Győr – Moson – Sopron Győr – Moson – Sopron megye területi változási
Moson vármegyéhez kerül 1 Sopron vármegyei település (Illmitz) Vas vármegyéhez kerül 1 Sopron vármegyei település (Léka) Vas vármegyéhez kerül 2 Sopron vármegyei település (Várkesző, Egyházaskesző) Moson vármegyéhez kerül 7 Pozsony vármegyei település (Darnó, Kiliti, Remete, Kisbodak, Lipót, Püski, Zselyi) Komárom vármegyéhez kerül 7 Győr vármegyei település (Balony, Csiliznyárád, Csilizpatak, Csilizradvány, Kulcsod, Medve, Szap). A községeket a trianoni békediktátummal Csehszlovákiához csatolják (82 km2) Ausztriához csatolnak 28 Moson vármegyei települést (1087 km2). A trianoni békediktátumot a gyakorlatban 1921-ben hajtják végre Ausztriához csatolnak 113 Sopron vármegyei települést. A trianoni békediktátumot 1921-ben hajtják végre, a felkeléssel „elért” népszavazás eredményeként „csak” 104 települést kap Ausztria (1530 km2), Magyarországnál maradt Sopron és 8 község: Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk, Sopronbánfalva Moson vármegyéhez kerülnek a Csehszlovákiához csatolt Pozsony vármegye 9 településének Dunától délre eső külterületei (Gutor, Somorja, Csölösztő, Tejfalu, Doborgaz, Keszölcés, Vajka, Süly, Nagybodak) Sopron vármegyéhez (Magyarországhoz, Ausztriától) visszacsatolják Ólmodot „Győr, Moson, és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye” megalakítása 3 megcsonkított vármegye összevonásával Komárom vármegyéhez kerül 7 település (a Magyroszághoz visszacsatolt terület részeként; a községeket a II. világháborút követő békediktátum ismét Csehszlovákiához csatolja) Győr-Moson vármegyére változtatják „Győr, Moson, és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye” nevét Csehszlovákiához csatoltnak 3 Győr-Moson vármegyei települést (Dunacsúny, Horvátjárfalu, Oroszvár) Vas megyéhez csatolnak 16 Sopron vármegyei települést (a Csepregi járás déli részét) Győr-Sopron megye létrehozása (Győr-Moson vármegye és Sopron vármegye összevonásával) Győr-Sopron megyéhez csatolnak 1 Vas vármegyei települést (Kemenesszentpéter) Veszprém megyéhez csatolnak 1 Győr-Sopron megyei települést (Kemenesszentpéter) Veszprém megyéhez csatolnak további 4 Győr-Sopron megyei települést (Csikvánd, Gyarmat, Malomsok, Szerecseny) Győr-Moson-Sopron megyére változik Győr-Sopron megye neve Győr-Moson-Sopron megyéhez csatolnak 3 Veszprém megyei települést (Csikvánd Gyarmat, Szerecseny) Győr-Moson-Sopron megyéhez csatolnak 2 Veszprém megyei települést (Bakonypéterd, Lázi) Győr-Moson-Sopron megyéhez csatolnak 6 Veszprém megyei települést (Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor, Veszprémvarsány)
Győr-Sopron megye városkörnyéki igazgatási rendszere (1984-től)
A megye mikrotérségei A megye mikrotérségei (MTA vizsgálat, 1997)
Adatok a megyéről Területe: 4.208,49 km 2 Lakosság: fő (2003) Megyeszékhely: Győr Települési önkormányzatok száma: 182 Megyei jogú városok száma: 2 (Győr, Sopron) További városok száma: 7 (Mosonmagyaróvár, Csorna, Kapuvár, Fertőd, Tét, Pannonhalma, Jánossomorja) Községek száma: 173 A legmagasabb pont: 661,2 m Kék-hegy (Fenyőfő határában) Legmélyebb pont: 119,4 m Dunai sziget (Nagyszentjános határában) Fontosabb folyók: Duna, Rába, Mosoni-Duna, Marcal, Répce, Rábca, Lajta, Ikva, Hansági-főcsatorna, Cuhai-Bakony-ér, Kardos-ér, Vezseny-ér, Pándzsa Fontosabb állóvízek: Fertő, Barbacsi-tó, Fehér-tó.