Nem routolják Lehetővé teszi szervezeti hálózat címzését Elavult! RFC 3879 (2004) érvénytelenné tette, csak régebben volt használatos FEC0:: through FFFF:: Site-Local Addresses FEC0:: through FFFF:: represent a particular site or company. These addresses can be used within a company without having to waste any public IP addresses—not that this is a concern, given the large number of addresses available in IPv6. However, by using private addresses, you can easily control who is allowed to leave your network and get returning traffic back by setting up address translation policies for IPv6. Site-local addresses, identified by setting the first 10 bits to 1111 1110 11, are equivalent to the IPv4 private address space (10.0.0.0/8, 172.16.0.0/12, and 192.168.0.0/16). For example, private intranets that do not have a direct, routed connection to the IPv6 Internet can use site local addresses without conflicting with global addresses. Site-local addresses are not reachable from other sites, and routers must not forward site-local traffic outside the site. Site-local addresses can be used in addition to global addresses. The scope of a site-local address is the site. Unlike link-local addresses, site-local addresses are not automatically configured and must be assigned either through stateless or stateful address autoconfiguration. The first 10 bits are always fixed for site-local addresses, beginning with FEC0::/10. After the 10 fixed bits is a 54-bit Subnet ID field that provides 54 bits with which you can create subnets within your organization. You can have a flat subnet structure, or you can divide the high order bits of the Subnet ID field to create a hierarchical and summarize able routing infrastructure. After the Subnet ID field is a 64-bit Interface ID field that identifies a specific interface on a subnet. Site-local addresses have been formally deprecated in RFC 3879 for future IPv6 implementations. However, existing implementations of IPv6 can continue to use site-local addresses. Forrás: http://computernetworkingnotes.com/ccna_certifications/ipv6_address_types_and_formats.htm Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Unique local címek Cégen belüli (privát) címzés - intranet De a cím egyedi a világon – cégen belüli házirenddel tiltható a forgalom Unique Local Addresses Site-local addresses provide a private addressing alternative to global addresses for intranet traffic. However, because the site-local address prefix can be reused to address multiple sites within an organization, a site-local address prefix can be duplicated. The ambiguity of site local addresses in an organization adds complexity and difficulty for applications, routers, and network managers. To replace site-local addresses with a new type of address that is private to an organization yet unique across all the sites of the organization, RFC 4193 defines unique local IPv6 unicast addresses. The first 7 bits have the fixed binary value of 1111110. All local addresses have the address prefix FC00::/7. The Local (L) flag is set 1 to indicate that the prefix is locally assigned. The L flag value set to 0 is not defined in RFC 3879. Therefore, unique local addresses within an organization with the L flag set to 1 have the address prefix of FD00::/8. The Global ID identifies a specific site within an organization and is set to a randomly derived 40-bit value. By deriving a random value for the Global ID, an organization can have statistically unique 48-bit prefixes assigned to their sites. Additionally, two organizations that use unique local addresses that merge have a low probability of duplicating a 48-bit unique local address prefix, minimizing site renumbering. Unlike the Global Routing Prefix in global addresses, the Global IDs in unique local address prefixes are not designed to be summarized. Unique local addresses have a global scope, but their reach ability is defined by routing topology and filtering policies at Internet boundaries. Organizations will not advertise their unique local address prefixes outside of their organizations or create DNS entries with unique local addresses in the Internet DNS. Organizations can easily create filtering policies at their Internet boundaries to prevent all unique local-addressed traffic from being forwarded. Because they have a global scope, unique local addresses do not need a zone ID. The global address and unique local address share the same structure beyond the first 48 bits of the address. In both addresses, the 16-bit Subnet ID field identifies a subnet within an organization. Because of this, you can create a subnetted routing infrastructure that is used for both local and global addresses. For example, a specific subnet of your organization can be assigned both the global prefix 2001:DB8:4D1C:221A::/64 and the local prefix FD0E:2D:BA9:221A::/64, where the subnet is identified for both types of prefixes by the Subnet ID value of 221A. Although the subnet identifier is the same for both prefixes, routes for both prefixes must still be propagated throughout the routing infrastructure so that addresses based on both prefixes are reachable. Forrás: http://computernetworkingnotes.com/ccna_certifications/ipv6_address_types_and_formats.htm Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Link-Local unicast címek (interface) FE80::/64 Csak egy linken (szegmensen) belül értelmezett Router nem továbbítja Konfigurálása mindig automatikus Átjáró felderítés, más 2. rétegbeli szomszédok (azonos szegmensen levő eszközök) felderítése Link-Local Addresses FE80::/64 Link-local addresses are a new concept in IPv6. These kinds of addresses have a smaller scope as to how far they can travel: just the local link (the data link layer link). Routers will process packets destined to a link-local address, but they will not forward them to other links. Their most common use is for a device to acquire unicast site-local or global unicast addressing information, discovering the default gateway, and discovering other layer 2 neighbors on the segment. IPv6 link-local addresses, identified by the initial 10 bits being set to 1111 1110 10 and the next 54 bits set to 0, are used by nodes when communicating with neighboring nodes on the same link. For example, on a single-link IPv6 network with no router, link-local addresses are used to communicate between hosts on the link. IPv6 link-local addresses are similar to IPv4 link-local addresses defined in RFC 3927 that use the 169.254.0.0/16 prefix. The use of IPv4 link-local addresses is known as Automatic Private IP Addressing (APIPA) in Windows Vista, Windows Server 2008, Windows Server 2003, and Windows XP. The scope of a link local address is the local link. A link-local address is required for some Neighbor Discovery processes and is always automatically configured, even in the absence of all other unicast addresses. Link-local addresses always begin with FE80. With the 64-bit interface identifier, the prefix for link-local addresses is always FE80::/64. An IPv6 router never forwards link-local traffic beyond the link. Forrás: http://computernetworkingnotes.com/ccna_certifications/ipv6_address_types_and_formats.htm Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Multicast címek Csoportos címzés, helyettesíti az üzenetszórást A csoport minden tagja megkapja Scope The Scope field indicates the scope of the IPv6 internetwork for which the multicast traffic is intended. The size of this field is 4 bits. In addition to information provided by multicast routing protocols, routers use the multicast scope to determine whether multicast traffic can be forwarded. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Hatókörök értelmezése Forrás: http://www.tcpipguide.com/free/t_IPv6MulticastandAnycastAddressing-2.htm Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Állandó multicast címek Hatókörtől függetlenek Az összes interfész node-local és link-local hatókörben: FF01::1 (node-local scope all-nodes address) FF02::1 (link-local scope all-nodes address) Az összes router node-local, link-local, és site-local hatókörben: FF01::2 (node-local scope all-routers address) FF02::2 (link-local scope all-routers address) FF05::2 (site-local scope all-routers address) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Anycast címek Azonos felépítésű a unicast-tal Cél, hogy a legközelebbi interfész kapja meg a csomagot Automatikusan keletkezik, amikor egy unicast címet egynél több interfészhez rendelünk IPv6 Anycast Addresses Anycast addresses are a new, unique type of address that is new to IP in IPv6; the IPv6 implementation is based on the material in RFC 1546, Host Anycasting Service. Anycast addresses can be considered a conceptual cross between unicast and multicast addressing. Where unicast says “send to this one address” and multicast says “send to every member of this group”, anycast says “send to any one member of this group”. Naturally, in choosing which member to send to, we would for efficiency reasons normally send to the closest one—closest in routing terms. So we can normally also consider anycast to mean “send to the closest member of this group”. The idea behind anycast is to enable functionality that was previously difficult to implement in TCP/IP. Anycast was specifically intended to provide flexibility in situations where we need a service that is provided by a number of different servers or routers but don't really care which one provides it. In routing, anycast allows datagrams to be sent to whichever router in a group of equivalent routers is closest, to allow load sharing amongst routers and dynamic flexibility if certain routers go out of service. Datagrams sent to the anycast address will automatically be delivered to the device that is easiest to reach. Perhaps surprisingly, there is no special anycast addressing scheme: anycast addresses are the same as unicast addresses. An anycast address is created “automatically” when a unicast address is assigned to more than one interface. Like multicast, anycast creates more work for routers; it is more complicated than unicast addressing. In particular, the further apart the devices that share the anycast address are, the more complexity is created. Anycasting across the global Internet would be potentially difficult to implement, and IPv6 anycasting was designed for devices that are proximate to each other, generally in the same network. Also, due to the relative inexperience of the Internet community in using anycast, for the present time anycast addresses are used only by routers and not individual hosts Forrás: http://www.tcpipguide.com/free/t_IPv6MulticastandAnycastAddressing-5.htm Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

TCP/IP hivatkozási modell Alkalmazási Megjelenítési Viszony Szállítási Hálózati Adatkapcsolati Fizikai Alkalmazási Szállítási Internet Hálózati hozzáférési Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

TCP/IP Protokollok DHCP, DNS, FTP, HTTP, IMAP, IRC, POP3, SIP, SMTP, SNMP, SSH, Telnet, BitTorrent SCTP, TCP, RTP, UDP, IL, RUDTP IPv4, IPv6, ARP, ICMP, IGMP Ethernet, FDDI, ATM, PPP, Wi-Fi, Token-Ring, Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

ARP (Address-Resolution-Protokoll) A hálózati hozzáférési réteget abba a helyzetbe kell hozni, hogy egy csomagfogadónak, akinek csak az IP-címe ismert, elküldjön egy csomagot az ethernet-címmel. 1. Kiad egy broadcast-üzenetet, vagyis egy olyan üzenetet, amit a hálózaton minden számítógép fogad. Ebben az ARP mintegy megkérdezi : Kinek az IP-címe a 192.168.1.15 ? 2. A hálózaton mindegyik számítógép megvizsgálja, hogy nem az ő IP-címe a 192.168.1.15. Az a számítógép fog válaszolni, amelyiknek ez az IP-címe : Az enyém, és az ethernet-címem a következő: af.23.98.00.2e.a3 3. Az ARP tárolja ezt az információt azért, hogy ne kérdezze le ismételten minden csomag esetén. Egy meghatározott időtartam (kb. 20 perc) eltelte után automatikusan eldobja azért, hogy fel legyen készülve egy esetleges hardware-változásra. Multicast: gépcsoportoknak szóló Hosztok: itt a csoportban résztvenni kívánó gépek ICMP-üzenet: Leírás Visszhangkérés: Eldönti, hogy egy IP-csomópont (egy állomás vagy egy útválasztó) elérhető-e a hálózaton. Visszhangválasz: Válaszol az ICMP-visszhangkérésre. A cél nem érhető el: Tájékoztatja az állomást, hogy a datagram nem kézbesíthető. Forráselnyomás: Túlterheltség esetén tájékoztatja a küldő állomást, hogy csökkentse a datagramok küldésének sebességét. Átirányítás: A küldő állomást egy előnyösebb útról tájékoztatja. Időtúllépés: Jelzi, hogy egy IP-datagram élettartama (TTL) lejárt. http://technet.microsoft.com/hu-hu/library/cc758065%28WS.10%29.aspx IGMP Az IGMP (Internet Group Management Protocol) egy internet szabvány, amely lehetővé teszi egy internetre csatlakozott számítógépnek, hogy a szomszédos routerekkel közölje, hogy egy multicast csoport tagja. A multicasting lehetővé teszi, hogy egy felhasználó ugyanazt a tartalmat egy teljes csoport számára hozzáférhetővé tegye. Ez az eljárás például a címjegyzékek összehangolásához, a hírlevelek kézbesítéséhez, és a médiatartalmakstreameléséhez nagyon hasznos http://technet.microsoft.com/hu-hu/library/cc787925%28WS.10%29.aspx Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

ICMP (Internet Control Message Protocol) Elérhetetlen gépek felismerése Hibaüzenetek vagy a TCP/IP-t megvalósító szoftvernek szánt üzenetek információgyűjtés a hálózatról. Pl: ha egy gateway felismeri, hogy egy adott számítógép elérhetetlen, akkor az ICMP-n keresztül kiküld egy Destination unreachable üzenetet a csomag küldőjének. Útvonal Optimalizálás Ha egy gateway felismeri, hogy kerülőutat használ, akkor a csomagküldő gépnek küld egy üzenetet, amiben benne van a gyorsabb útvonal. A csomagküldő gép (ill. az IP-rétege) a következő csomagot már a jobb útvonalon tudja elküldeni. Multicast: gépcsoportoknak szóló Hosztok: itt a csoportban résztvenni kívánó gépek ICMP-üzenet: Leírás Visszhangkérés: Eldönti, hogy egy IP-csomópont (egy állomás vagy egy útválasztó) elérhető-e a hálózaton. Visszhangválasz: Válaszol az ICMP-visszhangkérésre. A cél nem érhető el: Tájékoztatja az állomást, hogy a datagram nem kézbesíthető. Forráselnyomás: Túlterheltség esetén tájékoztatja a küldő állomást, hogy csökkentse a datagramok küldésének sebességét. Átirányítás: A küldő állomást egy előnyösebb útról tájékoztatja. Időtúllépés: Jelzi, hogy egy IP-datagram élettartama (TTL) lejárt. http://technet.microsoft.com/hu-hu/library/cc758065%28WS.10%29.aspx IGMP Az IGMP (Internet Group Management Protocol) egy internet szabvány, amely lehetővé teszi egy internetre csatlakozott számítógépnek, hogy a szomszédos routerekkel közölje, hogy egy multicast csoport tagja. A multicasting lehetővé teszi, hogy egy felhasználó ugyanazt a tartalmat egy teljes csoport számára hozzáférhetővé tegye. Ez az eljárás például a címjegyzékek összehangolásához, a hírlevelek kézbesítéséhez, és a médiatartalmakstreameléséhez nagyon hasznos http://technet.microsoft.com/hu-hu/library/cc787925%28WS.10%29.aspx Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

IGMP (Internet Group Management Protocol Protocol) Multicast üzenetek továbbítását teszi lehetővé. Közvetíti a csoporttagságot a hosztok és az útvonalválasztók felé. A multicasting lehetővé teszi, hogy egy felhasználó ugyanazt a tartalmat egy teljes csoport számára hozzáférhetővé tegye. Multicast: gépcsoportoknak szóló Hosztok: itt a csoportban résztvenni kívánó gépek ICMP-üzenet: Leírás Visszhangkérés: Eldönti, hogy egy IP-csomópont (egy állomás vagy egy útválasztó) elérhető-e a hálózaton. Visszhangválasz: Válaszol az ICMP-visszhangkérésre. A cél nem érhető el: Tájékoztatja az állomást, hogy a datagram nem kézbesíthető. Forráselnyomás: Túlterheltség esetén tájékoztatja a küldő állomást, hogy csökkentse a datagramok küldésének sebességét. Átirányítás: A küldő állomást egy előnyösebb útról tájékoztatja. Időtúllépés: Jelzi, hogy egy IP-datagram élettartama (TTL) lejárt. http://technet.microsoft.com/hu-hu/library/cc758065%28WS.10%29.aspx IGMP Az IGMP (Internet Group Management Protocol) egy internet szabvány, amely lehetővé teszi egy internetre csatlakozott számítógépnek, hogy a szomszédos routerekkel közölje, hogy egy multicast csoport tagja. A multicasting lehetővé teszi, hogy egy felhasználó ugyanazt a tartalmat egy teljes csoport számára hozzáférhetővé tegye. Ez az eljárás például a címjegyzékek összehangolásához, a hírlevelek kézbesítéséhez, és a médiatartalmakstreameléséhez nagyon hasznos http://technet.microsoft.com/hu-hu/library/cc787925%28WS.10%29.aspx Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

FTP – File Transfer Protocol A TCP/IP hálózatokon történő állományátvitelre szolgáló szabvány. Gyakran van szükség arra, hogy valamilyen állományt hálózaton keresztül töltsünk le saját gépünkre, vagy egy állományt mások számára hozzáférhetővé tegyünk. Lehetővé teszi a különböző operációs rendszerű gépek között is az információcserét. Az FTP kapcsolat ügyfél/kiszolgáló alapú, vagyis szükség van egy kiszolgáló- (szerver) és egy ügyfélprogramra (kliens). Elterjedt protokoll, a legtöbb modern operációs rendszerhez létezik FTP-szerver és kliens program, sok web böngésző is képes FTP-kliensként működni. SNMP Az SNMP segítségével a TCP/IP család minden rétegét lehet vezérelni, mint például alkalmazás rétegbeli adatbázisokat, emailszervert, Java EE referenciamodelleket, de akár routerek beállításait is. Az SNMP a szerver kliens felépítést követi. A menedzselhető eszközön fut egy snmp daemon - a szerver -, amely többnyire a 161 és 162-es portokon figyel a kérésekre. A kéréseket a menedzselő állomás - a kliens - küldi, ez leggyakrabban egy számítógép, amely előtt az adott rendszer adminisztrátora ül. Az SNMP modell 4 összetevője: 1) Felügyelt csomópontok 2) Felügyeleti állomások 3) Felügyeleti folyamat (információ) 4) SNMP protokoll (Felügyeleti protokoll) http://hu.wikipedia.org/wiki/SNMP http://www.szgti.bmf.hu/~zbalogh/tav/telepites/snmp_roviden.pdf SMTP Az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) egy TCP/IP protokoll, amelyet a levelek küldésénél és fogadásánál használnak. De mivel korlátozott funkciókat képes csak ellátni, ezért a legtöbb esetben a POP3-mal vagy az IMAP-pal kiegészítve használják, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy letöltse és elmentse üzeneteit. Vagyis egy program általában SMTP-t használ a levelek kiküldéséhez, a fogadáshoz viszont már POP3-at vagy IMAP-ot. Legújabb változata az ESMTP, amely lehetővé teszi multimédiás tartalmak e-mailen keresztüli küldését. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

HTTP - HyperText Transfer Protocol Egy kérés-válasz alapú protokoll kliensek és szerverek között. A kommunikációt mindig a kliens kezdeményezi. A HTTP egy állapot nélküli protokoll. Az állapot nélküli protokollok előnye, hogy a szervernek nem kell nyilvántartania felhasználói információkat az egyes kérések kiszolgálása között. A HTTP terjedt el széles körben más, felhasználói bejelentkezést támogató protokollok helyett, ami arra kényszerítette a web fejlesztőket, hogy kerülőutakon járva tárolják a felhasználók munkamenet-állapotait. Egy tipikus megoldás cookie-kban tárolni a felhasználói állapotot. Egyéb módszerek még a rejtett változók (például <input type=hidden name=session_id value=”1956″>) vagy az URL-ben kódolt paraméterek (például: /index.php?userid=3) használata illetve a szerveroldali állapotmegőrzés. SNMP Az SNMP segítségével a TCP/IP család minden rétegét lehet vezérelni, mint például alkalmazás rétegbeli adatbázisokat, emailszervert, Java EE referenciamodelleket, de akár routerek beállításait is. Az SNMP a szerver kliens felépítést követi. A menedzselhető eszközön fut egy snmp daemon - a szerver -, amely többnyire a 161 és 162-es portokon figyel a kérésekre. A kéréseket a menedzselő állomás - a kliens - küldi, ez leggyakrabban egy számítógép, amely előtt az adott rendszer adminisztrátora ül. Az SNMP modell 4 összetevője: 1) Felügyelt csomópontok 2) Felügyeleti állomások 3) Felügyeleti folyamat (információ) 4) SNMP protokoll (Felügyeleti protokoll) http://hu.wikipedia.org/wiki/SNMP http://www.szgti.bmf.hu/~zbalogh/tav/telepites/snmp_roviden.pdf SMTP Az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) egy TCP/IP protokoll, amelyet a levelek küldésénél és fogadásánál használnak. De mivel korlátozott funkciókat képes csak ellátni, ezért a legtöbb esetben a POP3-mal vagy az IMAP-pal kiegészítve használják, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy letöltse és elmentse üzeneteit. Vagyis egy program általában SMTP-t használ a levelek kiküldéséhez, a fogadáshoz viszont már POP3-at vagy IMAP-ot. Legújabb változata az ESMTP, amely lehetővé teszi multimédiás tartalmak e-mailen keresztüli küldését. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

POP3 A Post Office Protocol version 3 Segítségével az e-mail kliensek egy meglévő TCP/IP kapcsolaton keresztül letölthetik az elektronikus leveleket a kiszolgálóról. Napjainkban ez a legelterjedtebb protokoll az elektronikus levelek lekéréséhez. A protokollra eredetileg az időszakosan létrejövő TCP/IP kapcsolatok (pl. dial-up) miatt volt szükség, ugyanis lehetővé teszi a kapcsolódás korlátozott ideje alatt a levelek kezelését a felhasználó gépén, úgy, hogy a levelek összességében akár a szerveren is maradhatnak. A leveleket azután helyben lehet olvasni, szerkeszteni, tárolni stb. A POP3 protokoll kizárólag a levelek letöltésére alkalmas; küldésükre az SMTP protokoll szolgál. SNMP Az SNMP segítségével a TCP/IP család minden rétegét lehet vezérelni, mint például alkalmazás rétegbeli adatbázisokat, emailszervert, Java EE referenciamodelleket, de akár routerek beállításait is. Az SNMP a szerver kliens felépítést követi. A menedzselhető eszközön fut egy snmp daemon - a szerver -, amely többnyire a 161 és 162-es portokon figyel a kérésekre. A kéréseket a menedzselő állomás - a kliens - küldi, ez leggyakrabban egy számítógép, amely előtt az adott rendszer adminisztrátora ül. Az SNMP modell 4 összetevője: 1) Felügyelt csomópontok 2) Felügyeleti állomások 3) Felügyeleti folyamat (információ) 4) SNMP protokoll (Felügyeleti protokoll) http://hu.wikipedia.org/wiki/SNMP http://www.szgti.bmf.hu/~zbalogh/tav/telepites/snmp_roviden.pdf SMTP Az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) egy TCP/IP protokoll, amelyet a levelek küldésénél és fogadásánál használnak. De mivel korlátozott funkciókat képes csak ellátni, ezért a legtöbb esetben a POP3-mal vagy az IMAP-pal kiegészítve használják, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy letöltse és elmentse üzeneteit. Vagyis egy program általában SMTP-t használ a levelek kiküldéséhez, a fogadáshoz viszont már POP3-at vagy IMAP-ot. Legújabb változata az ESMTP, amely lehetővé teszi multimédiás tartalmak e-mailen keresztüli küldését. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

SMTP Simple Mail Transfer Protocol Ez egy kommunikációs protokoll az e-mailek Interneten történő továbbítására. Az SMTP egy viszonylag egyszerű, szöveg alapú protokoll, ahol egy üzenetnek egy vagy több címzettje is lehet. Az SMTP szolgáltatás a TCP 25-ös portját használja. Ahhoz, hogy meghatározza, hogy az adott domain névhez melyik SMTP szerver tartozik, a Domain név MX (Mail eXchange) rekordját használja. Az SMTP protokoll az indításkor sima szöveg alapú (ASCII karakterek) volt, nem kellett hozzá bináris file kezelés. De mára már kifejlesztették a MIME kódolást, ahol bináris fájlok formájában “utaznak” a levelek. Ma már minden SMTP kiszolgáló támogatja a 8-bites, azaz a 8BITMIME kiterjesztésű leveleket, ami bináris formában tárolja / küldi az üzeneteket. SNMP Az SNMP segítségével a TCP/IP család minden rétegét lehet vezérelni, mint például alkalmazás rétegbeli adatbázisokat, emailszervert, Java EE referenciamodelleket, de akár routerek beállításait is. Az SNMP a szerver kliens felépítést követi. A menedzselhető eszközön fut egy snmp daemon - a szerver -, amely többnyire a 161 és 162-es portokon figyel a kérésekre. A kéréseket a menedzselő állomás - a kliens - küldi, ez leggyakrabban egy számítógép, amely előtt az adott rendszer adminisztrátora ül. Az SNMP modell 4 összetevője: 1) Felügyelt csomópontok 2) Felügyeleti állomások 3) Felügyeleti folyamat (információ) 4) SNMP protokoll (Felügyeleti protokoll) http://hu.wikipedia.org/wiki/SNMP http://www.szgti.bmf.hu/~zbalogh/tav/telepites/snmp_roviden.pdf SMTP Az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) egy TCP/IP protokoll, amelyet a levelek küldésénél és fogadásánál használnak. De mivel korlátozott funkciókat képes csak ellátni, ezért a legtöbb esetben a POP3-mal vagy az IMAP-pal kiegészítve használják, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy letöltse és elmentse üzeneteit. Vagyis egy program általában SMTP-t használ a levelek kiküldéséhez, a fogadáshoz viszont már POP3-at vagy IMAP-ot. Legújabb változata az ESMTP, amely lehetővé teszi multimédiás tartalmak e-mailen keresztüli küldését. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

SNMP Simple Network Management Protocol Egy szerver-kliens kapcsolatra épülő protokoll. A szerver program, amit hálózati menedzsernek (network manager) is szoktak nevezni - virtuális kapcsolatot létesít a kliens programmal, amit SNMP ügynöknek (SNMP agent) is neveznek, és a távoli, felügyelt hálózati egyeden van telepítve. Hálózatra kötött eszközök vezérlése, adatainak lekérdezése. A menedzselhető eszközön (pl. nyomtatók, forgalomirányító, szerver, stb.) fut egy démon. A menedzselő eszközön fut a kliens program. SNMP Az SNMP segítségével a TCP/IP család minden rétegét lehet vezérelni, mint például alkalmazás rétegbeli adatbázisokat, emailszervert, Java EE referenciamodelleket, de akár routerek beállításait is. Az SNMP a szerver kliens felépítést követi. A menedzselhető eszközön fut egy snmp daemon - a szerver -, amely többnyire a 161 és 162-es portokon figyel a kérésekre. A kéréseket a menedzselő állomás - a kliens - küldi, ez leggyakrabban egy számítógép, amely előtt az adott rendszer adminisztrátora ül. Az SNMP modell 4 összetevője: 1) Felügyelt csomópontok 2) Felügyeleti állomások 3) Felügyeleti folyamat (információ) 4) SNMP protokoll (Felügyeleti protokoll) http://hu.wikipedia.org/wiki/SNMP http://www.szgti.bmf.hu/~zbalogh/tav/telepites/snmp_roviden.pdf SMTP Az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) egy TCP/IP protokoll, amelyet a levelek küldésénél és fogadásánál használnak. De mivel korlátozott funkciókat képes csak ellátni, ezért a legtöbb esetben a POP3-mal vagy az IMAP-pal kiegészítve használják, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy letöltse és elmentse üzeneteit. Vagyis egy program általában SMTP-t használ a levelek kiküldéséhez, a fogadáshoz viszont már POP3-at vagy IMAP-ot. Legújabb változata az ESMTP, amely lehetővé teszi multimédiás tartalmak e-mailen keresztüli küldését. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

SSH Secure Shell Egy szabványcsalád, és egyben egy protokoll is, amit egy helyi és egy távoli számítógép közötti biztonságos csatorna kiépítésére fejlesztettek ki. Nyilvános kulcsú titkosítást használ a távoli számítógép hitelesítésére, és opcionálisan a távoli számítógép is hitelesítheti a felhasználót. Az SSH-t leggyakrabban arra használják, hogy egy távoli gépre belépjenek vele és parancsokat adjanak ki, de támogatja a tunnelinget, azaz tetszőleges TCP portok és X11 kapcsolatok továbbítását. Fájlok biztonságos átvitelére is használható a kapcsolódó SFTP (Secure FTP) és SCP (Secure Copy) protokollok segítségével. Az SSH szerverek alapértelmezésben a 22-es TCP porton hallgatóznak. SNMP Az SNMP segítségével a TCP/IP család minden rétegét lehet vezérelni, mint például alkalmazás rétegbeli adatbázisokat, emailszervert, Java EE referenciamodelleket, de akár routerek beállításait is. Az SNMP a szerver kliens felépítést követi. A menedzselhető eszközön fut egy snmp daemon - a szerver -, amely többnyire a 161 és 162-es portokon figyel a kérésekre. A kéréseket a menedzselő állomás - a kliens - küldi, ez leggyakrabban egy számítógép, amely előtt az adott rendszer adminisztrátora ül. Az SNMP modell 4 összetevője: 1) Felügyelt csomópontok 2) Felügyeleti állomások 3) Felügyeleti folyamat (információ) 4) SNMP protokoll (Felügyeleti protokoll) http://hu.wikipedia.org/wiki/SNMP http://www.szgti.bmf.hu/~zbalogh/tav/telepites/snmp_roviden.pdf SMTP Az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) egy TCP/IP protokoll, amelyet a levelek küldésénél és fogadásánál használnak. De mivel korlátozott funkciókat képes csak ellátni, ezért a legtöbb esetben a POP3-mal vagy az IMAP-pal kiegészítve használják, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy letöltse és elmentse üzeneteit. Vagyis egy program általában SMTP-t használ a levelek kiküldéséhez, a fogadáshoz viszont már POP3-at vagy IMAP-ot. Legújabb változata az ESMTP, amely lehetővé teszi multimédiás tartalmak e-mailen keresztüli küldését. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Történeti áttekintés Egyéni feldolgozásra Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

A UNIX kialakulása1 nagyszabású kutatási program az 1960-as években az MIT, a Bell laboratórium és a General Electric több felhasználós, többfeladatos operációs rendszer neve: MULTICS (MULTiplexed Information and Computing Service fejlesztés PL/I nyelven folyt a program feladására kényszerültek Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

A UNIX kialakulása2 Ken Thompson: MULTICS egyszerűsített változata PDP-7 számítógépre Szolgáltatások: állomány és file kezelés folyamatkezelő alrendszer segédprogramok Elnevezés (Brian Kernighan) : eunuch multics, UNICS (UNiplexed Information and Computing Service) 1971 PDP-11-re, még teljesen assembly 1973-ban C-re átültetve Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

A UNIX kialakulása3 AT&T kezdetben ingyen bocsátotta az amerikai egyetemek rendelkezésére a forráskódot 1974: első nyilvános változat nyolcvanas évek végére két különböző, egymástól sokban eltérő Unix: AT&T: UNIX BSD UNIX 1977-1982: az AT&T összefogja a saját verzióit és a version 7 után System III néven jelenik meg 1983: kb. 100.000 működő UNIX rendszer 1983: System V. Később Release-ek Pl:System V Release 4, (SVR4) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

A UNIX kialakulása4 Microsoft PC-re fejleszett UNIX változata. Az első PC-s UNIX: Xenix Intel 80286-ra Kb. 30 db floppy (360 Kb-os) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Egységesítési törekvések1 AT&T: SVID (System V Interface Definition) Szabványos rendszer hívások Szabványos szubrutinok a BSD figyelmen kívül hagyta IEEE: POSIX (Portable Operation System Interface (x)) Támogatói: ANSI, ISO Összetétele: 70%-ban SVID, 30% saját elképzelések Minden nagy UNIX gyártó elismeri a POSIX jelentőségét, és támogatja azt. Ettől függetlenül továbbra is építenek be inkompatibilis részeket saját UNIX-ukba Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Egységesítési törekvések2 A riválisok két szervezetbe tömörülnek: OSF (Open System Foundation) vezetője a DEC. Tagjai: DEC, IBM, HP, BULL, Siemens-Nixdorf, … UI (Unix International) Alapítója az AT&T Tagjai: NCR, Unisys, Data General, … Új szervezetet hoznak létre: X/OPEN OS szabvány neve: Core OS API (Common API) Spec 1170, UNIX 95 United Linux 2002 (SuSE, Turbo Linux, SCO, Connectiva www.unitedlinux.com) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

UNIX-ok IBM: AIX DEC: ULTRIX Berkeley University: BSD UNIX, Free BSD Silicon: IRIX Hewlett-Packard: HP-UIX SUN: Solaris majd Sun OS Microsoft: XENIX Linux-ok Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Linux Finn egyetemista: Linus Thorvalds OS Andrew Tanenbaum vita a kernel felépítéséről 0.11-es változat 1991-ben Kernel – op. r. magja (www.kernel.org) v.x.y.z; jelenleg: 3.16.1 önmagában használhatatlan Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Linux változatok Disztribúció egy linux kernelen alapuló teljes rendszer pl. Ubuntu, Redhat, SuSE ,Slackware, Debian, UHU, Fedora Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Linux OpenSuse: (hu.opensuse.org) Debian: (www.debian.org) Slackware: (www.slackware.com) Red Hat: (www.redhat.com) Fedora: (fedoraproject.org) UHU: (www.uhulinux.hu) Ubuntu: (ubuntu.hu, www.ubuntu.com) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Linux jellemzők Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Jellemzők többfelhasználós több feladat párhuzamos végrehajtása általános időosztásos rendszer hierarchikus állományrendszer, felcsatolható kötetek állomány típusát nem a neve (kiterjesztése) alapján ismeri fel keresztkapcsolatok hatékony és kifinomult állományvédelmi rendszer több parancsértelmező Linux: a legteljesebb POSIX implementáció Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Többfelhasználós működés egyidejűleg több felhasználó használhatja mindegyikük akár több programot is futtathat terminál : soros vonalon, akár modemen keresztül pszeudo-terminál: a hálózaton vagy a grafikus felületen bejelentkezett felhasználó terminálja megnevezés: console, tty, ttyp Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Váltás a terminálok között helyi gépen Karakteres felületről váltás egy másik karakteres terminálra (Alt+F1..F6) grafikus felületre (Alt+F7..F8) Grafikus felületről váltás egy karakteres terminálra (Ctrl+Alt+F1..F6) egy másik grafikus felületre (Ctrl+Alt+F7..F8) Megj.: minden használt terminálon be kell jelentkezni alapesetben csak egy grafikus felületünk van (F7), amiből szükség esetén egyes Linuxoknál indíthatunk egy másikat Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Felhasználók megkülönböztetése login name: bejelentkezési /felhasználói azonosító max. 8 karakter hosszú, kisbetűvel írott numerikus felhasználó azonosító (UID - user identification) jelszó: maximum 8-16 karakter hosszú felhasználói csoportok (groups): elsődleges csoportja (pl. student) tartozhat még más csoportokhoz is (pl. texusers) csoportneveket is kisbetűvel írják numerikus csoport-azonosító (GID - group identification) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Kitüntetett felhasználó kitüntetett felhasználónév: "root" a rendszerben neki "mindent szabad" ne használjuk Linuxos gépüket "root" hozzáférési jogokkal, mert egy root jogokkal kiadott hibás vagy át nem gondolt utasítás egy pillanat alatt az egész rendszerünket jóvátehetetlenül tönkreteheti Ubuntu: az elsőként létrehozott felhasználó jelszavával sudo utasítás sudo su Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

2. előadás Linux hálózati adminisztráció Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Ami az első előadáson elhangzott IPv4 és IPV6 címek AVAHI Fontosabb protokollok Linux jellemzők Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Követelmények Követelmények és pontszerzési lehetőségek a CooSpace-en az előadás színterében Feliratkkozás Coospace-ben Informatika.Neked elődásrészvétellel Firefox OS – október 30. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Szoftver csomagok kezelése Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Szoftver csomagok kezelése Több mint 24 000 csomag a kiszolgálón Frissítés figyelés deb – debian csomag típusok Előre fordított bináris formátum Függőség: az aktuális/telepíteni kívánt csomag más csomagok meglétét igényli Automatikus függőség feloldás Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

dpkg Debian alapú rendszerek csomag-menedzsmentje (telepít/eltávolít/létrehoz) Nem kezeli a függőségeket Nem tud automatikusan letölteni és telepíteni más csomagokat Pl. telepítve van-e a Midnight Commander dpkg -l | grep ‘Midnight Commander’ Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

apt-get Parancssori interfész az Advanced Packaging Tool-hoz Csomagkezelés, teljes rendszerfrissítés Függőségek kezelése Telepítés pl.: sudo apt-get install mc Eltávolítás pl.: sudo apt-get remove mc --purge: a konfigurációs állományokat is eltávolítja Nem használt csomagok eltávolítása sudo apt-get autoremove Az APT a háttérben a dpkg-t használja. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Frissítés A rendelkezésre álló csomagok listájának lokális másolatát sudo apt-get update A már telepített csomagok frissítése a legújabb változatra sudo apt-get upgrade Disztribúció frissítés sudo apt-get dist-upgrade Naplózás: /var/log/dpkg.log Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Aptitude Menüvezérelt karakteres interfész (front-end) az Advanced Packaging Tool-hoz sudo aptitude Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Automatikus frissítés sudo apt-get install unattended-upgrade Konfigurálás: /etc/apt/apt.conf.d/50unattended-upgrades Unattended-Upgrade::Allowed-Origins { "Ubuntu lucid-security"; "Ubuntu lucid-updates"; }; Unattended-Upgrade::Package-Blacklist { "vim"; Naplózás: /var/log/unattended-upgrades Unattended-Upgrade::Allowed-Origins – milyen forrásból engedélyezzük Unattended-Upgrade::Package-Blacklist – milyen csomagokat tiltunk Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Tárolók Main – a Canonical által támogatott nyílt forráskódú szoftverek (szabad szoftverek) Restricted – széleskörűen alkalmazott, nem teljesen szabad licenszű, de van Canonincal támogatás. Általában szabadalmazott eszközmeghajtók, ami nélkül nem futna az Ubuntu a hardveren. Pl. videokártya meghajtó. Universe – közösségi karbantartású nyílt forráskódú szoftverek, nincs garancia a biztonsági frissítésekre és a támogatásra Multiverse – nem szabad szoftver, egyedi licensz feltételek, nincs frissítés és támogatás. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Milyen forrásból telepíthetünk? Lokálisan - hálózaton keresztül Tárolók listája: /etc/apt/sources.list Külön szabályozható a bináris és a forráskód elérése Más tároló is felvehető a listába, de kell hozzá hitelesítési információ/nyilvános kulcs Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Felhasználói felület Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Felhasználói felület Eredetileg karakteres, szerver változatnál most is X.Org grafikus rendszer (X Windows) http://en.wikipedia.org/wiki/X_Window_System http://wiki.x.org/wiki/ Grafikus felület pl. KDE, GNOME Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

X Windows System (X11) Hálózati protokoll Grafikus primitívek keretrendszere (szoftver) – ablakok kirajzolásához, mozgatásához, egér- és billentyűzet kezeléshez Nem tartalmaz felhasználó felület tervezési/megvalósítási elemeket: nyomógomb, menü Hardver absztrakciós réteget képez Lehetővé teszi az eszközfüggetlen elérést Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

X Windows System (X11) Újabb szoftver réteg az operációs rendszer magja felett Eredetileg hálózati használatra tervezték A felhasználó gépén fut, és szolgáltatást nyújt más gépen vagy azonos gépen futtatott ún. kliens alkalmazások számára miközben kezeli a felhasználói IO eszközöket Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/X_Window_System Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Tipikus alkalmazási helyzetek Bejelentkezünk egy távoli gépre Ott elindítunk egy programot, és annak a felülete a mi képernyőnkön grafikusan jelenik meg Ugyanez, csak helyi gépen Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Grafikus felhasználói felület Az, amit a felhasználó ténylegesen lát Egy további szoftver réteg hozza létre az X11 szolgáltatásainak igénybe vételével Ez a réteg lehet Ablakkezelő (Window Manager) Asztali környezet (Desktop Environment) Alkalmazásspecifikus felhasználói felület Grafikus eszközkészlet (GUI widget ToolKit) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Ablakkezelők és asztali környezetek Metacity GNOME Compiz GNOME, KDE KWin KDE Xfwm Xfce wmii Unity Ratpoison twm- az X11-el szállított alap ak. evilwm Enlightenment Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Asztali környezet Az ablakkezelőn túl egy sor kiegészítő/segéd szoftvert is tartalmaz Pl. GNOME, KDE, Xfce, CDE (Unix), Unity http://xwinman.org Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

X Windows implementációk XFree86 (http://www.xfree86.org/) volt a legáltalánosabb 2004-ig – licencelési váltás X.Org (http://www.x.org/wiki/) 2004-től az XFree86 egy korábbi, szabad licenszű változatából kezdték fejleszteni Legtöbb Linux disztribúció X.Org-ot használ Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Linux desktopok http://en.wikipedia.org/wiki/Desktop_environment KDE (jelenleg: 4.14) K Desktop Environment Matthias Ettrich Tübing-i egyetemi hallgató http://www.kde.org GNOME (jelenleg: 3.12) GNU Network Object Model Environment – 1997 augusztus http://www.gnome.org Unity (jelenleg: 7.2.0) Grafikus shell https://unity.ubuntu.com/projects/unity/ http://en.wikipedia.org/wiki/Unity_(user_interface) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Linux desktopok XFCE (jelenleg 4.8) Kis erőforrásigény Olivier Fourdan http://www.xfce.org/ Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Karakteres felület Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Bejelentkezés Ubuntu 14. 04 XXX tty1 XXX login: hallgato Password: Last login: … hallgato@XXX:~$_ Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Kilépés, leállítás és újraindítás a számítógép lekapcsolása nélkül logout - a "login shell"-ből exit - a "login shell" után indított shellekből léptet ki, hatására a login shellbe jutunk vissza a számítógép újraindításával reboot (root jogosultság szükséges) Ctrl+Alt+Del a számítógép lekapcsolásával shutdown –y –i5 –g0 (root jogosultság szükséges) halt (root jogosultság szükséges) a számítógépet működő operációs rendszer mellett kikapcsolni tilos! Miért kell leállítani és nem egyszerűen áramtalanítani? Lemezgyorsítótár a memóriában és i-node rendszert leíró tábla. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Súgó man parancsnév info parancsnév /usr/share/doc man –f parancsnév rövid összegzés man –k kulcsszó felsorolja azokat a parancsokat, amelyeknek a leírásában szerepel a kulcsszó info parancsnév /usr/share/doc Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Parancsértelmező Shell (pl. ash, bash, csh, ksh, sh, tclsh, tcsh, tixwish, wish8, zsh) elindítja a felhasználó által megadott programokat a felhasználó parancsait kernelhívásokká alakítja a képernyőn megjeleníti az eredményt Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Shell típusok sh - első, Bourne shell, minden Unix rendszer tartalmazza ash – sh változat csh - az sh továbbfejlesztett és C elemekkel kiegészített változata ksh - Korn shell tcsh - a csh kényelmi és kiterjesztett funkciókkal jól megpakolt változata bash - a Linux rendszereken általánosan használt, Bourne Again SHell, az sh egy alaposan továbbfejlesztett változata Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Bash felfelé nyíl: az előzőleg begépelt parancsok !sztring: a legutóbbi olyan parancs, amely a sztringgel  kezdődött állománynév kiegészítés: „Tab” ha ez egyértelműen lehetséges, beírja a nevet, ha nem, sípol egyet, és a „Tab” újbóli megnyomására megkapjuk a lehetséges állománynevek listáját sor elején (első szóban) csak futtatható állományokra (a PATH-ot végignézve) argumentumoknál az összes állományra Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Shell- és környezeti változók Létrehozás/érték beállítás változó_név=érték mkk=/etc/dhcp3 cd $mkk Hivatkozás $változó_név vagy ${változó_név} Shell v. ® Környezeti v. export változó_név Lista env, printenv Lekérdezés echo $változó_név Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Fontosabb környezeti változók PATH HOME LOGNAME HOSTNAME TERM Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Mi a PATH? echo $PATH /../..:/../..:... mc /../../../mc ./programnév alternatív: akt könyvtár felvétele a keresési útvonalba mcedit .bash_profile PATH=.:$PATH mentés(F2), kilépés(F10), kijelentkezés(logout), bejelentkezés Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Példák echo $HOME /home/csaba echo $LOGNAME csaba echo $PATH /usr/local/bin:/bin:/usr/bin:/usr/X11/bin: /usr/games:.:/usr/TeX/bin   Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Példák valtozo=valami echo $valtozo valami PATH=/alma/jonatan:$PATH export PATH   Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Alias alias listazz ='ls -l' alias listazz unalias listazz Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Információk tty melyik terminálon dolgozunk? Pl. /dev/tty1 id mi az azonosítónk és mely csoportokhoz tartozunk? groups csoporttagságok uname –a gépinformációk Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Szövegíró programok1 ed egyszerre a szöveg egy sorát képes feldolgozni nano vi üzemmódok: parancs (ESC)/beviteli(a,i,o)/ex(:) mentés és kilépés :wq joe (súgó: Ctrl-K-H) nem része az alap telepítésnek jed menüvezérelt http://www.jedsoft.org/jed/ nem része az alap telepítésnek Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

vi vi proba ESC i szöveg beírása ESC :wq cat proba Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Ctrl C kilépés mentés nélkül joe proba szöveg beírása Ctrl K H súgó Ctrl K D mentés Ctrl C kilépés mentés nélkül Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Szövegíró programok2 mcedit proba pico (pine) emacs Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Konfigurációs állományok /etc/profile, ~/.bash_profile, ~/.bash_login, ~/.profile végrehajtás bejelentkezéskor környezeti változók pl. PATH .bashrc végrehajtás minden shell indításkor (bash használata esetén) környezeti változók alias .bash_logout .kderc .Xdefaults /etc/skel Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

DHCP Ez a protokoll azt oldja meg, hogy a TCP/IP hálózatra csatlakozó hálózati végpontok (például számítógépek) automatikusan megkapják a hálózat használatához szükséges beállításokat. A DHCP szerver-kliens alapú protokoll, nagy vonalakban a kliensek által küldött DHCP kérésekből, és a szerver által adott DHCP válaszokból áll. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

DHCP üzenetek Ügyfél Kiszolgáló DHCP discover Szórt üzenet 255.255.255.255 Ügyfél Kiszolgáló DHCP offer Szórt üzenet 255.255.255.255 Ügyfél Kiszolgáló DHCP request Szórt üzenet 255.255.255.255 Dynamic Host Configuration Protocol – központosított TCP/IP konfiguráció kiosztás előre meghatározott bérleti idővel (érvényességi idő). Ha több alhálózatra is ki akarjuk terjeszteni a szolgáltatást, akkor a hálózatokat összekapcsoló elemeken DHCP Relay Agent (továbbító ügynök) programot kell telepíteni. A DHCP üzeneteket nyomon követhetjük a /var/log/messages naplóállományban. Ügyfél Kiszolgáló DHCP ack Szórt üzenet 255.255.255.255 Johanyák Zs. Csaba (c) 2014 /var/log/messages

Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Mit kap az ügyfél? IP cím Átjáró címe (forgalomirányító) DNS kiszolgálók címei DNS tartománynév, keresési tartományok Alhálózati maszk Bérleti időtartam WINS csomóponttípus WINS kiszolgálók címei A kiszolgáló több hálókártyán keresztül különböző alhálózatokat (akár eltérő IP címtartományokkal) láthat el konfigurációval, így hatóköröket (scope) különböztethetünk meg. Beállítás után aktiválni kell a hatókört. Ha tartományban van a kiszolgáló gép, akkor engedélyeztetni is kell. Ezt Vállalati rendszergazdák tartományi csoport tagja teheti meg Windows szerveren. Internet megosztásnál még a Windows XP is képes DHCP szerverként működni. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Kiszolgáló telepítése $ sudo apt-get update $ sudo apt-get install isc-dhcp-server Fontosabb állományok szerver oldalon /etc/dhcp/dhcpd.conf /etc/default/isc-dhcp-server /var/lib/dhcp/dhcpd.leases A telepítést követően a telepítő megkísérli elindítani a kiszolgálót, de az a megfelelő konfigurálás hiányában nem fog működni. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

/etc/dhcp/dhcpd.conf authoritative; ddns-update-style none; option domain-name "gamf.hu"; option domain-name-servers 10.1.51.23, 10.1.51.25; option broadcast-address 192.168.1.255; option routers 192.168.1.254; option subnet-mask 255.255.255.0; default-lease-time 600; # 10 perc max-lease-time 7200; # 2 óra Kiszolgálónk felelős a szolgáltatással megcélzott alhálózatért (authoritative). Nem támogatott a dinamikus DNS frissítés (ddns-update-style). A DNS tartomány: gamf.hu (option domain-name). Két DNS kiszolgálónk címe: 10.1.51.23, 10.1.51.25 (option domain-name-servers). Az üzenetszórási cím a kiszolgált alhálózatban: 192.168.1.255 (option broadcast-address). Az alapértelmezett átjáró: 192.168.1.254 (option routers). Az alhálózati maszk: 255.255.255.0 (option subnet-mask). Az alapértelmezett bérleti idő: 10 perc (default-lease-time). Maximális idő, amíg használható a konfiguráció: 2 óra (max-lease-time). Ha engedélyezzük a dinamikus DNS frissítést, akkor a DHCP szerver bejegyezheti az ezt engedélyező DNS szerveren a klienst. Elvileg lehetőség van arra is, hogy a kliens tegye meg ezt, de biztonsági okokból ennek az opciónak a tiltása ajánlott. A DDNS konfiguráció részletes beállítása itt olvasható: https://wiki.debian.org/DDNS és itt http://www.daemon-systems.org/man/dhcpd.conf.5.html Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

/etc/dhcp/dhcpd.conf host belzebub { hardware ethernet 08:00:27:e4:f3:45; fixed-address 192.168.1.5; option host-name belzebub; } subnet 192.168.1.0 netmask 255.255.255.0{ range 192.168.1.10 192.168.1.250; A paramétereket megadhatjuk alhálózati szinten is. Rögzített 192.168.1.2 IPv4 cím kiosztása a belzebub gép számára (host). Dinamikus IPv4 címkiosztás a 192.168.1.10-250 tartományból a többi ügyfél (jelen esetben a Windows 7) számára (subnet). PXE Boot forrást is megadhat a DHCP kiszolgáló, a megoldás leírása itt http://raerek.blogspot.hu/2012/03/pxe-boot-szerver-ubuntu-1204-en-elso.html olvasható. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Hova szolgáltasson? Mely interfész(ek)en szolgáltasson? $ sudo nano /etc/default/isc-dhcp-server   INTERFACES="eth1" Indítás $ sudo service isc-dhcp-server start Kliensen $ sudo dhclient DHCP szolgáltatás nyújtása az eth1 interfészen. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Szerveren Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Kliensen /var/lib/dhcp/dhclient-xxxx-ethx.lease (Desktop) /var/lib/dhcp/dhclient.eth0.leases (Server) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Kliens konfiguráció /etc/dhcp/dhclient.conf Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Mi a .. ? hivatkozás az aktuális könyvtárt tartalmazó könyvtárra (szülőkönyvtárra) pwd /home/hallgato cd .. /home cd ~ vagy cd hallgato Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Példa .bash_profile PATH=$PATH:$HOME/bin BASH_ENV=$HOME/.bashrc USERNAME="" export USERNAME BASH_ENV PATH Feladat: a keresési útvonalhoz adjuk hozzá az aktuális könyvtárat Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Példa .bash_logout # ~/.bash_logout clear Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

3. előadás Linux hálózati adminisztráció Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Névfeloldás Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Névfeloldás menete Linux gépeken Desktop (12.04) dnsmasq Server (hagyományos) /etc/nsswitch.conf /etc/hosts /etc/resolv.conf DNS kiszolgáló igénybe vétele Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Ubuntu Desktop NetworkManager Dnsmasq (dnsmasq-base csomag) /etc/NetworkManager/NetworkManager.conf Destop OS-ben a hálózati beállításokat a NetworkManager szoftver kezeli. Ez a Dnsmasq egy egyszerűsített változatát használja a névfeloldáshoz. Ezért ha parancssorban egy nslookup lekérdezést hajtunk végre, akkor a lokális gép (127.0.0.1#53) válaszol non-autoritatív szerverként. A Dnsmasq egy pehelysúlyú DNS és DHCP kiszolgáló szoftver, amit a dnsmasq csomaggal lehet telepíteni. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

/etc/hosts Amikor az Internet még csak pár ezer számítógépből állt, a név-cím hozzárendelést egy folyamatosan növekvő fájl, hosts táblázat tartalmazta A táblázatot minden számítógépen lokálisan tárolták, és egy központi helyről rendszeresen frissítették Ennek nyoma mind a mai napig megvan: /etc/hosts Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

/etc/resolv.conf Generált állomány Tartalma származhat DHCP kiszolgálótól Kézzel megadva az /etc/network/interfaces-ben /etc/dhcp/dhclient.conf Korábbi Linuxokban ez egy szerkeszthető állomány volt, ahova kézzel be lehetett írni a névkiszolgálókat. Ha a gépünk DHCP-vel kapja a konfigurációt, akkor először be kell állítani, hogy ne kérje a névkiszolgálókat és a keresési tartományt, majd beállítjuk /etc/network/interfaces-ben. Ha a dinamikusan kapott adatokhoz csak hozzáfűzni szeretnénk újabbat, akkor az append opcióval tehetjük. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

/etc/network/interfaces Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Domain Name Service (DNS) Osztott hierarchikus név adatbázis Legfontosabb feladata a név - IP cím feloldás Szerver alapú névfeloldás – szerver típusa Rekurzív névfeloldást végző szerver Egyszerű továbbító egy rekurzív névfeloldást végző szerverhez Vegyes Gyorstárazás Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Rekurzív névfeloldást végző szerver Ábra forrása: Verisign Domain Name Industry Brief, June 2007 (PDF), utolsó oldal. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

BIND Berkeley Internet Name Domain leggyakrabban használt DNS implementáció (ISC) BIND 9 http://tldp.org/HOWTO/DNS-HOWTO-4.html https://help.ubuntu.com/community/BIND9ServerHowto Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

DNS konfigurációs állományok /etc/bind/named.conf /etc/bind/named.conf.local /etc/bind/named.conf.options zónafájlok Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

/etc/bind/named.conf.options - általános beállítások options { directory "/var/cache/bind"; forwarders {10.11.12.1; 10.12.12.1}; forward first; listen on port 53 {10.1.1.2;}; query-source address * port 53; allow-querry {127.0.0.1; 10.1.1.0}; cleaning-interval 120; notify yes; recursion yes; } Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Magyarázat directory a szerver munkakönyvtára forwarders ezekhez továbbítódik a kérés, legfeljebb hármat lehet megadni forward first először a továbbítással próbálkozik listen on melyik interfészen milyen porton fogadja a kéréseket (alapért.: mindegyik interfész, 53-as port) query-source… ha a DNS és az Internet között tűzfal van Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Magyarázat allow-querry … hosztok és hálózatok, ahonnan kérést lehet küldeni (alapért. : mindenhonnan) notify yes slave DNS-ek értesítése a zónafájlok változásáról recursion yes; a DNS hajlandó más DNS-eket lekérdezni nemcsak "láttat" Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Caching-only NS Alapból egy caching-only típusú DNS-ként működik Elegendő a forwarders részben megadni az ISP névszervereit Majd újraindítani a szervert /etc/init.d/bind9 restart A CO NS lekérdezi a számára megadott (forwarders) névszervereket, és tárolja az eredményt a későbbi lekérdezésekhez. Nem felelős/autoratív semmilyen zóna vonatkozásában. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

/etc/bind/named.conf - zóna beállítások zone "." in { type hint; file "/etc/bind/db.root"; }; zone "localhost" in { type master; file "/etc/bind/db.local"; Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

/etc/named.conf - zóna beállítások zone "127.in-addr.arpa" { type master; file "/etc/bind/db.127"; }; Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

/etc/named.conf.local - zóna beállítások zone "gyakorlat.hu" { type master; file "/etc/bind/gyakorlat.hu"; }; zone "1.168.192.in-addr.arpa" { file "/etc/bind/1.168.192"; Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Zónatípusok Névfeloldáshoz Címfeloldáshoz (inverz névfeloldáshoz) kiegészítő: "." ha a nevet pont végződés nélkül adjuk meg akkor ez a zóna mindig hozzá adódik – a gyökérszintű névszerverekről tartalmaz infót a DNS inicializálásához névtartomány localhost valódi zóna Címfeloldáshoz (inverz névfeloldáshoz) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Zónafájlok A névszerverek az egyes zónák adatait egy-egy fájlban tárolják Az elsődleges (master) szerveren az adminisztrátor módosítja ezt a fájlt Rekordokból (RR -resource record) áll Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Rekordok felépítése A rekordok alakja (RFC1035): Címke TTL osztály típus adatok Címke: a domain rekord neve, lehet üres, ilyenkor az előtte levő rekord címkéje érvényes TTL: a rekordhoz tartozó „Time To Live” időt adja meg másodpercben (nem kötelező; ha elhagyjuk, akkor a zónára vonatkozó alapértelmezés lesz a rekordhoz tartozó érték) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Rekordok felépítése Osztály: IN (Internet osztály) - elhagyható Típus: milyen fajta információról van szó Pl. IP cím (A vagy AAA rekord) Névszerver információ (NS rekord) Név (PTR rekord) stb. Adatok: a rekord típusától függő információ Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Legfontosabb rekordtípusok SOA - Start of Authority rekord, zóna kezdő rekord A - Address, cím rekord (AAA) NS - Name Server, névszerver rekord Glue rekord CNAME - Canonical Name, kanonikus név rekord MX - Mail eXchanger, levelező szerver rekord TXT - szöveges rekord HINFO - hardver információ rekord PTR - Pointer rekord Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

SOA - Start of Authority rekord, zóna kezdő rekord megadja a zónára vonatkozó közös információkat otthon.hu. SOA belzebub.otthon.hu. mester.otthon.hu. ( 2002052501 ;Serial nr. 1D ;Refresh 2H ;Retry 1W ;Expire 2D) ;TTL Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

SOA otthon.hu. a zóna neve belzebub.otthon.hu. az elsődleges szerver mester.otthon.hu. e-mail cím (mester@otthon.hu értelemben) serial nr. a zóna sorszáma - a slave szerverek általa ellenőrzik, hogy a náluk levő zóna tartalom nem avult-e el (ÉÉÉÉHHNNVV alakban) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

SOA refresh (sec) mennyi időnként kell a slave szervereknek a master-től megkérdezni, hogy a zóna sorszáma mennyi retry (sec) ha a frissítés nem sikerült, akkor mennyi időt várjanak, mielőtt újra próbálkoznának expire (sec) ha nem sikerül a master-rel kommunikálniuk, ennyi ideig szolgáltatják a zónát a világ számára TTL a zóna rekordjaira érvényes alapértelmezés Bind9-nál használható a 1W2D3H alak Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

A - Address, cím rekord egy domain névhez IP címet rendelünk belzebub A 10.1.1.1 jelentése: belzebub.otthon.hu IP címe: 10.1.1.1 Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

NS - Name Server, névszerver rekord Egy zóna névszervereinek megadása A zóna egy delegálási pont pl. osztaly NS gep.osztaly.valami.hu. Az 'osztaly' zóna névszervere a gep.osztaly.valami.hu. Ajánlatos legalább két névszervert megadni NS belzebub.otthon.hu Az otthon.hu zóna alatt nem látszik, hogy a szerverek közül melyik a master és melyik a slave. Az NS rekordoknak elsősorban a felsőbb szinten, a szülő zónában van szerepe, indokolt azonban a zónában is felsorolni paramétere egy gép domain neve. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Glue (idegen) rekord A gep.osztaly.otthon.hu rekordnak az osztaly zónában van a helye De a otthon.hu zónában is felsoroljuk gep.osztaly A 190.1.2.3 Az idegen A rekordot nevezik glue (ragadvány) rekordnak Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

CNAME - Canonical Name, kanonikus név rekord Becenév (álnév) egy hostnak www CNAME belzebub Pl. ha ez az otthon.hu zónában van, az azt mutatja, hogy a www.otthon.hu egy másik neve a belzebub.otthon.hu-nak Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

MX - Mail eXchanger, levelező szerver rekord otthon.hu. MX 10 mail.otthon.hu. MX 20 mas.otthon.hu. a valaki@otthon.hu alakú címre érkező leveleket a mail.otthon.hu vagy a mas.otthon.hu. gépekre kell küldeni 10, 20 a rekord preferenciát jelenti, csak akkor van jelentősége, ha több MX rekord tartozik ugyanahhoz a névhez: kisebb szám nagyobb preferenciát jelent Csak akkor fogják a levelező szerverek a mas.otthon.hu-ra küldeni a otthon.hu domainba szóló leveleket, ha a preferáltabb mail.otthon.hu nem elérhető. Egyenlő preferenciánál véletlenszerű, hogy melyikre érkezik be egy-egy levél. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

TXT - Text, szöveges rekord Tetszőleges szöveges információt tartalmazhat, pl. modern TXT "Ez a gep mar megszunt" Paramétere egyetlen, idézőjelek közé zárt ASCII karaktersorozat Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

PTR - Pointer rekord Cím-név hozzárendelés Szerver programok használják, annak kiderítésére, hogy egy hozzájuk érkezett IP csomag milyen domainhez tartozik Az in-addr.arpa domain alá tartozó ág szolgálja a cím-név felosztást A zónák delegálása az IP címtartomány egyes darabjainak megfelelően történik Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Futási szintek Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Futási szintek Szolgáltatások (szoftverek) automatikus indítása és leállítása Az egyes futási szintekhez eltérő jelentés (szolgáltatáscsoport) tartozhat az egyes Linux disztribúciókban Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Futási szintek Ubuntuban 0 Halt/Shutdown: minden folyamat leáll, a fájlrendszereket leválasztják, a felhasználókat kijelentkeztetik, a gép biztonságosan kikapcsolható 1 Single user mode: rendszergazdaként egyfelhasználós mód, minden /etc/fstab állományrendszer felcsatolásra kerül S Sulogin: olyan, mint az 1 de nem állítja le a folyamatokat lefelé váltáskor 2-5 Multi user mode: minden /etc/fstab állományrendszer felcsatolásra kerül, grafikus felület 6 Reboot: Ugyanaz, mint 0 csak utána újraindul a rendszer az alapértelmezett futási szinten Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Futási szintek Ubuntuban Ubuntuban eseményvezérelt módon az upstart segítségével oldják meg, ez helyettesíti a más rendszerekben használt /sbin/init-et Az alapértelmezett futási szintet a /etc/event.d/rc.default fájl határozza meg. Ez alapértelmezés szerint 2 Aktuális futási szint: runlevel Kiírja a megelőző és az aktuális szintet N azt jelenti, hogy nem volt előző (a mostani a legelső) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Futási szintek Ubuntuban Futási szint váltás: telinit szintszám Mit kell indítani/leállítani az egyes futási szinteken? /etc/rc?.d könyvtárak K és S kezdetű szkripteket tartalmaznak, ahol ?=0,1,2,3,4,5,6,S Minden szkriptnek van egy sorszáma Először a K kezdetűek, majd az S kezdetűek hajtódnak végre a sorszám alapján K=Kill S=Start 2-es szinten csak S Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Szkriptek Valójában mindegyik egy szimbolikus link a /etc/init.d könyvtár egy szkriptjére A szimbolikus hivatkozás kezdete (K vagy S) alapján az upstart az /etc/init.d-ben meghívott szkript végére start-ot vagy stop-ot tesz Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Működési szintek Sytsem V specifikáció szerint (Egyéni tanulmányozásra) az operációs rendszer állapotára vonatkozik – milyen szolgáltatásokat nyújtson, illetve milyen állapotban legyen 7 szintünk van: 0 : system halt – operációs rendszer leáll, processzor „halt” módba 1 : egyfelhasználós mód – ha valami hiba van 2 : többfelhasználós mód, nincs hálózat Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Működési szintek Sytsem V specifikáció szerint 3 : többfelhasználós, hálózat van, nincs grafikus felület 4 : nem használt 5 : többfelhasználós, van hálózat és grafikus felület 6 : a rendszer újraindítása (reboot) az egyes processzek elindítását az „init” végzi az init az operációs rendszer beállításait az /etc/inittab állományból veszi Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

/etc/inittab az állomány formátuma: id:runlevels:action:process id : 1-4 karakteres egyedi azonosító runlevels : azokat a szinteket sorolja fel, amelyeken végre kell hajtani a műveletet action: leírja, hogy milyen műveletet kell végrehajtani process: a végrehajtandó process ha a futási szinten változtatunk, akkor az új szintre nem specifikált processzeket kiírtja (SIGTERM, majd SIGKILL) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

/etc/inittab action mező: respawn : ha a processz kihal, az init automatikusan újraindítja wait : a szint elérésekor az init elindítja, majd megvárja amíg véget ér once : csak egyszer indítja el boot : az op. r. elindulásakor indítja – a futási szinteket nem veszi figyelembe bootwait : boot + megvárja, amíg véget ér Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

sysinit : a boot folyamat elején hajtódik végre off : nem csinál semmit initdefault : a boot folyamat végén erre a szintre lép be – ha nincs megadva, akkor megkérdezi sysinit : a boot folyamat elején hajtódik végre ctrlaltdel : a Ctrl_Alt_Delete kombináció lenyomásakor ezt hajtja végre Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

rcx.d az egyes könyvtárakban a szinteknek megfelelő szolgáltatásokat indítja el - x a szint száma S12valami: S : start vagy stop (K) - a szintre való belépéskor elindítja vagy kilépéskor leállítja 12: hányadikként valami: név Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Szint váltása a váltást az init végzi el feladata az egyes szolgáltatások leállítása, illetve újak indítása: az inittab alapján az rcx.d könyvtárak tartalma alapján meghívás a telinit -en keresztül paraméterként: az új szint száma (0-6) q - az inittab beolvasása s - egyfelhasználós mód u - az init újraindul - az inittab -t nem olvassa Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Szint váltás t x - megmondhatjuk, hogy mennyit várakozzon a SIGTERM és a SIGKILL üzenetek között - alapból 5 másodperc az init mindig leellenőrzi (binárisan), hogy a meghívója az init vagy a telinit ha egy processt 2 perc alatt több mint tízszer indít újra, akkor hibaüzenetet ír ki, és 5 percig nem próbálja újraindítani - szintaxis-hibák elleni védelem az init és a telinit közti kommunikáció a /dev/initctl FIFO állományon keresztül zajlik (egy irányban) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Démonok manuális kezelése A szkriptek az /etc/init.d/ könyvtárban vannak Feladatuk a démonok indítása, leállítása, újraindítása, stb. Használat: „/etc/init.d/script parancs” Parancs: start : szolgáltatás indítása stop : szolgáltatás leállítása restart : szolgáltatás újraindítása (stop, majd start) Démon= háttérben futó program Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

try-restart v. condrestart : újraindítja, de csak akkor, ha már aktív force-reload : a folyamat újraolvassa a konfigurációs állományát - ha erre nem képes, akkor újraindul reload : a folyamat újraolvassa a konfigurációs állományát - ha erre nem képes, akkor nem csinál semmit status : a folyamat állapotát ellenőrzi. Eredmény: 0 : a démon fut 1 : a démon nem fut, de létezik a /var/run/xxx.pid állomány (itt tároljuk a démonhoz tartozó PID-t) 2 : a démon nem fut, de létezik a /var/lock/xxx.lock állomány 3 : a démon nem fut 4 : a démon állapota ismeretlen Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Nem minden szkript ismer minden parancsot probe : megvizsgálja az újraindítás szükségességét - amennyiben szükséges, kiírja az indító-szkriptet Nem minden szkript ismer minden parancsot Egyes szkriptek más parancsokat is elfogadnak Egyes szolgáltatásokat nem a fenti módon, hanem a service parancssal kell indítani. Pl. sudo service network-manager restart sudo service bind9 stop Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

A Linux többrétegű fájlrendszere Folyamat 1 Folyamat 2 Folyamat n ... User mode Kernel mode VIRTUAL FILE SYSTEM ext? msdos minix ... proc Buffer cache Eszközmeghajtók Állományrendszer Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

A Linux fájlrendszer kezelés A VFS a rendszerhívásokat átalakítja az adott fájlredszerre nézve specifikus hívássá Kezelt fájlrendszerek: Second Extent (ext2) ext3, ext4, ReiserFS MSDOS: VFAT Minix AFF (Amiga Fast FS) ufs & s5fs (szokásos UNIX) HPFS (OS/2) NTFS (NT) proc Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

A proc fájlrendszer1 állapot információkat szolgáltat a kernelről és a processzekről minden processzhez tartozik /proc/pid jegyzék ebben a "fájlok", a pid-ű processz státusát adják további "fájlok" (pl: loadavg, uptime, meminfo, kmsg, version, cpuinfo, mounts stb.) a kernel állapotról informálnak Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

A proc fájlrendszer2 nem tartozik hozzá eszköz (nodev típus) készíthetünk róla (és aljegyzékeiről) az ls paranccsal listát fájljait kiírathatjuk Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Név konvenció kis és nagy betű különböző elvben 128 karakter kerüljük a speciális karaktereket: |,#,stb. "." a név előtt: rejtett állomány Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Állománytípusok könyvtár (d) szimbolikus link (l) közönséges állomány (plain file – "-"), speciális állomány blokk típusú (b) karakteres típusú (c) socket (s) gyakorlat: ls –la parancs használata Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Közönséges állományok byte-ok közvetlenül címezhető sorozata szöveges bináris Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Speciális állományok fizikai berendezések az olvasási és írási kérések eredménye a megfelelő készülék aktivizálódása ls –la /dev | more Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Könyvtárállomány állománynév + i-csomópont (i-node, i-bög) címe alkönyvtárnév + i-csomópont címe szimbolikus keresztkapcsolat + elérési út hard keresztkapcsolat + i-csomópont címe . .. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

i-csomópont (i-node) fizikai elhelyezkedés méret tulajdonos védelmi kód módosítási/létrehozási idő Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

i-csomópont szerkezet Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Az i-csomópont szerkezete file1 Könyvtár i-bög mode & védelem linkek száma tulajdonos uid gid fájl méret Adat blokk Utolsó hozzáférés Utolsó módosítás Készítési idő Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Keresztkapcsolat (link) szimbolikus (szoft) különböző adathozdozók között is részletes listázásnál állománynév helyett név --> eredetihely/eredetinév ln –s eredetihely/eredetinév újnév merev (hard) csak egy adathordozón belül részletes listázásnál mintha ténylegesen ott lenne + az eredeti helyen eggyel nő a számláló ln eredetihely/eredetinév újnév Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

ln –s ../billkiosztas szimbolikus ls –la cat szimbolikus | more mkdir delelott cd delelott ln –s ../billkiosztas szimbolikus ls –la cat szimbolikus | more ls –la ../billkiosztas ln ../billkiosztas merev Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

rm ../billkiosztas ls –la rm merev cat szimbolikus | more mc Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

4. előadás Linux hálózati adminisztráció Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Az előző óra tartalmából Névfeloldás menete Futási szintek i-csomópont Szimbolikus és merev linkek /etc/nsswitch.conf Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Hard link-soft link > ln -s /usr/joe/foo /usr/sue/bar > ln /usr/joe/foo /usr/sue/bar 2. i-node /usr/joe 2. i-bög 16. i-node /usr/joe foo 2 foo 2 link=2 /usr/sue /usr/joe/foo bar 16 /usr/sue bar 2 hard link symbolic link Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Állományrendszerek partíciókra osztása Védelem Hely kiosztás Hozzáférés szabályozás Újratelepítés Virtuális memória Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Linux partíciók swap operációs rendszer (/) felhasználói programok (/usr/bin, /usr/local/bin) felhasználói könyvtárak (/home) cfdisk LVM Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Logical Volume Manager Absztrakciós réteg a fizikai tárolóeszköz felett – lemez virtualizáció PV – Physical Volume - a tényleges partíciók VG – Volume Group – a PV-k csoportja LV – Logical Volume – virtuális kötet /dev/VolumeGroupName/* Lecsatolás (umount) nélkül átméretezhető Támogatja VG-k exportját és importját Támogatja a lineáris és csíkozott LV-ket Pillanatképek készítése Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

PV – VG – LV I/O rendszer PV2 PV1 LV VG VG PV1 PV2 Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

LVM példa Forrás: http://www.linuxdevcenter.com/lpt/a/6553 Ezen a webhelyen egy gyakorlati példa is található a konfiguráláshoz: http://www.linuxdevcenter.com/lpt/a/6553 Forrás: http://www.linuxdevcenter.com/lpt/a/6553 Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

További jellemzők Max 99 VG 256 LV 1 VG-ben max. 256 PV Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Útvonal "." aktuális könyvtár ".." szülő könyvtár "/" gyökér könyvtár Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Standard fa /bin rendszerprogramok /usr/bin közérdekű felhasználói programok /etc a rendszer működéséhez és karbantartásához szükséges állományok és programok /etc/passwd felhasználók azonosításához szükséges adatok egy része /tmp ideiglenes állományok elhelyezése /dev speciális állományok /home felhasználói könyvtárak Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

/dev/fd* hajlékonylemezes egység neve /dev/tty* a terminálok nevei, a „* ” helyén bármely karakter állhat a gép kiépítettségétől függően /dev/sd* merevlemez neve, a „* ” helyén alfanumerikus karakterek, elsősorban számok állnak (sd*) /dev/fd* hajlékonylemezes egység neve /dev/mem állományként elérhető memória neve /dev/null különleges rendeltetésű állomány, ha olvasunk belőle, akkor azonnal az állomány végét érzékeljük, ha pedig írunk bele, akkor korlátlanul elnyel mindent anélkül, hogy bárhol is tárolná Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Állományrendszerek felcsatolása és leválasztása Felcsatolás az állományrendszer valamely könyvtára helyére Általában rendszergazdai jogosultság szükséges Felcsatolás mount Lecsatolás umount Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

mount /dev/hda1 /dev/hda2 Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Mount tábla /etc/mount A partíció száma A szuperblokk pufferére mutató pointer A mount jegyzék i-csomópontja (mount point) A gyökér jegyzék i-csomópontja /etc/fstab Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

/etc/mtab A már csatolt köteteket tartalmazza Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

/etc/fstab File Systems Table # /etc/fstab: static file system information. # # <file system> <mount point> <type> <options> <dump> <pass> proc /proc proc defaults 0 0 # /dev/sda1 UUID=4512d875-aa73-4897-af89-1250ea94afce / ext3 relatime,errors=remount-ro 0 1 # /dev/sda5 UUID=e54f4a3e-40da-4b3a-bd38-3a79ba2e759c none swap sw 0 0 /dev/scd0 /media/cdrom0 udf,iso9660 user,noauto,exec,utf8 0 0 /dev/fd0 /media/floppy0 auto rw,user,noauto,exec,utf8 0 0 5. oszlop „1” – kilépéskor a szuperblokk automatikusan mentődik a lemezre 6. oszlop – a rendszer indulásakor milyen sorendben ellenőrizze a fájlrendszereket (1 -> ) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

UUID UUID: Universally Unique Identifier https://help.ubuntu.com/community/UsingUUID Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

/etc/fstab 5. Oszlop – opciók: Async – aszinkron írás-olvasás Exec (noexec) – binárisok futtatását engedélyezi Noatime – az i-csomópontok elérési ideje nem változik Nouser – csak a root csatolhatja Ro – csak olvasható Dev, nodev – a meghajtókhoz való hozzáférés Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

A szuperblokk tartalma ... A fájlrendszer mérete A szabad blokkok száma A szabad blokkok listája + index a listán Az i-lista mérete A szabad i-csomópontok száma A szabad i-csomópontok listája + index a listához Lock mező a két listához Jelző, hogy történt-e módosítás a szuperblokkban Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Könyvtár- és állománykezelés pwd az aktuális munkakönyvtár elérési úttal ellátott nevének kiírása ls [-altrR] könyvtár egy könyvtár tartalmának kilistázása ABC sorrendben -r a rendezés iránya fordított -R alkönyvtárak is rekurzívan -a a rejtett állományok is -l kiegészítő információk drwxrwxrwx ln user group size date time name -t módosítási idő szerinti rendezés Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

mkdir [elérési_út/]könyvtár egy új könyvtár létrehozása mkdir –p mkdir [elérési_út/]könyvtár egy új könyvtár létrehozása mkdir –p ./elso/masodik létrehozza az elso könyvtárat is cd [elérési_út/]könyvtár könyvtárváltás ln -s állománynév keresztkapcsolatnév keresztkapcsolat létrehozása -s szimbolikus keresztkapcsolat cat állomány1 [...állományN] állományok összefűzése: cat állomány1 állomány2 > állomány3 állomány kiíratása: cat állomány új állomány létrehozása: cat > állomány <CTRL>+<D> Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

rm kapcsolók állománynév állomány törlése -f nincs figyelmeztető üzenet -r könyvtárak törlése rekurzívan rmdir könyvtárnév üres könyvtár törlése !kitörölt állomány nem állítható vissza wc kapcsolók állománynév állomány jellemzőinek számlálása -c bájtok -l sorok -w szavak cp kapcsolók forrás cél állományok másolása -r rekurzív -s szimbolikus linket hoz létre másolás helyett (csak akkor működik, ha az aktuális könyvtárba másolunk) -f nincs figyelmeztető üzenet Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

find kezdőpont kifejezés állomány keresése a könyvtárrendszerben kezdőponttól lefelé - name minta név szerint - user név tulajdonos szerint grep kapcsoló minta állománynév minta előfordulását keresi állományokban -c csak a mintát tartalmazó sorok száma -i kis és nagy betű azonos -l csak állománynevek -n sorszám + sor -v mindent ami nem tartalmazza a mintát Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

mv kapcsolók forrás cél állományok átnevezése és/vagy mozgatása -f létezőt kérdés nélkül felülír -b mozgatás előtt biztonsági másolatot készít cél állomány vagy könyvtár more kapcsolók állomány... állomány tartalmának oldalakra tördelt megjelenítése a képernyőn -p nem görget, hanem lapoz -s több üres sorból egyet cmp kapcsolók áll1 áll2 állományok összehasonlítása -c a különböző bájtokat karakterként írja ki Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

dd kapcsoló if=áll1 of=áll2 állomány másolása és konvertálása conv=ascii EBCDIC->ASCII conv=ebcdic ASCII->EBCDIC conv=ibm ASCII->IBM conv=lcase nagybetűből kisbetű conv=ucase kisbetűből nagybetű sort kapcsolók állománynév állomány sorainak rendezése -b beveztő szóközt kihagy -c rendezettséget vizsgál -o állomány állományba írja az eredményt -r fordított sorrend Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

-c becsomagolás (újat létrehoz) -r becsomagolás (hozzáfűz) tar kapcsolók újnév állományok állományok/könyvtárak összecsomagolása és kibontása -t lista (teszt) -f lemezes állomány -x kibont -c becsomagolás (újat létrehoz) -r becsomagolás (hozzáfűz) -A hozzámásol tar állományt --delete töröl -W ellenőriz -v kiírja az állományneveket a képernyőre Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Tar tar –cvf ujnev.tar allomanyok tar –xvf ujnev.tar tar –tvf ujnev.tar Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

-f akkor is ha már van ilyen vagy kicsi a tömörítési arány compress kapcsoló állomány állományok be/kitömörítése; törli a régi áll.-t, az újnak Z lesz a kiterjesztése (külön telepíteni kell) -d kitömörítés -f akkor is ha már van ilyen vagy kicsi a tömörítési arány -v mindent kiír uncompress állomány kitömörít, törli a tömörítettet (külön telepíteni kell) gzip kapcsoló állomány tömörít, gz lesz a kiterjesztés -d kitömörítés, törli a tömörítettet compress és uncompress alapból nincs telepítve Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

-l könyvtárra irányuló szimbolikus linket követ tree kapcsolók könyvtárnév könyvtárstruktúra, állományok, bejegyzések száma (külön telepíteni kell) -a mindent kiír -d csak könyvtár -f teljes elérési út -i nincs vonal -l könyvtárra irányuló szimbolikus linket követ -P minta csak mintának megfelelőt -I minta csak mintától különbözőt -p védelmi kódsor -s méret is -u UID -g GID -D dátum -t idő szerint rendez tree – alapból nincs telepítve Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

tree Kék – könyvtár Türkiz – szimbolikus hivatkozás Zöld - végrehajtható Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Háttér – előtér időzítés programnév& program futtatás a háttérben fg háttérben futó folyamat előhozása at -f állomány óra:perc a megadott időpontban végrehajtja az állományban megadott utasításokat Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Időzítés atq kiírja a várakozó és végrehajtás alatt álló időzített feladatokat, rendszergazda számára minden várakozó feladat megjelenik. A sor végén levő jel: a a feladat várakozik = a feladat végrehajtása most folyik Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Átirányítás Standard input more < help.txt Standard output ls -la > lista.txt Standard hibakimenet find / -name *.html 2> hibák Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Parancs csatolás Az első parancs standard kimenete lesz a második parancs standard bemenete. ls -la *.tar | wc -l A képernyőn megjelenik az aktuális könyvtárban található tar kiterjesztésű állományok száma Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Helyettesítő karakterek * 0 vagy több tetszőleges karakter ? egy darab tetszőleges karakter [afu] a vagy f vagy u [135] 1 vagy 3 vagy 5 [a-g] a-tól g-ig terjedő intervallumból egy karakter [1-6] 1-től 6-ig terjedő intervallumból [a-g1-6] az a-tól g-ig vagy az 1-től 6-ig terjedő intervallumból egy karakter Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Semlegesítő karakterek1 \ A mögötte álló karaktert védi cat > ab\*c ' ' Shell behelyettesítéstől védi a közrefogott szöveget find / -name *.c 2>hibák | grep -l 'int len' megkeresi azokat a c kiterjesztésű állományokat, amelyek tartalmazzák az idézőjelek között megadott szöveget Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Semlegesítő karakterek2 " " Shell behelyettesítéstől védi a közrefogott szöveget, de a környezeti változókat behelyettesíti ls "${HOME}/ab*c" megnézi, hogy van-e a saját könyvtárunkban ab*c nevű állomány ` ` Kiértékeli a közrefogott parancsot, és annak értékét helyettesíti az idézőjeles kifejezés helyére echo Ebben a könyvtárban `ls | wc -l` darab bejegyzés található Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

A többi felhasználó who név, terminál, bejelentkezés dátuma, ideje whoami saját felhasználói név w rendszerindítás ideje, bejelentkezett felhasználók száma, terhelés, felhasználók, terminálok, honnan jelentkeztek be, mikor, mit csinálnak Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Feladat Listázzuk ki a /dev könyvtárból a "t"-vel kezdődő és a 3..8-as számok valamelyikével végződő állományok neveit Számoljuk meg, hogy hány olyan állomány van a /dev könyvtárban, amelyben a 0..9 számjegyek egyike szerepel Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Megoldás ls /dev/t*[3-8] ls /dev/*[0-9]* | wc -l Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Védelem Állományrendszer és processzek Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Tipikus hozzáférés szabályozási megoldások DAC – Discretionary Access Control (tetszés szerinti) Minden objektumnak tulajdonosa van, aki szabályozhatja a hozzáférést Pl. állományok MAC – Mandatory Access Control (kötelező) Hozzáférés-jogosultság kiosztása előre meghatározott módon Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Az állományrendszer védelme uid - user identifier gid - group identifier /etc/passwd uid és alap gid /etc/group felhasználó-csoport összerendelések Felhasználói körök: tulajdonos csoporttárs többiek su - superuser (hagyományosan Unix rendszerekben uid=0) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Jogok olvasás - állomány tartalmának megtekintése, könyvtár esetén a tartalom kilistázása írás - állomány bővítése, kicserélése, megváltoztatása, ill. könyvtár esetén bejegyzés létrehozása, törlése végrehajtás - állomány futtatás, könyvtárban keresés, belépés az adott könyvtárba cd-vel, és informálódás az ls utasítás segítségével egy konkrét könyvtár vagy állomány meglétéről és tulajdonságairól Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Védelmi kódsor trwxrwxrwx t - bejegyzés típusa b blokkorientált speciális állomány (pl. /dev/hda1) c karakterorientált speciális áll. (pl. /dev/stty4) d alkönyvtár-bejegyzés l szimbolikus keresztkapcsolat - egyszerű állomány tulajdonos csoporttárs bárki Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Jogadás Futtatási időre setgid bit setuid bit Állandó chmod chown chgrp Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

chown újtulajdonos állománynév állomány tulajdonosának megváltoztatása chgrp újcsoport állománynév állomány csoportjának megváltoztatása chmod kapcsoló[kinek] op jogok [op jogok] jogok beállítása - adása kinek : u az aktuális felhasználónak g a csoportnak o a többieknek op + jogokat adunk hozzá - jogokat veszünk el = pontosan Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

jogok a következő betűk kombinációi lehetnek: r olvasási jog w írási jog x végrehajtási jog X végrehajtási jog, ha az állomány könyvtár vagy ha már van másik x bitje; s setuid vagy setgid mód chmod g-w állomány chmod +x állomány chmod 622 állomány Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Feladat állítsuk be a hozzáférést az alábbi minta szerint: bin: mindenki számára kereshető-olvasható, csak a tulajdonos számára írható doboz: mindenki számára csak írható, a csoporttársak keresni is tudnak benne, a tulajdonos számára olvasható is Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

5. előadás Linux hálózati adminisztráció Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Az előző óra tartalmából Partíciók LVM Fel-/lecsatolás Parancsok Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Fogalmak program állomány a lemezen folyamat program példány job végrehajtásra váró utasítás PID Process IDentificator előtérben futó háttérben futó démon Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

ps kapcsolók információk folyamatokról -Ou felhasználó szerinti sorrend -Op PID szerinti sorrend f fa szerkezetben a más felhasználók is c csak programnevek paraméter és tulajdonosnév nélkül txx csak xx terminál kill kapcsolók PID jel küldése folyamathoz (folyamat leállítása) -s szám jel küldése -l jel lista sleep időtartam időtartam másodpercet várakozik date dátum és idő kiírása utasítás& utasítás a háttérben fut Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

A processzek tulajdonlása Processz valódi tulajdonosa: a szülő processztől örökli a processz, vagy a szülő állítja be neki – aki elindítja a processzt Processz effektív tulajdonosa: amely felhasználó jogosultságával a processz rendelkezik Valódi és effektív tulajdonos (uid-dal azonosítva) Valódi és effektív csoport-tulajdos (gid) Az effektív tulajdonosság határozza meg a védelmi tartományt Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

A hozzáférés szabályozás érvényesülése a folyamat effektív tulajdonosság és a fájl tulajdonosság összevetődik ha egyezik, a fájl i-csomópontjába írt, a tulajdonoshoz tartozó rwx hozzáférések szabják meg a hozzáférést vagy elutasítást ha nem egyezik: a csoport-tulajdonosságok vetődnek össze egyezés esetén a hozzáférést a csoporthoz rendelt rwx minta szabja meg ha nem egyezik: az i-csomópont others rwx-e szabályoz (Bárki számára hozzáférhető fájlom nem biztos, hogy elérhető általam!) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

A setuid koncepció (D. Ritchie) a valódi és effektív tulajdonosságok sokszor egybeesnek a setuid/setgid bejegyzésű végrehajtható fájlokból készült processz effektív tulajdonosa a végrehajtható fájl tulajdonosa lesz (valós tulajdonos a szülő processz tulajdonosa) pl: passwd futtatható fájl tulajdonosa a root, és setuid-os /etc/passwd fájl tulajdonosa a root, én csak olvashatom. Általam indított passwd processz mégis írhatja. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

A sudo parancs Parancsvégrehajtás rendszergazdai jogosultsági szinten sudo privilégiumot_igénylő_parancs sudo su Shell indítása más felhasználó- és csoportazonosítóval: su felhasználónév su Parancs futtatása más felhasználó nevében sudo –u <felhasználó> <parancs> Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Sudoers /etc/sudoers Ki milyen parancsokat futtathat kinek a nevében? Mihez kell jelszó? (Szerkesztő pr. kiválasztása: sudo select-editor) Szerkesztés: sudo visudo Miért visudo? A sudo indításkor kiolvassa Szabályozások sorban érvényesülnek, a későbbi felülírhatja a korábbit Alias (változók) User_Alias, Runas_Alias, Host_Alias és Cmnd_Alias A visudo egy másolatot készít az /etc/sudoers állományról és azon dolgozunk. A 12.04.2 változattól az adm csoport a rendszergazda (nem admin!). Az elsőként létrehozott felhasználó automatikusan bekerül a sudo és az adm csoportba. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

User_Alias példák # Az"admin" csoport tagjai User_Alias ADMINS = %admin # A hallgato és az ervin felhasználói fiókok User_Alias USERS= hallgato, ervin # Az ubul és a marci felhasznaloi fiokok User_Alias WEBMASTERS = ubul, marci # A ! –el kizárásokat adhatunk meg User_Alias KORLATOZOTT_FELHASZNALOK = USERS, !WEBMASTERS, !ADMINS Felhasználók és csoportok beazonosítására/megnevezésére szolgál A % a csoportra utal Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Runas_Alias példák # A #UID egy felhasználói azonosító szám Runas_Alias ROOT = #0 (nulla) Runas_Alias ADMINS = %admin, root Felhasználó megnevezés UID alapján Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Host_Alias példák # Szerverek Host_Alias SERVERS = 192.168.0.1, 192.168.0.2, server1 # Egy hálózat Host_Alias NETWORK = 192.168.0.0/255.255.255.0 # Az összes gép a hálózatból, ami nem szerver Host_Alias WORKSTATIONS = NETWORK, !SERVERS Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Cmnd_Alias példák Cmnd_Alias SHUTDOWN_CMDS = /sbin/shutdown, /sbin/halt, /sbin/reboot Cmnd_Alias AGET = /usr/bin/apt-get Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Hogyan? <Ki><Milyen gépről bejelentkezve?>=<Milyen felhasználóként?><Kapcsoló><Mit?> HALLGATO ALL=(ALL) NOPASSWD: SHUTDOWN_CMDS HALLGATO ALL=(root) NOPASSWD:NOEXEC: /usr/bin/vim %admin ALL=(ALL)NOPASSWD:/usr/bin/apt-get %admin hera=(ALL)NOPASSWD:/usr/bin/apt-get %admin 192.168.1.0/255.255.255.0=(ALL)NOPASSWD:/usr/bin/apt-get A HALLGATO változóban definiált felhasználók bármely gépről bejelentkezve bármilyen felhasználóként jelszó nélkül leállíthatják a rendszert. A HALLGATO változóban definiált felhasználók bármely gépről bejelentkezve root felhasználóként elindíthatják jelszó nélkül a vim-et, de a vim nem tud további shellt indítani. Az admin csoport tagjai bármilyen felhasználóként bármely hosztról jelszó nélkül elindíthatják az apt-get-et Ugyanaz csak a hera gépről. Csak a hálózat gépeiről. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Hogyan? %admin hera=(root)NOPASSWD:/*/sbin/* ALL ALL=(ALL)NOPASSWD: ALL Az admin csoport tagjai a hera gépről jelszó nélkül root –ként futtathatják az sbin könyvtárak tartalmát: /usr/sbin/ /usr/local/sbin/ stb. Bárki bármilyen gépről bejelentkezve a sudoval bármely felhasználó nevében jelszó nélkül bármit megtehet. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Defaults Defaults:ALL timestamp_timeout=0 sudo –l jelenleg érvényes effektív beállítások Defaults:ALL timestamp_timeout=0 Which means that ALL users sudo permissions timeout immediately, meaning that they must enter their password every time they use sudo. A sudo su az eredeti PATH környezeti változót az ún. secure_path-al helyettesíti, ez kikapcsolható a sudo su –p vel Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Források https://help.ubuntu.com/community/Sudoers http://ubuntuforums.org/showthread.php?t=1132821 Minta konfiguráció: http://www.sudo.ws/sudo/sample.sudoers Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Könyvtárak megosztása a hálózaton Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Könyvtárak megosztása a hálózaton NFS Samba WebDAV Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

NFSv3 Network File System Szerver-kliens modell Szerver exportál Kliens importál Egy gép mindkettő lehet Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

NFS szerver telepítése sudo apt-get install nfs-kernel-server portmap Szükséges eszközök. RPC portmapper (rpc.portmap)‏ (apt-get install portmap) RPC mount-daemon (rpc.mountd)‏ RPC NFS daemon (rpc.nfsd)‏ Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

NFS szerver Exportált könyvtárak: /etc/exports Minden könyvtár új sorban, mely gépek (teljes név, * és ? használható) milyen jogosultságokkal csatolhatják fel /home 192.168.1.0/255.255.255.0(rw)‏ /segedlet belzebub(rw) pandora(ro)‏ /ubuntu *(ro,sync,no_root_squash))‏ Az állomány megváltoztatása után: sudo /etc/init.d/nfs-kernel-server start Some services, mainly SUN's NIS and NFS services, don't use a static port like most services, but instead register themselves via RPC. To connect to an NFS server you first ask RPC which port to find it on. It may even be the case that the service isn't available until you request it via RPC. The RPC portmapper (portmap(8)) is a server that converts RPC program numbers into TCP/IP (or UDP/IP) protocol port numbers. It must be running in order to make RPC calls (which is what the NIS/NIS+ client software does) to RPC servers (like a NIS or NIS+ server) on that machine. When an RPC server is started, it will tell portmap what port number it is listening to, and what RPC program numbers it is prepared to serve. When a client wishes to make an RPC call to a given program number, it will first contact portmap on the server machine to determine the port number where RPC packets should be sent. The port mapper service always uses TCP or UDP port 111; a fixed port is required for it, as a client would not be able to get the port number for the port mapper service from the port mapper itself. The port mapper must be started before any other RPC servers are started. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Hozzáférés szabályozás ro – read-only rw – read-write root_squash – a kliens rootja semmikép nem kaphat root jogokat erre a fájlrendszerre sync – a szerver szinkron módon hajtja végre a változtatásokat (csak a végrehajtás után jelez vissza)‏ link_absolute – a szimbolikus hivatkozások változatlanok maradnak subtree_check – a kérés beérkezése után a szerver leellenőrzi, hogy a cél a fájlrendszeren belül van-e illetve az exportált könyvtárstruktúrában található-e – biztosági probléma: a kliens kap egy leírót és infót a fájlrendszerről, ezért csak ro könyvtárakra! no_subtree_check – rw könyvtárakra Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

NFS kliens Célszerű telepíteni az nfs-common és a portmap csomagokat sudo apt-get install nfs-common portmap Könyvtárrendszer importálása parancssorból mount paranccsal csatolható fel: sudo mount szerver.valami.hu:/home/megosztas/segedlet /home/segedlet sudo mount –t nfs bilbo:/home /home /etc/fstab-ba beépíthető  automatikus felcsatolás szerver.valami.hu:/segedlet /home/segedlet nfs rw,hard,intr 0 0 Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Paraméterek hard – merev befűzés, ilyenkor a kernel hívásból nincs visszatérés, amíg a kiszolgáló újra elérhetővé nem válik (kill)‏ soft – lágy befűzés, az NFS ügyfél jelzi a kliensnek a hibát és leáll hard,intr – merev befűzés, de Ctrl+C-vel leállítható 0 0 – az NFS nem használja ezeket a paramétereket Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Samba v3 Server Message Block A Windows és az OS/2 használja az erőforrások megosztásánál Hasonlít az NFS-re Nagyobb hálózatokhoz továbbfejlesztett változata a CIFS (Common Internet File System)‏ Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Megosztás és szolgáltatás Megosztás: olyan erőforrás, amit egy számítógép az SMB-n keresztül a munkacsoport többi számítógépe számára elérhetővé tesz hivatkozás a szolgáltatásra: \\gépnév\megosztásnév \\belzebub\segedlet Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Samba Samba: SMB/CIFS GNU GPL implementáció Fájl- és nyomtatómegosztás, integráció Windows tartományba, (NT) tartományvezérlő is lehet Samba kliens: feladata a Windowsos megosztások elérése Linuxos (Unixos) gépről Samba szerver: feladata Linuxos (Unixos) könyvtárak és nyomtatók megosztása Windowsos gépek számára Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Windows megosztás elérése Linux alól1 Samba kliens program karakteres felület ftp-re emlékeztető működés Egy adott gépen elérhető megosztások listája: smbclient –L <a windowsos gép netbios neve> -N smbclient –L tanterem -N -N jelszó nélküli lekérdezés Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Windows megosztás elérése Linux alól2 Csatlakozás egy megosztáshoz: smbclient //<netbiosnév>/<megosztásnév –N ha a megosztáshoz mégis jelszó kell, akkor hibaüzenet -N-t elhagyva rákérdez a jelszóra -U felhasználónév Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Windows megosztás elérése Linux alól3 Windows megosztás felcsatolása sudo apt-get install smbfs sudo smbmount megosztás csatolási_pont –o username=felhasználónév (rákérdez a jelszóra)‏ Csatolás megszüntetése sudo smbumount csatolási pont Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Windows megosztás elérése Linux alól4 Automatikus felcsatolás a gép indulásakor az /etc/fstab állományba egy új sor: megosztás csatolásipont smbfs username=felhasználónév,password=jelszó,umask=000 0 0 //tanterem/9-labor$ /mnt/9-labor … Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Samba szerver GNU Public License könyvtárrendszer és nyomtatók közzététele Windowsos és Linuxos kliensek számára sudo apt-get install samba smbfs konfigurálás: /etc/samba/smb.conf swat program (http://localhost:901)‏ SMB (CIFS) protokollt valósít meg TCP/IP felett sudo /etc/init.d/samba restart http://www.samba.org/ Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Samba szerver konfigurálása minden felhasználót be kell jegyezni csak a Linuxban (/etc/passwd) már bejegyzett felhasználókat lehet felvenni security=user unix password sync=yes [labor] comment=Labor writeable=yes path=/mnt/9-labor public=yes read list= jcsaba, @adminok write list=jcsaba, @adminok Konfigurációs állomány tesztelése: testparm Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Felhasználókezelés smbpasswd -a felhasználónév felhasználó felvétele + jelszóváltoztatás smbpasswd -x felhasználónév felhasználó törlése smbpasswd -d felhasználónév felhasználó tiltása smbpasswd -e felhasználónév felhasználó engedélyezése Felhasználói adatbázisok: /var/lib/samba Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

WebDAV Web based Distributed Authoring and Versioning Eredetileg a csoportos felhasználói munka támogatására találták ki Ún. web megosztások segítségével lehetővé teszi HTTP protokollon keresztül az állományok szerkesztését, másolását, mozgatását többfajta operációs rendszer alatti ügyfélgépek esetén Szükséges: Apache 2 + PHP sudo apt-get install apache2 php5 libapache2-mod-php5 Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Konfigurálás1 Apache-ban engedélyezni kell a mod-dev modult a megfelelő szimbolikus hivatkozások létrehozásával cd /etc/apache2/mods-enabled sudo ln -s ../mods-available/dav* . Létrehozunk egy adatbázis állományt a fájlzárolások számára mkdir /usr/share/apache2/var touch /usr/share/apache2/var/DAVLock Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Konfigurálás2 Az apache2 www-data felhasználóként fut. Ellenőrzés: ps –ef | grep apache2 Beállítjuk, hogy a var könyvtár és annak tartalma a www-data felhasználói fók tulajdonába kerüljön chown -R www-data:www-data /var/www/ Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Konfigurálás3 Jelszóállomány létrehozása és hallgato felhasználó felvétele sudo htpasswd -m -c -b /etc/apache2/.htpasswd hallgato hallgato -m: MD5 -c: új állomány létrehozása -b: a parancssorból veszi a jelszót, nem kérdez rá További felhasználók hozzáadása vagy jelszómódosítás htpasswd -mb /etc/apache2/.htpasswd proba proba Alapból bárki hozzáférhet a megosztott állományokhoz, ezért a hozzáférést autentikációhoz kötjük. Létrehozunk egy jelszóállományt, amiben MD5 titkosítással (hash-sel) tároljuk a jelszavakat. Ezt az apache 2 konfigurációs könyvtárán belül hozzuk létre, és rögtön hozzá is adjuk a hallgato felhasználót. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Konfigurálás4 Felhasználó törlése htpasswd -D /etc/apache2/.htpasswd proba Létrehozzuk a WebDAV gyökérkönyvtárát mkdir /var/www/WebDAV A könyvtárat a www-data felhasználó tulajdonába adjuk chown www-data:www-data /var/www/WebDAV Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Konfigurálás5 Beállítjuk a rwx r-x --- hozzáférésszabályozást chmod 750 /var/www/WebDAV Az Apache 2 konfigurációs állományában: Az általános részben (Global Environment) – a zárolási adatbázis helye DavLockDB /usr/share/apache2/var/DAVLock DavMinTimeout 600! Ennyi idő múltán a zár automatikusan feloldódik Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Konfigurálás6 WebDAV könyvtár megadása <Directory /var/www/WebDAV> Dav on AuthName "WebDAV Login" AuthType Basic </Directory> Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Nyomtatás és nyomtatómegosztás

CUPS Common Unix Printing System Ezt használja a legtöbb GNU/Linux disztribúció Képes nyomtatási feladatok kezelésére Támogatja a hálózaton keresztül történő nyomtatást az Internet Printing Protocol (IPP) használatával Támogatja a hálózati nyomtatók automatikus felismerését Támogatja a Postscript Printer Description-t Rendelkezik webes felületű konfigurációs/adminisztrációs felülettel Nyomtat pdf-be ~/PDF könyvtárba Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Telepítés Alapból feltelepül, de ha szükséges az újratelepítés: sudo apt-get install cupsys cupsys-client A kiszolgáló szoftver automatikusan indul telepítés után Nyomtatási szolgáltatás indítása sudo /etc/init.d/cupsys start Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Konfigurálás1 Webes felületen http://localhots:631 Asztali gépen Rendszer/Adminisztráció/Nyomtatás (system-config-printer) Szerveren – parancssorból /etc/cups/cupsd.conf Hasonlít az Apache konfigurációs állományára ServerAdmin felh@gépnév Milyen portokon fogadjon kéréseket? Listen 127.0.0.1:631 #loopback Listen /var/run/cups/cups.sock #socket Listen IPcím:631 #hálózaton Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

CUPS konfigurálás Webes felületen Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Konfigurálás grafikus felületen sudo /etc/init.d/cups restart Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Tűzfal

Tűzfal Minden be|ki csomag a Netfilter alrendszerhez kerül. Ez dönti el: elfogad|módosít|visszautasít iptables Tűzfal konfiguráló, menedzselő eszközök ufw – parancssor Firestarter – GUI Gufw – GUI Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Uncomplicated Firewall Engedélyezés: sudo ufw enable|disable Állapot: sudo ufw status [verbose] Konfig. Állományok: /etc/default/ufw, /etc/ufw/ufw.conf Szabályok: /lib/ufw/user.rules Engedélyezés példák sudo ufw allow szolgáltatásnév|port/protokoll sudo ufw allow ftp sudo ufw allow 137/tcp A szolgáltatásnév kell szerepeljen az /etc/services-ben Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

ufw - tiltás sudo ufw deny proto tcp from 192.168.0.5 to any port 22 Egyik interfészhez se lehet kapcsolódni tcp-vel a 22-es porton a 192.168.0.5 gépről. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Utasítások Szabály törlése sudo ufw delete allow 137/tcp Milyen iptables utasítások keletkeznek egy ufw utasítás eredményeképpen? sudo ufw –dry-run allow http Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Alkalmazásprofil Egyes alkalmazások saját profilokat telepítenek, amiben szerepel, hogy milyen portokat kell megnyitni a számukra /etc/ufw/applications.d könyvtár Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Profilok Profil beállításainak megtekintése sudo ufw app info ALKALMAZÁS Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Profil használata Telepített profilok listája sudo ufw app list Az alkalmazáshoz kapcsolódó forgalom engedélyezése sudo ufw allow|deny ALKALMAZÁSNÉV sudo ufw allow Samba sudo ufw from 192.168.1.0/24 app Samba Eredmény (/lib/ufw/user.rules) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Naplózás sudo ufw logging off|low|medium|high|full Hova kerül? /var/log/messages /var/log/syslog /var/log/kern.log Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

IP álcázás NAT Csomagtovábbítás engedélyezése NAT tábla konfigurálása /etc/default/ufw  DEFAULT_FORWARD_POLICY="ACCEPT" /etc/ufw/sysctl.conf  net/ipv4/ip_forward=1 NAT tábla konfigurálása /etc/ufw/before.rules az állomány elejére a fejléc után  # nat Table rules *nat :POSTROUTING ACCEPT [0:0] # Forward traffic from eth1 through eth0. -A POSTROUTING -s 192.168.0.0/24 -o eth0 -j MASQUERADE COMMIT Változások érvényesítése sudo ufw disable && sudo ufw enable Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

/etc/default/ufw Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

/etc/ufw/ufw.conf Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Firestarter sudo apt-get install firestarter sudo /usr/sbin/firestarter Varázsló Eszköz kiválasztása listából (ethx) Internet kapcsolat megosztás engedélyezése (NAT) Tűzfal indítása Grafikus felület a tűzfal konfigurálásához Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Firestarter varázsló Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Firestarter Szabályok Engedélyezés|Tiltás Bejövő forgalomra Kimenő forgalomra (alapból engedélyező|alapból tiltó) Engedélyezés|Tiltás Gépről Szolgáltatás Átirányítás Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Bejövő forgalom szabályai Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Kimenő forgalom szabályai Fehér listás Fekete listás Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Diagnosztikai eszközök tiltása Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

6. előadás Linux hálózati adminisztráció Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Az előző előadás tartalmából NFSv3 Samba 3 A setuid koncepció /etc/sudoers <Ki><Milyen gépről bejelentkezve?>=<Milyen felhasználóként?><Kapcsoló><Mit futtathat?> Tűzfal és NAT Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Védelem (folytatás) Alkalmazások - AppArmor Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Tipikus hozzáférés szabályozási megoldások DAC – Discretionary Access Control (tetszés szerinti) Minden objektumnak tulajdonosa van, aki szabályozhatja a hozzáférést Pl. állományok MAC – Mandatory Access Control (kötelező) Hozzáférés-jogosultság kiosztása előre meghatározott módon Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

MAC implementáció Ubuntuban AppArmor (Application Armor) – alapértelmezett SELinux (Security Enhanced Linux) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

AppArmor Név alapú MAC-et megvalósító biztonsági modul Immunix majd Novell fejlesztés (2007-ig) Elsősorban hálózati alkalmazások védelmére: www, ftp, Samba, CUPS, dhcpkliens Szabályozás biztonsági házirendekkel Csomagok: apparmor, apparmor-utils, apparmor-profiles sudo apt-get install apparmor apparmor-utils apparmor-profiles Minden a szabályozás alá tartozó alkalmazáshoz egy profil állomány (biztonsági házirend) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

AppArmor Indítás: /etc/init.d/apparmor start|stop|restart Kiszolgáló (pl. Apache, Samba, SQUID, Postfix) telepítésekor települ a hozzá tartozó profil További profilok az apparmor-profiles csomagban Üzemmódok Enforce – kikényszerítő Complain - figyelmeztető Kikényszerítő üzemmódban minden megszorítást végrehajt, azaz hozzáférést megtagad. Figyelmeztető üzemmódban csak figyelmeztető üzeneteket küld, de nem akadályozza meg a hozzáférést, ez pl. egy új alakalmazás profiljának az elkészítése során lehet hasznos. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

apparmor-utils apparmor_status – kiírja az üzemmódot és a betöltött profilok listáját Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Profil Profil módosítása után újratöltés cat profil | sudo apparmor_parser –r Az összes profil újratöltése sudo /etc/init.d/apparmor reload Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Kapcsolók enforce – kikényszerített módba helyezi az apparmort aa_enforce alkalmazás – csak a profilt complain – figyelmeztető módba helyezi az apparmort aa_complain alkalmazás – csak a profilt unconfined – kilistázza azokat az alkalmazásokat, amelyeket nem szabályoz az apparmor autodep alkalmazás – egy alap profilt készít egy alkalmazáshoz audit alkalmazás - naplóz Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Konfigurálás Konfigurációs állományok /etc/apparmor Profilok /etc/apparmor.d A profilnév az alkalmazás teljes elérési útvonalát tartalmazza, /-k helyett pontokkal Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Könyvtárak abstractions, tunables – olyan profil szabályokat tartalmaz, amelyeket több profil közösen használ disable - az ide belinkelt profilok le vannak tiltva force-complain Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Profil tartalma Útvonal – milyen állományokhoz férhet hozzá az alkalmazás Ha az útvonal *-ban végződik, akkor az adott könyvtár összes állományára vonatkozik Jogosultságok r,w,x,l (link), stb. /var/log/samba/log.* w, - az alkalmazás írhatja a samba könyvtár összes log. kezdetű állományát Képesség (Capability) – milyen privilégiumokat használhat a folyamat Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

include – direktívával illesztik be a hivatkozásokat Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Kerberos Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Szolgáltatások védelme Kerberos segítségével Kerberos – Hádész háromfejű kutyája Hálózati autentikációs protokoll Ügyfél és kiszolgáló közötti kapcsolatok titkosított autentikációja Az ügyfél titkosított jelszóval igazolja magát, majd a további kommunikáció is titkosítva történik Védelem belső és külső támadások ellen Biztonságos változatok az rsh, rcp, telnet, ftp kliensek helyett Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Kerberos_%28protocol%29 Johanyák Zs. Csaba (c) 2014 Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Kerberos_%28protocol%29

Autentikáció Bejelentkezéskor automatikusan A felhasználó kezdeményezi kinit-tel Ez utóbbi menete A Kerberos felhasználónevet elküldi az Authentication Server (AS)-hez Az AS visszaküld egy tikett kiutaló tikettet (Ticket Granting Ticket - TGT), amit a felhasználó nyilvános kulcsával titkosít A kinit bekéri a jelszót, dekódolja a TGT-t Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Autentikáció menete A kliens program (pl. levelező ügyfél) elküldi a TGT-t a tikett kiadó szerverhez (Ticket Granting Server – TGS) A TGS generál egy tikettet a levelező szerver szolgáltatás eléréséhez, és titkosítva elküldi az ügyfélhez Az ügyfél ezzel a tikettel igénybe veszi a szolgáltatást Ha a felhasználó egy másik szolgáltatást akar igénybe venni, akkor ugrás a dia első pontjához Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

SSH Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Távoli elérés biztonságosan A telnet, rcp, rsh, rlogin titkosítás nélkül továbbítja az információt SSH – Secure Shell Kereskedelmi vált.: SSH Tectia Szabad vált.: OpenSSH (main Ubuntu tároló) Hitelesítés nyilvános/titkos kulcspáros alapú megoldással vagy egyes szolgáltatások esetén Kerberos kiszolgáló segítségével (Kerberos tikett) http://sugo.ubuntu.hu/10.04/html/serverguide/hu/openssh-server.html https://help.ubuntu.com/community/SSH/OpenSSH/Configuring Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Hitelesítés A kulcshozzáférést külön jelszóval is korlátozhatja Először a hoszt hitelesítése, majd a felhasználó hitelesítése A további információáramlás már a kiszolgáló és az ügyfél által közösen választott (vagy előre meghatározott) algoritmussal Nyilvános kulccsal titkosít a kiszolgáló Az ügyfél nyilvános kulcsa tárolva kell legyen a kiszolgálón. A kiszolgáló evvel titkosít egy véletlenszámot, az ügyfél a saját titkos kulcsával dekódolja. A kulcsok lehetővé teszik a jelszó nélküli kommunikálást az ügyfélgép és a kiszolgáló között. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Kiszolgáló Kiszolgáló telepítése sudo apt-get install openssh-server -y Kiszolgáló indítása, leállítása, újraindítása, állapota sudo service ssh start|stop|restart|status A 22-es porton várja a kéréseket Nyilvános kulcsot a ~/.ssh/authorized_keys állományhoz kell hozzáadni Ha távolról be akarok jelentkezni, akkor egy fiókkal kell rendelkezzek az adott gépen. Az adott fiók könyvtárában ~/.ssh/authorized_keys állományhoz kell hozzáadni az én saját nyilvános kulcsomat. Ezt általában a kliens gépen hozom létre, és vagy felmásolom vagy e-mailben elküldöm a kiszolgálóra. Régi: sudo /etc/init.d/ssh start|stop|restart|status Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Kiszolgáló konfigurálás /etc/ssh/sshd_config Port 22 (ez az alapért., de célszerű mást beállítani 1024… 49152, pl. 2222) Üdvözlőszöveg, figyelmeztetés, stb. Banner /etc/issue.net Az autentikáció történhet jelszó vagy SSH kulcs alapon* Jelszó alapú letiltása: PasswordAuthentication no Nyilvános kulcs alapú: PubkeyAuthentication yes RSAAuthentication yes Banner: bejelentkezés előtt megjelenő üzenet Ha nincsenek meg a kulcsok, akkor a jelszó alapúval próbálkozik, ha az nincs megtiltva. Normál konzol bejelentkezéskor az /etc/issue állomány tartalma jelenik meg. Ha egységes üzenetet szeretnénk, akkor Banner /etc/issue.net -et adunk itt meg. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Konfigurálás Távoli asztal, grafikus alkalmazások, stb. engedélyezése a kapcsolaton AllowTcpForwarding yes X11Forwarding yes Mely felhasználói fiókok/csoportok használhatják AllowUsers hallgato geza Mely felhasználói fiókok/csoportok nem használhatják DenyUsers jeno istvan Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Tűzfal Tűzfal profil települ: /etc/ufw/applications.d/openssh-server sudo ufw allow OpenSSH Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

OpenSSH átngedése a tűzfalon Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Ellenőrzés Fut-e? ps –A | grep sshd Milyen porton várja a kéréseket? ss –lnp | grep sshd Helyi bejelentkezés: ssh –v localhost Ha yes-t válaszolok, akkor a ~/.ssh/known_hosts állományba bejegyzi a localhost-t, és a későbbiekben már nem fog rákérdezni. Ezután bekéri a jelszót és kapcsolódik. Kilépés: exit Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Ellenőrzés Fogad-e kapcsolatot? sudo netstat --inet -lpn | grep sshd tcp 0 0 0.0.0.0:22 0.0.0.0:* LISTEN <PID>/sshd Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Felhasználói szintű konfigurálás ~/.ssh/config A konfigurációs állomány szegmensekre van osztva, minden szegmens egy hosztra/az összes hosztra vonatkozó beállításokat tartalmazza Szegmens HOST 193.56.30.11 User Xaver Compression no Cipher blowfish Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Ügyfélgép Ügyfélszoftver telepítése sudo apt-get install openssh-client Kulcsok létrehozása RSA vagy DSA titkosítással ssh-keygen -t rsa|dsa Kulcsok: ~/.ssh/id_rsa.pub és ~/.ssh/id_rsa Titkos kulcsok betöltése a memóriába ssh-add -l Az openssh-client része az alap desktop telepítésnek. RSA és DSA közül csak az egyiket lehet választani. A kulcsok alapból id_rsa|dsa névvel keletkeznek, de más név is megadható. A kiterjesztés nélküli a titkos kulcs. https://help.ubuntu.com/community/SSH/OpenSSH/Keys Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Kulcsok generálása Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Ügyfélprogramok ssh – parancssori és grafikus (-X kapcsoló) távoli kapcsolatoknál ssh felhasznnálónév@gépnév scp – fájlok másolása gépek között. Pl. helyi gépről távoli gépre scp forráfájl felh@gépnév:/könyvtár/célfájl -r egész könyvtár másolható sftp – a kiszolgálón sftp-server kell fusson (SSH File Transfer Protocol) sftp gépnév ssh-copy-id – nyilvános kulcs átmásolása a kiszolgálóra ssh-copy-id felhasználó@gépnév Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Központi felhasználómenedzsment Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Központosított felhasználómenedzsment NIS LDAP Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

NIS Network Information System Korábbi neve Sun Yellow Pages (YP) Konfigurációs állományok adatbázisa (pl. jelszavak) Egy mester (elsődleges) szerver és több szolga (másodlagos) szerver Konfigurációs állományok módosítása csak a mester szerveren Minden Unix rendszer támogatja Yello Pages – a British Telecom védjegye Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

NIS Pl. /etc/password  jelszó térkép Letöltve a másodlagos szerverekre A NIS kliensek nem a lokális password állományt használják, hanem lekérdezik a szervert NFS-el kiegészíthető ha a felhasználó bárhonnan jelentkezik be, ugyanaz a saját könyvtára Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

NIS térképek Minden szöveges konfigurációs állományból egy bináris adatbázis-állomány Tartomány /var/yp/ és /var/yp/tartománynév/ 2 mező: kulcs és érték Egy keresett adathoz 3 információ szükséges: tartománynév (NIS-gyakorlat), térképnév (passwd.byname), kulcs (geza) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

NIS szerver beállítás NIS doménnév megadása nem kell azonos legyen a DNS tartománnyal biztonsági ajánlás: eltérő név Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Szerver beállítás Ez a host legyen egyben NIS ügyfél is Gyors map disztribúció Engedélyezi jelszavak cseréjét (GECOS: teljes név; shell) Egyéb általános beállítások yp forráskönyvtár: /etc Jelszavak összeolvasztása: shadowpasswd Csoportok összeolvasztása: gshadowgroup Minimális UID és GID (ez alatt nem oszt szét=titkos) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Szerver térképek beállítása Mi lesz elérhető a hálózaton: group, hosts, mail, netid, passwd, rpc, services, shadow Ki kérdezheti le? Kötelező: Hálózati maszk: 255.0.0.0 Hálózat: 127.0.0.0 Mindenki: Hálózati maszk: 0.0.0.0 Hálózat: 0.0.0.0 Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Módosítások érvényesítése Ha a közzétett adatbázisok közül valamelyikben módosítunk, pl. új felhasználó felvétele Akkor a bináris (közzétett) adatbázist is módosítani kell: cd /var/yp make –C Konfig. áll. /var/yp/Makefile Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Kliens beállítása szerver is lehet NIS kliens, ilyenkor 127.0.0.1 egyébként pl.: 192.168.xxx.xxx Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Kézi beállításhoz kiegészítés RPC portmappernek futnia kell /etc/passwd –ben kiegészítő sor: +:::::: /etc/shadow –ben kiegészítő sor: +:::::::: /etc/group –ban kiegészítő sor: +::: Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Néhány parancs yppasswd – NIS jelszócsere ypchfn – GECOS infók cseréje ypchsh – shell csere ypwhich – szerver nevének lekérdezése ypdomainname – NIS tartománynév lekérdezés és csere hostname Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Name Service Switch /etc/nsswitch.conf Milyen sorrendben történjen a keresés az egyes adatbázisokban és konfigurációs állományokban – hálózati információk (passwd, group, aliases, hosts, netmasks, etc.) Felépítés: szolgáltatás : specifikációk nis, nis-plus, files, db, dns, compat Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Name Service Switch Pl.: passwd: files ldap hosts: files ldap dns netmasks: files Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

LDAP Lightweight Directory Access Protocol Kliens-szerver protokol címtár szolgáltatás eléréséhez slapd – a szolgáltatást nyújtó démon slurpd - szerverek közötti replikáció kiszolgálója Kliens-szerver modellen alapul Egy vagy több LDAP szerveren tárolt adatból épül fel az LDAP fa Az LDAP kliens egy LDAP szerverhez csatlakozik, és felteszi a kérdéseit A szerver a válasszal reagál, vagy egy mutatóval, hol talál több információt a kliens Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Adatbázisok Három különböző, szabadon választható háttér adatbázis hasznláható: LDBM, a nagy teljesítményű merevlemez alapú adatbázis SHELL, az adatbázis interfész tetszőleges UNIX parancs vagy shell-script eléréséhez PASSWORD, az egyszerű jelszó adatbázis Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Az LDBM adatbázis 4 bájtos egyedi azonosítók minden adathoz Fő indexe az id2entry, ami a bejegyzések egyedi azonosítóit (entry's unique indentifier - EID) összerendeli saját szöveges ábrázolásával Importálás és exportálás LDIF formátumban (LDAP Data Interchange Format) A bejegyzéseket objektum orientált hiearchikus formában tárolja Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Internet tartomány név alapú fastruktúra DIT: directory information tree Hivatkozás a bejegyzésre:RFC4514, DN: distinguished name: uid=babs,ou=People,dc=example,dc=com RDN: Relative Distinguished Name uid=babs DC – Domain Component CN – Common Name OU – Organizational Unit Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

LDIF dn: o=Nns, c=Hu o: Nns objectclass: organization dn: cn=Halász Gábor, o=Nns, c=Hu cn: Halász Gábor sn: Halász gn: Gábor mail: halasz.g@nns.hu objectclass: person Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Felépítés dn - distinguished name (megkülönböztő név) - a bejegyzés nevéből áll, megtoldva a név elérési útjával vissza a címtár hiearchia csúcsáig alapvető objektum osztályok: Group (csoport), független objektumok rendezetlen listája vagy objektumok csoportja Location (elhelyezkedés), az országok nevei és leírásuk Organization (szervezet) People (személy) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Bejegyzések Egy bejegyzés (attribútum) több objektumosztályhoz is tartozhat cn: Halász Gábor (commonName) givenname: Gábor surname: Halász mail: halasz.g@nns.hu A person objektumosztályban cn és sn attribútumok szükségesek telephoneNumber, seeAlso és userpassword jellemzők engedélyezettek, de nem szükségesek Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Attribútum szintaxis Minden attribútumnak meghatározott szintaxis definíciója van bin - binary (bináris) ces - case exact string (betűnagyságnak meg kell egyeznie az összehasonlítás során) cis - case ignore string (betűnagyságnak nem kell egyeznie az összehasonlítás során) tel - telephone number string (olyan, mint a cis, de a <-> kihagyásával) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Az LDAP szerver konfigurálása hely: /usr/local/etc/openldap vagy /etc/openldap állomány: slapd.conf (slapd.oc.conf és slapd.at.conf) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

slapd.conf # megjegyzés - ezek az egész adatbázisra érv. <globális konfigurációs lehetőségek> # első adatbázis database <backend 1 type> <backend 1 beáll.> # második adatbázis database <backend 2 type> <backend 2 beáll.> # további adatbázis definíciók Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

LDAP szerver indítása önállóan (LDBM esetén ez ajánlott) $(ETCDIR)/slapd [<opciók>]* inetd-vel indítva Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Accessing LDAP Add, modify, and delete entries with ldapadd, ldapmodify, and ldapdelete Search the LDAP database with ldapsearch Bind as some DN or anonymously ldapsearch -D “cn=Directory Manager” -h ldaphost -b “dc=cims,dc=nyu,dc=edu” “uidNumber=9876” gecos Access to information is controlled by an access control list, e.g. password hashes are not available through anonymous bind Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

7. előadás Linux hálózati adminisztráció Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Az előző előadás tartalmából Alkalmazások védelme AppArmor-ral Kerberos alapú szolgáltatáshozzáférés Távoli elérés SSH-val Központosított felhasználómenedzsment (NIS és LDAP) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Szkriptek készítése Szkript – shell utasításokat tartalmazó program #!/bin/bash … (BASH utasítások) chmod ugo+x szkript.sh Indítás: ./szkript_név.sh Indítás: /bin/bash szkript_név.sh A + előtt nem állhat szóköz! Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Online bash szkript értelmező http://www.compileonline.com/execute_bash_online.php Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Változók1 Utasítás eredménye változóba u=`id -u` a=`ls -la | grep -c "proba.txt"` b=`ls -la | grep -c "txt"` Változóban tárolt adat átadása parancsnak bemenő paraméterként echo $Vált | parancs Változó tartalma konzolra echo $u Kiírás a konzolra úgy, hogy a végén ne legyen újsor jel. Pl. adatbekérésnél lehet előnyös echo -n "Kérem a számot:" read a A kiértékelendő utasítást ` (AltGr+7) típusú idézőjelek közé kell tenni. Az id –u az effektív felhasználói azonosítót adja meg. Tehát ha sudo su-val rendszergazdai módba váltottuk, akkor 0-t ad. Keressük azokat az állományokat, amelyeknek a nevében megvan a "txt" betűhármas Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Változók2 Numerikus változó deklarálása Konstans deklarálása declare -i szam Konstans deklarálása declare –r v=3 Tömb deklarálása ARRAY[INDEXNR]=value (indirekt) declare -a ARRAYNAME (explicit) ARRAY=(value1 value2 ... valueN) (értékadással) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Feltételes elágazás Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Feltételes elágazás if [ $a -gt 0 ] then echo "A proba.txt megtalálható az aktuális könyvtárban" elif [ $b -gt 0 ] echo "A proba.txt nem található meg az aktuális könyvtárban, de vannak más txt nevűek" else echo "A proba.txt nem található meg az aktuális könyvtárban" fi # A zárójelek elé/után kell a szóköz, különben hibaüzenet Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Relációs opertátorok -eq - Equal to -lt - Less than -gt - Greater than -ge - Greater than or Equal to -le - Less than or Equal to Negálás: ! Két numerikus érték összehasonlítására Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

File related tests -f file - True if file exists and is a regular file. -r file - True if file exists and is readable. -w file - True if file exists and is writable. -x file - True if file exists and is executable. -d file - True if file exists and is a directory. -s file - True if file exists and has a size greater than zero. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

String tests -n str - True if string str is not a null string. -z str - True if string str is a null string. str1 == str2 - True if both strings are equal. str - True if string str is assigned a value and is not null. str1 != str2 - True if both strings are unequal. -s file - True if file exists and has a size greater than zero. Ha a feltételvizsgálatnál egy változó tartalmára sztringként kívánunk hivatkozni, akkor " "-idézőjelek közé kell tenni a hivatkozást: "$a" Ha a feltételvizsgálatnál egy változó tartalmára sztringként kívánunk hivatkozni, akkor " "-idézőjelek közé kell tenni a hivatkozást: "$a" Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Feltételek összekapcsolása -a - Performs the AND function -o - Performs the OR function Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Többszörös elágazás Szétválasztja a szóközöknél és a negyedik elemet veszi, majd szétválasztja a vesszőnél és az első elemet veszi a=`date |cut -d" " -f4 |cut -d"," -f1` CASE szerkezet case $a in vasárnap) c=7;; hétfő) c=1;; kedd) c=2;; *) c=0;; esac echo $c echo "Ma a hét $c. napja van" A fordított idézőjelek közé tett részt kiértékeli, és az eredmény kerül a változóba. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Paraméterek Kiíratjuk az átvett paramétereket echo $1 $2 $3 A szkript neve echo $0 A paraméterek száma echo $# All of the positional parameters, seen as a single word echo $* $0 – nulla a dollárjel után Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Kifejezések $[ kifejezés ] $(( kifejezés #)) echo $a+$b = $(($a + $b)) Változó behelyettesítés Mindkét kifejezés készítési mód használható. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Paraméterek Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Paraméterek Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Ciklus - WHILE WHILE ciklus Várakozunk, amíg okoska ki nem lép while [ `w | grep -c okoska` -gt 0 ] do sleep 5 done echo "Okoska kilépett!" Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Ciklus - UNTIL UNTIL ciklus Várakozunk, amíg valaki el nem indítja a Midnight Commander-t (pontosabban egy olyan programot, aminek a neve mc-vel kezdődik) until [ `ps -e | grep -c " mc"` -gt 0 ] do sleep 5 done echo "Valaki elindította a Midnight Commander-t!" Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Ciklus - FOR # FOR ciklus # Numerikus ciklusváltozóval for i in 1 2 3 4 5 6 7 do echo "x értéke $i"; done # A keresési útvonalakból egy tömböt csinál, aminek minden eleme egy elérési út # A :-okat újsor jelekre cseréli Tomb=$(echo $PATH | tr ":" "\n") # Sorra veszi a tömb elemeit és kiírja a képernyőre for var in $Tomb echo $var Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Fájlnevek és tulajdonosok Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

For lista nélkül Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Az aktuális könyvtár minden állománynevét kisbetűsre változtatja for f in * do k=`echo $f | tr A-Z a-z` # A nevet kisbetűsre if [ "$f" != "$k" ] # Ha a név nem kisbetűs then mv "./$f" "./$k" # Átnevez fi done Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Függvények használata Függvénynév() { utasítások } Függvényhívás Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Egy ip intervallum végig pingelése, és a működő gépek kijelzése mukodik_e() { echo -n $1 ping -c 1 $1 > /dev/null if [ $? -eq 0 ] then echo " működik." else echo " nem válaszol." fi } clear for i in 10.0.2.{1..255} do mukodik_e $i done Paraméterátadás! # egyszer megpingeli kimenet a kukába # Ha a ping visszatérési értéke 0 (OK) akkor kiírja, hogy működik Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

A Bash trap parancsa bashtrap() { echo "CTRL+C megnyomva!..." } trap bashtrap INT clear # Egy ciklus, hogy egyen idő kipróbálni for i in `seq 1 10` do sleep 5; done # bash trap function is executed when CTRL-C is pressed: # bash prints message => Executing bash trap subrutine ! Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Adatbekérés a billentyűzetről echo "Add meg a neved : " read nev echo "Szia $nev, üdvözöllek!" # Készítsünk biztonsági másolatot a Dokumentumok könyvtárról # A névben legyen benne az időpont S=Mentes_$(date +%Y.%m.%d.%X).tar.gz tar -czf $S /home/hallgato/Dokumentumok Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Aritmetika - műveletek echo "Az első szám: " read a echo " A második szám: " & read b echo "Egyszerű műveletek:" # Az eredmény a "c" változóba kerül let c=$a+$b echo $a+$b=$c let c=$a-$b echo $a-$b=$c let c=$a*$b echo $a*$b=$c let c=$a/$b echo $a/$b=$c let c=$a%$b echo $a%$b=$c let c=$a**$b echo $a^$b=$c Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Értékadó és módosító operátorok (( a = 23 )) # Setting a value, C-style, #+ with spaces on both sides of the "=". echo "a (initial value) = $a" # 23 (( a++ )) # Post-increment 'a', C-style. echo "a (after a++) = $a" # 24 (( a-- )) # Post-decrement 'a', C-style. echo "a (after a--) = $a" # 23 (( ++a )) # Pre-increment 'a', C-style. echo "a (after ++a) = $a" # 24 (( --a )) # Pre-decrement 'a', C-style. echo "a (after --a) = $a" # 23 Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

(( t = a<45?7:11 )) # C-style trinary operator. echo "If a < 45, then t = 7, else t = 11." # a = 23 echo "t = $t " # t = 7 Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Beépített változók $BASH - path to the Bash binary itself $EUID - "effective" user ID number $FUNCNAME - name of the current function $GROUPS - groups current user belongs to echo ${GROUPS[1]} $SECONDS - The number of seconds the script has been running $UID - User ID number $RANDOM : 0 - 32767 (előjeles 16-bites egész). Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Számrendszer váltás szam=$((2#10101)) echo $szam s=$((8#55)) szam=$((16#E1A)) Itt a # nem megjegyzést jelöl. Az első szám megadja, hogy a kettőskereszt utáni érték hányas számrendszerben van megadva. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Tömb Csak egydimenziós Létrehozás: area[11]=23 area[13]=37 area2=( egy kettő három négy öt ) base64_charset=( {A..Z} {a..z} {0..9} + / = ) Hivatkozás ({kapcsos zárójelek szükségesek}) echo -n "area[11] = " echo ${area[11]} Művelet area[5]=`expr ${area[11]} + ${area[13]}` Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Tömb # A keresési útvonalakból egy tömböt csinál, aminek # minden eleme egy elérési út # A :-okat újsor jelekre cseréli Tomb=$(echo $PATH | tr ":" "\n") # Sorra veszi a tömb elemeit, és kiírja a képernyőre for var in $Tomb do echo $var done Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Sztring Karaktertömb elemeinek száma: ${#Sztring} Hivatkozás karaktertömb egy részletére ${Sztring:Kezdo:Hossz} Egy poziciótól mind ${Sztring:Kezdo} Behelyettesítés (első előfordulás) ${Sztring/Mit/Mire} Behelyettesítés (összes előfordulás) ${Sztring//Mit/Mire} Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Sztring Törlés (legrövidebb illeszkedő részt) ${Sztring#Minta} Törlés (leghosszabb illeszkedő részt) ${Sztring##Minta} s=xdcCF295CF |---| legrövidebb |----------| leghosszabb echo ${s#c*F} echo ${s##c*F} Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Jelszógenerátor #!/bin/bash # jelszo.sh echo "--------------------------------------" echo "- Véletlen jelszó generálása -" # Alapötlet: Antek Sawicki <tenox@tenox.tc>, # A jelszóban használt karakterek Karakterek="0123456789ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZabcdefghijklmnopqrstuvwxyz" # A jelszó hossza Hossz="8" # A jelszó karaktereit egyesével állítjuk elő Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Jelszógenerátor for i in `seq 1 $Hossz` do # A Karakterek tömb elemeinek száma ElemSzam=${#Karakterek} # Véletlenszám 1..ElemSzam-1 Veletlen=$(($RANDOM%$ElemSzam)) # A jelszó soron következő karaktere UjKar=${Karakterek:$Veletlen:1} # Hozzáadás az eddigi jelszóhoz Jelszo="$Jelszo$UjKar" # Az egészet egyetlen utasításban is megoldhatjuk # Jelszo="$Jelszo${Karakterek:$(($RANDOM%${#Karakterek})):1}" done echo "$Jelszo" Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Változók idézőjelek között Az idézőjel megakadályozza a speciális karakterek újraértelmezését és az elválasztást a whitespace karaktereknél List="one two three" for a in $List do echo "$a" done # one # two # three for a in "$List" # one two three Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Csoporttagságok #!/bin/bash # csoportok.sh CsoportSzam=${#GROUPS} echo "Csoportagságok száma: $CsoportSzam" for g in `seq 1 $CsoportSzam` do ((sgid=${GROUPS[$g]})) # Kiírja az egyes csoportazonosítókhoz tartozó csoportneveket awk -F':' -v gid="$sgid" '{ if ( $3 == gid ) {print $1} }' /etc/group done Kiírja a konzolra, hogy az aktuális felhasználó mely csoportoknak tagja. Hasonló: id –G -n Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

expr Concatenates and evaluates the arguments according to the operation given (arguments must be separated by spaces). Operations may be arithmetic, comparison, string, or logical. expr 3 + 5 expr 5 \* 3 # Ez a szorzás y=`expr $y + 1` b=`expr $x = $y` # Test equality. b=`expr $a \> 10` b=`expr $a \<= 3` Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

expr # length: length of string b=`expr length $a` b=`expr index $a 23` # Első előfordulás helye b=`expr substr $a 2 6` # Részsztring kivétele Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Menü select-tel PS3='Please enter your choice: ' options=("Option 1" "Option 2" "Option3" "Quit") select opt in "${options[@]}" do case $opt in "Option 1") echo "you chose choice 1" ;; "Option 2") echo "you chose choice 2" ;; "Option 3") echo "you chose choice 3" ;; "Quit") break ;; *) echo invalid option;; esac done Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

DNFS Distributed network file system Olyan, mint egy RAID rendszer, amit több hoszt segítségével valósítanak meg Redhat Global File System (GFS2) Oracle Cluster File System (OCFS2) Cluster Storage Platform (GlusterFS) Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

GFS Natív kernel támogatás gfs2-tools cman clvm Konfig GUI: system-config-cluster Működhet közvetlenül SAN-ról Van egy logikai eszköz és vannak logikai kötetek, amiket a CLVM (Cluster Logical Volume Manager) kezel cman- klaszter menedzsment Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

GFS dlm – distributed lock management – zárolások kezelését végző démon /etc/cluster/cluster.conf - klaszter konfigurációs állomány Kötetek létrehozása: clvdm démonnal + pool Konfiguráció tesztelése - ccs-test Indítás: cman szkripttel Felcsatolás: gfs2-tools és mount Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

8. Előadás Linux hálózati adminisztráció Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

Az előző előadás tartalmából Szkriptek készítése és futtatása Változók Feltételes elágazások Ciklusok Függvények Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

M0n0wall NAT + tűzfal PAT Proxy ARP A NAT lehetővé teszi, hogy a belső hálózaton magánhálózati címzéssel azonosított gépek elérjék az Internetet. A kimenő csomagoknál a feladó IP címet nyílvános/külső hálózati címre cseréli. PAT Port Address Ttranslation Proxy ARP akkor szükséges, ha egy interfészhez több IP címet rendelünk. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

NAT típusok Inbound NAT Server NAT 1:1 NAT Outbound NAT Demo Ld. A táblára felrajzolt ábrákat és az első háromhoz bemutatott demonstrációs konfigurációt. Inbound NAT Ha csak egy nyílvános IP címünk van. TCP és UDP portok (port tartományok) megnyitása a belső hálózaton levő gépek eléréséhez. Pl. a belső hálózaton üzemeltetünk egy szervert, amit SSH-val elérhetővé szeretnénk tenni a külső gépek számára. A belső hálózatról nem érhető el a megnyitott WAN port. DEMO Bejelentkezés: ssh 192.168.1.252 –p 5369 –l hallgato Server NAT Lehetetővé teszi, hogy a WAN interfészhez további IP címeket definiáljunk. Ezt követően Inbound NAT-tal kell megoldani azon belső hálózati gépek elérését, amelyeket elérhetővé kívánunk tenni a külső hálózat számára. Proxy ARP szükséges. 1:1 NAT Egy nyilvános IP címet egy belsőre képez le. Teljes belső alhálózat is „kiközvetíthető” a segítségével. Ilyenkor gyakorlatilag egyszerű routerként működik a M0n0wall, nincs védelem. Alhálózat esetén a külső és belső címtartomány nagysága meg kell egyezzen. A WAN interfész címe nem eshet ebbe a tartományba. Proxy ARP szükséges. Outbound NAT A hagyományos alap NAT esetén a WAN interfész kivételével minden interfészhez automatikusan készül NAT szabály, ami minden forgalmat kienged. Ha ez nem felel meg, akkor az „Advanced outbound NAT”-ot kell bekapcsolni, ez törli az automatikus alap szabályokat, és mindent kézzel kell létrehozni. Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

9. előadás Linux hálózati adminisztráció Johanyák Zs. Csaba (c) 2014

OpenVPN Állandó OpenVPN kapcsolat megvalósítása két alhálózat között Demo Johanyák Zs. Csaba (c) 2014