Donde el Arco Iris se convirtió en río Caño Cristales Donde el Arco Iris se convirtió en río (REFLEXIONES)

A „szivárvány folyó” nyomában Háromévnyi szünet után újra látogatható Kolumbia egyik legimpozánsabb természeti látványossága, a káprázatos színeiről ismertté vált folyó, a Cano Cristales. A Cano Cristales Földünk egyik legszínesebb és leglátványosabb folyója, amely a Sierra de la Macarena területén található az Andok keleti részén, Kolumbia Meta tartományában. A Sierra de la Macarena észak–déli irányban húzódik kb. 120 kilométer hosszan és 30 kilométer szélességben, nem messze a Központi Kordillerák északi határától. A hegységben egymilliárd éves, prekambriumi kőzetek is a felszínre bukkannak. Legmagasabb pontja a 2615 méter magas Llanos. Az ország első nemzeti védettségű területét a hegység központi részén alakították ki 1948-ban. Nemzeti parkká 1971-ben nyilvánították, amelynek területe 6200 négyzetkilométer. A viszonylag kicsi területen nagyon gazdag biodiverzitás figyelhető meg. Növény- és állatvilága rendkívül változatos. Számos macskaféle, 8 majom-, 550 madár-, 1200 féreg- és 100 hüllőfaj él a területen. Mindezek mellett 48 orchidea- és 2000 további növényfaj található itt. Nemzetközi elismertségét a La Macarena National and Ecological Reserve Park mégis a területén található „szivárvány folyónak” köszönheti, amelyet sokan a világ legszebb vízfolyásának tartanak. A színpompás folyóról először a helyi kutató és újságíró Andrés Hurtado García számolt be. A folyó a torkolatáig 100 kilométeres utat tesz meg, amelyet számos vízesés és bizarr sziklaalakzat kísér. Világhírét mégsem sziklaformáinak, hanem annak a színkavalkádnak köszönheti, amelyet a folyómederben élő algák és moszatok produkálnak az év bizonyos időszakában. Az itt élő algafajta a Macarenia clavigera, az esős és száraz évszak közötti időszakban beborítja a folyó sziklás medencéit, sziklapárkányait és öbleit. A napfényben a zöld, a kék, a sárga és a piros szinte megszámlálhatatlan árnyalatában tündökölnek, és varázslatos vidékké alakítják az egész folyómedret. Sajnos ez a csodálatos színkavalkád csak rövid ideig tart, mivel számos külső körülmény együttes hatása szükséges a csodás természeti jelenség létrejöttéhez. Az év nagy részében a folyó sötétzöldnek, vagy éppen sötétbarnának mutatkozik Az algák és moszatok színvarázsának kialakulása csak bizonyos vízhozam és hőmérséklet esetében valósul meg. A vízréteg vastagsága nagymértékben szabályozza azt a napfénymennyiséget, amely eléri a folyómederben élő algákat. Az esős évszakban túl nagy a vízhozam, a száraz évszakban a folyó túl sekély. Csak az átmeneti rövid időszakban teremtődnek meg azok a feltételek, hogy az algák és moszatok kivilágosodjanak és színgazdag, káprázatos virágzásba boruljanak. Megtekintésüket nehezíti, hogy a leglátványosabb részei még Kolumbián belül is az eldugott La Macarena város közelében találhatóak, ahonnan a folyó csak lovon vagy öszvérháton közelíthető meg.

A nemzeti park megközelítése az utóbbi három évben nagy nehézségekbe ütközött, mert a kolumbiai hatóságok a terület egy részét lezárták, mivel a kábítószer-termesztéssel is foglalkozó kormányellenes gerillák, kihasználva a központi hatalom távolságát, felügyeletük alá vonták a terület jelentős részét. Hatalmas kokacserje ültetvényeket hoztak létre, amely felmérhetetlen károkat okozott a park ökoszisztémájában és biodiverzitásában. Az utóbbi években a kormányerők felszámolták a gerillák számos bázisát, így nyílt lehetőség arra, hogy tavaly újra megnyissák a nemzeti park elzárt részeit is a nagyközönség előtt. Ugyanakkor okulva a korábbi tapasztalatokból, valamint a természeti értékek védelme érdekében, szabályozták a Cano Cristales látogatását. A szigorú szabályok értelmében, csak napi 20 fős, idegenvezetőkkel indított csoportokat engedélyeznek. A túra négy kijelölt ösvényen haladhat, és lehetőség van egy éjszakai táborozásra is. A látogatási rend szigorításával, valamint a környékbeli lakosság felvilágosításával próbálják a „szivárvány folyó” varázslatos természeti szépségét megvédeni, az elkövetkező nemzedékek számára is..

Caño Cristales es un rio denominado “el más hermoso del mundo” Incluso, fue llamado "el río que se escapó del paraíso"

Se encuentra en la Sierra de la Macarena en el parque Nacional y municipio del mismo nombre, en el departamentos de Meta, Colombia.

Se trata de un río de corto recorrido, únicamente 100km, y con un cauce de 20m de ancho, de ahí que según el lenguaje tradicional de la región se le denomine caño.

El rio también denominado el de los 5 colores, toma esta pigmentación porque las piedras están cubiertas con musgo y algas. Amarillo, azul, verde, negro y rojo, son sus cinco colores escandalosos, que se explican por la presencia de algas de diferentes colores que hacen de este caño una maravilla visual.

El color rojo se debe a una planta denominada Macarenia clavigera El color rojo se debe a una planta denominada Macarenia clavigera. Cuando el nivel del agua va al punto óptimo, el musgo y las algas florecen con los colores brillantes, dándole su carácter al rio.

Las rocas sobre las que discurre el río, generan pequeñas pozas circulares denominadas marmitas de gigante, que han sido provocadas por el impacto de algún material más duro (cuando se producen depósitos de un material o roca más dura dentro de una leve concavidad, la turbulencia del agua crea un remolino, que la hace girar junto con este material duro en suspensión, produciendo una fuerte abrasión y llegando a excavar pozas).

Caño Cristales está declarado como Patrimonio Biológico de la Humanidad. El mejor momento del año para visitar el río es durante el verano de Junio a Noviembre, ya que los colores resultan más intensos consecuencia de las lluvias.