VÁMOS MIKLÓS ÉS ESTERHÁZY PÉTER ÍRÁSAI

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Nagybajomi Általános Művelődési Központ tagiskolája
Advertisements

A képkészítő nemcsak rögzíti, de mindig ábrázolja is, amit felvesz…
Történeti episztemológia
Egy ötlet megvalósítása
PEREM-KÖZÉRZET ÉS CSALÁDMODELlEK A KORTÁRS VAJDASÁGI MAGYAR NOVELLÁKBAN Sz. Móra Regina 2008.
A mondat.
TÁMOP a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnáziumban
Móricz Zs.: Hét krajcár.
TANULÁS-TUDÁS-MINŐSÉG Farkas Katalin címzetes főiskolai tanár, SZTE Tanárképző Főiskolai tanár Budapest, november 29.
Készítette: Molnár Fruzsina Eszter szociális munka III. évfolyam
A mozgóképi elbeszélés
A MŰNEMEK ÉS A MŰFAJOK RENDSZEREZÉSE
Népszerű kultúra és magaskultúra
A számítástechnika és informatika tárgya
Novellaelemzési szempontok
A magyar regény története a romantika korában és a századutón
A reneszánsz.
Kimeneti követelmények a 8. osztály végén
Krúdy Gyula: Szindbád Érettségi tételminta
FILOZÓFIATÖRTÉNET.
Szociális tanulás formái
A tudományos munka néhány szerzői jogi vonatkozása
Stílus és jelentés /társalgási stílus, publicisztikai stílus, tudományos-szakmai stílus, hivatalos stílus /
A történelemtanítás, történelemdidaktika általános kérdései
Az óvodai és iskolai konfliktusok és kezelési lehetőségeik
Kultúra és Szocializáció
A fordítás és a fiktív fordítás vizsgálata hermeneutikai szempontból
Egy posztmodern regény: Ottlik Géza: Iskola a határon
A stílus fogalma, hírértéke
I. Előadás Az anyanyelvi nevelés alapjai, célja, területei és elvei
NEVELÉSELMÉLET.
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET.
MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM Történettudomány és történetfilozófia
Arany János Mindvégig.
Kertész Imre: Sorstalanság
Puskin: Anyegin.
Az Élet Igéje július.
Projektpedagógia az óvodai gyakorlatban
Összeállította: Dóber Valéria
A szövegszerkesztés menete
Dráma Irodalmi mű.
Tanulói laptopokkal a középszintű magyar érettségi felé
műelemzés ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK
vizuális kommunikáció
Romantika.
Tűz,Föld,Víz,Levegő…..
Az irodalmi művek elemzésének és értelmezésének lehetséges szempontjai
Dr. Schiffer Csilla A család és az iskola kapcsolatának fejlesztése
Az epikus művek elemzésének lehetséges szempontjai
Az alapvető kommunikáció
ELBESZÉLÉS ÉS TÖRTÉNET
Az epikus művek elemzésének lehetséges szempontjai
Thomas Mann (Lübeck, 1875– Zürich, 1955)
PROJEKT OKTATÁS.
A pedagógus helye az iskolai szervezetben
Franz Kafka ( ).
TRAGÉDIA, BARBÁROK MÓRICZ-NOVELLÁK.
Szijj Ferenc: Agyag és kátrány Fényleírás Szijj Ferenc (1958- ) költő, műfordító, író.
Jó gyakorlatok egy somogyi faluban
Szabó Magda : Abigél.
A kommunikáció tényezői és funkciói
A szocializáció folyamata
Megválasztottak — Mi lesz most?
1. Balladák.
A stílus.
A nemzeti irodalom megteremtése. 2.
LÍRA – EPIKA - DRÁMA.
ÉRTÉK, ESZMÉNY, NORMA A NEVELÉSBEN
A novellaelemzés szempontjai
Mikszáth Kálmán novellái
Előadás másolata:

VÁMOS MIKLÓS ÉS ESTERHÁZY PÉTER ÍRÁSAI BEAVATÁS - TÖRTÉNETEK VÁMOS MIKLÓS ÉS ESTERHÁZY PÉTER ÍRÁSAI

MI AZ A BEAVATÁS? Stílusváltozás- állapotváltozás: - az avatás során az egyén egyik státusból egy másikba megy át; befogadja valamilyen zárt kör; Mítosz és rítus: - egyes mítoszokhoz szertartások, ceremóniák kapcsolódnak, eljátsszák a történetet: ilyen a beavatási szertartás is; Ősi és mai beavatás- történetek: - archetípus (visszatérő alaphelyzet); - keresztelő, esküvő, temetés, áldozás, konfirmáció, stb;

Hármas tagolás: - kiszakadás (az eddigi világ határain kívülre); - határvidéken tartózkodás; - beilleszkedés az új státusba; Funkciója: - titkok magyarázata, tanítás; Szereplői: - beavató személy (tanító): misztagogosz; - beavatandó újonc: novicius;

VÁMOS MIKLÓS (1950. január 29.)

AZ EMBER DOLGOZNI KEZD Novella és/vagy elbeszélés: - novella: szigorú, vonalszerű szerkezet, éles fordulat; - elbeszélés: terjedelmesebb, cselkmény-sorozatot ábrázol szerkezeti kötöttségek nélkül; hiányzik az éles fordulat; - a pontos elhatárolás olykor lehetetlen; Vámos írása elbeszélésként kínálja magát;

ELLENTÉTPÁROK RENDSZERE Cím és tartalom Szerep-lők közt Tárgyak, magatar-tások Cselek-mény és nézőpon-tok Stílusréte-gek közt

Cselekmény és nézőpont ELLENTÉTEK Cím és tartalom A főszereplő neve helyett „az ember” „dolgozni” helyett a munkakerülést látjuk Cselekmény és nézőpont A cselekmény köznapi, fordulatmentes A nézőpont összetett, több szempontú Stílusrétegek Szaknyelv, ifjúsági nyelv, köznyelv Szemben egy választékos, költői szóhasználattal

SZEREPLŐK SZEMBENÁLLÁSA Najn Iván Steyer elvtárs Ipari tanulók főnökök (Samu bácsi, Steyer) Samu bácsi (Big Bill) Steyer Pongrác művezető Najn Iván a többi tanuló Najn Iván Kovács Márton

Koszos zacskóból eszik Tapasztalt, „dörzsölt” TÁRGYAK, MAGATARTÁSOK IVÁN Ruhái elegánsak Külseje ápolt Jaffát fogyaszt Beszéde igényes Tájékozat-lan MARCI Katona-bakancs Koszos zacskóból eszik Konyakot iszik Egyszerű, közvetlen Tapasztalt, „dörzsölt”

BEILLESZKEDÉS, A CSOPORT ALAKULÁSA Mind a csoport, mind a főszereplő állapotváltozási, átértékelődési folyamaton megy át; A főszereplő előtt szokatlan értékrendű világszerkezet tárul fel: ami tilos, azt azért lehet; Kovács Marci Najn Iván beavatója: megtanítja kijátszani a szabályokat, megtalálni a kiskapukat, megismerni az embereket és elvárásaikat; Marci Ivánhoz való vonzódása révén „avatódik be” egy igényesebb életformába;

SZOCIALIZÁCIÓ ÉS SZEREPEK Szocializáció = az ember igyekszik megfelelni különböző szerepelvárásoknak, miközben saját személyiségét is őrzi; szereptanulás; szerepkonfliktusok; Najn Iván szereptanulása: hogyan kell elsajátítani a munkahelyi lógást és az ezt leplező alakoskodást; Számára a szocializálódás értékvesztést, leértékelődést eredményez; A beavatás- történetek a szocializáció egy- egy vetületét , fordulópontját állítják elénk;

KETTŐS NORMARENDSZERŰ VILÁG Az üzem, a nyomda kicsinyített mása, modellje a társadalomnak; Más a hivatalos és más a gyakorlatban érvényesülő érték- és normarendszer; A Kádár- korszak szocializmusára jellemző viszonyok: laza munkamorál, a teljesítmény- orientáció alig érvényesülése; A zárlat felől a cím ironikusan átértelmeződik;

FELOLVASÁS KÖVETKEZIK: PÁPAI VIZEKEN NE KALÓZKODJ!

ESTERHÁZY PÉTER (1950. április 14)

PÁPAI VIZEKEN NE KALÓZKODJ! Az 1977-ben megjelent II. novelláskötet címadó novellája, a Locsi- fecsi pincérhangra sorozat pincér- novelláit vezeti be; Talányos címe felszólító módú igealakjával jövőidejűséget jelez: ez a szokatlan modalitás idegen az epikától; A szövegbeli beszélő egyszerre elbeszélő és megszólított, aki előírások, figyelmeztetések sorozatát osztja (látszólag) önmagának; Az egész szöveg idézőjelben távolságtartó iróniát eredményez;

RÁJÁTSZÁS MŰFAJI HAGYOMÁNYOKRA ARS- POETICA BEAVATÁS- TÖRTÉNET ANEKDOTI-KUS NOVELLA INTELEM

RÁJÁTSZÁSOK Az intelem nyelvi viselkedésre is irányul; ARS POETICA Az intelem nyelvi viselkedésre is irányul; A pincér mesterség az írói szakma és szerep metaforája; Az író mint pincér:„A szakma töredékesség.”; BEAVATÁS- TÖRTÉNET Előkép: Kosztolányi: Esti Kornél ( A „Vörös Ökörben” – iskola a kocsma helyén; Kornél első iskolanapja; a társadalom leképezése;); E. P.: Miklóska első munkanapja; „beavatásának" helye: vendéglő; a társadalom kicsinyített mása; Beavató: Sandró bácsi, novicius: Miklóska; ANEKDOTIKUS NOVELLA Előkép: Mikszáth késleltető hatású anekdotikus kitérői; E. P. anekdotái, viccei mozaikszerű villanások;szerepük helyzet- és/vagy jellemrajz ironikus megjelenítése; Nincs lekerekítet történet, mindentudó narrátor; INTELEM Előképek: Szent István király intelmei… ; Kölcsey: Parainezis; idősebb beavató életre szóló tanításai ifjú novicius számára; E.P. : Talányos beavató (Miklóska?, rajta kívülálló narrátor?) és beavatott (önmegszólítás?, egy másik személy? az olvasó?)

IDŐKEZELÉS Igemódhasználat és világkép A felszólító módú mondatok formájukkal ellentétes, múlt idejű és valójában kijelentő, tájékoztató tartalmakat hordoznak; forma és tartalom közti feszültség teremtődik; Felszólító mód, parancs= parancsuralom Kiszolgáltatottság/ fölényteremtés M., aki körülményeit kevéssé határozhatja meg, a tényeket úgy állítja be, mintha azok saját akaratának megvalósulásai lennének; Ezáltal a kiszolgáltatottság fölé próbál emelkedni, belső szabadságát védi, fölényt teremt jövőidejűséggel, felszólítással a jelenben; Időtartam A jövőbe vetített helyzetek egy nap időkeretébe illeszkednek, Miklóska első munkanapjának keretébe; az idősíkok egymásra épülnek;

NYELVFELFOGÁS Beszédszerűség A szöveg diskurzív jellegű; Igyekszik eltávolítani a történetszerű befogadás poétikai fogódzóit; Nem a történések közti okozatiság, hanem a szavak közti viszonyrendszer jellemző; Nyelvfelfogás A nyelv nem zárt és egynemű készlet, hanem a mindenkori használatban létezik; E.P. írásában azt kell megértenie az olvasónak, hogy hogyan beszél a szöveg; Eljárások Szójáték, frazeológiai egységek kimozdítása megszokott jelentésükből, nyelvi regiszterek keverése, különféle nyelvi viselkedésmódoknak a megidézése, rájátszás irodalmi szövegekre; Humor és irónia forrásai;

INTERTEXTUALITÁS Intertextualitás Lat.= szövegköziség; Irodalmi szövegek egymásrautaltságának és összekapcsolásának hangsúlyozását jelenti; Posztmodern sajátosság; Formái Rájátszás, idézés,újraírás, célzás, palimpszeszt, pastiche, paródia; A szövegek létmódjaként is értelmezhető, így a hagyományhoz való viszonyra is utal; Közlő és befogadó A közlő (az író) a közlés minimumára szorítkozik; A befogadó (az olvasó) aktivitását igényli, ezáltal megnyitja az irodalmi mű határait is;

JEGYZETEK Célzás: lat. allusio = utalás; elhagyáson alapuló gondolat-alakzat, nem nevezi meg, csak ráutalással sejteti a kifejezendő tárgyat, eseményt, fogalmat; Palimpszeszt: gör. palin = vissza, pszesztosz = levakarva letisztított: eredetileg olyan pergament, papirusztekercs, amelyről takarékossági okokból lemosták és ledörzsölték vagy késsel lekaparták az írást; a mai irodalomtudományban használt jelentése a romantikus eredetiség eszményének felülírásán alapulva azt sugallja,hogy minden szöveg újraírja és újraolvastatja a saját perspektívájából fontosnak bizonyuló hagyományt, mintegy rájuk települve alkot ú j jelentést; Paródia: gör. ellendal, eltorzított dal : valamely jól ismert mű, műfaj v. stílus gunyoros , komikus hatású utánzata; Pastiche: ol. kenőcs, csiriz: egymástól eltérő stílusrétegek, -elemek keveredése a műben parodisztikus céllal; Posztmodern: lat. : az 1960 – as években kialakuló művészeti irányzat; jellemzői: a történetelvű elbeszélés felszámolása, a szövegek közötti kapcsolatok sokrétűségének előtérbe kerülése, a nyelvi közegre való ráutaltság tapasztalata, a mű határainak feloldása, stb;

BIBLIOGRÁFIA Arató László – Pála Károly: Átjárók. Irodalom. A szöveg vonzásában sorozat, II. kötet, Calibra Könyvek, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2001. Bara Katalin- Csutak Judit: Magyar nyelv és irodalom. Tankönyv a XII. osztályszámára, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2004. Bárdos László – Szabó B. István: Irodalmi fogalmak kisszótára kiegészítésekkel. Tanlexikon, Korona Kiadó, Budapest, 2002.

„A fiúk a bányában dolgoznak…” KÖSZÖNÖM A SZIVES FIGYELMET! (www.pocsveilerilona.weboldala.net)