Buda Béla dr. Öngyilkosságveszély – öngyilkosság-megelőzés -- a közvetlen környezet szempontjából – (DOTE szeminárium, 2008. okt. 9.
1. Önkárosító cselekmények – mint komoly veszélyjelzések meggátolt öngyilkosság: megakadályozott vagy intenzív beavatkozással megoldott súlyos öngyilkossági kísérlet, veszélyes előkészületek, komoly bejelentés stb. megfelelő kezelése „orosz rulett” viselkedés, elszánt kockázatkeresés, szuicidális egzisztenciális konstellációban (életesemények, ill. személyiségzavar) „balesethajlam”, önsértések sorozata (wrist cutting, bőrégetés stb.), ismételt együttműködési zavar életmentő beavatkozásokkal
2. A „paraszuicidium” öngyilkossági kísérletek a különböző életszakaszokban – a paraszuicidium koncepciója – a kommunikatív, ill. „cry for help” aspektus a kísérletek „mintaképző” jellege az öngyilkossági ideáció – „vírus” a kognitív programokban
3. Veszélyes lelkiállapotok pszichiátriai betegségek – depresszió, szkizofrénia, borderline-szindróma élethelyzeti krízis – veszteségek, csapdahelyzet, reménytelenség narcisztikus krízis
4. Kockázati tényezők izoláció rejekció – pl. krónikus alkoholizmus, coming out crisis, drogfüggőség stb. „toxikus” modellek – családi minták, „Werther-szindróma”, hirtelen halál (közeli ismerős) „szuicidális folyamat”
5. Aggasztó lelkiállapotok „hirtelen megnyugvás” – a vihar előtti csend, ill. a disszimuláció a preszuicidális szindróma (Ringel) a „lelki fájdalom” és a „psyde” (Shneidman) a szelf és az identitás „heroikus” restitúciója
6. A szuicidális kommunikáció a direkt közlés – mindig komolyan kell venni! a kódolt jelzések sokféle változata – utalások „az érthetetlen jelentkezés” a környezet jelzései
7. A segítő válaszok: I. Érdemi reagálás kommunikáció kezdeményezése aktív odafigyelés, részvétel, szimpátia a hitelesség fontossága a valódi megértés és ennek kifejezése
8. A segítő válaszok: II. Reális segítési ajánlat kontaktus és kommunikáció – a segítés alapja, elemi egysége problémafeltárás Probléma megoldási kezdeményezések intézkedéses ajánlatok – beteg-szerep, terápia, hospitalizáció
9. Segítő válaszok: III. A rossz sémák elkerülése tiltakozás, lebeszélés, üres biztatás „istenkedés” – vallási sablonok apellálás a felelősségre, szemrehányások bejelentések kilátásba helyezése
10. Krízisintervenció családi vagy közösségi erőforrások mozgósítása önkéntes, ill. civilszervezeti segítés „motivációs beszélgetés”, feszültséglevezetés szakszerű segítés – a javaslatok műveletisége
11. Belső erőforrások mozgósítása megküzdési készségek, motivációk feltárása és aktiválása konstruktív tervek, fantáziák támogatása a narcisztikus krízis megértése és feloldása változási szimbólumok és metaforák
12. Külső segítségek segítő szerepek a krízismegoldásban – kortárssegítés, sorstársi tutorálás, „utánnyúló” hivatásos segítség segítő csoportintegrációk – vallási közösségek, önsegítő csoportok mediáció, tanácsadás, pszichoterápia, pszichiátriai kezelés advocacy, jogi segítség, államigazgatási támogatások, ill. problémamegoldások
13. A segítő kapcsolat a bizalom kialakulásának rögös útja szuicidális krízisben a kapcsolat szükségszerű ambivalenciája – a segítő mint projekciós felület, a „konténer” funkció „kifelé fordítás” a segítő kapcsolat révén, a „rapport” és a „találkozás” „transzparens megbízhatóság” súlyos követelménye a segítő számára
14. A segítő felkészítése és védelme empátiás érzékenység, fantáziamunka, reflexív viselkedés, hitelesség a konzílium, a szupervízió és a koterápia vagy a team-beavatkozás lehetősége kiégési védelem, ill. „debriefing”, csoportos esetmegbeszélés
15. A veszély kapcsán szuicidiumprevenció posztvenciós szükségletek, lehetőségek, módszerek a „szuicidális kultúra” – az önkárosítás latens „elvárása”, erősítése a modellhatások sajátos közrejátszása a problémákban pozitív lélektani értékek: megbocsátás, megbékélés, a szenvedések elviselése, a helytállás, az életperspektívák „átkeretezése” – a közvetítés nehézségei