Az állam és a multinacionális vállalatok Gilpin 11. fejezet http://fordulat.net/?q=negyedik :David M. Kotz Neoliberalizmus és financializáció

TNC vs. MNC A transznacionális vállalatok irányítása és ellenőrzése egy globális központhoz kapcsolható (egy országban van központ) A multinacionális vállalatok esetében többnemzetiségű tulajdon (több országban van döntési központ) Helyette újabban globális vállalat

A transznacionalizálódás történelme Kereskedelmi tőke a gyarmatosítás korában (kereskedelmi társaságok). Eleinte kizárólag kereskedelmi kapcsolat (nyersanyag) A 19. században kezdetleges feldolgozás a gyarmaton A 20. század első felében az FDI import-helyettesítő termelő ágakba áramlott (Latin-Amerika, India), de már megjelenik a nem gyarmati típusi tőkekivitel (fejlett országok között is). A BW-i rendszer és a protekcionizmus a háború után lefékezi A második világháború után 25 évvel robbanás a világszintű kereskedelemben és tőkekivitelben - Technológiai feltételek javulása (közlekedés, kommunikáció) - Gazdasági feltételek (liberalizáció)

A transznacionális vállalatok száma 2004-ben 77 ezer volt, amelyek összesen 770 ezer külföldi érdekeltséggel rendelkeztek Szemben a 1995-ös 45 ezer vállalat illetve 280 ezer külföldi érdekeltség Befolyásukra jellemző, hogy a világ országai összesített exportjának a felét állították elő, míg 1995-ben csak a harmadát 62 millió embert foglalkoztattak, ami főként 3 térségből van: USA, Japán, EU

Az amerikai Fortune újság minden évben megjelenteti a Global 500 című listáját. Az elő tíz helyet: 6 amerikai ( Exxon Mobil, General Motors, Ford Motor, Gererál Electric, Chevron Texaco, Wal-Mart Stores), a német Daimler Chryler, a japán Toyota Motor, a brit BP és a brit-holland Royal Dutch Shell foglalja el

A világ 10 legjelentősebb transznacionális vállalata 2005-ben

Kína Az előrejelzések szerint Kína 2012-re a világ 5. legnagyobb külföldi beruházója lehet az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország és Japán után. Kínai statisztikák alapján 2006 végére az ötezret is meghaladta azoknak a kínai vállalatoknak a száma, amelyek külföldön működtetik tőkéjüket. Ezek a cégek eddig közel tízezer vállalkozást alapítottak a világ 172 országában. (Artner Annamária: A kínai működőtőke offenzívája)

Tőkeáramlási tendenciák A kilencvenes években megnőtt a fejlődő országokba irányuló tőke aránya DE: a befektetés állomány döntő része a fejlett ipari országokba irányult továbbra is Továbbra is jelentős a koncentráció A volt szocialista országok is megjelentek a tőkeimportőrök között (privatizáció) Dinamikusan nőtt a portfólió befektetések aránya Az FDI esetében jelentős a vállalatfelvásárlások és összeolvadások növekedése Ágazati megoszlás: A szolgáltatások esetében a legnagyobb a növekedés (a tőkebefektetések 48%-a) A nyersanyagtermelés és az elsődleges feldolgozás visszaesett (12%-ra) A feldolgozóiparban a legnagyobb a visszaesés (40%)

Külföldi befektetések pozitív hatásai A gazdaság nemzetközi versenyképességének növekedése Nemzeti szinten növekvő versenyhelyzet A foglalkoztatási szint növekedése A költségvetési bevételek növekedése az adóbevételekből A termelékenységi szint növekedése A technológiai színvonal javulása (K+F) Exportbővülés (fizetési mérleg) Helyi vállalatok bekapcsolása, beszállítók A bruttó hazai termék növekedése A vezetés és a munkaerő szakképzettségének növelése

Külföldi befektetések negatív hatásai Nagy külföldi függés esetén nagy a károsodás kockázata (piaci ingadozások, spekulatív műveletek) Nagyobb a gazdaság sebezhetősége (aszimmetrikus sokkok) A létrehozott új értékből lehet, hogy kevés marad a fogadó országban (profitkivonás) A nagy súlyú társaságok befolyásolhatják az állami gazdaságpolitikát Eltorzul a fogyasztási szerkezet (luxusfogyasztás ösztönzése) Importnöveléssel ronthatják is a fizetési mérleget Korlátozhatják a helyi vállalatok tevékenységét (akár kiszorítják őket) Szennyező tevékenységek áttelepítése gyengébben szabályozott országba Munkaerő-politikájukkal növelhetik a társadalmi feszültségeket Enklávé-jelleg

A mainstream közgazdaságtan álláspontja A piac felsőbbrendűségébe vetett hit miatt alulértékelik a az intézmények szerepét. Ezért a multik nem különböznek a többi vállalattól A multik magatartását kizárólag a piaci jelzések határozzák meg Mundell-féle ekvivalencia tétel: Az FDI-t kizárólag komparatív előnyökkel és lokációs előnyökkel magyarázzák A gyakorlat ellentmond a neoklasszikus elméletnek (– pl. perverz tőkeáramlás) Módszertani probléma: Oligopolista szerkezetek A piaci tökéletlenségek, amelyeket részben az államok okoznak

Krugman ellentmondásos álláspontja Az FDI hatása nem különböztethető meg a nemzetközi kereskedelem keretében végbemenő mozgásoktól (Mundell) (csak a nemzeti jövedelemelosztásra gyakorol hatást) Az oligopol szerkezetek stratégiai döntést kívánnak: a multik döntése hat a termelés földrajzi elosztására, a nemzetek egyenlőtlen fejlődésére

A vállalati gazdaságtan álláspontja Döntően empirikus vizsgálat Vernon termékciklus elmélete: a lényege, hogy az FDI a külpiaci verseny megelőzését, a monopolhelyzet megszilárdítását célozza Dunning eklektikus elmélete: a tulajdonosi, elhelyezkedési és internalizálási előnyök biztosítják az MNC-k fölényét Porter: az MNC-k legnagyobb előnye a stratégia széles spektruma

Richard Caves: A „kisajátítási képesség” fontosságát hangsúlyozza; ennek lényege, hogy egy vállalat akkor tud járadékot kisajátítani, ha értékes gazdasági aktívákat birtokol v. tart irányítás alatt (pl.: márkanév, gyártási technológia); Internalizációs koncepciója: az MNC-k olyan oligopolisztikus vállalatok, amelyek tulajdonosi jogaikban rejlő, vagy egyéb vállalat-specifikus előnnyel rendelkeznek

Vernon termék-életciklus elmélete Bevezetés: az adott termék újdonságnak számít, kereslete csak lassan nő; a terméket bevezető ország (Vernon példájában az USA) exportmonopóliumot élvez. Növekedés: a kereslet dinamikusan nő; a terméket más országok is „másolni” kezdik (a technológia relatíve elavul); az innovációs fölényen alapuló komparatív előny csökken. Érettség: a termék tömegcikké válik; erősödik az ár- és költségverseny; a terméket bevezető ország export-részesedése fokozatosan csökken. Hanyatlás: csökken a termék iránti hazai kereslet (már nem számít újdonságnak); a terméket eredetileg bevezető ország elveszíti komparatív előnyét, az adott terméket kifizetődőbb importálnia. Azért telepítik külföldre a termelést, hogy az imitátorokat megelőzzék- monopolhelyzet megmarad!

A kompetitív előnyök forrásai M. E. Porter szerint napjainkban már nem a komparatív, hanem a kompetitív (verseny-) előnyök határozzák meg a nemzetgazdaságok fejlődését. Az országok versenyképessége (competitiveness) nem vezethető vissza egyetlen tényezőre, a kompetitív előnyök (competitive advantages) a hazai gazdasági környezet négy, egymással összefüggő adottságai alapján alakulnak ki.  A „nemzeti gyémánthoz” kapcsolódó külső tényezők A kormányzat gazdaságpolitikája A „véletlen” szerepe (pl. háború, új találmányok megjelenése) A Porter-féle gyémánt modell Az MNC-k legnagyobb előnye a hazai cégekkel szemben a vállalati stratégia széles spektruma

O L I Dunning-féle eklektikus megközelítés OLI paradigma (Ownership specific, Local specific, Internalization advantages) Tulajdon-specifikus előnyök Lokáció-specifikus előnyök Internalizálási előnyök O L I Már meglévő vállalat-, illetve tevékenység specifikus előnyök A vállalat környezetét adó térség, régió, ország által nyújtott előnyök, illetve elkerülhető korlátok A „a valós piac belsővé tétele, formalizálása”, avagy a piaci spontaneitásából és tökéletlenségéből adódó korlátok elkerülése és ezáltal előnyök megteremtése

Tulajdon-specifikus előnyök (O) méretgazdaságosság, termékdifferenciáció, technológia-technika, szellemi tőke, (K+F), innovációs készség, bevezetett márkanév, védjegy, sikeres menedzsment módszerek (termelésirányítás, HR, marketing stb.) egyéb monopolhelyzet stb.

Lokáció-specifikus előnyök (L) input- és outputpiacok térbeli optimalizálási lehetősége (árak, - minőség és – termelékenység) kormányzati beavatkozás (importellenőrzés, vámkorlátok, regionális kereskedelmi együttműködések, adókulcsok, politikai helyzet stb.) politikai helyzet infrastrukturális lehetőségek (kereskedelmi, jogi, szállítási) szállítási és kommunikációs költségek minimalizálása kulturális azonosságok és különbségek kihasználása stb.

Internalizációs előnyök (I) lokáció-specifikus előnyök kihasználása, illetve megszerzése (legfőképp: a kormányzati beavatkozások elkerülése vagy kihasználása. Így pl. kvóták, vámok, árellenőrzések elkerülése, adókülönbségek kihasználása stb.) tulajdonosi előnyök „vállalaton belüli” érvényesítése internalizálásból eredő közvetlen előnyök: tranzakciós és tárgyalási költségek elkerülése, transzferárak alkalmazása stb.

A PG és az MNC-k Hymer két alaptörvénye: 1. a vállalati méretek növekedése túlnyúlik a határokon 2. Az egyenlőtlen fejlődés törvénye Mindkettő a nemzetközi egyenlőtlen munkamegosztást, a centrum-periféria viszonyt eredményezi TNC-k vállalat-specifikus vagy monopolisztikus előnyök miatt terjeszkednek

Államközpontú megközelítés A MNC-k működése nem írható le pusztán vállalatgazdasági jellemzőkkel A MNC-k sikereiket a kedvező gazdaságpolitikai környezetnek köszönhetik Stabil nemzetközi rendszerre van szükség; hegemón stabilitás elve A MNC-k a globális piacokon versengő nemzeti vállalatok. Az USA által kikényszerített liberalizáció teremtette meg a feltételeket az MNC-k külföldi terjeszkedésére. Ez a fejlettek általános érdeke is volt → Ha ez megbomlik?! A multik olyan nemzeti cégek, amelyek a világpiacon versengenek egymással Tükrözik hazájuk érdekeit és értékrendjét

Államközpontú elmélet Az MNC-k fő piaca még mindig a hazai piac A hazai gazdasági struktúra még mindig erős hatással van az MNC-k stratégiájára: USA: laissez faire Németország: alkalmazottak és menedzsment közötti partnerség Japán: életre szóló foglalkoztatás A multinacionális vállalatok tehát olyan nemzeti vállaltok, amelyek nemzetközi tevékenységet folytatnak

A multik és a világgazdaság A világ össztermelésének közel 4/5-ét adják (?) – talán túlzás Az FDI előtérbe kerülése a 90-es évektől Megváltoztatták a világgazdaság szerkezetét A vállalatok stratégiája határozza meg a kereskedelem irányát a gazdasági tevékenység földrajzi eloszlását A technológia fejlődés meghatározói és hordozói (technológiai fölény)

A multik megítélése A multik versenye a globális piaci verseny az emberiség érdekeit szolgálja, a nemzetállamoknál hatékonyabbak, azok méltó riválisai A nemzetközi kizsákmányolás megvalósítói, a profit szempont könyörtelen érvényesítői Uniformizálnak, ellenőrzésük lehetetlen

A szolgáltató- és feldolgozóipar fokozott regionalizációja Miközben a gazdasági verseny és a pénzpiacok alapvetően globálissá váltak a fentiek regionalizálódnak USA: Mexikó, Kanada Németország: Kelet-Európa Japán: Kelet-Ázsia

Az MNC-k és a nemzetállamok viszonya 1. Az MNC-k növekvő szerepe a szabadpiac és a gazdasági racionalizmus győzelme az anakronisztikus nemzet államok felett 2. Az uralkodó entitás továbbra is a nemzetállam Elveszítették-e a cégek nemzeti identitásukat? - Ohmae: igen, a vállatok csak akkor tarthatják fenn versenyképességüket, ha jelen vannak a triád minden tagjában „a globális vállalatok a homogén fogyasztói ízléssel jellemezhető, határok nélküli világgazdaságra adott természetes válaszreakciók, elvesztették korábbi nemzeti jellegüket”

MNC-k hatása az állami gazdaságpolitikára A globalizáció hatására nő az érdekkülönbség az állam és a MNC-k között Okai: A MNC-k az állam által meghatározott intézményi keretfeltételek közt működnek: alkalmazkodási kényszer Ha az állami feltételrendszer nem megfelelő a MNC számára: mozgékonyak A MNC-k a gazdasági erőviszonyok révén befolyásolják a kormány ellenőrzési, szabályozási lehetőségeit Verseny az FDI-ért (versenyző állam)

MNC-k nemzetközi szabályozása Egységes szabályozás – megoldhatatlan A további liberalizáció jó-e Erősödik-e a nemzetgazdaságok kiszolgáltatottsága A kicsiké biztosan, a nagyoké nem. Vagy mégis? Jó gazdaságpolitika?